Kedvenc szefárd receptem ez a torta. Annyira finom, hogy Nigella is megénekelte megsütötte már.
A középkorban Spanyolországból elűzött zsidókvitték magukkal több olyan mediterrán országba is, ahol megtermett a narancs és a mandula is.
Persze készülhet dióval is, vagy mint az esetünkben mogyoróból is, de ha van egy kis extra összeg a konyhapénzből, akkor egyszer legalább az életben készítsétek el pisztáciából!
A századik szülinapomra tuti a pisztáciás változatot kérem majd, ezt most jegyezze fel mindenki, aki majd jönni akar a buliba, mert aki nem hoz ilyet, az nem táncolhat majd velem!
A végeredmény annyira szaftos, és puha lesz, hogy semmilyen töltelék nem kell bele, legfeljebb egy kis narancslikőrrel locsolgathatjuk 😉
Amíg Záli az apjával görkorizik, el is készül.
Hozzávalók:
1 nagy kezeletlen narancs
5 tojás
15 dkg cukor
20 dkg őrölt mogyoró
1 kk fahéj
1 csipet só
1 ek frissen reszelt gyömbér
1 kk narancsvirágvíz (el is maradhat)
1 tasak sütőpor
A narancsot miután nagyon alaposan megsikáltam, annyi vízben amennyi ellepi puhára főztem kuktában. 20 perc alatt kész is lett.
Szétvágtam, és kiszedtem belőle a magokat, hogy ne legyen keserű, majd késes robotgépbe tettem, és pépesítettem.
A mogyorót száraz serepnyőben megpirítottam, és amennyire tudtam ledörzsöltem róla a barna héját. Megőröltem és elkevertem a cukorral, sütőporral, sóval és fahéjjal.
A tojás villával kicsit felvertem.
Elkevertem a narancspépet a tojással, a gyömbérrel, majd beledolgoztam a mandulát is.
Sütőpapírral bélelttortaformába simítottam, és 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem készre kb. 50 perc alatt. Csak teljesen kihűtve szabad tálalni!
Nekem híg lett a tészta (lehet, hogy nagyon nagy volt a narancs), ezért tettem bele egy kis lisztet. 26 cm-es tortaformában sütöttem, így kicsit alacsonyabb lett. Talán emiatt vagy a liszt miatt, már 30 perc alatt megsült.
Finom, egzotikus lett a végeredmény!