{"version":"1.0","provider_name":"F\u0171szer \u00e9s L\u00e9lek","provider_url":"https:\/\/fuszereslelek.nlcafe.hu","author_name":"F\u0171szeres Eszter","author_url":"https:\/\/fuszereslelek.nlcafe.hu\/author\/fuszereseszter\/","title":"Az \u00f6sszet\u00f6rt csontb\u00f3l s\u00fct\u00f6tt keny\u00e9r legend\u00e1ja","html":"

\"Medieval_baker\"<\/a>Nagyon \u00e9rdekes cikket olvastam nemr\u00e9g Christian Petersen keny\u00e9rt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tollb\u00f3l.
(Igen, ez a szakm\u00e1ja, \u00e9s t\u00f6bb, a t\u00e9m\u00e1ba v\u00e1g\u00f3 k\u00f6nyve jelent meg angolul, illetve rendszeresen publik\u00e1l a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szaklapokban keny\u00e9rr\u0151l, p\u00e9kekr\u0151l, b\u00faz\u00e1r\u00f3l, \u00e9s b\u00e1rmi m\u00e1sr\u00f3l, ami a t\u00e9m\u00e1hoz kicsit is k\u00f6t\u0151dik.)
Petersen szerint a XIX. sz\u00e1zadban az szeg\u00e9nyebb angolok a j\u00f6vedelm\u00fck 80%-\u00e1t k\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k \u00e9lelmiszerre, \u00e9s ezen bel\u00fcl is 80%-ot tett ki a keny\u00e9rre kifizetett p\u00e9nz. M\u00e9g a jobb m\u00f3d\u00fa, k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly is a j\u00f6vedelme k\u00e9tharmad\u00e1t elette, ami manaps\u00e1g csup\u00e1n az egynegyede a csal\u00e1dok bev\u00e9tel\u00e9nek. \u00c9rdekelne, hogy Magyarorsz\u00e1gon vajon ez mekkora r\u00e9sz lehet, de att\u00f3l tartok, hogy t\u00f6bb, mint a j\u00f6vedelem negyede.
Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy ahol ennyit k\u00f6lt\u00f6ttek keny\u00e9rre, ott a tr\u00fckk\u00f6z\u00e9sek, hamis\u00edt\u00e1sok is megjelentek. Ha egy p\u00e9ket rajtakaptak valamilyen csal\u00e1son, akkor kenyerenk\u00e9nt 10 font p\u00e9nzb\u00fcntet\u00e9sre, vagy ak\u00e1r egy havi k\u00e9nyszermunk\u00e1ra is \u00edt\u00e9lhett\u00e9k. S\u0151t, a keny\u00e9rprobl\u00e9m\u00e1k magas sz\u00e1ma miatt komolyan fontolgatt\u00e1k, hogy a csal\u00f3kat Ausztr\u00e1li\u00e1ba toloncolj\u00e1k. \u00c9s itt nem komoly liszthamis\u00edt\u00e1sra vagy a keny\u00e9rrel val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9sre kell gondolni, csup\u00e1n szennyezett keny\u00e9rre, vagy alacsonyabb s\u00falyra. Szennyez\u0151d\u00e9s a korabeli viszonyok k\u00f6z\u00f6tt nagyon k\u00f6nnyen ker\u00fclhetett a keny\u00e9rbe, hiszen eg\u00e9sz London tele volt patk\u00e1nyokkal, egerekkel, \u00e9s mindenf\u00e9le embereken \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 v\u00e9rsz\u00edv\u00f3kkal, a s\u00faly pedig nem biztos, hogy sz\u00e1nd\u00e9kosan lett kevesebb, el\u0151fordult csup\u00e1n emberi t\u00e9ved\u00e9s is. M\u00e9gis, annyira f\u00e9ltek a p\u00e9kek, hogy elit\u00e9lik \u0151ket, hogy ink\u00e1bb nehezebb kenyereket s\u00fct\u00f6ttek, mintsem csal\u00e1s v\u00e1dja al\u00e1 helyezz\u00e9k \u0151ket.
Az angolok k\u00fcl\u00f6nben is im\u00e1dtak a p\u00e9keikre gyanakodni, \u00e9vsz\u00e1zadokig tartotta mag\u00e1t az v\u00e1d, miszerint a londoni kenyeret kr\u00e9ta, tims\u00f3, \u00e9s emberi csonthamu elegy\u00e9b\u0151l s\u00fctik. Egy k\u00f6nyvben m\u00e9g azt is le\u00edrj\u00e1k, hogy a p\u00e9kmesterek \u00e9jjelenk\u00e9nt a londoni temet\u0151k kript\u00e1it fosztogatj\u00e1k, majd a csontot meg\u0151rlik, hogy lisztj\u00e9vel az \u00e9l\u0151k kenyer\u00e9t m\u00e9rgezz\u00e9k. Aki kicsit j\u00f3indulat\u00fabb p\u00e9k volt, az bablisztet, kr\u00e9t\u00e1t, oltott meszet, vagy \u00e1llati csonthamut kevert a lisztbe. Ezek a pletyk\u00e1k olyan sok\u00e1ig tartott\u00e1k magukat, hogy Frederic A Filby 1934-ben megjelent, \u00e9telhamis\u00edt\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9ben v\u00e9gre ki is pr\u00f3b\u00e1lta a \u201crecepteket\u201d, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy szerencs\u00e9re nem l\u00e9het \u0151r\u00f6lt l\u00e1bsz\u00e1rcsontb\u00f3l kenyeret s\u00fctni, s\u0151t, a t\u00f6bbi hozz\u00e1val\u00f3b\u00f3l se, mert vagy nem \u00e1ll \u00f6ssze a \u201ct\u00e9szta\u201d, vagy olyan sok\u00e1ig kell s\u00fctni a kenyeret, hogy a kemence f\u0171t\u00e9se sokkal t\u00f6bbe ker\u00fcl, mint a megsp\u00f3rolt j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 liszt.
Ami egyed\u00fcl igaz a v\u00e1dak k\u00f6z\u00fcl, az a tims\u00f3, ebb\u0151l viszont csak nagyon keveset haszn\u00e1ltak, egy 130 kil\u00f3s zs\u00e1khoz mind\u00f6ssze 1-3 ev\u0151kan\u00e1llal kevertek, nagyon sz\u00e9pen feh\u00e9r\u00edti ugyanis a lisztet. Tims\u00f3t egy\u00e9bk\u00e9nt mai napig haszn\u00e1lnak bizonyos \u00e9lelmiszerekben, kis mennyis\u00e9gben ugyanis nem m\u00e9rgez\u0151.
\u00c9rdekes lenne megtudni, hogy vajon a mai bolti, olcs\u00f3 kenyerek \u00e1tmenn\u00e9nek-e a korabeli fel\u00fcgyel\u0151k rost\u00e1j\u00e1n, vagy m\u00e1r vinn\u00e9k is p\u00e9keket k\u00e9nyszermunk\u00e1ra?
Mert val\u00f3sz\u00edn\u0171 se csont, se oltott m\u00e9sz nincs a keny\u00e9rben, az\u00e9rt lisztjav\u00edt\u00f3 adal\u00e9kot m\u00e9giscsak hamis\u00edt\u00e1snak tekinthetj\u00fck, m\u00e9g akkor is, ha enged\u00e9llyel teszik a keny\u00e9rbe. A vegyszereket, amivel pedig a gabon\u00e1t kezelik arat\u00e1s el\u0151tt, hogy \u201cjobb\u201d lisztet adjanak a korabeli fel\u00fcgyel\u0151k el sem tudt\u00e1k k\u00e9pzelni.<\/p>\r\n

\"baking-bread\"<\/a>
<\/p>","type":"rich"}