Tudom, hogy sokan annyira félnek a kuktától, hogy nem is vesznek, sőt ha van otthon régi, sípolós, alumínium, akkor azt inkább a padláson tartják, nehogy a szekrényben magától felrobbanjon. Bevallom, én is féltem a kuktától gyerekkoromban, pedig szerencsére soha nem okozott balesetet, de egyszerűen félelmetes volt. Sőt, ismerek olyat, akinél gond volt vele, kellett is vennie egy új sütőt, és az ablakot is lehetett üvegeztetni. De nyugalom, ezek a régi fajta kukták voltak, bár igaz, azoknak is pont az volt írva a használati utasításukba, mint a maiakéba, hogy teljesen biztonságosak. 

Ennek ellenére, én komolyan ajánlom mindenkinek, hogy szánja rá a pénzt, és vegyen egyet, nem fogja megbánni. Igaz, a modern kukták nem olcsók, sőt kifejezetten drágák, de vannak napok, amikor szó szerint életet mentenek, de legalábbis a hosszú éhezéstől megmenekítik a családot. 
Persze, én is szívesen főzöm inkább vastag vaslábosban a bablevest órákon át, de van az az alkalom, amikor ennek nincs értelme, és időm sincs rá.

A kukta elődjét Denis Papin találta fel a 17. században. Rájött, hogyha lezárt edényben kezdjük el forralni a vizet, a gőz nem tud távozni, ettől az edényben egyre nagyobb lesz a nyomás, így a főzési hőmérséklet is egyre nő, és egyre magasabb ponton válik gőzzé a víz. 
Így persze hamarabb puhulnak meg az ételek, vagy a magasabb hőt kihasználva olyan konzerveket/befőtteket is készíthetünk, amit hagyományos módon nem tudnánk, mert az alapanyagok csírátlanításához nem elég a 100 Celsius, hanem mondjuk 120 szükséges. (Botulizmus veszélyre gondolok.)
Persze vannak szabályok, ezeket muszáj betartani:
A gumiszigetelés és a szelep legyen mindig nagyon tiszta! Ezt minden használat előtt ellenőrizzük, akkor is, ha nyilván tudjuk, hogy előzőleg mi magunk tettük el a kuktát elmosogatva.
Az fazekat maximum csak a kétharmadáig töltsük meg, illetve a kuktában belül jelölt vonalig, hogy legyen helye a gőznek is mozogni. 
De fontos az is, hogy folyadék mennyisége ne legyen kevesebb másfél decinél, mert akkor meg túlságosan hamar elfogyhat a szelepen keresztül távozó gőz formájában, és idő előtt kinyit a fedő, még nincs is kész az étel.
A főzési időpontot a folyadék felforrásától kell számítani.  Ezt általában sípolással jelzi a fazék, illetve akkor jön fel a szelepzáró kis gomb is, és akkor zár tökéletesen a rendszer. Ilyenkor vegyük takarékra alatta a lángot! 

A kuktában főzött ételeknél az a nehézség, hogy nem tudhatjuk pontosan, hogy valóban puha-e ami odabent van, ezért ellenőrizni kell azt. Ehhez először csökkentenünk kell a felgyülemlett nyomást az edényben. Erre ott a szelep, amin keresztül kiereszthető a gőz, de én mindig a mosogatóba teszem inkább, és hideg vizet eresztek a tetejére, amitől a gőz egy pillanat alatt lecsapódik, és a kukta nyitható. Figyeljünk arra, hogy a szelepre ne folyjon a víz, csak mellé, mert becsoroghat a fazékba.
Vigyázat! Ilyenkor a benne lévő étel még forr, csak a túlnyomást szüntettük meg!

Óvatosan nyissuk ki, ne hajoljunk fölé, és gyerek se tébláboljon mellettünk. Egyébként szerintem ez jobb módszer, mint egyszerűen megvárni, hogy annyira lehűljön, hogy nyitható legyen, ugyanis ezzel gyakorlatilag leállítjuk a főzést, ha csak várunk, akkor meg akár 10 percig is főhet még az étel. (Nyilván van olyan, amikor ez nem probléma, de egy zöldségnél gond lehet.)

Mire használom a kuktát?

Soha, semmiben nem tudom olyan tökéletesen roppanósra, mégse nyersre főzni a zöldségeket, mint kuktában. Ez karfiol és brokkoli esetében a zárás után pont 2 perc. 

Krumplifőzésre, levesek, alaplevek főzésére. Egy aprólékleves pl. 45 perc alatt lesz tökéletes kuktában.

Zöldségbefőttek készítésénél.

Hüvelyesek főzésére. Egyedül sárgaborsót nem szabad kuktában főzni, bár az új kuktáknál már ezt se olvastam, de betartom mint szabályt.

Vicces, de éppen éhen halni akaró fiamnak főztem már benne spagettit is: 3 perc forrás után, majd leszűr, rá a paradicsomkonzerv, fokhagyma, fűszerek, és újabb 1,5 perc. Boldog volt nagyon :-)

Mindig kuktában készül a csicseriborsó, a cékla, a birsalma, a főtt kukorica.

De a rizs is 8 perc alatt megvan.

Sőt, gyakran fejezem be a bográcsban indított marhapörköltet is kuktában. Teljesen kuktában soha nem készítem, mert túl sok, túl híg szaftja lenne. Van, aki miután a húst kicsit lepirította, azonnal kuktába teszi, és ott főzi készre, majd a szaftját beforralja, de szerintem jobb a végeredmény, ha félig főzzük hagyományosan, majd viszonylag sűrű szafttal tesszük már csak a kuktába. 

Szerintem pont nyáron nagyon hasznos szerkezet, amikor nincs kedvünk órákig fűteni a lakást. Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy a főzési idő rövidültével sok energiát és pénzt is megspórolhatunk magunknak.

Néhány étel főzési ideje:
Marhahús: 1kg 40-50 perc
Sertéshús: 1kg 30-35 perc
Borjúhús: 1kg 15-20 perc
Csirkehús: 1/2 kg. 10-15 perc
Kacsahús: 1/2kg 15-20 perc
Burgonya, egész: 1kg 12 perc
Karfiol, egész, 1 nagy fej: 4-5 perc
Szárazbab 40 dkg: 35-40 perc
Lencse 40 dkg: 15-20 perc
(fotók: Modernist cuisine)