{"version":"1.0","provider_name":"F\u0171szer \u00e9s L\u00e9lek","provider_url":"https:\/\/fuszereslelek.nlcafe.hu","author_name":"F\u0171szeres Eszter","author_url":"https:\/\/fuszereslelek.nlcafe.hu\/author\/fuszereseszter\/","title":"A m\u00e1di zsinag\u00f3ga","html":"
<\/div>\n
<\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
A fel\u00faj\u00edtott m\u00e1di zsinag\u00f3ga<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
Ott tart, ahol a m\u00e1di zsid\u00f3. <\/b><\/div>\n

<\/p>\n

Avagy a m\u00e1di zsinag\u00f3g\u00e1r\u00f3l \u00e9s a hajdan volt m\u00e1di zsid\u00f3kr\u00f3l. <\/b><\/div>\n
<\/div>\n
A legszebb Tokaj-hegyaljai zsinag\u00f3ga. Nem kell sokat kutatni annak, akit \u00e9rdekel, hogy mi\u00e9rt is telepedtek meg a zsid\u00f3k M\u00e1don. Term\u00e9szetesen a sz\u0151l\u0151kereskedelem miatt. Az els\u0151 zsid\u00f3k 1726-ban \u00e9rkeztek M\u00e1dra. H\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g csak 13 zsid\u00f3 csal\u00e1d \u00e9l t ott, de1851-ben sz\u00e1muk m\u00e1r 800 f\u0151 volt. 1771-ben m\u00e1r biztosan volt rabbija a k\u00f6zs\u00e9gnek, teh\u00e1t zsinag\u00f3g\u00e1ja, vagy imah\u00e1za is biztosan. A ma is \u00e1ll\u00f3 zsinag\u00f3ga pedig 1795-ben \u00e9p\u00fclt. K\u00e9s\u0151bb elemi iskola \u00e9s nagyh\u00edr\u0171 jesiva is \u00e9p\u00fclt mell\u00e9. Ekkoriban m\u00e9g t\u00f6rv\u00e9ny tiltotta a zsid\u00f3knak, hogy a vall\u00e1si \u00e9p\u00fcleteket k\u00f6zvetlen\u00fcl az utca vonal\u00e1ra \u00e9p\u00edts\u00e9k, ez\u00e9rt is kell az als\u00f3 utca fel\u0151l sz\u00e1z m\u00e9tert fels\u00e9t\u00e1lni a zsinag\u00f3g\u00e1ig.<\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
Volt rabbilak\u00e1s \u00e9s jesiva<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
A zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00e9t gazdag csal\u00e1d, a Brener \u00e9s a Teitelbaum testv\u00e9rek finansz\u00edrozt\u00e1k, akik mint borkeresked\u0151k telepedtek le M\u00e1don. A r\u00e9gi zsid\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek szerint a n\u0151k, a gyerekek \u00e9s f\u00e9rfiak hordt\u00e1k a k\u00f6veket a k\u00f6rnyez\u0151 hegyekb\u0151l \u00e9s b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l az \u00e9p\u00edtkez\u00e9shez, hogy idegen k\u00e9z ne \u00e9rintse \u0151ket. A f\u00f6ldszinti t\u00e9rben 130 f\u00e9rfi foglalhat helyet.  <\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
A zsinag\u00f3ga bel\u00fclr\u0151l, ugr\u00f3 D\u00e1viddal<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a zsinag\u00f3ga elvesztette eredeti funkci\u00f3j\u00e1t, nem volt aki im\u00e1dkozzon benne. A zsinag\u00f3g\u00e1t \u00e9s a rabbih\u00e1zat a telekkel egy\u00fctt tan\u00e1csi \u201ekezel\u00e9sbe\u201d vett\u00e9k. A rabbih\u00e1zban lak\u00e1sokat alak\u00edtottak ki, de a zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00fclet\u00e9t az eny\u00e9szetnek hagyt\u00e1k. A k\u00f6nyveket \u00e9s a b\u00fatorokat el\u00e9gett\u00e9k, ami mozd\u00edthat\u00f3 volt, ellopt\u00e1k. A falakon k\u00edv\u00fcl nem maradt semmi. Az \u00e9p\u00fclet \u00e1zni kezdett, a teteje bed\u0151lt. 1978-ban az \u00e9p\u00fcleten \u00e1llagmeg\u00f3v\u00e1si munk\u00e1kat v\u00e9geztek, vagyis elhordt\u00e1k a romokat, a megcs\u00faszott falat megt\u00e1masztott\u00e1k, a beszakadt boltozatokat pedig \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az ezredfordul\u00f3ra az \u00e9p\u00fclet \u00e1llapota v\u00e9szesen leromlott. A New York-i World Monumnets Fund Jewish Heritage Grant programja kezdem\u00e9nyezte a zsinag\u00f3ga felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t, \u00edgy a tulajdonos a Kincst\u00e1ri Vagyoni Igazgat\u00f3s\u00e1got megb\u00edz\u00e1st adott a  rekonstrukci\u00f3 megtervez\u00e9s\u00e9re. A munk\u00e1latok 2000-ben kezd\u0151dtek meg. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en fel\u00faj\u00edtott zsinag\u00f3g\u00e1t v\u00e9g\u00fcl 2004-ben adt\u00e1k \u00e1t.<\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
Szerintem t\u00f6lgylev\u00e9l<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
H\u00edres m\u00e1di rabbik voltak:<\/div>\n
<\/div>\n
Schwartz \u00c1brah\u00e1m, (J\u00fada L\u00e9b Hakohen, Kol Arje) 1824-ben sz\u00fcletetett M\u00e1don. 1861-ben beregsz\u00e1szi, 1881 m\u00e1di rabbi lett, \u00e9s itt \u00e9lt 1883-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.<\/div>\n
<\/div>\n
Schwartz Naftali rabbi 1846\u20131886 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt M\u00e1don.<\/div>\n
<\/div>\n
Winkler Mordech\u00e1j (Mordche Leib, Levus\u00e9 Mordech\u00e1j1845-ben sz\u00fcletett Lepontovicon, akkori Nyitra megy\u00e9ben. 1899-ben lett M\u00e1d rabbija. Hatalmas tekint\u00e9ly\u0171 ember volt,  messze f\u00f6ldr\u0151l j\u00f6ttek hozz\u00e1 a jesiv\u00e1ba tanulni. A jesiva ma is l\u00e1that\u00f3, a zsinag\u00f3ga alatt a rabbi h\u00e1z\u00e1val egybe\u00e9p\u00fclve tal\u00e1lhat\u00f3.  <\/div>\n
<\/div>\n
Ehrenreich Chajim Cvi 1937-ig volt M\u00e1don rabbi. <\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
A zsinag\u00f3ga a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
A m\u00e1di zsid\u00f3s\u00e1g:<\/div>\n
A 19. sz\u00e1zadra a zsid\u00f3 lakoss\u00e1g meggazdagodott, vagyonosodott. Legt\u00f6bben a borszakm\u00e1ban dolgoztak, de r\u00e9szt vettek a helyi \u00e9s az orsz\u00e1gos politikai \u00e9letben is. Az 1848-49-es szabads\u00e1gharcban a zsid\u00f3k Kossuth oldal\u00e1n \u00e1lltak. A m\u00e1di zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l feljegyezt\u00e9k, hogy 300 forinttal j\u00e1rultak hozz\u00e1 a szabads\u00e1gharc t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1hoz. A Neuman csal\u00e1d egyik fi\u00e1r\u00f3l aki k\u00e9s\u0151bb nev\u00e9t \u00dajfyra magyaros\u00edtotta, feljegyezt\u00e9k hogy Kossuth t\u00e1bor\u00e1ba \u00e1llt, \u00e9s a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6vette Kossuthot az emigr\u00e1ci\u00f3ba is.
Az 1930-as \u00e9vek elej\u00e9n emelt I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171v\u00f6n 12 zsid\u00f3 nev\u00e9t tal\u00e1ljuk. Az 1935-ben megny\u00edlt m\u00e1di polg\u00e1ri kaszin\u00f3ban a zsid\u00f3kat is sz\u00edvesen l\u00e1tt\u00e1k, akkoriban m\u00e9g elker\u00fclte a falut az antiszemitizmus. 1940-ben, az els\u0151 deport\u00e1l\u00e1sok idej\u00e9n elvittek M\u00e1dr\u00f3l h\u00e1rom csal\u00e1dot. Egy \u00e9v m\u00falva \u00fajabb tizen\u00f6t csal\u00e1dot akartak elhurcolni, de ez annyira megr\u00e1zta a m\u00e1diakat, hogy ki\u00e1lltak a zsid\u00f3k\u00e9rt, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl maradhattak. De 1941-t\u0151l m\u00e1r munkaszolg\u00e1latra vitt\u00e9k zsid\u00f3 fi\u00fakat M\u00e1dr\u00f3l is. 1944-ben itt is beindult a megsemmis\u00edt\u0151 g\u00e9pezet: s\u00e1rga csillag, gett\u00f3, deport\u00e1l\u00e1s.
1944-ben p\u00e9szah ut\u00e1n a zsid\u00f3kat a zsinag\u00f3g\u00e1ba z\u00e1rt\u00e1k. H\u00e1rom napig voltak ott, majd S\u00e1toralja\u00fajhelyre, a k\u00f6zponti gett\u00f3ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u0151ket, ahonnan h\u00e1rom csoportban vitt\u00e9k \u0151ket Auschwitz fel\u00e9. A 230 zsid\u00f3b\u00f3l mind\u00f6ssze 30-an maradtak \u00e9letben.
1947-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre az \u00faj hitk\u00f6zs\u00e9get, de 1956 ut\u00e1n m\u00e1r csak h\u00e1rom csal\u00e1d maradt a faluban. Az utols\u00f3 m\u00e1di zsid\u00f3 1994-ben halt meg.  <\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
Eg\u00e9sz \u00e9vben l\u00e1togathat\u00f3, telefonsz\u00e1m a bej\u00e1raton<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
","type":"rich"}