<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Fűszer és Lélek</provider_name><provider_url>https://fuszereslelek.nlcafe.hu</provider_url><author_name>Fűszeres Eszter</author_name><author_url>https://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/</author_url><title>A mádi zsinagóga</title><html>&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;table class=&quot;tr-caption-container&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center&quot; align=&quot;center&quot; cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;
&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi_zsinagoga_11.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi_zsinagoga_11.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;A felújított mádi zsinagóga&lt;/td&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;
&lt;/table&gt;
&lt;div&gt;&lt;b&gt;Ott tart, ahol a mádi zsidó. &lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;div&gt;&lt;b&gt;Avagy a mádi zsinagógáról és a hajdan volt mádi zsidókról. &lt;/b&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;A legszebb Tokaj-hegyaljai zsinagóga. Nem kell sokat kutatni annak, akit érdekel, hogy miért is telepedtek meg a zsidók Mádon. Természetesen a szőlőkereskedelem miatt. Az első zsidók 1726-ban érkeztek Mádra. Húsz évvel később még csak 13 zsidó család él t ott, de1851-ben számuk már 800 fő volt. 1771-ben már biztosan volt rabbija a községnek, tehát zsinagógája, vagy imaháza is biztosan. A ma is álló zsinagóga pedig 1795-ben épült. Később elemi iskola és nagyhírű jesiva is épült mellé. Ekkoriban még törvény tiltotta a zsidóknak, hogy a vallási épületeket közvetlenül az utca vonalára építsék, ezért is kell az alsó utca felől száz métert felsétálni a zsinagógáig.&lt;/div&gt;
&lt;table class=&quot;tr-caption-container&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center&quot; align=&quot;center&quot; cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;
&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi_zsinagoga1.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi_zsinagoga1.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;Volt rabbilakás és jesiva&lt;/td&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;
&lt;/table&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;A zsinagóga építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik mint borkereskedők telepedtek le Mádon. A régi zsidó törvények szerint a nők, a gyerekek és férfiak hordták a köveket a környező hegyekből és bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz ne érintse őket. A földszinti térben 130 férfi foglalhat helyet. &nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;table class=&quot;tr-caption-container&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center&quot; align=&quot;center&quot; cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;
&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi1.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi1.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;A zsinagóga belülről, ugró Dáviddal&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;
&lt;/table&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;A II. világháború után a zsinagóga elvesztette eredeti funkcióját, nem volt aki imádkozzon benne. A zsinagógát és a rabbiházat a telekkel együtt tanácsi „kezelésbe” vették. A rabbiházban lakásokat alakítottak ki, de a zsinagóga épületét az enyészetnek hagyták. A könyveket és a bútorokat elégették, ami mozdítható volt, ellopták. A falakon kívül nem maradt semmi. Az épület ázni kezdett, a teteje bedőlt. 1978-ban az épületen állagmegóvási munkákat végeztek, vagyis elhordták a romokat, a megcsúszott falat megtámasztották, a beszakadt boltozatokat pedig újjáépítették. Az ezredfordulóra az épület állapota vészesen leromlott. A New York-i World Monumnets Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását, így a tulajdonos a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot megbízást adott a &nbsp;rekonstrukció megtervezésére. A munkálatok 2000-ben kezdődtek meg. A gyönyörűen felújított zsinagógát végül 2004-ben adták át.&lt;/div&gt;
&lt;table class=&quot;tr-caption-container&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center&quot; align=&quot;center&quot; cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;
&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi-tolgy1.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi-tolgy1.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;Szerintem tölgylevél&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;
&lt;/table&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Híres mádi rabbik voltak:&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Schwartz Ábrahám, (Júda Léb Hakohen, Kol Arje) 1824-ben születetett Mádon. 1861-ben beregszászi, 1881 mádi rabbi lett, és itt élt 1883-ban bekövetkezett haláláig.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Schwartz Naftali rabbi 1846–1886 között élt Mádon.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Winkler Mordecháj (Mordche Leib, Levusé Mordecháj1845-ben született Lepontovicon, akkori Nyitra megyében. 1899-ben lett Mád rabbija. Hatalmas tekintélyű ember volt, &nbsp;messze földről jöttek hozzá a jesivába tanulni. A jesiva ma is látható, a zsinagóga alatt a rabbi házával egybeépülve található. &nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;Ehrenreich Chajim Cvi 1937-ig volt Mádon rabbi.&nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;table class=&quot;tr-caption-container&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center&quot; align=&quot;center&quot; cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;
&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/Mad11.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/Mad11.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;A zsinagóga a háború után&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;
&lt;/table&gt;
&lt;div&gt;A mádi zsidóság:&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;A 19. századra a zsidó lakosság meggazdagodott, vagyonosodott. Legtöbben a borszakmában dolgoztak, de részt vettek a helyi és az országos politikai életben is. Az 1848-49-es szabadságharcban a zsidók Kossuth oldalán álltak. A mádi zsidóságáról feljegyezték, hogy 300 forinttal járultak hozzá a szabadságharc támogatásához. A Neuman család egyik fiáról aki később nevét Újfyra magyarosította, feljegyezték hogy Kossuth táborába állt, és a szabadságharc leverése után követte Kossuthot az emigrációba is.&lt;br /&gt;Az 1930-as évek elején emelt I. világháborús emlékművön 12 zsidó nevét találjuk. Az 1935-ben megnyílt mádi polgári kaszinóban a zsidókat is szívesen látták, akkoriban még elkerülte a falut az antiszemitizmus. 1940-ben, az első deportálások idején elvittek Mádról három családot. Egy év múlva újabb tizenöt családot akartak elhurcolni, de ez annyira megrázta a mádiakat, hogy kiálltak a zsidókért, így végül maradhattak. De 1941-től már munkaszolgálatra vitték zsidó fiúkat Mádról is. 1944-ben itt is beindult a megsemmisítő gépezet: sárga csillag, gettó, deportálás.&lt;br /&gt;1944-ben pészah után a zsidókat a zsinagógába zárták. Három napig voltak ott, majd Sátoraljaújhelyre, a központi gettóba szállították őket, ahonnan három csoportban vitték őket Auschwitz felé. A 230 zsidóból mindössze 30-an maradtak életben. &lt;br /&gt;1947-ben hozták létre az új hitközséget, de 1956 után már csak három család maradt a faluban. Az utolsó mádi zsidó 1994-ben halt meg. &nbsp;&lt;/div&gt;
&lt;table class=&quot;tr-caption-container&quot; style=&quot;margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center&quot; align=&quot;center&quot; cellpadding=&quot;0&quot; cellspacing=&quot;0&quot;&gt;
&lt;tbody&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi_zsinagoga_21.jpg&quot;&gt;&lt;img src=&quot;https://fuszereslelek.nlcafe.hu/wp-content/uploads/sites/5/2011/07/madi_zsinagoga_21.jpg&quot; border=&quot;0&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;
&lt;td class=&quot;tr-caption&quot; style=&quot;text-align: center&quot;&gt;Egész évben látogatható, telefonszám a bejáraton&lt;/td&gt;
&lt;/tr&gt;
&lt;/tbody&gt;
&lt;/table&gt;
&lt;br /&gt;</html><type>rich</type></oembed>