Na jó, az az igazság, hogy csak a joghurtos tahini mártogatóst szeretném népszerűsíteni, vagyis a joghurt-thinát. Viszont arról elég nehéz receptet írni, muszáj mellé valami, amit mártogathatunk, tunkolhatunk bele, ezért tessék, itt a petrezselymes marhával töltött lepény receptje is. 
De maradjunk a lényegnél!
Egyszerűen nem értem, miért nincs mindenhol a szószok között ez a csodálatos, keleti mártogatós, amit annyi féle képpen lehet variálni, ahogy éppen kedvünk tartja, de elrontani egyszerűen nem lehet, és mindig nagyon finom. Mit, finom, ez tényleg CSODÁLATOS.
Komolyan csodálom, mióta először kóstoltam, még éppen a tizenéves korszakom utolsó pillanataiban, tizenkilenc és háromszázhatvan naposan. Húszéves már úgy lettem, hogy tudtam, az élet értelme nem 42, hanem joghurt-thina. Most, amikor lassan 44 éves leszek, és épp vad őszülésbe kezdtem a tini fiam miatt, és csak merem remélni, hogy igaz, hogy majd visszatalál hozzánk, és az undok szörnyeteg alatt még mindig ott lakik ő maga, szóval mostanság pálinka helyett ezzel vigasztalom magam.
Igazság szerint a pálinkát nem szeretem. A bort szeretem, de elképzeltem, ahogy minden este megiszok egy palackkal, hogy jobbnak lássam a helyzetet, és az az igazság, hogy akkor már inkább a nagy séták, a joghurt-thina és az ordító rock a fülemben. Vettem egy vezetéknélküli szuper kis fejhallgatót, totál kizárhatom vele a világot, és újra üvölthet a Metallica a fülembe. Pont, mint amikor megismerkedtem a joghurt-thinával… Azóta elhanyagoltam egy kicsit szegényt, de úgy tűnik, a zenével együtt előkerült újra. 
Nem is tudom mi volt eddig az oka, hogy csak évente egyszer-kétszer készült. Talán az, hogy mindig sima natúr joghurttal készítettem, és nem volt olyan, mint amire emlékeztem? 
Ki tudja, minden esetre az igaz, hogy mióta görög joghurtból keverem, újra érzem a mágiát. Talán fiatalodok is, ki tudja. A szezámmagnak úgyis mindenféle jó dolgot tulajdonítottak a régiek, lehet, hogy egyik sem igaz, de az idegekre kifejezetten simító hatással van, legalábbis nálam. Próbáljátok ki!
Mindenhez jó, tényleg mindenhez! Mondjatok egy ételt, és jó hozzá! Nincs olyan, amihez ne lenne jó. Talán a császármorzsához nem annyira passzol, de ki tudja, ha nem baracklekvárral készül, akkor talán mégis.

Hozzávalók:
1 dl tahina/thina paszta (szezámmag paszta)
2 ek friss citromlé
1 gerezd fokhagyma (néha elmaradhat, akkor is nagyon finom)
só
1 dl víz

2-3 dl natúr görög joghurt

A tahinit először elkeverjük a citromlével, a zúzott fokhagymával és a sóval. Nem kell megijedni, össze fog ugrani, de a vízzel majd szépen feloldódik újra. Ha már sima, mehet bele a joghurt. Kész.

Amit a legjobban szeletek mellé, az a marhahúsos lepény csilivel és sok friss korianderrel. Ez nagy mennyiség, 4 éhes felnőtt is jól lakik vele.

45 dkg liszt 
12 g tengeri só
10 g friss élesztő
2,5 dl langyos víz

A tészta minden hozzávalóját dagasztó gépbe, vagy tálba tesszük. Az élesztőt a vízbe morzsoljuk, de nem futtatjuk fel, csak azért tesszük mindezt, hogy hamarabb el lehessen dolgozni a tésztával. 
10 perc alatt rugalmas tésztát gyúrunk belőle, majd egy órát kelesztjük. Kinyomjuk belőle a levegőt, és további 2-3 órát hagyjuk kelni, majd négy egyforma részre osztjuk, és nyújtófával vékonyra nyújtjuk.
Én hatalmas serpenyőben sütöttem, kevés olajat alácsurgatva, mindkét oldalát 2-2 percig, majd megtöltöttem a hússal, amit vékonyan szétkentem a tésztán, végül félbehajtva az. Mérsékeltem a tüzet és mindkét oldalaán újabb 2-2 percig sütöttem, de lehet sütőben is, két tésztát egymásra téve.

A töltelék:
70 dkg darált marha
2-3 nagy csokor petrezselyem
1 kk római kömény
2 kk koriander mag 
só, bors
sok fenyőmag, ha van, ha nincs, akkor el is maradhat, de nagyon finom bele

friss koriander a tetejére
csili