Fetás, sütőtökös gnocchi | Fűszer és Lélek

Tegnap este sokan gyűltek össze a pici lakásunkban megünnepelni a zsidó újévet. Egyszerre nem is tudtunk leülni, de ez egyáltalán nem volt, baj, leginkább úgy is mindenki a konyhában szeret beszélgetni, valamilyen jóféle bort kortyolgatva. Az ünnepi vacsorák általában egyet jelentenek a hússal. Így alakult, a hús ugyanis sokkal nagyobb érték volt régen, mint manapság, így ezzel emelték az ünnep fényét. Most, amikor a gyümölcs néha drágább, mint egy kiló hús (cseresznye, meggy idén) már nem annyira fontos dolog ez, de azért a legtöbb család ma is valamilyen nemesebb húst igyekszik ilyenkor az asztalra tenni.

Igen ám, de tegnap volt egy vega pár is nálunk. Ők azt mondták, hogy rájuk nem kell külön főzni, elég lesz nekik a kalács, az alma, a méz és a cimesz, de ezt egyszerűen nem engedhettem, hiszen nem büntetésből jöttek hozzám.

Feta sajtos, sült tökös gnocchit sütöttem nekik, igaz azon lehet vitatkozni, hogy most ez valóban gnocchi-e, vagy csak valami krokettféle, de ha ez gnocchi, akkor a sütőtökös is az. Arra gondoltam, hogy a sütőtök édessége megfelel az ünnepi követelményeknek is: édeset kell enni, hogy édes legyen az új esztendő.

A kész gnocchikat zsályás, vajas Philadelphia sajtkrémbe forgattam, így lett igazán amerikai, a receptet úgy is onnan kaptam.

Hozzávalók:

70 dkg megsütött, majd összetört sütőtök

30 dkg fetasajt áttörve

30 dkg liszt

1 tojás

bors

szerecsendió

A hozzávalókat összegyúrtam, majd lisztes deszkán rudakat formáztam belőle, végül ezeket két centis darabokra vágtam. Vaj és olívaolaj keverékén sütöttem meg mindkét oldalukat szép pirosra.

Közben elkészítettem a mártást:

10 dkg vajban ropogósra sütöttem húsz zsályalevelet, majd belekevertem két doboz Philadelphia sajtkrémet és két deci tejszínt. Sóztam, borsoztam, és a forró gnochikra szedtem.

Nagyon finom lett, húsevőknek is ajánlom!