Csak szerényen.
Az a helyzet, hogy sültcsirkében jó vagyok. Nem éppen a kedvencem, de apukám nagyon szereti, úgyhogy a kedvéért megtanultam, milyen is nagyon finom, puha, illatos, ropogós bőrű, de nem kiszáradt mellű sültcsirke.
Nem könnyű ám összehozni, a melle ugyanis könnyen kiszárad, vagy úgy is mondhatnám, alig elkerülhető, hogy a melle kiszáradjon. Már ott kezdődik a probléma, hogy jó lenne kövér csirkét vásárolni, aminek még puha a húsa, de zsíros a bőre. Nem könnyű feladat, de ha van egy jó csirkebeszerző forrása az embernek, akkor néha összejön.
Aztán ha ez megvolt, akkor szerezni kell két kezeletlen héjú citromot. Mivel a csirke több mint egy órán át a hasában a citrommal sül, így aztán igazán fontos, hogy tényleg ne gombaölőszerekkel mérgezze a citrom a húst, hanem csak a finom illóolajok, és aromák járják azt át.
Ha ez megvan, tulajdonképpen nyert ügyünk van, de figyeljünk oda, hogy a vacsora előtt huszonnégy órával már elkezdjük az előkészületeket.
Próbáltam már Heston Blumenthal módszerét is, aki 60 fokon süti a csirkét nagyon hosszan, majd a végén picit lepirítja, de összeségében nála is 26 órás a menet, viszont sokkal több a munka vele, és nem éreztem jobbnak, mint az én módszeremet.
Megjegyzem, a módszer persze nem az enyém, hanem többféle csirkesütési módból ollóztam össze, és ez vállt be a legjobban.
Szóval:
A csirkét 6-8 órára beáztatom hideg, 8%-os sóoldatba, vagyis egy liter vízhez, ami 1000 gramm, 87 gramm sót adok. A sós vízben ázó csirkét a hűtőbe teszem.
Amikor az idő lejárt, a csirkét kiveszem a sós vízből és átteszem tiszta, hideg vízbe. Itt is hagyom egy órát, majd leöntöm a vizet róla, és felöntöm friss vízzel, további egy órára. Ezt megismétlem négyszer. Van, amikor nincs időm arra, hogy óránként cseréljem a friss vizet, ilyenkor sincs nagy baj, de azért nem árt, ha 4-6 óra alatt minimum kétszer kap friss vizet.
Az utolsó másfél órában jó, ha kivesszük a hűtőből, és a konyhapulton hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni.
Kiveszem a csirkét a vízből, és letörölgetem konyhai törlővel, majd kezdődhet a masszázs. Én libazsírral, pici fokhagymával vagy füstölt paprikával szoktam, de aki úgy gondolja, hogy keveri a húsos a tejessel, az nyugodtan használhat vajat is. Igazi masszázst adok csirkének, ahol lehet, benyúlok a bőre alá is, a hasüregét is megdolgozom kicsit, a lényeg, hogy kezemtől egy picit felmelegedjen a csirke bőre is.
Sajnos a sós áztatástól a csirke bőre nagyon könnyen szakad, a képen láthatjátok is, hogy ezt most bizony a sütés közben kiszakítottam. Amennyire tudtok, vigyázzatok rá!
Fogom a citromokat, több helyen megszurkálom őket késsel, és beteszem a mikróba nagy fokozatra másfél percre. Akkor jó, ha nagyon forró. Ez azért fontos, mert így már a sütés elején ontja magából az illatokat és aromákat, amit jobban magába szív a hús.
Az egyik citromot a csirke hasába dugom, jó sok rozmaringgal, vagy kakukkfűvel együtt, majd összekötöm a csirke lábát, és szárnyánál a testét is kissé megformázom, így teszem a tepsibe, mellével lefelé.
Mellé dobom a másik, félbevágott, és picit serpenyőben megkapatott citromot, és egy fej félbevágott fokhagymát. Néha kanalazok a csirkére egy pici narancslekvárt, de nem mindig.
Előmelegítem a sütőt 220 fokra. Ha van gözös mód, akkor használjátok, csak jobb lesz, de ha nincs, az se baj. Ebben az esetben érdemes a csirke alá önteni két deci fehérbort, vizet, vagy húslevest.
20 percig sütöm így, majd mérséklem a hőt 180 fokra, és megfordítom a csirkét.
20 perc múlva újra, majd újra megfordítom, de ezt is csak akkor, ha épp a sütő közelében vagyok. Ha nem, akkor “túléli” a vacsora azt is, ha összesen egy forgatásban van része.
70-80 perc alatt megsül.
Mielőtt felvágnánk, mindenképp pihentessük 10 percig, ez nagyon fontos!
Ilyenkor kiszedem a fokhagymakerezdeket a héjából, és rányomom a citromot. Sokszor csak salátát kínálok mellé, arra nagyon jó dresszing a sült fokhagyma a sült citrommal.
