
1, fúúúj spenót!
2, fúúúj tökfőzelék!
3, fúúúj finomfőzelék!
4, fúúúj pacal!
5, fúúúj finomfőzelék!
6, fúúúj finomfőzelék!
7, fúúúj zúzapörkölt!
Aztán ezek elmúlnak idővel, és idővel egyenesen kedvenc lesz a spenót is, és a pacal is.
Viszont vannak ételek, amiket meg ciki nem szeretni. Még a felnőttek is úgy néznek egy másik felnőttre, ha ezekből nincs oda valamiért, vagy egyenesen ki nem állhatja, mintha ufót látnának.
Nekem az ilyenkor chanukkah környékén különösen aktuális: utálom a fánkot. A nem szeretem, az nem elég erős kifejezés, tényleg utálom. Régebben még próbálkoztam, mert bíztam benne, hogy majd megváltozik, vagy most épp nem ég tőle a gyomrom, nem émelygek, stb, de soha nem jött még be. Pedig én annyira szorgalmas voltam, és kitartó. És mégse. Nem esik jól a sajátom, az anyukámé, a nagyanyámé, a barátnőimé, a szomszéd nénié (aki a legszebb és legjobb fánkokat sütötte mindenki szerint), és még az ikeás fánk se, ami pedig olyan jó illatú a sok fahéjas cukortól. A mázas fánkok pedig szó szerint az egész napomat tönkre teszik. De a családom imádja, így tegnap is volt, ma is lesz, és pénteken is sütök a vendégeknek.
De a legnagyobb ellenségem a Nutella. Érdekes módon senki nem szereti nálunk a családban, még a gyerekek se, így ha kapunk néha egy-egy üveggel, akkor a vendéggyerekekkel szoktam feletetni palacsintatöltelék formájában. Azért írom ezt le, hogyha vannak sorstársaim a világban, akkor fellélegezhetnek, nincsenek egyedül! (Viszont mondjuk a csirke curry-nak soha nem tudok ellenállni, akár hidegen is jól esik a hűtőből.)
És akkor jöjjön a halászlé. Kóstoltam én már olyat, ami állítólag az ország legjobbja, meg több másik olyat is, amik szintén az ország legjobbjai, és egyszerűen nem jön be. Sőt, ez annál sokkal több. A hideg ráz a halászlétől. Ebbe nyilván az is belejátszik, hogy a pontyot sem tudom megenni. Senki nem érti.
Nektek is van ilyen, amit mindenki szeret, ti mégsem tudtatok megbarátkozni vele?
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

Sütőtök, paradicsom, hal (bármilyen formában… Kóstoltam már egyszerűen sehogy sem tudom megenni…), dió ( érdekes régen szerettem, de mára egyszerűen nem bírom lenyomni a torkomon..)
Párom a hagymával van így, de olyan szinten, hogy a pörköltbe se kockázhatom bele, olyan méretben kell hagyni, hogy ki tudja szedni…igaz, már ez is haladás…amikor először csináltam pörköltet konkrétan közölte, hogy ne tegyek bele hagymát…aztán erre a kompromisszumra jutottunk.
túró rudi 🙂
halászlé: minden évben megkóstolom, de még nem jöttem rá, miért jó
paradicsomos káposzta: genetika, anyám se ette meg, lehet, hogy nem annyira rossz, de sose fog kiderülni, ha rajtam múlik.
rántotta: nem utálom, de mindig rájövök, hogy nem szeretem, miután megettem. bármi más tojásféle simán jöhet.
Mozart golyó: szerintem ez az én “Nutellám”. állítólag mindenki más kimondottan szereti.
a fentiekkel teljesen egyetértek, a fújpacal fújzúzából lett az, hogy már kimondottan keresem a jókat.