Állandóan megy a vita a hamburger zsömléről: kenyértésztából készüljön, kalácstésztából, esetleg pita szerű legyen, vagy a klasszik puffancs?
Én imádom a klasszik puffancs változatot, édesen, hatalmasan. Főleg egy jófajta 20 dekás húspogácsa mellé, nekem jobban bejön mint a kenyértésztás. Nem is tartottam közvélemény kutatást, úgy döntöttem, ilyen készül a hamburger mellé. Arról úgy is jól elvitatkoztak a fiúk, hogy mit tegyenek a húsba. Érkezett szavazat a semmire (egyet kell értsek), végül mégis tettünk a bárány mellé kevés rozmaringot, a marha mellé pedig kevés kakukkfüvet, sőt elhangzott egy javaslat a húspogácsa mélyedésébe kerülő vajról is, ami valamilyen sajnálatos oknál fogva úgy tűnt, hogy leszavazódott, pedig milyen nagyon finom!
Most egy kis önfényezés következik, elnézést kérek érte!
Úgy tűnik, sikerült tökéletesíteni a puffancs receptet, tényleg olyan lesz külsőre mint a bolti, csak az íze sokkal finomabb. Bátran ajánlom!
Hamurger zsömle (16 darabhoz):
80 dkg simaliszt
40 dkg rétesliszt
5 dl langyos tej
5 ek. cukor
2 kk só
1 dl étolaj
2 + 1 tojás a kenéshez
2 ek sűrű, lecsepegtetett joghurt
2 zacskó 7g-os instant élesztő
Jól megkelt a tészta
Minden hozzávalót a robotgépbe töltöttem és alaposan kidolgoztam. Letakartam, feltettük egy magas polcra, hogy melegben legyen, és elmentünk bort kóstolni. Kicsit hosszabbra sikeredett a kóstolás, mint amire számítottam, így csak két óra múlva értünk vissza a tésztához, de azt kell mondjam, hogy kellett neki ennyi idő. Nem kelt túl, de szépen kidagadt a tálból.
Lisztes deszkára borítottam, és 16 részre osztottam. Gömbölyű zsömléket formáztam belőle, amit újra hagytam 20-25 percig kelni, megkentem kétszer a felvert tojással, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem. Fontos, hogy sütés előtt a sütő aljába toltam egy tányér forró vizet, amitől jó gőzös sütőben sülhetett a puffancs.
Kétkezes hamburger
A hamburgerbe tettünk még lilahagymát, káposztasalátát (coleslaw-ot), csemegeuborkát, chiliszószt, és házi majonézt is, amit kevés fokhagymával, zöldborssal és csemegeuborkával keverünk. Az első kísérlet után rájöttünk persze, hogy a húson kívül képtelenség mást belesuvasztani a zsömlébe, így inkább mellé ettük a belevalót, de egy próbát megért.
Azt hiszem, a házi hamburger még mindig a grillpartik egyesszámú sztárja!
Kicsit off, de Józsi hentesnek üzenem, hogy jó próbálkozás volt a darált hús mellé egyben odaadni a faggyút szegény mit sem sejtő bevásárlólánynak és azt üzenni, hogy az Eszter úgy is tudja mit kell vele csinálni, mert Eszternek csak az jutott eszébe hirtelen, hogy keres pár fiút, akik éles kés híjján életlennel is hajlandóak szép apró kockákra vágni a faggyút. (Ezt is kell vele tenni, pár miliméteres kockára vágni, esetleg darálni, majd a húshoz keverni.) Jelentem, a feladatot tökéletesen teljesítette a vegyes ivararányú csapat, és hivatásos séfeket is meghazudtoló profizmussal aprították a hús mellé a faggyút.
A fotók a Barta pincében készültek.
A füst a lényeg
Nem mindenki kapott a hamburgerből
Egy szerényebb “diétás” változat