Fűszer és Lélek

„Nyuszifészek” sütés nélkül

Tapasztalatból állíthatom, hogy a 3 és 8 év közötti gyerekek meg vannak őrülve ezért a nagyon egyszerű, sütés nélkül elkészíthető nyuszifészekért. Az elfogyasztásukért csakúgy, mint az elkészítésükért.
Miután megszilárdult, tehetünk bele hagyományosan tojáscukrot is, de azért egy gombóc fagyival is nagyon finom, különösen karamell- vagy vaníliaízűvel.

Hozzávalók:
25 dkg ropi
10 dkg natúr mogyoróvaj
20 dkg tejcsoki
2 ek Dr. Oetker Dekormix Hercegnő

tojáscukorka

TOVÁBB A RECEPTHEZ

 

Répatorta tekercs

A répatorta tésztája nagyon jó tekercsként elkészítve, ugyanis a répától szaftos marad, nem szárad ki, nem törik. A gyerekek egyik kedvence lett az utóbbi időben, különösen ha csokoládékrémmel készítem.
Nagyon mutatós desszert, és ha van otthon olyan szilikonformánk, amit kifejezetten tekercsek készítésére árulnak, akkor egyszerűen elronthatatlan. Olyan egyszerű, hogy egy tízéves gyerek is elkészítheti egyedül, de jobb móka közösen sütni!

Hozzávalók egy rúdhoz:
3 tojás
2/3 csésze kristálycukor
2 evőkanál étolaj
1 teáskanál Dr. Oetker Vanília Aroma
1/2 teáskanál só
1 teáskanál Dr. Oetker Sütőpor
1 teáskanál frissen reszelt gyömbér
1/4 teáskanál szerecsendió
2 teáskanál fahéj
3/4 csésze liszt
2 csésze reszelt sárgarépa (kb. 2 közepes sárgarépa)


Hozzávalók a krémhez:
4 dl habtejszín
2 zacskó Dr. Oetker habfixáló
2 ek porcukor
2 ek kakaópor
10 dk étcsokoládé

TOVÁBB A RECEPTHEZ

Kiskertről álmodom

Már látszanak a rügyek az alacsonyabb bokrokon, sőt, melegen süt néha a nap. Két dolog foglalkoztatja ilyenkor a városlakót is: jó lenne lefogyni pár kilót, vagy legalább pár hétig tartani egy jó kis diétát, mondjuk húsmenteset, illetve hogy idén tényleg muszáj valamit ültetni az erkélyre.

Ha most elültetném a paradicsomot, vagy az epret, akkor májusban már szedhetnék is egy pár szemet belőle, és hajnalban amikor kint iszom majd a kévémat, beszélgethetnék a palántákkal, persze csak addig, amíg a szomszéd fel nem figyel az egyoldalú párbeszéde. Akkor gyorsan témát váltanék, mintha a férjemmel beszélném meg éppen a saláta hozzávalóit, és lazán besétálnék az erkélyről.
Nos, föld, ültető kellékek, és magok már vannak. Ebből bizony termés lesz pár hét múlva!
Addig is maradok a laza kis diétánál. Egy hétig nem eszek húst, és reggeli helyett egy jó zöld smoothie-t készítek magamnak, ebédre pedig egy sajtos sárgarépa-ropogóst, a reggelről maradt uborka kockákkal és spenóttal.
Nehéz megérteni a gyerekeimet, ha én találnám ki hogy igyanak ebből a valóban nagyon finom smoothie-ból, biztosan kiszaladnának a világból, de ha hagyom, hogy nekik jusson eszükbe, hogy szeretnék elkészíteni az új géppel, akkor persze rögtön finom. Szerencsére több pohár is járt hozzá, így nincs vita azon, hogy ki ihat belőle és ki nem. Napi vitamin és rostadag az egész családnak letudva. Alig várom, hogy sóskával is kipróbálhassam!
A Tchibonál-elképesztően klassz cuccok kaphatóak a kertészkedéshez, sőt kifejezetten városlakóknak, urbánkertészeknek ajánlom, mint én vagyok!  


Hozzávalók a smoothie-hoz 4 főre:
2 zöldalma
4 marék bébispenót
diónyi friss gyömbér
1 kígyóuborka
½ citrom leve
4 ek méz

Az almát, a gyömbért és a kígyóuborkát is meghámozzuk, az almát ki is magozzuk, majd minden feldarabolunk.
Két-három adagra osztjuk, és smoothie készítő turmixban pépesítjük. Ha sűrűnek találjuk nyugodtan adhatunk hozzá ásványvizet is.

Hozzávalók a sárgarépa ropogóshoz 4 főre:
4 szál sárgarépa
1 kis fej hagyma
20 dkg feta sajt
2 tojás
1 kk koriander mag
olaj a sütéshez

tetejére tejföl és petrezselyem

A sárgarépát és a fetát a nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük. A hagymát apróra vágjuk. Minden hozzávalót összekeverünk egy tálban.
Serpenyőben olajat forrósítunk, majd egy-egy evőkanálnyi adagot teszünk bele, és 3-3 perc alatt mindkét oldalát pirosra sütjük.
Tálalásnál tejföllel és petrezselyemmel díszítjük. Valamilyen zöld saláta illik mellé a legjobban.

Könnyű málnatekercs


Érdekes, hogy mennyire változik a házisütemény-divat. Kislánykoromban a lekvárostekercs volt az első, amit egyedül megsütöttem. Nem volt egyszerű, mert nem létezett még se sütőpapír, se szilikon lap, amiről garantáltan lehúzható a vékony piskótalap, de jól sikerült, úgyhogy egy évig hetente volt nálunk baracklekváros piskótatekercs, a legnagyobb büszkeségemre. 

Azóta eltelt pár év (két-három, tényleg nem több) és újra beköszöntött a konyhámba a piskótatekercsek kora. Nagyon hamar elkészül, tényleg elronthatatlan, és olyan sok finomsággal lehet megtölteni!
Aktuális kedvencünk a sajtkrémes málnás, de alig várom már az eperszezont, és az érett sárgabarackokat!

Hozzávalók egy 30×38 centis szilikon tepsihez:

5 egész tojás szétválasztva
5 ek cukor
5 ek sima, átszitált liszt
csipet só

A krémhez:
2 doboz Philadelphia sajtkrém (natúr)
25 dkg túró
1 citrom reszelt héja
1 citrom leve
8 dkg cukor
1 rúd vanília kikapart magjai
20 dkg fagyasztott málna

Először a piskótát készítjük el.
Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A tojások fehérjéből 1 kanál cukorral és a sóval kemény habot verünk. Egy másik tálban a tojások sárgáját habosra keverjük a maradék cukorral, majd beledolgozzuk a lisztet is.
Először csak 1 kanálnyi tojáshabot keverünk hozzá, majd adagonként a többit is, vigyázva, hogy ne törjön össze a hab.
A szilikon formába fújjunk pici olajat, vagy kenjük ki kevés olajjal.
Simítsuk bele a piskótamasszát, és 10 perc alatt süssük meg.

Közben készítsük el a krémet.
A Philadelphia krémsajtot, a túrót, és a málna kivételével az összes hozzávalót tegyük egy mélyebb tálba, és először villával, majd ha van, akkor botmixerrel pépesítsük.

A langyosra hűlt piskótára kenjük fel a krémet, majd egyenletesen nyomkodjuk bele a fagyos málnaszemeket. Tekerjük fel, és 2 órára tegyük a hűtőbe szeletelés előtt.

Sólet

Először is nagyon fontos leszögezni, hogy a sólet NEM BABFŐZELÉK! Ez a legfontosabb!

Nehéz kis adag sóletet készíteni. Tulajdonképpen nem is lehet. Ha túl kicsi a sóletes lábos, valaminek ki kell maradnia. Olyan, hogy sólet hat főre, olyan nem létezik. 
Tíz adag a minimum, amit becsületesen meg lehet főzni. A tíz fős sólet kis adag sólet. 
Ezért is készül szombatra, amikor vendégek jönnek, akik boldogok, hogy ehetnek belőle, sőt, ha lehet kérnek egy kis repetát is. 

Mert mit is lehetne kihagyni? A benne főtt tojást? A libacombot? A velős csontot? A marhahúst? A sárgarépát? A gerslit? A babot? 

SEMMIT! Ha az egyik hiányzik, az már nem lesz Fűszeres Eszter féle sólet. Biztosan az is nagyon jó, de nem olyan. Márpedig mi azt szeretjük, amikor olyan. 

Most mégis megpróbálom leírni, hogy lehet 8 főre sóletet főzni.
Nem egyszerű, de működik a dolog. 

Sokan ugyanis arra panaszkodnak, hogy nincs megfelelően nagy lábasuk, amibe minden beleférne. 
A probléma valós. Egy 10 főre készített sóletbe ugyanis legalább annyi tojás kell, ahányan esznek majd belőle, és ha nagyon gazdagon készítjük, akkor 1-1 libacomb is beugrik az edénybe. Hol van még a velős csont és a többi? Ez bizony minimum 15 literes, de jobb esetben 20 literes lábast kíván. 
A legtöbb háztartásban a legnagyobb edény a 10 literes fazék. 

Nem kell búsulni, itt a megoldás, most 8 literes lábasra optimalizálva.

Két füstölt libacombot kuktában puhára főzök 2 babérlevéllel és némi sóval kb. 60 perc alatt. A főzővizet nem dobom el, ez megy majd a sóletbe.
Két nagy fej hagymát fél karikákra vágok, és sok libazsíron megdinsztelem. 
Van másik iskola is, amikor a hagyma nyersen megy a bab mellé, majd szépen megfő, sőt, egyik nagynéném esküszik az egészben hagyott hagymafejekre is, de én a zsíron való lassú dinsztelés híve vagyok.
Erre jön 50 deka beáztatott tarkabab 4 gerezd összezúzott fokhagyma, egy kiskanálnyi köménymag, 3 szál sárgarépa félbevágva, a libacombok, és két nagy szelet csontos marhalábszár.

Az a fajta hússzelet, amit az osso bucco-hoz szokás használni, vagyis, aminek a közepén ott a velős csont.
A velős csont nagyon fontos, attól lesz igazán jó ízű a sólet, persze csak ha megadjuk neki ami jár: a sok időt, ami alatt a velő kiolvad a csontból és beleolvad a sóletbe.

Lehet, hogy sokakat meglep majd, de egy amerikai barátnőmtől azt tanultam, hogy a sóletbe kell egy pici ketchup. Oké, hallom ám, ahogy sokan most felháborodásuknak adnak hangot, de higgyetek nekem! Mindössze egy evőkanálnyiról van szó, nem többről!

Dobok bele 10-12 szem egész borsot is, és ha olyanom van, akkor egy pici majoránnát is.
Ezután felöntöm a libacombok főzőlevével, lefedem, és mehet a sütőbe 180 fokra, amit azonnal mérséklek is 150 fokra.

4 óra szabadidő következik. A sólet felé se kell nézni, lehet nyugodtan olvasgatni a kanapén heverészve.
Négy óra múlva vegyük le a fedőt, és nézzük meg, milyen állapotban van a marha. Ha a hús már vaj puha, és a velő is elkezdett kifőni a csontból, akkor a bab is jó lesz. 

Most vegyük ki a libacombokat és a marhúst a sóletből, és szórjunk bele 2 marék megmosott gerslit, öntsük még fel egy kevés füst illatú főzőlével, illetve nyomkodjuk a sóletbe a 8 nyers tojást. Előzőleg alaposan mossuk meg őket!

Csukjuk vissza s ütő ajtaját, és bátran adjunk még az egésznek egy órát, vagy akár többet is.
Mikor elkészült, valahogy ügyeskedjük vissza a húst bele, hogy újra átforrósodjon, illetve a tetejére tegyük a libacombokat, és 10 percet még grillezzük, hogy a libacomb bőre jó ropogós legyen.

Így persze senkinek nem jut majd egész comb, de azért bőven lesz benne hús. Liba is, marha is, lesz tojás is, és jó sok bab meg gersli, némi sárgarépával. 

Fontos: a sóletet nem kenyérrel, hanem barhesszel kell enni!

Nagyon finom mellé a frissen reszelt, fokhagymás, ecetes cékla.

Fél óra alatt egy kétfogásos finom ebéd?

Sőt, igazából három, de a harmadikat másnap reggelre szoktuk hagyni.

Nálunk ez az egyik kedvenc, ugyanis mindenki a saját ízlése szerint továbbfűszerezheti az asztalnál. A kislányom néhány csepp mézet tesz még a levesbe, a férjem sok chilit a húsra, én pedig annyi zöldfűszert, amennyit csak tudok.

Sültpaprika krémleves kapris sajttal
Csirkemellfilé sültpaprikakrémmel
+ sültpaprikás szendvicskrém

Hozzávalók 4 főre
8 db nagyobb kápia parika

1 kis doboz paradicsompüré
2 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
4 ek olívaolaj
2 doboz Philadelphia krémsajt
1 ek kapribogyó
1 közepes csemegeuborka
1 csipetnyi kakukkfű
só, bors
chili
1 csokor petrezselyem
2 csirkemellfilé
20 dkg bulgur

1. A kápia paprikákat egy tepsiben a sütőbe toljuk 250 fokra, grillfokozatra. Mikor a teteje megsült, óvatosan csipesszel megfordítjuk. Miután megsült, azonnal műanyag dobozba tesszük, ahol 5 perc alatt megpuhul a héja, és könnyen lehúzhatóvá válik.
2. A bulgurt felöntjük 1,5 liter vízforralóban forral vízzel és egy nagy csipet sóval, majd tálalás előtt leszűrjük.
3. Miközben a paprika sül, megdinszteljük a felkockázott hagymát az olívaolajon.
4. A megpuhult hagymát két részre osztjuk. Egyik felét a serpenyőben hagyjuk, a másikat áttesszük egy kis, 2 literes lábosba.
5. A serpenyőben hagyott hagymára rádobjuk a meghámozott sültpaprika harmadát, majd botmixerrel pépesítjük. 2 gerezd fokhagymával, pici chilivel, korianderrel és római köménnyel fűszerezzük, majd beletesszük a csíkokra felvágott csirkemellet.
6. Kislángon pár perc alatt összepároljuk, majd a végén 2 kanálnyi Philadelphia krémsajttal tesszük krémessé.
7. A lábosba tett hagymára rádobjuk a maradék paprika felét és a sűrített paradicsomot. Sózzuk, borsozzuk, felengedjük 1 liter forró vízzel. Kevés kakukkfűvel és mézzel ízesítjük, majd leturmixoljuk.
8. 4 evőkanál krémsajtot összekeverünk 1 kanálnyi apróra vágott kapribogyóval, és a finomra vágott csemegeuborkával. Tálalásnál 1-1 kanálnyi kapris-uborkás krémsajtot teszünk a levesbe.
9. A maradék sültpaprikát apróra vágjuk, és egy marék dióval a krémsajtba keverjük. Másnap reggel nagyon finom egy szelet pirítóssal.


Tavaszváró reggeli


Ilyenkor már zöldre, virágokra, madárcsicsergésre vágyunk. Arra, hogy legyen vége a szürkeségnek, tűnjön el a sár, süssön a nap, és úgy különben is, legyen végre tavasz!
A dolog nem reménytelen, határozottan hosszabbak a nappalok, és ha az ember elég szerencsés, akkor világosban lehet ébredni. Hétvégén mindenképpen.
Azt a pár hetet, amíg igazából megérkezik a tavasz könnyen átvészelhetjük ha színeket viszünk a hétköznapokba, és a hétvégékbe is.
Nincs még tele a zöldséges stand primőr zöldségekkel, de zöldfűszereket, újhagymát, salátákat azért lehet kapni, és ha a tányérok és terítő is tavasziasz, garantálom a jókedvet!
A golyókat este is elkészíthetjük a reggelihez, így reggel csak kenyeret kell pirítani mellé, és főzni egy jó kávét!
A szép teríték a Tchibo webshopjából való! 


Tavaszi tojáskrém golyók:
4 tojás
2 szál újhagyma
1 kis csokor petrezselyem
1 marék spenót levél
1 ek magos mustár
4 ek majonéz
1 kk füstölt paprika
só, bors

Kéksajt golyók
10 dkg kéksajt
10 dkg puha kecskesajt
5 dkg durvára vágott dió
1 gerezd fokhagyma
2 zellerszár éles késsel nagyon apróra vágva, vagy késes robotgéppel felaprítva
4 ek apróra vágott snidling

A tojáskrémes golyókhoz keményre főzzük a tojásokat, majd megpucoljuk, és nagy lyukú reszelőn lereszeljük.
Hajszál vékonyra felszeleteljük az újhagymát a zöldjével együtt, de a zöldet külön vesszük, ebbe hempergetjük majd a golyókat.
Apróra vágjuk a petrezselymet és a spenótot is, majd a mustárral, majonézzel és a fűszerekkel együtt a tojáshoz keverjük.
Vizes kézzel diónyi golyókat formázunk belőle, majd megforgatjuk az újhagyma zöldjébe.

A kéksajtos golyókhoz a snidling kivételével mindent összekeverünk, majd szintén golyókat formázunk belőle, és a snidlingbe forgatjuk.

Újhagymás lepény

Jaj de várom már, hogy úgy érezzem, unalmas a medvehagyma és a spárga! Akkor lesz a jóvilág, amikor már nem akarok több kucsmagombát szedni, és alig várom már a vargányákat.
Hát, most még egy marék turbolyát is díjaznék, de egyelőre kénytelen vagyok beérni a bolti zöldekkel. 
Kelkáposzta, káposzta, drága saláták, íztelen kígyóuborkák, és egész jó újhagymák. 
Valamelyik este pizzát kértek a gyerekek, de aztán moziba mentünk, és hamburgert vacsoráztunk, a tészta pedig a hűtőben maradt.
Nekem nem volt kedvem pizzázni, így újhagymás lepény készült belőle. 
Egy tányért tetszőleges levessel komplett ebéd. A tészta fele így is megmaradt, azt holnap töltöm meg valamivel.

Hozzávalók a tésztához:

4 g friss élesztő
150 g 22°C-os víz
2 ek porcukor
150 g finomliszt
150 g rétesliszt 
3/4 ek finomított tengeri só

Az élesztőt elkeverem a vízzel és a cukorral, majd a liszttel és a sóval együtt a robotgépbe teszem. Jól összedolgozom, és hagyom 15 percet pihenni, érni, majd újabb 10 percig dagasztom. Letakarva, meleg helyen 1 órán át kelesztem, vagy azonnal hűtőbe teszem. 

A töltelékhez:
2 csomó újhagyma hosszában félbevágva
10 dkg juhtúró
1 gerezd fokhagyma 
10 dkg sós, pörkölt mogyoró

1 adag besamel mártás:
5 dkg vaj
25 g liszt
2,5-3 dl hideg tej
só, bors, szerecsendió
A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet. Állandó kevergetéssel zsemleszínűre pirítjuk benne a lisztet. Állandó keverés mellett hozzáadjuk a tejet. Sóval, frissen őrölt fekete borssal csipetnyi őrölt szerecsendióval ízesítjük.

15 dkg ementáli sajt

A tésztát kinyújtottam és kibéleltem vele 2 db 20×25 centis piteformát, de mehet egy tepsibe is nyugodtan!
Az aljába morzsoltam a fokhagymával elkevert juhtúrót, majd megszórtam a mogyoróval.
Erre sorakoztattam az újhagymákat, amit befedtem a besamellel, és megszórtam a sajttal. 
200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt lett kész.
Kb 6-8 adag lesz belőle.

A végén mi magunk is elhittük

Apám, aki 1948-ban született Erdőbényén, imádta kihallgatni a családi és baráti beszélgetéseket arról, hogy ki hogy került haza a háború után, vagy hogy élte túl a borzalmakat. Mindent megjegyzett, a hadban álló feleket, a repülőket, a tankokat, az egész háborúskodást. Egyszer, egy volt katona érkezett az ovijukba, és elmesélte a gyereknek, hogy milyen szép és gazdag országot építenek majd a szovjet elvtársakkal közösen, és reméli, hogy ebben a munkában majd az óvódások is részt vesznek.

Apukám felállt, és a közölte, hogy:
Úgy is mindent lebombáznak majd az angolok.
Honnan tudod ezt fiacskám? 
Hát a rádióban hallottam, apám beszélte valakivel.

A kedves bácsi, és a barátja hazakísérték 4 éves apámat az oviból, és átkutatták a házat, rádió adóvevő után kutatva. Szerencsére rádiójuk se volt a háború után még a nagyszüleimnek, mert azt, amit a háborúban elvittek, még nem sikerült pótolni.

Valamelyik este a kislányommal néztük a Harry Pottert.

Igen, tudom, hogy nem 4,5 éves kislányoknak való, meg miért nem olvasom nekik, ha már… Az az igazság, hogy annak, akinek 8 évvel idősebb nagy tesója van, bizonyos dolgok hamarabb jönnek el. 
Zálival is olvasunk sokat, meg a nagy kedvencek az unikornisok és  a hercegnők, de azért a bátyja dolgait is figyelgeti rendesen. Nem zárhatom külön őket, és nem is volt ebből még baj. 

Dávid elkezdte nézni a nagy varázslót, Záli pedig odakucorodott mellé, és ott is maradt. Imádta.
A film közepénél a férjemnek csörgött a telefonja, és beszélt valakivel két mondatot. Nem tudom miért, de a lányom meg volt győződve róla, hogy egy igazi varázsló hívta a film közben az apját. Ehhez azóta is ragaszkodik.

Fel is kellett hívni a nagymamát, hogy elmeséljük, hogy beszéltünk egy igazi varázslóval telefonon, és – ez nagyon fontos – ő hívott minket és nem mi hívtuk őt. Nagyon izgatja a téma, többször felhozza, látom, hogy gondolkodik rajta. Jövő héten, ha vége lesz a szünetnek, szinte biztos vagyok benne, hogy elmeséli majd az oviban is.

Nekem is volt ilyen kis félreértésem. Egyszer valami távoli rokon jött Kanadából, és hozott egy csomó csokit, illetve mutatott sok fényképet a házáról. Valahol egy szálloda éttermében találkoztunk vele, ahova trolival mentünk. Utána pár évig én meg voltam győződve róla, hogy mi jártunk Kanadában, ahol piros trolikkal mentünk a szállodáig ahol laktunk. Hiába mondták a szüleim, hogy ez nem így volt, én meg voltam győződve az igazamról.
Én is mindenkinek elmeséltem, hogy a nyári szünetben Kanadában jártunk…
De a legjobb az volt, amikor egy néniről, akit igazából nem is ismertünk, csak gyakran láttunk, kitaláltuk magunknak, hogy boszorkány. Akkor már alsósok voltunk, olyan 9-10 évesek. Eleinte mindenki nevetett, és egyre durvább “megtörtént esetekkel”  rémisztgettük a többieket a nénivel kapcsolatban, de pár hét múlva már nem mertem bemenni a boltba ha épp bent volt, és inkább kerültem egy háztömböt, ha megláttam az utcában, csak nehogy el kelljen mennem mellette. Még felnőtt koromban is rossz érzés fogott el ha megláttam, pedig tudom, hogy minden hülyeséget mi magunk találtunk ki róla. Csak hát a végén el is hittük.

Se a fejenállás, se a citromos kávé nem használ

26 éves koromig meg voltam győződve róla, hogy migrén nem létezik, vagy ha igen, akkor az csak egy erősebb fejfájás. Aztán egyszer olyan migrénes rohamom lett, hogy alig tudtam hazamenni, és miután nagy nehezen hazavonszoltam magam, és sikerült vízszintesbe helyezkednem, csak egy vödröt kértem magam mellé, ha hánynom kéne, és egy sötét, csendes szobát. 

Két napig szinte egyáltalán nem tudtam megmozdulni, és eleinte annyira fájt, hogy komoly halálfélelmem volt. Egészen biztosan hittem benne, hogy az agyam felrobban, és én meghalok. Amikor a férjem megsimogattam a hátam, és megkérdezte, hogy kérek-e valamit, csak halkan tudtam morogni, hogy hagyjon békén, és könyörgöm ne beszéljen és érjen hozzám.

A következő migrénem anyukámnál jött elő, szintén két napig tartott, és a legnagyobb boldogságom az volt, amikor végre el tudtam mondani neki, hogy azt szeretném, hogy a szélcsengettyűt vegye le az ablakból, mert olyan, mintha kést forgatnának az agyamban.
Szerencsére viszonylag ritkán vannak ilyen rohamaim, évente 3-4 alkalommal, és már tudom őket kezelni. 

Ha abban a pillanatban sikerül gyógyszert bevennem, amikor az első, nagyon enyhe tünetet érzem, akkor csak egy kis fejfájás alakul ki. Ha nem sikerül az elején elcsípnem, mert mondjuk nincs nálam gyógyszer, vagy nem veszem komolyan, akkor már hiába veszek be gyógyszert később, pár órára így is kivon a világból a fájdalom, majd később pár órás csőlátás, illetve beszédértési zavar is kialakul nálam. Vagyis hallom, hogy beszélnek hozzám, és látom is, hogy mozog a szája az illetőnek, de nem értem amit mond, vagy csak akkor ha nagyon megerőltetem magam. Nem éppen szerencsés ilyenkor az utcán tartózkodnom, többször léptem már majdnem autó elé a figyelmetlenségem miatt. 
Illetve a tájékozódóképességem is elvesztem rövid időre, és képes vagyok rossz utcán befordulni akár a legismertebb környéken is.

Csak azért írom most ezt le, mert megint belefutottam abba, hogy olyan emberek, akiknek soha nem volt migrénjük, soha nem éreztek olyan fájdalmat, hogy mozdulni se bírtak, nem hogy dolgozni, vagy mondjuk elmenni a gyerekért az oviba, teljesen komolyan gondolják, hogy én vagyok a hülye, amiért gyógyszert veszek be. 
Ők egészen biztosak abban, hogy a migrénre jó a friss levegő, a citromlé a kávéba, egy nagy pohár víz, egy nagy pohár meleg víz, egy nagy pohár sós limonádé, vagy egy kis magnézium.
Nem, egyáltalán nem jó rá.
A migrén nem hiszti, hanem bénító fájdalom. Nem igaz, hogy a gyengék vesznek be gyógyszert, az erősek pedig tűrik a fájdalmat. 

Minek tűrném, minek szenvednék, ha egy gyógyszer megszünteti a fájdalmamat? 

Márpedig egyre többször hallom, hogy nem szabad mindenre azonnal “bogyókat” szedni!
Először is, nem szedek mindenre, az antibiotikummal például határozottan vigyázok, idén mondjuk volt egy kúrám, de előtte 8 évig semmi. De amikor az ember 2 napig munkaképtelen, vagy akár csak 2 óráig teljesen megszűnik körülötte a világ, nehogy már tűrni kelljen a fájdalmat teljesen feleslegesen!

Valamiért azt is észrevettem, hogy akik gyógyszerellenesek, általában bogyónak vagy méregnek hívják a gyógyszert. És nyilván soha nem volt még migrénjük.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!