Fűszer és Lélek

Parmezános, fehérboros libaleves

Már nincs olyan nagyon messze Márton nap, és idén is egészen biztosan elkészül a kedvencünk, a parmezános libaleves. Ahogy keveredik a leves, a zöldfűszerek, a parmezán és a fehérbor illata a kintről jövő hideg föld illatával, az valahogy mindig nagyon otthonos. És remélem nem veszi észre ezt a posztot a Modoros blog, de az az… Tovább »

Lassulj Budapest – unatkozni élmény!

Nem tudtam eldönteni, hogy mi legyen a poszt címe: Lassulj Budapest vagy Unatkozni élmény.  Végül épp az aktualitása miatt az első mellett döntöttem, hiszen épp most folyik Budapesten a Lassulj hét, de fenntartom, azt is, hogy unatkozni élmény. Az eseménynek ma volt a ránk eső része, egy lassulós, lazulós reggelit tartottunk a Slow Budapest önkénteseivel…. Tovább »

Az encsi wellness kapálók

Zempléni Pista írása Mocorgó Abaúj II. – Higgye el, nem bírtam már nézni. Inkább odaadtam nekik – mentegetőzik a piros arcú, galambősz falusi asszony. Varga Jánosné, Róza néni évek óta egyedül él, fáj a lába, nagy már a porta. Világoskék otthonkájában a tyúkudvarból mutat fáradtan a Hernád gátig tartó hosszú kertje felé. Benőtte a gaz…. Tovább »

Beszélnünk kéne

Pár hete teljesen éles gondolatként villant belém, hogy beszélni kéne a nagyanyámmal. Nem olyan kis enyhe gondolatfoszlány volt, hogy de jó lenne beszélni a mamával, hanem szinte ötlet, vagy legalábbis felismerés, hogy ezt a dolgot, ami régóta nyomaszt meg kell beszélnem vele.  Szinte meg is könnyebbültem, hogy most aztán megoldódik minden, majd ő, a határozott… Tovább »

Hajnalban

Néha muszáj egyedül lennem pár órát, kimenni a szabadba, és hagyni a gondolatokat, hogy elpárologjanak a fejemből. Háromhavonta egyszerűen kell pár nap, amikor elvonulok a világtól.Együtt utazunk el a családdal, de én ilyenkor már négykor felkelek. Csendben iszok egy kávét, és gyorsan elmegyek, hogy láthassam a napot felkelni az első pillanattól. Mindig viszek magammal pokrócot,… Tovább »

Ciripelés

Tokaj-Hegyalján rendszeresen vannak “izgalmas” bogarak a szobánkban, de itthon csak ritkán.   Valami nagyon furcsa van a szobámban, Anyu! Jobban mondva nem is van, hanem pont hogy nincs. Nagyon különös, de képzeld el, eltűntek a szúnyogok! Nem mondják a fülembe, hogy czzzz.Kedvenc szófordulata pár hete Dávidnak a nagyon különös. Keresi a különös dolgokat, és ha… Tovább »

Mélyen

Minden ősszel eljön az a nap, amikor érzem, hogy ez az utolsó igazán meleg délután.Olyanhor úgy ülünk a napon, hogy a bőrünk és a hajunk megpróbál minél több napfényt elraktározni a borongós napokra. Éjjel már hideg van, látszik a lehellet, de napközben még melenget a nap. Ezt a napot szeretem a szűken vett családommal tölteni…. Tovább »

A birsalma illata

Birsalmáért soha nem adott pénzt, de nem is kellett.Ha október elején kisétált a temetőbe, a hátára vette a fonott puttonykosarát, amibe hároméves koromig engem is kicipelt a Görbébe, és tele szedte birssel.Birs nőtt mindenhol a kerítések mellett, akkor még nem nagyon voltak tuják, sőt azt a szót se ismerte senki, hogy tájidegen. Pedig ha jobban… Tovább »

Kőlépcsők

A ház tulajdonképpen mindig is ott állt a sarkon. Talán laktak is benne még húsz éve, de ebben nem vagyok biztos. Abban viszont igen, hogy soha nem néztem be az ablakán. Nem mertem. Mégis mindig szétáradt a stressz a gyomromban, ha elmentem mellette. De azt gondoltam, hogy sóbálvánnyá változok, ha benézek.Pár éve mégis befényképeztem titokban…. Tovább »

Mit dolgozott, mit evett az üknagymama?

Mikor Dávidot bölcsödébe írattuk, össze kellett szednem egy csomó olyan családi iratot, amire soha nem gondoltam volna, hogy szükségem lesz.Imádom ezeket a régi születési és házassági anyakönyvi kivonatokat, a megsárgult, megtört papírokat, a régi viaszos pecséteket, de a kedvencem dédanyám munkakönyve.Ő volt az egyetlen dédszülőm, akit ismertem személyesen.1897-ben született és a Wohl Irén nevet kapta…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!