Egyik barátnőm Madridban volt cserediák a múlt évezredben, és a szobáján egy nagyon vagány török lánnyal osztozott. Ez a török lány titokban minden hónapban tetováltatott magára valamit, dohányzott, és imádta a vörösbort. Csupa olyan dolgot csinált, aminek Törökországban annyira nem örültek volna a szülei, de esze ágában sem volt hazamenni, sikerült is valamilyen ösztöndíjat megcsípnie, és tovább maradnia, hiába kiabált vele az apja telefonon.
Szemra, mert így hívták a lányt, nem csak őrült vagány volt, de elképesztően jól is főzött. Leginkább mindenféle török ételt persze, de mindig elmondta mielőtt tálalt volna, hogy ez nem olyan vacak, mint amit Törökországban kapnátok, ezt ugyanis Szemra főzte, aki nagyon menő szakács kis anyáim! 
Én imádom a török konyhát, de Szemra főztjét még attól is többre tartottam, úgyhogy nagyon sajnálom, hogy akkoriban egyáltalán nem érdekeltek a receptek, és nem írtam fel semmit. Bár azt hiszem, nem állok távol az igazságtól, ha azt írom, hogy Szemra improvizált csak, és abból főzött, amit Madriban hazafelé be tudott szerezni, és nem aszerint vásárolt, hogy pontosan mi is kéne az adott recepthez.
Most még tegyük hozzá azt az apróságot ehhez a történethez, hogy Szemrát és a csodálatos ételeit, többek között ezt a lahmacunt 26 éve láttam utoljára, így el tudjátok képzelni, hogy mennyire sikerült reprodukálnom azokat az ízeket. 
De ha becsukom a szemem, akkor valami hasonlót érzek és látok, mint ami előttem van, úgyhogy nagyot nem tévedhettem. 
Nagyon finom, igazából 30 perc alatt elkészül, leszámítva a 3 órás kelesztési időszakot, de ha reggeli után összedobjuk a tésztát, akkor pont akkor ebédelünk majd, mikorra megéhezünk.

Hozzávalók a tésztához:

230 g kenyérliszt
110 g víz
3 g instant élesztő
40 g sűrű görög joghurt
csipetnyi só
2 ek étolaj
1 kk cukor
1 kk só

Hozzávalók a feltéthez:

0,5 dl olívaolaj
5 szem nagy, puha, szárított datolya kimagozva
1 fej lila hagyma
2 paradicsom vagy fél konzerv darabolt paradicsom
2 szegfűszeg
1 ek chilipehely 
1 kk kakukkfű
1 csokor friss petrezselymet
1 ek szumák (Culinaris, Ázsia bolt)
só és  bors ízlés szerint
1 kk koriander mag
1 kk római kömény
40 dkg darált bárány vagy borjú

A hagymához a tetejére:

1 nagy lila hagyma
1/4 ekp szumák
csipet só
1/2 citrom leve 
friss petrezselyem és koriander 

A tészta hozzávalóit a keverőtálba öntjük, és pár perc alatt rugalmas tésztát gyúrunk belőle.
Letakarva 3 óra hosszan kelesztjük nem túl meleg helyen.

Az olajon megdinszteljük a nagyon apróra vágott lila hagymát, majd rádobjuk a szintén apróra vágott datolyát, a petrezselymet, a paradicsomot, a fűszereket, végül a darált húst. Pár perc alatt összefőzzük, majd elzárjuk alatta a lángot.

Előmelegítjük a sütőt 230 fokra.
Közben a tetejére szánt “hagymasalátát” is elkészítjük. Apróra vágjuk a hagymát, a koriander és a petrezselyem zöldet, majd összekeverjük az egészet, és belenyomunk egy fél citromot is.

A megkelt tésztát két részre osztjuk, és nagyon vékonyra nyújtjuk. Minél nagyobb, annál jobb. Kibélelünk két gáztepsit sűtőpapírral, és ezekre tesszük a kinyújtott tésztalapokat. Megkenjük a darált hússal, majd mindkettőt betoljuk a sütőbe. Átkapcsolunk légkeveréses módra, és kb 10 perc alatt megsütjük a tésztát. 
Ha szükséges, akkor 5-6 perc után óvatosan cseréljük meg a két tepsit, hogy egyformán süljenek.

A kész, friss lahmacunok tetejére szórjuk a lila hagyma salátát, és már ehetjük is.