Egy ismerősöm mesélte, aki másodállásban pénztáros, hogy ő kapott “vevőpszichológiai képzést” és azt tanították neki rólunk vevőkről, hogy amikor elérkezik a fizetés pillanata, az a legnagyobb feszültség a bevásárlás során, mert át kell adnunk a keservesen megkeresett pénzünket az áruháznak, és ez nagyon rosszul érint minket.
Lehet benne valami, de inkább nagyon tudatalatti , elfojtott kis érzés, mert nekem úgy tűnik, hogy más miatt morcosak az emberek a kasszánál. Persze, lehet, hogy ez mégis arra vezethető vissza, amit a kasszában ülőknek tanítanak rólunk. Minden esetre azzal nem értek egyet, hogy valamiféle frontvonal lenne ott a vásárlók és a pénztárosok között, de tény, hogy gyakran ők se kedvesek, és mi vásárlók is morcosak vagyunk, mire az utolsó túró rudiról is lehúzták az árat.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mit mondanak rólunk a pénztárosok, de talán megérkezik a vevőértékelés kommentben. Várom!
Vasárnap végigbeszéltük a barátnőimmel, hogy szerintünk milyenek a pénztárosok. Ők jutottak eszünkbe:
A nagyon gyors:
Sok ezer terméket megmozgat naponta, általában a két német szupermarketláncban dolgozik. Mindig köszön, a végén elköszön, hiba nélkül tolja a kötelező köröket, kedves is. Határozottan szeretjük!
Pillanatok alatt lezavar egy hosszú sort is, nem téveszt, nem húz le semmit kétszer, nem kell főnőköt hívnia szinte soha.
Ami néha bosszantó, amikor nem veszi észre, hogy az árukhoz vásárló is tartozik, akik igencsak különbözőek. Példa: előttünk bácsika vásárolt, és hiába volt villámkezű a kasszás, ha a bácsi reszketeg és lassú. Nem tudja elpakolni a sok cuccot olyan gyorsan ahogy a szalagról megérkezik.
Ez jobb esetben nem okoz problémát, a kasszás pihen egy percet, a szalag áll. Rosszabb esetben a pénztárost nem érdekli, hogy az előző vásárló még nem pakolt el, rátolja a következő vásárló áruit is.
A nagyon lassú:
Biztosan máshol is van ilyen, de én néha úgy érzem direkt lassítják a vásárlást. Talán a sztrájk egyik formája ez, a fene tudja. Konkrét példa: körúti szupermarket, két kassza van nyitva, kb. 10-10 kis kosaras vásárló áll mind a két kasszánál. Mindegy hova állsz, csak rosszul járhatsz!
A vonalkódot véletlenszerűen veszi csak be a gép, ha nem sikerül, jön a kézi célszerszámmal való fókuszálás, végül a számsor kézzel történő bepötyögése. Első vaj megvan, oké. Jön a kenyér. Ez milyen kenyér? Nem tudom, jól nézett ki. Fokhagymás bagett? Nem, nincs fokhagyma szaga. 220 forint volt? Akkor nem paradicsomos… Erzsikeeeeee, ez mi a franc? Ja, 21-11-es? Köszi!
A vicces:
Elfogult vagyok, ha valaki vicces, akkor én mindent megbocsátok neki. Mostanában azt vettem észre, hogy a molett ötvenes nőknek nagyon jó a humoruk, de persze az is lehet, hogy csak ők szimpatizálnak velem.
Nem kéri a kupont? Hát nehogy már itt hagyja, én semmire se tudom használni, de épp előttem áll valaki, akinek jövő héten ez bizony hasznos lesz ez!
De jó! Tök! Köszönöm a tippet, este tökfőzelék lesz nálunk is, a férjem úgy is utálja!
A finnyás:
Ő lehetne a bosszantó is. Sajnálom őket, hogy pont élelmiszerboltban kell dolgozniuk, de ha épp ez van, sokkal jobb lenne mindennapos pénztárba-hányás nélkül megúszniuk.
Fúj, mi ez a büdös? Kecskesajt? Undorító!
(Volt olyan is, aki a nejlozacskóba csomagolt csirkemájat tollal emelte fel, és pofavágások közepette olvasta le az árát. Én kérek elnézést!)
A diák:
Általában jó fej. Oké, néha fáradt, néha flegma, mégis legtöbbször vicces és kedves. És még csak nem is ők a leglassabbak.
Mi ez?
Kivi.
Tényleg? Úristen, bocsánat, nem ismertem meg.
Mi ez?
Cékla.
Nahát, azt hittem az piros…
Flegma: általában nagykerben dolgozik. Lehet, hogy visszaköszönt, de nem hallottam. Ha kiveszem a kartonos árut a kocsiból, akkor azt nem kellett volna. Ha nem veszem ki, akkor mindent a szalagra kell tenni, pont mint az utóbbi 20 évben. Közben megbeszéli az ebédet a biztonsági őrrel. Vagy hozzám szól? Nem tudom eldönteni, mert soha nem néz rám. Ha tartom a kezem a visszajáróért, vagy a kártyáért, akkor látványosan leteszi. Ha nem tartom, akkor várakozik, amíg felfogom, de hozzám véletlenül se szól egy szót sem.
Nyugdíjas: Szinte midig öröm náluk fizetni. Szeretnek dolgozni, nem kötelező már megtenniük, épp ezért jólérzik magukat. Kedvesek, pontosak, sőt gyorsak is. Ha nem, akkor sem zavaró. Érdeklődőek, és segítőkészek. Sajnálom, hogy nincs több nyugdíjas kasszás a városban.
Kit hagytam ki?
Nos, egészen véletlenül találtam ezt a cikket, nem szoktam kommentelni, szinte soha, és ez igaz… Csak szerettem volna leírni az én véleményemet is. Lassan 13 éve vagyok pénztáros, eladó, minden munkában töltött nap sok tucat új emberrel találkozom, persze törzsvendégekkel is, akik már ismernek és pontosan tudják, ha nem mosolygok, akkor valami gond van éppen… Én, mint vásárló -ez érdekes szokott lenni- ugyanúgy szoktam figyelni a pénztárosokat és mint pénztáros felismerem hogy éppen milyen passzban vannak, miért nem köszönnek, ilyesmi, persze emberfüggő is, hogy ki hogy viselkedik… Csak azt értsétek meg, hogy ha egy pénztáros mindennap mosolyogva megy be dolgozni és odateszi magát egész nap, hogy mindent precizen számoljon el és még közben kedves is legyen, akkor is lesz legalább 3 ember 1 nap aki beszól neki valamiért, talán csak azért mert aznap rossz napja van, ami azért elég lehangoló a munkában és mindig kell hozzá legalább 10 problémamentes vásárló, hogy ez elmúljon… És még mindig azt mondom, hogy szeretem ezt a szakmát, mert minden nap újdonság, új emberek, meg persze a visszajáró törzsvendégek, akik mindig kedvesek, vagy ha rossz napjuk van, én vidítom fel őket. Ennyi. Legyünk türelmesebbek! (persze kivétel mindig van)
Komoly gyűjtés! 🙂
1, A kiegett: Jelemzoen utalja amit csinal, de leginkabb az embereket. Gyors egyik altipusa. Ezeket a kenyszer viszi a palyara.
2, Sztoikus-kedves: Ez a tipus kepes minden korulmenyek kozott turelmesen, kedvesen viselkedni, meg a leghuzosabb helyzetekben is. Hihetetlen energiaval rendelkezik, ha reg van a szakmaba, meg magas fokon kepzet is. Rendkivul tajekozott. Igazi verbeli kereskedo. Van egy eros, de nem kellemetlenul gyors tempoja. Ennek az egyik altipusa a Nyugdijas.
3, Preciz: Mindig mindent tud es ezt hangoztatja is. Ez a tipus hajlamos a vitakra a vevovel. (kereskedonel ez nem tul jo pont)Viszont kivalo kod es aruismerettel rendelkezik. Kozepes kategoria gyorsasag szempontjabol, keveset hibazik.
a, Kikepzo: Mindenkit kordinal. Vevot, kollegat egyarant. Feszes, patogo, hatarozott stilus.
4, gep-mosoly maszkos: Semmi emberi nincs benne. Nem kozvetlen, jellemzoen pontos, viszonylag gyors kiszolgalas, de nem miatta fognak vissza terni a csaladosok.
Nagyjabol ezek a tipusok vannak. Persze ez ember fuggo is. Vevo tipusokat is tudok mondani, ha valakit erdekel. 🙂
Halljuk! 🙂
Van biza!
A pszichologus/pletyis: Aki mindig beszel, be nem all a szaja. Nem a leggyorsabb, de cserebe ingyenes eletvezetesi tanacsadast tart, hazassag, gyerekneveles, egyeni problemak semmi gond, meghallgat es igyekszik tanacsot adni. Kedves, de nem gep, ha rossz kedvu inkabb csak koszon es, ha rakerdezel elnezest ker, de most nem jopofizik. Atlagba csalad es penztarca barat. Jofej, de sok embernek az agyara tud menni, mert masodpercek alatt kepes a cipomeretedtol eljutni a problemadig. Rosszul turi ez a tipus a bunkosagot. Cserebe jo szakmai felkeszultseggel rendelkezik. Egy penztaros vagyok. Meg meg van par tipus.