1.0Fűszer és Lélekhttps://fuszereslelek.nlcafe.huFűszeres Eszterhttps://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/<p><img class="aligncenter size-full wp-image-7222908" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2016/08/80819222.jpg" alt="80819222" width="640" height="360" />"Küldjetek légyszi egy könyvet, mondjuk valami olyat, mint A nyár a szigeten!"<br />Múlt héten ez a pár szó tett igazán boldoggá.<br />Biztosan minden szülőnek van valamilyen félelme a saját gyerekével kapcsolatban, amitől azért titokban tart. Persze nem akkor, amikor azt mondja, hogy legyen bármilyen, ő az én gyerekem, hanem akkor, amikor már kiderült, hogy ez a gyerek bizony a legszebb, a legokosabb, és leglegleg, és már van min aggódni, ha meghallgatjuk a többi anyukát a játszótéren.<br /><br />Én attól féltem, hogy a gyerekem majd, nem szeret olvasni, vagy - ne adj Isten - kifejezetten utál majd olvasni.  Több ilyen történetet is hallottam, és most nem a dyslexiáról beszélek, hanem arról, amikor nincs zavara az olvasástanulásnak, mégsem lesz az olvasás élmény. <br />Annyira féltem ettől, hogy különböző fórumokat bújtam a témában, hogy szülők hogyan voltak képesek olvasóvá tenni a gyerekeiket. Bevallom, nekem tetszett, amikor az egyik anyuka azt írta, hogy ő bizony fizetett az oldalakért. Nem kellett sokáig csinálnia, és ügyesen választott olyan könyvet, ami beszippantotta a gyereket, de eleinte, amíg függő nem lett a gyerek, igenis muszáj volt így is jutalmazni. <br /><br />Legjobban persze azzal értettem egyet, hogyha majd a gyerek sokat lát minket szülőket olvasni, akkor ezt is, mint minden mást eltanulja tőlünk, és egyszerűen olvasni fog.<br />Végül nem tudom mitől, de olvasó lett a fiam. Azért én ebben nagy szerepét látom az elsős-másodikos tanítónéninek is, aki jól megtanította olvasni. Mi mutattuk a jó példát, igyekeztem folyamatosan jó regényekkel ellátni (ez azóta is a hobbim, a jó gyerekkönyvek felkutatása, beszerzése, könyves blogok, vélemények, recenziók olvasása). <br /><br />Tavaly a suliban volt egy olvasós kihívás, 25 könyv, megadott témában egy tanév alatt. Dávid nyert, de azt azért el kell mondanom, hogy a könyvek kiválasztásával egyáltalán nem volt hajlandó foglalkozni, ezt rám bízta. Egyedül a fekete borítójú könyv izgatta, azokkal egy órát is elszöszmötölt a könyvesboltban, mire megszületett a győztes. Különben csak morgott, ha valami nem tetszett neki annyira, mint elsőre gondolta. Viszont a 25-ből négy olyan is akadt, ami annyira beszippantotta, hogy olvasott az utcán menet közben, vacsora alatt, sőt, a számítógép idő helyett is. <br /><br />Apropó, számítógép! Azt mondják az okosok, hogy azért a kevesebb olvasó gyerek, mert nagyon gyors világban élünk, a szupergyors ingerekhez szokott agyuk nem képes élvezni egy olvasott történetet. <br />Szerintem ebben van valami, és úgy gondolom, hiába teremtünk az óvoda kezdetéig szuper bababarát környezetet a gyereknek, végül úgy is beszippantja a XXI. század, és ez ellen teljesen feleslegesen tiltakozunk. Én, aki mondjuk könyvmoly vagyok, és a legtöbb filmnél sokkal élvezetesebbnek találom az olvasást, azért ugyanúgy érzékelem ezt a sebesség változást: egy csomó olyan film, amit a hetvenes, vagy akár a kilencvenes években is jónak találtam, egyszerűen untat a lassúságával. A mai filmek pörgősek lettek, akkor is, ha nem akciófilmről beszélünk. Ennek ellenére egy-egy régi beszélgetős műsor meglepően üdítő tud lenni - amikor olyanom van, és vicces belegondolni, hogy mit szólnának a mostani fiatalok, ha mondjuk a Kepes vagy a Vitray beszélgetései mennének a tévében főműsoridőben. <br /><br />Az olvasásparát azt hiszem sikerült kipipálnom a fiamnál, a lányommal kapcsolatban pedig már sokkal kevesebb dolog miatt aggasztom magam. Ha nyolc gyerekem lenne, azt hiszem egyáltalán fel se vetődne bennem ez az olvasás dolog - pláne, hogy olvasni egyáltalán nem jutna időm, minek aggódnék mások miatt nem igaz? De Záli már most képes egy-egy szép oldalpár felett félórákat elücsörögni, biztos vagyok benne, hogy ő is olvasó ember lesz.<br /><br />Ilyen hosszú bevezetés után pedig le kell írnom, hogy amerikai mamiblogon olvastam, hogy annyi fantasztikus film született az utóbbi 50 évben, hogy aki nem szeret olvasni, az is hozzájuthat azokhoz a történetekhez, katarzishoz, izgalomhoz és szomorúsághoz, amikhez az olvasó társaik, hogy kicsit meg is ijedtem, mert filmekkel teljesen el vagyunk maradva. Pedig a 12 éves már komoly filmeket is képes, és szeret nézni, jó is lenne vele ezekről többet beszélgetni, úgyhogy belekezdtem egy 52-es listába, amit szeretnék, ha közösen, egy "családi filmklub" keretében megnéznénk, megbeszélnénk, végiggondolnánk. Lesz benne persze sok romantika, vígjáték, sci-fi és komoly dráma is. <br /><br />Vannak filmes ötleteitek?</p>rich