Minden saját étel olyan, amilyennek akarom, legalábbis akkor, ha minden rendben megy. Volt már persze olyan tyúkpörkölt, ami egyáltalán nem olyan lett, és hát ki is kellett dobni, a fazekat is, és a konyha falát is újra kellett festeni. Pedig meglehetősen házi volt, de rosszul viselte, amikor 5 órát a tűzön felejtettem, és elmentem otthonról.
A müzliszelet nem ilyen, az eddig mindig tökéletesre sikerült. Oka is van, amiért nem szeretem a boltit, méghozzá az, hogy van benne valami, ami alighanem az a zsiradék lehet, amire pont semmi szükség nincs egy ilyen szeletnél, mégis órákra a szájpadlásomra és a nyelvemre ragad, onnan pedig akkor sem jön le, ha forró teát iszok, fogat mosok, vagy mást eszek. A srácok pedig hetente egyszer-kétszer megkívánják a müzliszeletet. 
Szóval a házi jobb mint a bolti, mert azt teszünk bele, amit akarunk, így tudjuk, hogy nem éppen diétás darab, viszont kb. egy főétkezéssel felér a kalóriatartalma a méztől, amit egyébként narancslével lehet csökkenteni. Kedvenc házilag szárított, vagy bio, aszalt gyümölcseinket rakhatjuk bele, és egy hat éves is simán elkészítheti magának a kéthavi adagot egy óra alatt. 

Hozzávalók:
2 csésze apró zabpehely
2 csésze napraforgó mag
1 csésze kókuszreszelék
1/2 csésze mazsola
1/2 csésze aszalt meggy
1/2 csésze szárított banán
1 csésze méz
2 reszelt alma
1 csésze narancslé

 

Mi meg szoktuk előtte picit pirítani a száraz hozzávalókat serpenyőben, de tényleg csak épp hogy.
150 fokon 45 perc alatt sütöttük készre. Előtte alaposan belenyomkodtuk a sütőpapírral bélelt tepsibe, majd még melegen felvágtuk, de hagytuk a tepsiben kihűlni. Fém dobozban sokáig eláll.