<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Fűszer és Lélek</provider_name><provider_url>https://fuszereslelek.nlcafe.hu</provider_url><author_name>Fűszeres Eszter</author_name><author_url>https://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/</author_url><title>Dupla szilvás galette</title><html>&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-7222912&quot; src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2016/08/IMG_1257.jpg&quot; alt=&quot;IMG_1257&quot; width=&quot;1200&quot; height=&quot;906&quot; /&gt;Végre, nemsokára újra itt a szilva!&lt;br /&gt;Annyira szeretem a szilvát, hogy még azon is túlteszem magam, hogy ez bizony már igencsak a nyár végét jelenti. Jó szilvához jutni kétféleképpen lehet. Vagy van az ember kertjében egy szilvafa, ami olyat terem, amit sehol máshol egyik sem. Vagy ismer olyan vad szilvásokat  a vidéken, ahova érdemes elkirándulni, és állni a fák alatt, és vizsgálni a szilvaszemeket, melyikben nincs kukac, hogy aztán megehesse. &lt;br /&gt;Végülis létezik egy harmadik módszer is, az pedig a piac, de én annyi rossz szilvába futottam bele az utóbbi években, hogy már nem bízom mások szilvájában. Értem én, hogy ugyanaz a baj a szilvával, mint a paradicsommal és barackkal, hogy ami finom, lédús, édes, és puha az tulajdonképpen szállíthatatlan, és az élelmiszeripar kemény, nagy , vagyis íztelen, és éretlen gyümölcsöket akar, de én annyira szeretem a szilvát, hogy szeptemberben képes vagyok nagyon sok kilométert is utazni, hogy a kedvenc szilvafám alatt szilvázhassak.&lt;br /&gt;Azért ha van nagyon jó forrásotok Pesten, ne tartsátok magatokban, de csak egy-egy kilóra gondolok, és nem olyanra, ahol pálinka vagy lekvárfőzés céljából érdemes bevásárolni, ugyanis én a szilvát magáért szeretem, és pálinkának pl. kifejezetten nem kedvelem. A szilvalekvárral más a helyzet, de azt meg venni szoktam.&lt;br /&gt;Egyik kedvenc szilvás sütim ez a galette. Süssétek meg hétvégén, ti is szeretni fogjátok! Őszibarackból is remek. (Hehehe, pont két éve is feltettem egy szilvás galette-t a blogra, ez annak a továbbfejlesztett változata, és van egy másik, igazán extra receptem is, azt pedig az új könyvbe írtam bele, de az márt tkp. galette extra, annyi minden finomság van benne.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;160 g simaliszt&lt;br /&gt;115 g hideg vaj&lt;br /&gt;0,5 kk só&lt;br /&gt;1,5 kk cukor&lt;br /&gt;1/2 citrom reszelt héja&lt;br /&gt;0,5 dl tejföl&lt;br /&gt;1 ek jeges víz, ha szükséges&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;20 dkg sűrű szilvalekvár&lt;br /&gt;1 rúd fahéj&lt;br /&gt;1 rúd vanília&lt;br /&gt;40 dkg szilva&lt;br /&gt;3 ek nádcukor &lt;br /&gt;1 ek kukorica keményítő&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1 egész tojás&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1 marék mandula&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A vajat nagy lyukú reszelőn lereszeljük, elmorzsoljuk a liszttel, végül gyorsan beledolgozzuk a többi hozzávalót. Fontos, hogy nem szabad túlgyúrni, mert ha a vaj nagyon megolvad, nem lesz jó a tészta. Két perc az egész. &lt;br /&gt;A kész tésztát fóliába csomagoljuk, és betesszük a hűtőbe 30-60 percre.&lt;br /&gt;A szilvát kimagozzuk, és hacsak nem nagyon puha, egy lábosban összeforraljuk a cukorral, kikapart vaníliával és a fahéjjal. Amikor az első buborék megjelenik a lábosban, már el is zárjuk alatta a lángot. Nem megfőzni kell! &lt;br /&gt;Ekkor keverjük hozzá a keményítőt is. Hagyjuk kihűlni.&lt;br /&gt;Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tésztát lisztezett lapon kinyújtjuk kb. 3 mm vastagságúra.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az alján elkenjük a szilvalekvárt, majd  a közepére halmozzuk a szilvát úgy, hogy körben 7-8 centis peremet hagyunk. Ezt a peremet hajtogatjuk fel 5-6 részben. Nem kell se egyformának, se túl szépnek lennie, ez egy valódi házi süti, nem cukrászda. Ha Jamie Oliver lenneék, szórnám a  rusztikus jelzőket. Csak semmi faxni! A tészta tetejét megkenjük tojással, megszórjuk mandulával, és 20 perc alatt szép pirosra sütjük. Langyosan a legfinomabb. &lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>