<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Fűszer és Lélek</provider_name><provider_url>https://fuszereslelek.nlcafe.hu</provider_url><author_name>Fűszeres Eszter</author_name><author_url>https://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/</author_url><title>Blumenthal tökéletes posírozott tojása és a gombászás</title><html>&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2014/09/varganya-tojas71.jpg&quot; alt=&quot;varganya tojas7.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; /&gt;A gombászásról akartam írni, mert úgy látom, kétféle ember van: aki retteg a vadontermő gombáktól, és aki imádja. Én az utóbbi tábort erősítem nyilván, és nem csak elfogyasztani szeretem amit találunk, hanem keresni is. Sőt, azt talán jobban.&lt;br /&gt; Gombászni igazi kikapcsolódás. Nem kell hozzá semmi, csak egy bicska, egy könnyű kosár, és némi szúnyog riasztó. Na és persze egy erdő. Erdőt járni pedig a világ legjobb dolga. Ha kettesben megyünk a férjemmel, órákig tudunk némán bandukolni, vagy éppen pont ott kell megbeszélnünk valami számunkra fontos dolgot, amit otthon folyton megzavar a telefon, egy beérkező email, vagy épp az éhes, álmos, jókedvű, rosszkedvű gyerek.&lt;br /&gt; Viszont a gyerekeket is el kell vinnünk néha, először is, mert a család részei, másodszor pedig így sikerül átadni nekik az élményt. &lt;br /&gt; Amikor Dávid kicsi volt (persze azóta is), be nem állt a szája, folyamatosan beszélnie kellett az erdő közepén is. Ez nekünk még akkor is meglepő volt, amikor ő már 4-5 éves volt. Nem értettük, hogy amikor mi végre kiszakadhatunk a városból, a mókuskerékből, akkor a gyerek miért nem élvezi a csendet, a madárdalt, miért akar állandóan a Thomas a gőzmozdonyról, vagy a csodálatos Pókemberről beszélgetni. Pár alkalommal sikerült megviccelnünk azzal, hogy maradjon már csendben, mert elijeszti a gombákat. Aztán hamar rájött a turpisságra.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;iframe src=&quot;//instagram.com/p/spCBB4ktyD/embed/&quot; width=&quot;612&quot; height=&quot;710&quot; frameborder=&quot;0&quot; scrolling=&quot;no&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;Most pedig a kislányom lett pont két éves, vagyis a szája folyamatosan jár, még hamar felfárad, és fogni kell a kezét a nehezebb terepen. Pedig az utóbbi években már épp kezdett helyreállni a gombászós kis világunk rendje, erre gondoskodunk újabb felfordulásról.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;Most hétvégén is betettük a kosarunkat a kocsiba, és elmentünk sétálni, gombászni, kicsit kikapcsolódni. Szerencsénk is volt, egy órás séta alatt tele lett a kosár: 5 nagyobb vargánya, két tálcányi trombitagomba, és sok-sok bimbós pöfeteg. Ez utóbbit nem szoktam szedni, de most annyi volt, hogy nem bírtam otthagyni. Recept belőle holnap lesz, gondolom mások is szinte kaszálják. &lt;br /&gt; Szerencsére Záli is nagyon élvezte a programot, segített a gombákat betenni a kosárba, és külön örült mindennek az erdőben, kezdve a gyilkos galócától a mókusig.&lt;br /&gt; Apropó, gyilkos galóca! Mindenféle gombából rengeteg van mostanában, így gyilkos galócából is. Ha csak egy gombát ismertek fel biztonsággal, akkor az legyen a gyilkos galóca! Illetve menjetek el egy gombaismereti tanfolyamra, ami mondjuk nem ad szakmai végzettséget, de nagy segítség a gombák beazonosításához. Mi is jártunk ilyenre Gáborral, és nagyon hasznos volt. Tudom, nagyszüleink soha nem végeztek ilyet, mégis rengeteg gombát szedtek. Csakhogy nagyszüleink nem szedtek le mindenféle gombát, csak azt a 4-5 félét, amit a környéken mindenki ismert, és generációkon át nagy biztonsággal szedtek. És sajnos régen is volt mérgezés, halálos is. &lt;br /&gt; Kérlek benneteket, hogyha ti is gombásztok, a gombát vigyétek el bevizsgáltatni, jobb a biztonság! &lt;br /&gt; &lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;Ennyi bevezető után íme a mai reggelink:&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Tökéletes posírozott tojás, vargányával&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;Azt mindig is tudtam, hogy igazán jó csak akkor lesz a posírozott tojás, ha egészen friss tojásból készül, de eddig mindig az örvényes technikával készítettem, kevés ecettel a vízben. Most olvastam Heston Blumenthalnál, hogy ő hogy készíti. &lt;br /&gt; Azt kell mondanom, vége a próbálkozásnak, itt a mindig tökéletes tojás!&lt;br /&gt; Még most is igaz, hogy a lehető legfrissebb tojást kell használni. Ennek oka, hogy minél régebbi a tojás, annál több része vizesedik, folyósodik el a fehérjének, és ez a rész fut szét, amikor a vízbe tesszük. Hiába az örvény, hiába az ecet, nem lesz annyira szép, mint a legfrissebb tojás. És még a legfrissebb tojást is szűrőkanálba kell ütni, felhasználás előtt, majd lecsepegtetni. Ez a titok: szűrjük ki a folyékony részt a tojásból. Utána mehet az enyhén sós, gyöngyöző vízbe. A siker 100%. 3 perc után óvatosan kiemeljük a vízből, és már ehetjük is.&lt;br /&gt; A vargányát vajon pirítottam nagy lángon, kevés kakukkfűvel, némi borssal, és egy gerezdnyi fokhagymával, amit csak a végén adtam hozzá.&lt;br /&gt; Az egészet pirítósra halmoztam, majd enyhén megsóztam.&lt;br /&gt; Jól kezdődött a hét.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;span&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2014/09/varganya-tojas51.jpg&quot; alt=&quot;varganya tojas5.jpg&quot; class=&quot;imgnotext&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>