1.0Fűszer és Lélekhttps://fuszereslelek.nlcafe.huFűszeres Eszterhttps://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/<p><img alt="" class="imgnotext" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/11/monsanto1.jpg" /></p> <p>Hogyan lehet élelemmel ellátni a túlnépesedő emberiséget? Meddig lesz még elég élelmiszer mindannyiunknak? Eljöhet az a pillanat, amikor kiürülnek a boltok polcai és kitör az éhínség? Amikor már nem lesz sikk nagyvárosban élni és mindenki vidékre akar költözni, ahol megtermelheti magának a napi betevőt. Sokak szerint erre már nem kell sokat várnunk. Magyar prófétái is akadnak az elkövetkező apokalipszisnek, az elhíresült <a target="_blank" href="http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf">Hetesi jelentés</a> szerint a fejlett nyugati társadalom gazdasága hamarosan kártyavárként dől össze. Ha most körülnézünk, lehet, hogy ez nem is olyan nagy butaság.</p> <!--more--> <p>Hetesi szerint a fő problémát az olaj elapadása fogja okozni. Most legyinthetnénk, hogy majd maximum nem járunk annyit autóval. Igen ám, csak az a baj, hogy  a modern mezőgazdaság szinte teljes mértékben a fosszilis tüzelőanyagokra épül, mint például az olaj és a földgáz. Ezek nélkül nem lehet műtrágyát előállítani, nem lehet a traktorokat, egyéb gépeket üzemeltetni. A villamosenergiával is problémáink adódhatnak, mivel az áramtermelés több mint 50%-át a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből nyerjük. És arról se feledkezzünk meg, hogy a műanyagokat is olajból állítjuk elő.</p> <p>És akkor végre megérkezik a felmentő sereg! Legyen üdvrivalgás és zúgjanak a harsonák! A génmanipuláció segítségével megetethetünk mindenkit! Majd lesz olyan búza, kukorica, szója és még ki tudja, hogy mi, ami ellenáll a kártevőknek, sokkal nagyobb a terméshozama, nem kell neki műtrágya és még talán le is aratja magát beavatkozás nélkül. Annyi élelmiszerünk lesz, hogy még az éhínséggel sújtott régióknak is jut bőven.</p> <p style="text-align: center"><img alt="" class="imgnotext" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/11/monsanto-11.jpg" /></p> <p style="text-align: left">A viccet félretéve, mi más alternatívánk lenne az egyre gyorsabban növekvő népesség élelmezésére? Az ember olyan, mint egy vírus, időszámításunk elején még ezer év kellett a népesség megduplázódásához, ma viszont ehhez elég mindössze 35 év!</p> <p>A föld teljes eltartóképességét  a <a target="_blank" href="http://www.wwf.hu/">WWF</a> szerint az 1980-as években lépte túl az emberiség, és jelenleg már 20 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyi fenntarthatóan rendelkezésünkre állna. Ha ez így megy tovább, 2050-ben 3 földre lesz szükségünk az életben maradáshoz.</p> <p>Ezek után mindenkinek be kell látnia, hogy a génmanipulált élelmiszerekre igenis szükségünk van, vagy éhen fogunk halni.</p> <p>Lehet, hogy így éhen nem fogunk halni, éppen csak az agyunk fog elsorvadni, vagy  a májunk, a vesénk és a tüdőnk súlya csökken. Persze nem feltétlenül fognak mindenkinél ezek a nem várt mellékhatások jelentkezni. Ez attól függ, hogy ki milyen génkezelt élelmiszerekhez jut hozzá.</p> <p style="text-align: center"><img alt="" class="imgnotext" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/11/pusztai1.jpg" /></p> <p style="text-align: left">1988-ban, a skóciai Rowett Kutatóintézat munkatársa,  Dr. Pusztai Árpád volt az egyik vezetője egy rovarkártevőkkel szemben ellenálló burgonya kifejlesztésére és vizsgálatára létrejött programnak. A program eleinte rendben ment, megtalálták a megfelelő rovarírtó hatású anyagot, a hóvirág hagymájában termelődő egyik fehérjét (lektint). A lektinek olyan anyagok, amiket a növények az elfogyasztóik ellen fejlesztettek ki. Nemes egyszerűséggel mérgek, melyek elsősorban a beleinket támadják meg, más élőlényekre, pl. rovarokra pedig halálos hatásúak lehetnek. Itt kell megjegyeznünk, hogy lektinek nem csak a génkezelt burgonyában vannak, hanem minden hüvelyesben és gabonában is. Persze az nem mindegy, hogy milyen lektinek…</p> <p>Ezek után viszont egyre-másra jöttek a nem várt eredmények. A génmanipulált burgonya összetétele több ponton jelentősen eltért az eredeti fajtól, például 20%-al kevesebb fehérjét tartalmazott. A tíznapos, patkányokon végzett etetési kísérlet is megdöbbentő eredményekkel szolgált. A patkányok bélrendszerében és más szerveiben jelentős elváltozásokat figyeltek meg: a máj, a vesék, a tüdők és az agy súlya is csökkent.</p> <p>Dr. Pusztai joggal gondolta, hogy ennek a kérdésnek jobban utána kell járni és gondos tesztelés alá kell vetni a génkezelt burgonyát. 1998 augusztusában ennek a véleményének pár percben hangot is adott egy TV műsorban, felhívva a figyelmet a génkezelt élelmiszerek veszélyeire, mondván: „nagyon igazságtalan embertársainkat kísérleti nyulakként használni".</p> <p>A nyilatkozat után pár nappal Pusztait felségével együtt felfüggesztették az állásából, megtiltották, hogy az intézet nevében nyilatkozzon és megpróbálták szenilisnek titulálni. Villámsebességgel felállítottak egy vizsgálóbizottságot is, mely hamar meghozta a várt eredményt, Pusztai kísérletei nem bizonyítják a génkezelt burgonya egészségre veszélyes voltát. Pusztait az év végén nyugdíjazták és az ügy lassan feledésbe merült volna, ha a kutató nem áll ki a saját igaza mellett.</p> <p>A következő év február 11-én egy brit alsóházi meghallgatáson 22 elismert kutató állt ki közleményben a professzor következtetései mellett. Pusztai azóta is meg van győződve, hogy a génmanipulált élelmiszerek mögött álló nagytőke próbálta meg félreállítani.</p> <p>A professzor <a target="_blank" href="http://mek.niif.hu/03200/03216/html/">2004-ben megjelent értekezése</a> sok problémás területre hívja fel a figyelmünket. A propaganda és a tudósok egy részének állítása szerint a transzgének bevitele (a kívánt tulajdonságot hordozó külső gén) pontosan meghatározható következményekkel jár és semmiféle veszélyt nem hordoz magában. Ezzel szemben Pusztai véleménye szerint ezek a bevitt gének megjósolhatatlan láncreakciókat indítanak el a gazdaszervezetben, melyek akár komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Jelesül akár el is sorvadhat az agyunk, ha génmanipulált burgonyát eszünk.</p> <p style="text-align: center"><img alt="" class="imgnotext" src="https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/11/monsanto21.jpg" /></p> <p style="text-align: left">Szerencsére Európa, és ezen belül Magyarország is elég konzervatívan áll hozzá a kérdéshez, így hazánkban tilos génmanipulált élelmiszerek előállítása és forgalomba is csak úgy kerülhetnek, hogy a 0,9%-nál magasabb GMO értéket jelölni kell a címkén. Persze volt már rá példa, hogy ezt elmulasztották, illetve sokan el sem olvassák az apróbetűs részeket.</p> <p><iframe width="560" height="315" frameborder="0" src="http://www.youtube.com/embed/IMiuh-UnqbE"></iframe></p> <p>A kérdés csak az, hogy meddig tudunk ellenállni a tőke nyomásának és hogy marad-e elég ennivaló a tányérunkon akkor is, ha ellenállunk a génmanipulált élelmiszereknek?</p> <p>És hát ez is megtörtént, erről legalább tudunk:</p> <blockquote class="guestquote"> <p>Nyolc somogyi gazdálkodó/kereskedő Somogyszob, Szorosad, Kaposvár, Balatonszentgyörgy, Siófok és Kánya településeken vetett génmódosított kukoricát, melyet meg kell semmisíteni. Közülük egy kaposvári cég Hetes, Berzence, Balatonboglár, Csákány, Kisbárapáti, Szenna, Nemesvid és Csurgó településekre értékesítette tovább a szennyezett vetőmagot. Somogy megyében is folytatódik a génmódosított vetőmaggal esetlegesen szennyezett további területek felmérése. A megsemmisítések koordinátorai a vetőmag-felügyelet illetve a falugazdászok lesznek, a növényvédelmi felügyelők esetleges bevonásával. Somogy megyében vetőmag-felügyeleti osztály nincs. A felügyelet regionális szintű, Somogy Baranya megyéhez tartozik.<br /> A Somogy Megyei Kormányhivatal arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2011. július 4-i vizsgálati eredménye GMO szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt 2011. július 12-én az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve megerősítette.</p> <br /> </blockquote> <p><a href="https://www.facebook.com/Fuszeres"><strong>Csatlakozz hozzánk a Facebookon!</strong></a></p>rich