Két idegesítő szófordulattal van tele a gasztroműsorok 90%-a: boldog csirke, és friss, tanyasi tojás.
Annak ellenére, hogy mindkettő fogyasztásával egyetértek, egyszerűen nem hiszem, hogy a csirke vagy a tojás szót nem lehet kimondani a boldog és a tanyasi előtagok nélkül. Mindig úgy érzem, hogy rendben, ezt már megbeszéltük, kitárgyaltuk, sőt meg is rágtuk.
Aki csak teheti, vegyen kapirgálós csirkét, mert tényleg boldogabb élete volt, sokkal jobb ízű, támogathat vele egy tenyésztőt, nem csak egy csirkegyárat, de aki nem teheti meg, azt miért kell ezzel ennyit nyomasztani?
És most, hogy megírtam ezt az igazán kicsinek mondható hisztit, elárulom, hogy csak azért készítettem ezt a salátát, mert néha kapok igazi jó tojást a barátnőmtől, amit a hat tyúkja (bocsánat, tyúkicái) valamelyike tojik. Megbecsülöm ezeket a tojásokat, vagy lágytojásként esszük, vagy tésztát gyúrok belőle, esetleg possírozom mint most. Szeretem a jó tojás sárgájának az ízét, nem lehet belőle egy egyszerű rántotta. Egyébként nem tudom mit szólnának hozzánk az amerikai kardiológusok, de mi sok tojást eszünk.
Tehát, jó tojás=jó vacsora. 