Tárkonyos levesre vágytam, így örömmel néztem, milyen szép nagyra nőtt, kicsit meg is bokrosodott. Megtisztítottam a gombát, közben a család feje kiment füvet nyírni. Gondolom, mindenki sejti a folytatást. Igen, a két rozmaringbokor közé ültetett tárkonybokor gaznak minősíttetett és legyilkolta a fűnyíró. Egyetlen levélke nem sok, annyi se maradt. Így lett tárkony helyett kakukkfű benne, de talán nem is baj.
Bízva abban, hogy sokkal több gomba lesz heteken belül, íme a leves. Isteni!
Hozzávalók:
2 kisebb kacsamell
1 kg erdei gomba (nekünk rókagomba, tinóruk és pár vargánya is)
5 dkg vaj
1 nagy fej hagyma
1 ek liszt
3 liter zöldség alaplé
5 ágacska kakukkfű
1 dl tejszín
só, bors
citrom
A kacsamellen a bőrt beírdaltam, és a bőrös felén megsütöttem, hogy kisüljön belőle a zsír. Elzártam alatta a lángot, és félretettem egy tányérra. A hagymát a vajon megdinszteltem, majd rádobtam a felszeletelt gombát, sóztam, borsoztam. Pár percig pároltam, megszórtam a liszttel és felöntöttem a zöldséglével. Két percig főztem, majd beletettem a kakukkfüvet, és belenyomtam a citrom levét.
Hajszál vékonyra szeleteltem a kacsamellet. Lehetett volna vékonyabbra is, legközelebb lehet, hogy picit berakom a mélyhűtőbe, hogy kicsit megkeményedjen, úgy talán könnyebb egészen vékonyra vágni. Az egészen forró levesbe szórtam a kacsamellet, és rögtön elzártam a lángot. Főzni nem kellett, épp pont jól megpuhult.
Nálam a citromfű után a második legagresszívebben növő fűszer a tárkony. Vasárnap nyestem le rengeteget. Vigyek neked jövő szombaton, míg kihajt a tied? Ha gyökerestől szedem ki, gondolom pár napig friss marad…