1.0Fűszer és Lélekhttps://fuszereslelek.nlcafe.huFűszeres Eszterhttps://fuszereslelek.nlcafe.hu/author/fuszereseszter/Nincs választási lehetőségünk, eltűnnek az ízek<p><div>Döbbenetes, de az utóbbi száz évben eltűnt a növények 75%-a. Az ENSZ adatai szerint az emberiség élelmezését 12 növényfaj, és öt állatfaj biztosítja. </div><div>Nincs választási lehetőségünk, legalábbis akkor, ha mi szeretnénk eldönteni, hogy mit ültessünk a kertünkbe. Erre már régen rájöhetett az, aki valami mást szeretne a piacon venni, mint amit a standok összességén árulnak. Ha valahol feltűnik a padlizsán, akkor az bizony mindenhol van, de csak ugyanazt a fajta krumplit árulják, és mindenhol ugyanaz a vacak lilahagyma kapható. Semmiben se jobb a kofák választéka se, talán néha a biopiacon van egy-két érdekesebb zöldféle, de nagyon ritkán.</div><div>Először fordult elő kis zöld rovatunk életében, hogy bejelentkezett valaki, és megkért minket, hogy tegyük ki az anyagukat. A Zöld Pók alapítvány filmjéről van szó, azt hiszem mindenkinek érdekes témát boncolgat: a vetőmag lobbiét. </div><div>Eltűntek a tájfajták! Tájfajták azok a növények, amik hosszú, gyakran nem teljesen tudatos nemesítés folytán alkalmazkodtak egy adott táj jellegzetességeihez, a föld minőségéhez, a klímához, méghozzá úgy, hogy növényvédő szerek használata nélkül is jó hozammal termeszthetőek.</div><div>A tájfajták nem el fognak tűnni, hanem már végük. A vetőmag boltokban ugyanis csak olyan, engedélyezett fajtákat lehet kapni, amihez érdekes módon a vetőmag gyárak rögtön gyártanak növényvédő szereket is, műtrágyát is. Ezeknek a magoknak szabadalmi védettsége van, vagyis megtiltják a gazdáknak hogy saját maguk szaporítsák a növényeket, de ennek a hibrideknél nincs is sok értelme, ugyanis ezek újravetésénél már a következő évben kevesebb, mint felére csökken a termés mennyisége. </div><div>Mi a baj ezzel? Először is korlátoznak bennünket, megszabják, hogy mit ültessünk, és mit együnk. Így eltűnnek a különleges ízek. A filmben példaként említik a sárgadinnyét. Igen, gondolom mindenki észrevette, hogy évek óta egyre tökízűbb a sárgadinnye. Tökízű, de legalább sok növényvédő szerrel van kezelve...</div><div>Szerencsére egy maroknyi ember ragaszkodik még a növénykultúrák változatosságához, ezért vetőmagbörzéken csereberélik magjaikat, vagy génbankokból szerzik be a régi fajtákat.</div><div><span>Nézzétek végig ezt a tizenöt perces kisfilmet, ha a munkahelyen nem is tudjátok ezt megtenni, érdemes otthon befejezni, és elkezdeni utánaolvasni a tájfajtáknak, keresni őket a piacon, hátha az igény megteremti a kínálatot!</span></div><div><span>A témáért, és filmét köszönet </span><span>Papp Réka Kingának és a<a href="http://lmv.hu/zoldpok"> Zöld Pók Alapítványnak</a>.</span><span></span></div><iframe frameborder="0" height="246" src="http://www.youtube.com/embed/wkVGAsUp984?fs=1" width="400"><p>&amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/iframe&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;br /&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; &amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;gt;</p></iframe></p>rich