Fűszer és Lélek

Barnavajas karfiol

Nem így indult, egyszerűen meg akartam kicsit párolni a karfiolt, hogy egészben süssem meg, de hát közbejött a telefon.
A két perc kuktában gőzölődésből 10 perc lett, ami pont elég a karfiolnak arra, hogy olyan puhára főljön, hogy csak darabokban lehessen kiszedni az edényből. 

Annyira dühös voltam magamra! Nem igazán vagyok oda a vaj puhára főtt zöldségekért, és már vágytam az egybensült karfiolra rég. Na mindegy, ki csak nem dobhatom, úgyhogy ez a barnavajas változat jutott eszembe, amit valahol egy étteremben ettem pár éve, és nagyon tetszett. Persze az sem volt szétfőve, úgyhogy ha elkészítitek, akkor nektek sem kell péppé gőzölni szerencsétlen zöldséget, de az az igazság, hogy a kicsit sült vaj íze annyira klassz a karfioléval, hogy még ez a bökkenő sem tudta elrontani a végeredményt.
Szerintem sajt egyáltalán nem kell a tetejére, de Záli lányom szerint ez a sajtról szól, úgyhogy tettem rá egy kis (jó sok) ementálit. 

Íme az ékes példa arra, hogy egy nagyon kevés kalóriát tartalmazó klassz zöldségből hogy csináljunk egy elképesztően sok kalóriát tartalmazó ebédet.
Viszont legalább zseniális.

Hozzávalók:

1 közepes fej karfiol
1 kk só
2 dl víz

15 dkg vaj

20 dkg ementáli, reszelve

A kuktába tegyük bele a párolóbetétet, és öntsük alá a vizet. Helyezzük rá a karfolt, majd zárjuk le a kuktát.
Miután lezárt a szelep, gőzöljük két percig a karfolt. Hagyjuk, hogy magától nyisson a szelep, akkor lesz jó. Vagy 10 percig is gőzölhetjük, ha közben telefonálgatnánk, persze akkor menthetetlenül szétfő.
Természetesen lehet kukta nélkül, fedő alatt is készíteni, úgy azért több idő kell neki, mondjuk valóban 10 perc.
Tegyük át a karfiolt egy serpenyőbe vagy egy tűzálló tálba.

Egy rozsdamentes serpenyőben, vagy mondjuk fehér színűben, amiben jól látszik a barnuló vaj, megolvasztjuk a vajat, majd alacsony hőfokon addig pirítjuk, amíg halvány barna nem kezd lenni a kicsapódott fehérje. Ekkor már csodás az illata is, de vigyázni kell, hogy nehogy megégjen. Amikor jónak találjuk, a kétharmadát azonnal locsoljuk rá a karfiolra.
Szórjuk meg a sajttal, és toljuk 200 fokra előmelegített sütőbe. Amikor a sajt színt kap a tetején, kész is.
A megmaradt vajat forrósítsuk fel, és tálalásnál mindenki locsolhat még belőle az ebédjére.

Kebab zöld tahinivel

Ez az a recept, amihez tkp. a húson és a fűszereken kívül mindenből egy marékkal kell. 
Nagyobb a markod? Úgy is jó lesz!
Kisebb a markod? Akkor is jó lesz.
Azért leírom, de csak lazán!

A kebabhoz:
50 dkg szürke marha nyak darálva
1 kk só
1 marék kesudió apróra vágva
1 marék olajbogyó apróra vágva
1 marék petrezselyem apróra vágva
1 kk baharat fűszerkeverék
1/2 kk római kömény

Először a sóval gyúrjuk össze a húst, ettől fog összeállni, majd kicsit kicsit pihentetjük, és jöhet bele az összes többi hozzávaló. A baharattól lesz igazán különleesen finom, úgyhogy érdemes beszerezni, vagy otthon elkészíteni.

A tahinihez:
1,5 dl tahini 
1 gerezd fokhagyma
3 ek citromlé
1 dl víz

1-2 marék koriander zöld

Amikor a tahinihez, ami szezámmagpaszta, hozzákeverjük citromlevet, összeáll, megkeményedik. Nem kell megijedni, a víztől újra kellemesen folyékony lesz!
A szürkemarhát, mint mindig, most is a Martonyi Öko-Agrotól kaptam a Fény utcai piacon!

Főzzetek gyurmából!

Hurrá! Annyira örülök ennek a játéknak a Fűszeres blogon!

Most nem titeket, felnőtteket hívlak játszani, hanem a gyerekeiteket. Tudom – pedig nem is jártam a gyerekszobában nálatok -, hogy az egyik kedvenc játék a Play-Doh gyurma. Ahol pedig a szülők sütnek-főznek, ott a gyerekek is. Segítenek persze igazából is (nálunk igaziból, ha Zálit kérdezzük) de gyurmából is elkészül minden. Még az is, ami a valóságban soha. A gyurmaboltban ugyanis minden kapható, minden megfőzhető, és legfőképp minden finom.
Az én férjem nagyon egy lelkes házastárs, nem fukarkodik a dicséretekkel sem, ha főzök valamit, de ha a lányom főz valamit gyurmából, akkor sokkal hosszabban hümmög, nyammog, és legalább dupla annyi dicsérő szó hagyja el a száját.

A Play-Doh három nagyon klassz konyhás gyurmaszettet dobott piacra, ebből az alkalomból itt is nyerhettek egyet-egyet a blog Facebook oldalán, ha kommentben feltöltötök egy olyan képet, amin az a gyurmaétel szerepel amit a gyereketek készített. (Nem ezekkel az új szettekkel kel elkészíteni, hanem bármilyen Play-Doh gyurmával.)
„Süssetek-főzzetek” nagyon finomakat, fotózzátok le, és már jöhet is kommentben a Facebookra! Mi kiválasztunk hármat, azt – vagy legalábbis valami hasonlót én is megfőzök, csak nem gyurmából, hanem valódi alapanyagokból, és igyekszem hasonlóan tálalni, mint a képen van, majd a Hasbro elküldi nektek jutalmul az új Play-Doh Kitchen Creations szettet.

A képeken azt láthatjátok, ahogy mi ezt elképzeltük Zálival. Mindketten ricottás raviolit főztünk salátával, de Záli készített egy ázsiai ihletésű levest is. Azt hiszem, az övé szebb lett.
Kisbetűvel írom csak, hogy egy 13 éves kamasz is képes órákig gyurmázni, csak fotózni nem engedi már magát.

Kérlek titeket, hogy a képeket ne levélben, és ne üzenetként küldjétek, hanem kommentbe! Egy család akár több étellel is pályázhat! Szombat estig várjuk a fotókat, legyetek kreatívak! 🙂
(x)

Gyors csípős salsa

A szüleim annyira jó fejek! Ültettek koriandert, mert múltkor panaszkodtam, hogy nem sikerült vennem, és különben is egyre több helyen olvasnak róla. 
Na, mikor kinőtt, akkor kissé alábbhagyott a lelkesedésük, sőt, a szaga alapján abban sem voltak biztosak, hogy valóban koriander termett-e, mert ennek elég furcsa szaga van.
Minden esetre inkább nem kértek belőle, gyorsan elhozták az összeset nekem. 
Én teljesen meg tudom ezt érteni, ismerek másokat is, akik gyűlölik, de én imádom. Nem tudok belőle olyan sokat tenni valamire, ami elrontaná.
Most salsa készült vele, egy egyszerű változat, amiben paradicsomlé is van. Főleg téle szoktam paradicsomlével kiegészíteni, amikor nem túl jók a paradicsomok, de most csak két nagyobb szem volt itthon így kellett bele. A fiam jobban is szereti így, akkor meg miért ne!
Jó csípős lett, a fele elfogyott csak úgy, amikor épp arra jártunk, a másik fele pedig sült csirkecomb mellé.
Ha ti is gyűlölitek a koriandert, akkor persze mehet bele petrezselyem is.

Hozzávalók:
2 nagyobb paradicsom
1 fehér hagyma
1 csokor koriander
6-8 ek ecetes jalapeno paprika
1 pici friss csili
1 kk őrölt római kömény
1/2 ek barna cukor
1 lime leve

2 dl házi, sűrű paradicsomlé

Mindent nagyobb kockákra vágunk, majd mehet a késes aprítóba.  Kész!

Sajtkrémes cékla


Múlt nyáron szerettem bele ebbe a céklaterrine-be, és bevallom, a látványa fogott meg. Nem piros céklából készült csak, hanem mindenféle színűből, ettől szivárványos volt az egész. 
Épp termett is akkor a színes cékla, el is készítettem egyet, de nem volt olyan jó, mint ahogy képzeltem: a nyers cékla bár sokkal jobban kezelhető (nem törik és szakad), soha nem lesz puha, így pedig nagyon nehéz vágni a terrine-t, könnyen szétnyomódik benne a krémsajt.
Úgyhogy ez a változat són sült céklával készült, és most a kecskesajtot is lecseréltem gorgonzolakrémre. 
Tettem bele pici fokhagymát, majd mascarponéval “hígítottam” a csípős, robosztus kéksajt ízét.
Nem muszáj ebben a melegben són sütni a céklát, épp tegnap láttam a Lidl-ben előre megfőzött, vákuumcsomagolt céklákat teljesen megfizethető áron, és még jól is nézett ki. Ha most készíteném, akkor tuti ezzel csinálnám.
Szerintem egy klassz karakteres kenyérrel vagy pirítóssal az igazi, de valamilyen zsírosabb hús mellé is nagyon el tudom képzelni, mondjuk kacsa vagy libamell mellé. 

Hozzávalók:
50 dkg cékla megsütve vagy megfőzve, majd megpucolva (tisztán mérve)
20 dkg mascarpone
20 dkg gorgonzola
2 gerezd fokhagyma
csipet só
frissen őrölt bors
pirított dió a tetejére

Egy hosszúkés formát kibélelünk több réteg fóliával.
A céklát 1,3-1,5 mm vastag szeletekre vágjuk. Ami lé kifolyik belőle, azt igyekezzünk egy papírtörlővel felitatni, hogy ne színezze idő előtt össze a krémsajtot.
A sajtokat villával összekeverjük, de nyugodtan rámehetünk botmixerrel is. Belekeverjük a lereszelt fokhagymát, a sót és a borsot. Ha van otthon habzsák, akkor tegyük bele a krémet, sokkal könnyebb így egyenletesen elosztani a céklán. Ha nincs, akkor majd kenni kell.
A kifóliázott forma aljára egy sor céklát teszünk. Ide kerüljenek a legszebb szeletek, ez fog látszani.
A céklára egy adag krémsajt jön, majd újra cékla, amíg el nem fogy. 
Mielőtt megvágjuk, érdemes pár órára behűteni.
Tetejére pirított diót, és kapribogyót is tegyünk, ha szeretjük. A kapri nagyon illik ehhez!

Habkönnyű citromfagyi

Végre újra befér a fagyigépem a mélyhűtőbe!
Nálatok is nagy probléma nyáron helyet csinálni neki? Minden júniusban elhatározom, hogy veszek egy kompresszorosat, amit nem kell felhasználás előtt fagyasztani, hanem azonnal bevethető, aztán szeptember környékén alábbhagy a lelkesedésem, és következő évben újra ott állok a fagyasztó előtt és próbálom bepréselni az edényt. Na, majd talán jövőre.

Annyira vágytam egy jó citromfagyira, hogy azzal is álmodtam. A barátainknál voltunk vendégségben, akik történetesen Magyarország egyik legjobb csokisai, úgyhogy biztosra vettem, hogy valamilyen csokoládés édesség készül majd, de nagyon felderül az arcom, amikor megtudtam, hogy sült túrótorta lesz. 
Ahhoz bizony passzol a citromfagyi!!!

Egyetlen hibája volt csak, hogy nem volt már időm a kikeverés után betenni a fagyasztóba, hogy kicsit megkeményedjen, és túlélje a szállítást, így ott még folyósabb volt a kelleténél, de itthon a maradék már nagyon jó lett.

Görög joghurt, tejszínhab, frissen főzött citromszirup, ennyi az egész.
Sajnos elég nehéz leállni vele, de ha elvisszük vendégségbe a nagy részét, akkor nem fenyeget az a veszély, hogy egy este alatt eltűnik az egész. Valahogy. Ki tudja hogy. Volt, nincs. Érthetetlen.

Hozzávalók:
A citromsziruphoz:
12 dkg cukor
2 nagy citrom leve
2 nagy citrom vékonyan lehámozott héja
1 dl víz

A hozzávalókból sűrű – kb. felére kell befőzni – szirupot főzünk, majd leszűrjük, a citromhéjakat félre tesszük, a szirupot kihűtjük.

2 dl tejszín kemény habbá verve
70 dkg natúr görög joghurt
+ a citromszirup

A tejszínhabot egy tálban óvatosan beleforgatjuk a joghurtba, majd hozzáadjuk a szirupot is.
Elindítjuk a fagyigépet, és csak a keverőlapát indulása után öntjük bele a joghurtos masszát.
40 perc alatt keveri ki a gép. Azonnal fogyasztható, vagy egy óra további mélyhűtős fagyasztás után akár szállítható is hűtőtáskában.
Tálalásnál tegyünk a tetejére a ropogósra száradt citromhéjból.

Vajas pezsgős szürkemarha-ragu

Először is, ez az Európában is elérhető mobil internetkeret azért annyira jól még nem működik mint vártam, de alakul. (Nem tudtam képeket feltölteni.)
Másodszor: mondtam már, hogy imádom, ha főznek rám?
És ha még nagyon finom is az étel, akkor tényleg annyira hálás vagyok! 
Ez most úgy készült, hogy az alapanyagok az én hűtőmben voltak, de más készítette, aztán közösen megettük. Éljen a konyhai összefonódás. 
Bár az elmúlt napokat Toszkánában töltöttük, ez mégis egy francia fogás, magyar szürkemarhából. A babérlevél a kertben nőtt, a rozé champagne pedig a szomszédtól érkezett. Azt hiszem meg tudnám szokni ezt a fajta összeurópai együttműködést.
Apropó! Szeretitek az édesköményt? Szerintem nagyon jól kiegészíti a marhahús robusztus ízét, és elképesztően finom vajjal készült ételek mellé!
Most, hogy kicsit hűvösebb van, álljatok neki bátran, nagyon-nagyon finom!

Hozzávalók:
80 dkg szürkemarha pörkölthús
5+3 dkg vaj
3 friss babérlevél
1 kk szárított oregánó
1 kk konzerv zöld bors
1 ek dijoni mustár
2 gerezd fokhagyma
3  dl száraz pezsgő
1 dl tejszín


A körethez:
4 db édeskömény
1 ek vaj
1 ek olívaolaj
2 ek citromlé

A húst hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni, majd 5 deka vajon megpirítjuk minden oldalán egy nagy serpenyőben. 
Mellédobjuk a babérlevelet, oregánóval, lecsepegtetett zöld borssal, dijoni mustárral, és két zúzott fokhagymával fűszerezzük, majd felöntjük a pezsgővel. 
Takarékra tekerjük alatta a lángot, lefedjük, és kb. 2,5 órát pároljuk. Ha elfőtte a levét, kevés vízzel pótoljuk.  Amikor nagyon-nagyon puha, sózzuk, majd beleöntjük a tejszínt, és dobunk még mellé pár kis kocka jéghideg vajat.
Közben elkészítjük az édesköményt.
Negyedekbe vágjuk a gumót, majd a vaj és az olívaolaj keverékén lassan megsütjük. Mire a belseje is megpuhul kissé, a széle karamellizálódni fog. Meglocsoljuk citromlével, majd sózzuk.
Persze mehet mellé krumpli vagy jó rizs is, de nyáron annyira nem kívánjuk az ilyesmit.

A csodálatos húst a Martonyi ÖKO-AGRO üzlete biztosította a Fény utcai piacon.

Borhabos kosárka mamára gondolva

Eszembe jutott nagyanyám. Minden nyáron, mikor megérkeztem hozzá, valamilyen borhabos-ribizlis sütivel várt. Nem kosárka volt, az biztos, de egyszerűen nem tudom felidézni, hogy mi lehetett az.
Különlegesnek találtam a borhabot, soha, sehol máshol nem találkoztam vele különben, a mamánál is csak egy évben egyszer. Talán a ribizli miatt.
Aztán amikor a mama már nem élt, egy cukrászdában megláttam egy borhab rolád névre hallgató sütit. Boldogan kértem ki, de sajnos köze nem volt a mamaféle borhabhoz. Ott kezdődött, hogy az a  hab bort nem látott soha. Olyan szomorú lettem, annyira hiányzott már akkor is nagyanyám.
Aztán valahogy soha nem próbáltam elkészíteni, nem tudom miért. Múlt héten viszont egy tányérka ribizlit nyomott a kezembe apám, épp akkor szedte a kertben. Még meleg volt a napsütéstől. Gyorsan kerítettem a borhab receptet. 
Pillanat alatt megettük az összes kosárkát. Egy 13 éves fiú szájába pont befér egy darab. Mama boldog lenne.

Hozzávalók a tésztához:
33 dkg liszt
4 dkg mandula liszt
5 ek porcukor
3 g só
20 dkg hideg vaj
75 g tojás (ez egy xl-es tojás kb.)

Hozzávalók a borhabhoz:
6 tojássárgája
15 dkg cukor
2.5 dl édes bor (Tokaji szamorodni például)
1 dl tejszín

Én pici, 7 centis formákban sütöttem, de a mérten szinte nem számít, ha nagyobb, akkor is kb. ennyi ideig kell sütni. Ebből a mennyiségből 40 pici süti lett.
A tésztához a tojás kivételével  minden hozzávalót a dagasztógép táljába teszek, és a habverővel addig keverem nagy fokozaton, míg teljesen apró morzsássá válik. 
Hozzáadom a kissé felvert tojást, majd egy percig lassan, végül három percig turbó fokozaton keverem, míg a tészta összeáll. 
Lisztezett lapon kissé kinyújtom, majd 10 percre a hűtőbe teszem.
Újra nyújtom, majd ki is szúrom megfelelő nagyságúra és alakúra, hogy jó legyen az apró piteformákba.
Újabb 10 perc hűtés következik.
Közben vékonyan kivajazom a piteformát és nagyon enyhén ki is lisztezem.
Belesimítom a hűtőből kivett tésztát. Óvatosan kell dolgozni, hogy ne szakadjon, ne törjön. 
A tésztát a formával együtt a fagyasztóba teszem, amíg felmelegedik a sütő 180 fokra.
Az előmelegített sütőben sütöm kb. 10-12 percig, majd kiveszem, és ha langyos kifordítom a formákból.

A borhabhoz egy akkora fazekat vegyünk elő, amihez van egy ráillő keverőtálunk. A fazékba vizet engedünk, de csak annyit, hogy a keverőtál alja ne érjen bele a vízbe, majd a vizet felforraljuk.
Takarékra vesszük alatta a lángot, és megvárjuk, amíg a forrás megáll, csak éppen gyöngyözik a víz.
A tálban kézi habverővel összehabosítjuk a tojássárgákat a cukorral. Apránként hozzákeverjük a bort is, majd a tejszínt is. Csak ekkor emeljük a tálat a fazékra. Folyamatosan keverjük, habosítjuk a gőz fölött, míg kb. 15-20 perc alatt be nem sűrűsödik. A kész borhabot lehúzzuk a tűzről, és további 5 percig keverjük amíg langyosra nem hűl.
Mehet a hűtőbe, amíg hideg nem lesz.

A habot a tésztaformákba kanalazom, majd a tetejét kirakom ribizlivel. 
Érdemes egy órán belül megenni – ezzel nem lesz gond, garantálom – hogy a tészta ropogós maradjon.

Lassan sült marhanyak tökfőzelékkel

 – És a mócsing a zokniban mese –

Pár napja mutattam egy képet, amin a lányom éppen nagyon utálja a tökfőzeléket. Az az igazság, hogy nem is a tököt, hanem a kaprot nem szereti, ugyanúgy, mint ahogy az apja se szerette.
Annyira haragszanak a kaporra, hogy még az illatát se tudják elviselni. Úgyhogy mindegy is nekik, hogy milyen tökfőzelék készül, ha egyszer van benne kapor. Márpedig nekem a tökfőzelék a kaporról szól. 
Szerencsére mindig teszek a tetejére valamit, valami olyat, amit ez a  két finnyás is hajlandó megenni, így csak elfogy. A klasszikus marhapörköt-tökfőzelék kombó mellett a marhasült is nagyon megy nálunk.
Most egy 80 dekás darabot kaptam a hentestől a piacon, miután megkérdeztem mit vigyek. Mondott is hozzá egy receptet, de amikor megláttam a húst, én már láttam mellé a hideg tökfőzeléket is. Ennek a húsdarabnak a fele fogyott el feltétként, a másik része felszeletelve végezte pár zsömlében.
Tudom, hogy sokan nem igazán értékelik a marhanyakat, de szerintem az egyik legjobb része az állatnak. Kellően zsíros ahhoz – hogy miután megsült a hús – finom, szaftos legyen a végeredmény. Nem szárad ki, de nem is mócsingos, ami most nálunk nagy mumus, mióta a lányom megtanulta a mócsing szót.
Pedig szerintem ők nem is igazán találkoznak mócsinggal már. Azért biztos ami biztos, a férjem elmesélte neki a mócsing sztorit.
Amikor még ovis volt a férjem, és nem Gábor, hanem Gabi névre hallgatott, az óvódában csak akkor mehettek játszani, ha mindent megettek, amit az óvónénik a tányérjukra szedtek. Azt viszont, hogy mi és mennyi kerül a tányérjukra nem ők maguk, hanem természetesen az óvónénik döntötték el.
Így aztán minden húsétellel jó pár hatalmas mócsing is érkezett a tányérba, Szegény Gabi úgy érzete, hogy ha neki le kell nyelnie egy nagy remegős mócsingot, akkor meghal. Én ezt teljesen meg tudom érteni, és egyszerűen nem is értem, hogy miért erőlködtek ilyen szörnyűségekkel az óvónénik, akiknek elvileg az lett volna a munkájuk, hogy szeretik a gyerekeket. Persze, gyerekeket szeretni nyolc órában naponta nem lehet csak a fizetésért, annak az érzésnek nyilván belülről kéne érkeznie.
Egy szó, mint száz, Gabinak szuper ötlete támadt: a mócsingokat mindig elrejtette a zoknijába az asztal alatt, és az vagy a kertben került ki onnan alvás után, vagy ötkor, amikor végre hazamehetett. 
Remélem értékelik a gyerekeink, hogy milyen csodálatos az életük a hetvenes évekhez viszonyítva, amikor ilyeneket mesélünk nekik. De nem, azt se tudják mi a mócsing, mondjuk azt elég durvának találják, hogy egy pörköltdarabbal kellett régen aludniuk a szegény gyerekeknek. Hihihi.

Hozzávalók:
80 dkg szürkemarha nyak
3 ek libazsír
1,5 dl savanyított gyöngyhagyma a levével együtt
2 babérlevél
só, bors
1 gerezd fokhagyma

A húst alaposan besózom, beborsozom. Bele is dörzsölöm amennyire lehet. 
Egy lábosba teszek pár kanál libazsírt, két babérlevelet, olyan másfél deci gyöngyhagymát a levével együtt és egy gerezd vékonyan felszeletelt fokhagymát, majd belerakom a húst. Lefedve 150 fokon sütöm kb. 4,5-5 órát úgy, hogy félidőben megfordítom.
A fedőt végig rajta tartom, így is szépen megpirul ennyi idő alatt, és a végére vaj puha lesz.

Hozzávalók a tökfőzelékhez:
1 kg friss tök
5 dkg vaj
1 fej hagyma
1 ek cukor

1 csokor kapor
2 ek fehérbor ecet
2 dl tejszín

A tökhöz veszek egy kiló friss, zsenge tököt. Vajon megfonnyasztok egy közepes hagymát, amit megszórok egy evőkanál cukorral. Amíg a hagyma puhul, a cukor is karamellizálódik. 
Amikor kész, rádobom a tök kétharmadát. Picit sózom, és lefedve megpárolom. Botmixerrel pépesítem, ecettel, kaporral ízesítem, majd felöntöm két deci tejszínnel. Felforralom és beledobom a maradék tököt. Azonnal elzárom alatta a lángot, égy lefedve hagyom picit pihenni, amíg a tök megpuhul.

A szürke marhát a Fény utcai piacon a Martonyi ÖKO-AGRO üzletben kaptam, az emeleten.

Jerk padlizsán

Imádjuk a jamaicai jerk csirke csípős, fűszeres ízét, de azt vettem észre, hogy legalább egy éve nem készítettem. Ez is csak arról jutott eszembe, hogy egyik hajnalban, ahogy az Instagarm falam tekertem fel-le, észrevettem egy jerk fűszerezésű padlizsánt. 

Koriander zöldet kivéve minden volt hozzá itthon, gyorsan meg is csináltam. Tudom én, hogy volt már ezen a blogon a “a legjobb padlizsán”, meg mindenféle hasonló dolgok, de azt hiszem, most ezek mind mehetnek a süllyesztőbe, itt van ugyanis az új trónkövetelő.

Ha Jamaica, akkor természetesen kell bele rum, meg chili, na és jóféle ecet, barna cukor, gyömbér, ez, meg az, de a lényeg, hogy a végén egy nagyon pikáns, csípős pác legyen, de olyan, amit soha nem akarunk abbahagyni. Én a csirkénél is mindig ezt érzem, de talán a padlizsánnál jobban kijönnek az ízek. Sajnálom, hogy csak egy padlizsán volt itthonígy nem tudom napokig enni, de garantáltan jön majd a sorozatgyártás. 
Úgy gondoltam, hogy jó lenne mellé egy kis hús is, de teljesen feleslegesnek bizonyult, csak rontotta a jó kis vegán vacsoránk végeredményén, pedig azért a mellet is igyekeztem klassz szaftosra megsütni.

Szerintem grillen is jól működhet, de most csak egyszerűen betoltam egy jénaiban a tepsibe.

A receptbe beírom a koriander zöldet is zárójelben, azért ha van otthon, akkor tegyetek bele, csak még jobb lesz tőle a végeredmény!

Hozzávalók 2 főre:
1 közepes padlizsán

4 ek olívaolaj
4 ek fehér rum
4 ek fehérbor ecet
2 ek barna cukor
2 ek frissen reszelt gyömbér
2 szál újhagyma felkarikázva
2-3 pici csípős chili, apróra vágva
2 gerezd fokhagyma lereszelve
2 friss, esetleg szárított babérlevél
só, bors
(1 csokor friss koriander zöld)

A pác hozzávalóit összekeverjük, és megvárjuk, míg a só és a cukor is elolvad. A padlizsánt vékony, 3 mm-es szeletekre vágjuk, majd a páclébe forgatjuk, és egy órára félretesszük.
Előmelegítjük a sütőt 220 fokra, légkeveréssel.
Egy nagy, tűzálló tálba fektetjük a padlizsánokat, és 15-20 perc alatt megsütjük.





Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!