1.0Fűszer és Lélekhttps://fuszereslelek.nlcafe.huFűszeres Eszterhttps://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/<p><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/n19.jpg" rel="attachment wp-att-7222055"><img class="aligncenter size-large wp-image-7222055" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/n19-600x400.jpg" alt="n19" width="600" height="400" /></a>A szalámi napja van ma, de mivel minden napra esik valamilyen “nagy” nap,  ez talán senkit se hoz lázba. Azt hiszem, ha azt mondom hogy szalámi, Magyarországon megegyezhetünk abban, hogy a leghíresebb a Téliszalámi. <br />Írnék pár sort a Téliszalámi történetéről, és az emberről, akinek köszönhetjük.<br /> Nyáron, amikor Szegeden jártunk meglátogattuk a Pick szalámigyár múzeumát is, ugyanis a Lonely Planet a világ egyik legkülönlegesebb ételmúzeumának nevezte. Lehet, hogy túl sokra számítottunk ezek után, vagy a Lonely Planet írói nem is jártak a múzeumban, de maga a múzeum bizony egy nagyon szomorú, nagyon korszerűtlen, a Téliszalámit nem igazán jól bemutató intézmény. Olyan, mintha 1980 óta semmi nem változott volna benne, de abban biztosak vagyunk, hogy a rendszerválás óta valóban nem sokat frissítették a látnivalókat. Nagyon sajnáltuk, mert láttunk már jó példákat arra, hogyan mutathatja be úgy egy gyár a saját termékét, hogy az onnan távozó látogató valósággal rajongóvá váljon. <br /> A múzeum honlapján olvasható rövid történet szerint: <br /><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/03.jpg" rel="attachment wp-att-7222058"><img class="aligncenter size-large wp-image-7222058" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/03-600x255.jpg" alt="03" width="600" height="255" /></a>„Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. 1883-ban Olaszországból hozott munkásokkal már nagyobb mennyiségben gyártott szalámit. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. Az állandó hűs tiszai levegő kedvező feltételeket biztosított az érlelés folyamatához.<br />A legidősebb fiú, Pick Jenő – aki már 1898-tól részt vett az irányításban – 1906-ban lépett be a vállalkozásba. A gyár történetében ezzel új korszak kezdődött. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick-család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick-gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig."</p> <p><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/szeged-muzeum2.jpg" rel="attachment wp-att-7222049"><img class="aligncenter size-large wp-image-7222049" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/szeged-muzeum2-407x600.jpg" alt="szeged muzeum2" width="407" height="600" /></a>Pick Márkról ennél azért sokkal többet érdemes tudni.  Zsidó terménykereskedőként dolgozott, és munkája sok utazást kívánt, így  világlátott ember lett. Terménykereskedőként jutott el a  szalámi hazájába, Olaszországba is, ahol állítólag megkóstolta a helyi specialitást, és azonnal eszébe jutott a Magyarországon nagy számban tartott zsíros mangalica. <br />Az 1869-ben kezdődött meg a hazai szalámigyártás, ami azonban sokban eltért a hagyományosnak mondható olasz módszertől. <br />Szabadban érlelés helyett füstöltek, és pár évre rá a fűszerezést is a helyi ízléshez igazították. Kezdetben a szalámit csak télen gyártották, innen ered a neve. Jóval később 1939-ben Pick Márk fia, Pick Jenő közli akkori legnagyobb versenytársával a Herz céggel, hogy a hosszú évek óta tartó kísérleteinek, ami szerint nyáron is szeretne téliszalámit készíteni, végre pozitív eredménye született, ezért vállalja a rizikót és elkezdi forgalmazni a szalámit. Herz Árminnal és fiaival Pick Jenőnek a harmincas években kartellszerződése volt, negyven-negyven százalékban uralták a hazai piacot. A megállapodáshoz később csatlakozott a maradék húsz százalék is: a Debrecenben működő olasz gyár, a Vidoni. A Herz cég nem volt túl lelkes a hír hallatán, és “barátságtalan gesztusnak” minősíti elhatározását, sőt, a a kartell-szerződés felmondásával fenyegetőzött, de mi örülhetünk, hiszen azóta ehetünk nyáron is téliszalámit. <br /><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/003_a_viz_elotti_varos_clip_image002_0064.jpg" rel="attachment wp-att-7222057"><img class="aligncenter size-large wp-image-7222057" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/003_a_viz_elotti_varos_clip_image002_0064-600x251.jpg" alt="003_a_viz_elotti_varos_clip_image002_0064" width="600" height="251" /></a>A szalámihoz a színhúst, és az ipari szalonnát nem darálták, hanem rizsszem nagyságúra vágták egy hatalmas ringó késsel, majd egy hétig érlelték fehér lepedő alatt. Ezután lóbélbe töltötték, később bükkfával füstölték. <br /> A füstölt szalámikat egy újabb hétre a szárítópadlásra vitték, ahol a jellegzetes fehér nemes penész borította be a bél külső falát. A tiszai levegő folytonos áramlását ablakok nyitásával-csukásával szabályozták, ami nagyon komoly tudást, felügyeletet kívánt az alatt a száz nap alatt, amíg a szalámi érett. <br />Miután már nyáron és készítettek Téliszalámit, a hűtést egy hideg levegőt kibocsátó hűtőcsatorna rendszerrel oldották meg. <br /><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/szeged-muzeum1.jpg" rel="attachment wp-att-7222051"><img class="aligncenter size-large wp-image-7222051" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/09/szeged-muzeum1-600x457.jpg" alt="szeged muzeum1" width="600" height="457" /></a>A Pick család nem engedett úgy ki szalámit a gyárból, hogy az adott tételt meg ne kóstolta volna. <br />A Pick család a gyár szomszédságában lakott, a Felsőtiszapart 12. szám alatt. A tulajdonos általában este kilenc körül ért csak haza a munkából, és ilyenkor rögtön a vacsoraasztalhoz ült, ahova valamelyik gyerekének is vele kellett tartania. Ilyenkor az édesapa elbeszélgetett az iskoláról, a nap eseményeiről. A Pick család az akkori zsidó közösség egyik jól ismert tagja volt, támogatták a helyi iskolákat, zsinagógákat, és a közösségi szervezeteket. Finanszírozták többek között a nemzeti vasútépítést is. Pick Jenő városatyaként is kötődött Szegedhez. Javaslatára, nyugati mintára faketreceket helyeztek el a Tiszában, amit úszómedencének használták. <br />Pick a szalámigyártás hasznának egy tetemes részét az 1907-ben befejezett monumentális szegedi zsinagóga építtetésére fordította. Ez a gyönyörű zsinagóga mai napig Magyarország második legnagyobb zsinagógája. <br />1939-ben konjunktúra Pick Jenőt további üzembővítésre készteti. Konzerveket kezdenek gyártani Németország számára. <br />1942-ben a zsidótörvények miatt Pick kénytelen formálisan, lemondani a saját gyárának vezetéséről, de igyekszik közvetett úton a beleszólást biztosítani a cég ügyeibe. Papíron katolikus sógorának adta át a szegedi szalámigyárat. Már akkor felmerült a családban a menekülés gondolata, ám Pick Jenő ragaszkodott az üzemhez. <br /> 1943-ban a háború miatt hadimegrendelésre csak konzervet és kenőmájast gyártanak, szalámi alig készül, csupán alkalmi megrendeléseket fogadnak, egészen kis tételekben. <br />1944-ben Pick Jenő Szegedről Budapestre menekült és túlélte a háború, a svéd nagykövetség nyújtott védelmet neki. <br />1947-ben Pick Jenő újra visszakapja a gyárát. Júniusban ötmillió forint hitelt igényel húsz vagon szalámi gyártására, svájci és egyesült államokbeli értékesítésre.<br />1948 elején küszöbön állt az államosítás. Pick Jenőnek könyörgött a fia, hogy maradjon vele Svájcban, de válasz a következő volt: „Magyar vagyok, és otthon akarok élni”<br />Néhány hónapra rá, államosították a Pick-üzemet. Pick Jenőt bebörtönözték, és egy darabig még a család nevének használatát is megtiltották. <br />Pick Jenő 1956-ban maradt teljesen egyedül, amikor legkisebb lánya is emigrált és a nagyobbik is külföldre költözött. 1968-ban halt meg, Budapesten.<br />Forrás: Pick múzeum</p>rich