1.0Fűszer és Lélekhttps://fuszereslelek.nlcafe.huFűszeres Eszterhttps://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/<p>Kértétek, hát leírom mit olvastam én a nyáron gyerekek nélkül. (<a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/2015/07/04/nyari-nem-kotelezo-olvasmanyok/" target="_blank">Velük ezt.</a>)<br />Hozzáteszem, hogy most, pár hónapja kezdtem újra olvasni, előtte volt két év kihagyásom Záli miatt, és bár erősen próbálkoztam, sokszor azt vettem észre, hogy már a huszadik oldalnál tartok, de fogalmam sincs mit olvastam. Így gyakran egy hónap volt, mire átrágtam magam egy könyvön, és élményt egyáltalán nem okozott, csak letudtam. Nem is volt értelme.<br />Nagyon hiányzott az olvasás, az a fél, egy óra magány, amikor kikapcsolhat teljesen az agyam, és átadhatom magam a könyvnek. Érdekes, hogy ekkora hiányra nem emlékszem Dávidnál, persze az is igaz, hogy az esti rutinban vele sokkal jobbak voltunk, ő tényleg minden este nyolckor önként elment aludni, és ha nem aludtam be én is egy pillanat alatt, akkor lehetett olvasni. Zálinál más a helyzet, örülök, ha végre tízkor tényleg elalszik, és nem kell meteor becsapódásról beszélgetni vele. Hozzáteszem, hogy múlt héten fotóztuk az új könyvem - mindenképp vegyétek majd meg ősszel -  és Záli magára csukta az ajtót, hogy a beszédünk ne zavarja, igaz, olyat tehetett, amit különben nem: egész nap meséket nézhetett :-)<br /><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/08/ujnautilus.info_peterfy-kep.jpg" rel="attachment wp-att-7221921"><img class="aligncenter size-full wp-image-7221921" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/08/ujnautilus.info_peterfy-kep.jpg" alt="ujnautilus.info_peterfy-kep" width="640" height="293" /></a>A nyarat a P<a href="http://bookline.hu/product/home.action?_v=Peterfy_Gergely_Kitomott_barbar&id=271816&type=22" target="_blank">éterfy Gergely Kitömött barbár</a>jával kezdtem, amikor végre megjelent a második kiadás, amit annyira vártam. Kazinczy Ferenc barátságát Angelo Soliman "udvari négerével" számomra a helyszínek is különösen izgalmassá tették. Minden nyáron órákat töltünk ugyanis Kazinczy széphalmi birtokán, nagyokat sétálunk a parkban, de szeretjük a sátoraljaújhelyi levéltárat is. Ha arrafelé jártok, feltétlen kérjetek idegenvezetést, ha szerencsétek lesz, akkor a levéltár igazgatója tartja majd, és igazán megér egy órát! Persze a regény a helyszínek ismerete nélkül is nagyon fontos, aktuális, izgalmas, és persze szórakoztató. Remélem kötelező olvasmánnyá teszik középiskolában, és a diákok nem utálják majd meg emiatt, de mindenképp érdemes elolvasni már csak a felvilágosodás kori történet miatt is. A történetet Kazinczy felesége, Török Sophie meséli, aki számomra már régebben nagyon izgalmas nőalakja volt a magyar irodalomnak, és történelemnek, úgyhogy tényleg az utolsó sorig élveztem a regényt. Azt hiszem, tipikusan az a darab, amit pár év múlva újraolvasok majd!<br /><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/08/26808-egyik_labam_itt_bryson_bill-W_800x0.jpg" rel="attachment wp-att-7221920"><img class="alignleft size-medium wp-image-7221920" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/08/26808-egyik_labam_itt_bryson_bill-W_800x0-194x300.jpg" alt="egyik_labam_itt_bryson_bill-W_800x0" width="194" height="300" /></a>A második könyv egy igazán szórakoztató darab, az a fajta, amiből - legalábbis én - folyamatos felolvasást tartok, de előtte hangosan nevetgélek rajta. Idegesítő szokás, de csak a szűken vett családomat fárasztom vele. <a href="http://akkrt.hu/1720/tudomany/egyeb_tudomany/egyik_labam_itt" target="_blank">Bill Bryson: Egyik lábam itt</a> című könyve egy európai körutazás regény formában. Magyarul szegény Brysont, az útikönyvírás fenegyerekeként szokás emlegetni, pedig a többi útikönyve sajnos még nem jelent meg magyarul. Ez viszont legalább egy jó fordítás, külön gratulálok érte Pék Zoltánnak érte. Azt hiszem az összes poént sikerült adaptálnia. <br />Amit különösen imádok ebben a könyvben, az az a fajta gonosz kis cinizmus, ami persze mindnyájunkban megvan, de hát ugye nem illik másokról csúnyákat mondani, különben is éljen a píszíség, ne cikizzük más nemzetek tagjait, mi sem vagyunk tökéletesek. Na de mégis! Titokban olyan jó ezeken a nyilvánvaló különbségeket nyeríteni! Úgy tűnik, mintha a helyiekkel egyszer sem került volna kapcsolatba az utazásai során, mégis önfeledten tud gúnyolódni bármin, ami eltér a számára megszokottól. Utazgatnék vele szívesen, bár azt gondolom, igazi magányos farkas, és inkább mégsem örülnék, ha a következő könyvében rajtam nevetne az egész világ, mert hogy megírná az összes rossz szokásom, az biztos!<br /><a href="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/08/899684_2.jpg" rel="attachment wp-att-7221922"><img class="alignleft size-full wp-image-7221922" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2015/08/899684_2.jpg" alt="kezdetben volt a kert" width="224" height="334" /></a>A harmadik könyvnek csupán a felénél járok, de mentségemre szóljon, hogy egy kétkötetes hatalmas műről beszélünk. <a href="http://www.multesjovo.hu/hu/konyvkiado/kezdetben-volt-a-kert-i-ii.html" target="_blank">Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert</a> című regénye valamikor a könyvespolcunkon volt, alighanem nagyanyámtól örököltük, de mire elolvastam volna, már eltűnt. Elő is jegyeztem több antikváriumnál, mire pár ónapja felbukkant valahol. A két kötetet - aminek már töredeztek a lignintől megsárgult lapjai, közel húszezer forintér adták volna. Annyira dühös lettem, hogy újra rákerestem, és nem akartam hinni a szememnek, amikor kiderült, hogy pár hónapja újra megjelent a Múlt és jövő kiadónál. Azonnal lecsaptam rá. <br />1700 oldal magyar történelem, egy család történetén keresztül. "A magyar irodalom egyik legnagyobb vállalkozását, tarthatjuk a kezünkben – s ugyanakkor az egyik leghányattatottabb sorsú regényt, ami enyhén szólva nincs benne sem az irodalmi kánonban, sem a köztudatban, s ennél fogva a diskurzusban sem. Az elbeszélés a 19. század közepétől indul, a megformálása és ábrázolásmódja, ritmusa, széles társadalmi tablója a teljességre tör. Az erőteljesen önéletrajzi ihletésű mű a nagy átalakulások és ellentmondások lázában égő magyar társadalom mikroszkopikus pontosságú analízise – de mikor? Ugyanis ezt az elkésett Bildungregényt, amely a reformkortól a trianoni katasztrófáig jeleníti meg Magyarország sorsát, már egy felgyorsult korban a huszadik század húszas-harmincas éveiben kezdte írni Lesznai Anna, és az ábrázolt történelmi időt követő újabb katasztrófák és kontinensek vízválasztói után csak 1967-ben láthatott napvilágot, több korszaknyi távolságban a tapasztalatoktól és problémáktól.  <br />Eltelt újabb fél évszázad, és a rendszerváltás után eredeti gyökereihez – bűneihez és bűnhődéseihez – visszatért mai olvasó nagyobb érzékenységgel fogadja ezt a regényt, mint amikor először megjelent. Lesznai bensőséges barátja és harcostársa, Ady Endre írta korukról, hogy „minden egész eltörött.” <br />Az elbeszélés érdekes a női (gender)irodalom számára is." Zempléni Lesznai Anna (szül. Moscovitz Amália) (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2. ) magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja. Moscovitz Geyza jogász és Deutsch Hermina leánya a körtvélyesi birtokon már gyermekként magába szívta a kert, a táj, a föld szeretetét. Apja egyetlen zsidó tagja volt a Magyar Kaszinónak, gyakorolta falujuk kegyúri jogait. Nagyapja, Moscovitz Mór orvos az 1831-es zempléni kolerajárvány idején nagy hírnévre tett szert a betegséggel való küzdelemben. Anna a családi vagyonnak köszönhetően gyermekkorában és később sem szenvedett hiányt semmiben. Mivel a plébános gyakran járt a házhoz, tanította a kislányt. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapesten Bihari Sándor, Párizsban Lucien Simon tanítványaként. Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is.<br />1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt.<br />Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz, tulajdonképpen „kültag” volt. 1911-ben a csoport tárlatán folklorisztikus ornamentikájú textíliákkal szerepelt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapját is ő tervezte. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. Baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század és a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz.<br />1919-től bécsi emigrációban élt; Gergely Tibor festőművész felesége lett. 1930-ban hazatértek Budapestre. 1932-ben önálló kiállítása volt az Ernst Múzeumban.<br />Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. New Yorkban művészetet oktatott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott.<br />Végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.<br />Hát, hirtelen ennyi, de épp most rendelem a következő adagot...</p>rich