Ha olvasgatsz gasztroblogokat, vagy sok embert követsz az Instagramon, akkor biztosan belefutottál már a húsmentes hétfőbe, vagy angolul a meatless monday-ba. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy itt az egészségesebb étkezés hívei osztják meg az aznapi salátájukat – nyugalom, csak viccelek a sztereotípiával – igazából nem erről, vagy legalábbis nem csak erről van szó.
Most, hogy ilyen meleg van, különben is könnyebb lemondani a húsról, így arra kérlek téged is, csatlakozz a mozgalomhoz, egyél egy héten legalább egy napot húsmentesen. Persze lehet ez a nap akár szerda vagy vasárnap is, a lényeg, hogy legyen a hétnek egy ilyen napja.
Miért? Sokszor olvashatjuk, de könnyű nem komolyan venni, a hústermeléshez, vagyis az állattenyésztéshez rengeteg víz szükséges, illetve sokkal több olyan gázt termelünk így, ami a bolygónk felmelegedéséhez vezet, mint ha zöldségeket eszünk. És most ebbe szerintem elég könnyű beleélni magunkat, nem igaz?
A legjobb persze az lenne, ha néha beiktatnánk egy vegán napot is, amikor semmi olyat nem eszünk, amihez állatokra van szükségünk, vagyis se tejterméket, se tojást nem fogyasztunk, de ez legyen egy következő lépés.
Tudtad, hogy a talajeróziót majdnem százszorosára gyorsítja fel az erdőirtás és az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság miatt? Ha sok húst akarunk, akkor sokkal intenzívebb növénytermesztést is kell folytatnunk, hiszen az állatok növényi takarmányból “növesztik” a húsukat.
Az ENSZ egy kutatása szerint a kétezres évek elejére az 1900-as években termesztett kultúrnövények 96%-a tűnt el, és ma már szinte csak monokultúrás módón termeljük a növényeket, ami további veszélyt jelent a környezetünkre.
1 kg hús előállításához 100-szor több vizet használnak föl, mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez.
A víz felét a takarmánytermesztéshez használják, amit az állat megeszik, a másik felét pedig az állat issza meg, mielőtt levágnák. De ami még ennél is veszélyesebb, hogy a hatalmas telepeken tenyésztett állatok trágyája beszivárog a földbe, illetve a folyóvizekbe, és tönkreteszi a vízkészleteket. Ebben a trágyában ugyanis -szemben a mondjuk 100 évvel ezelőtt tartott állatokéval- rengeteg az antibiotikum maradvány, a műtrágya maradvány, illetve sok a rovarirtó származék. Ez pedig bekerül a rendszerbe, ezzel mérgezve azt az ivóvizet is, amit mi iszunk.
A FAO szerint az ipari méretű hústermelés felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás majdnem 20-áért. De némely számítás szerint akár 51% lehet ez a szám, ha összeadjuk az állatok kilégzéséből és a kiírtott erdők helyén csak takarmánynövényeket termesztő gazdaságok csökkent oxigéntermelését, valamint a trágyakezelés dinitrogén-oxid- és metánkibocsátását. A metánnak , amit ugye a szarvasmarhák hatalmas mennyiségben bocsátanak ki magukból, a szén-dioxidnál 23-szor nagyobb a globális melegítő képessége, míg a dinitrogén-oxidé 296-szor nagyobb.
2050-re a világ haszonállat-állománya meghaladhatja a 100 milliárdot – ez több mint tízszerese az akkorra várt emberi populációnak.
2050-re 70%-kal kellene növelni világszerte az élelmiszertermelést a kereslet kielégítéséhez, ha figyelembe vesszük, hogy milyen mértékben népesedik túl a bolygónk. 1990 óta 61%-kal nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás, és ennek több mint negyedéért az állattartás a felelős. A FAO szerint 2012-ben több mint 300 millió tonna húst termelt az emberiség, az egy főre jutó fogyasztási ráta átlag 42,5 kg.
Ha kevesebb húst eszünk, azzal nagyon sokat teszünk
a jövőnkért
a környezetünkért
az állatok jólétéért
az egészségünkért
az éhezőkért
és a pénztárcánkért!
http://www.meatlessmonday.com
Nyisd meg új ablakban!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: