Civil kurázsi

Remélem senki nem unja még a hatalmas River Cottage mániámat, de egyszerűen nem tudok betelni a sorozattal. Ha eltekintek attól, hogy Hugh mögött a világ egyik legnagyobb televíziós csatornája áll- oké, ettől nem lehet eltekinteni -, akkor is valami hasonló jövőt tudok csak elképzelni a magyar településeknek. Nem arra gondolok, hogy mindenki kezdjen farmerkodásba, majd nyisson éttermet, kiadót, termeljen nagy cégek számára, hanem arra, hogy az emberek kezdjenek összejárni.
Úgy tűnik a nagy közös ünnepek, vacsorák, vagy csak kocsmai találkozások hagyománya még nem veszett ki az angolokból, és már azt is jó nézni, hogy egy pubban nem csupa magányos férfi ül a söre előtt, maga elé bámulva, hanem szóba állnak egymással, megbeszélik a dolgaikat, sőt, az asszonyok is beülnek, nem veszi őket a nyelvére a falu. Más kultúra, igen. De harminc éve még nálunk se autóval mentek az emberek a kisboltba, és volt pletykapad a ház előtt. Nem volt ciki kiülni, és beszélgetni a szomszéddal. Most néha megáll egymás mellett a két autó, fél percig letekeredik a két ablak, majd mindenki hazamegy a házába, hogy a függöny mögül lessen ki egy pillanatra, ha egy ismeretlen hangot hall, de ki már nem megy, inkább a tévé előtt ül lefekvésig. Így nem lehet élni.
Az embernek társaság kell, barátok, ismerősök, akikkel beszélgethet, játszhat (!), akinek segíthet, akiktől segítséget kaphat.
Nemrég olvastam, hogy az időskori magány sokkal veszélyesebb, mint egy szívbetegség. De fiatalok is szenvednek attól, hogy nincs kivel kártyázni, vagy egy jót grillezni a kertben. Még akkor is, ha nem fogalmazódik meg bennük szó szerint, hogy mi a probléma. Furcsa, de Budapestre mondják, hogy az emberek közömbösek egymás iránt. Van abban valami, hogy nem tudjuk, ki lakik a földszint kettőben, mégis általában nagyobb társadalmi életet élhet itt, aki szeretne. Beülünk egy fröccsre a belvárosban, tíz perc múlva felbukkan egy ismerős. Beszaladunk ebédelni egy új helyre, a szomszéd asztalnál egyszercsak felbukkan a barátnő, vagy a játszótéren találkozunk, recepteket cserélünk, vigyázunk fél órára egymás gyerekére, közösen megyünk másnap az állatkertbe. Minden esetre van választási lehetőségünk. Ha akarunk társaságot, megkaphatjuk, akkor is, ha nem életre szóló barátságokról van itt szó. De a barátságok is elkezdődnek valahol.
Szerencsére vannak emberek, akik soha fel nem adnák a vidéki életet. Miattuk nem válnak a falvak üdülőfalukká, ahol csak hétvégén telnek meg a házak. Ők azok, akik miatt működik a kisbolt, akikből megél a szomszéd település étterme februárban is, amikor turista még csak a környékre sem vetődik. És ők azok, akik hiányolják a közösségi életet, a barátkozást, a játékot. Ők szervezik a “fesztiválokat”, ők a motorjai a falvaknak.
Ilyen Móni is, aki megint kitalált valami nagyon jót. Én teljesen beleszerettem az ötletébe.

Egy újabb piac, nem túl messze a Tokaj-hegyaljaitól, de nem is közel. Így már havonta két olyan hétvége is lesz a környéken, amikor végre társadalmi életet is lehet élni, akár télen is.

Íme:

Mi, abaúji emberek úgy érezzük, hogy a nagy politika által magunk vagyunk hagyva. Ebben a térségben akkor lesz fejlődés, ha mi magunk összefogunk, ha összefogva teremtünk magunk körül olyan dolgokat, amik értékesek, amik megélhetést biztosítanak magunk és családunk számára, amik érdeklődésre tartanak számot saját területünkön és azon túl, amiért ide látogatnak közelről és távolról jött emberek.

 Sok olyan dolog van körülöttünk, amik közelségére építhetünk:

–       váraink (Boldogkőváralján, Regécen),

–       kék túra útvonal

–       a természet közelsége (evezés a Hernádon, bicikli és gyalogtúrák hegyeink és völgyeink között)

–       kulturális örökségként a vizsolyi biblia.

A fent felsoroltak éves szinten több tízezer látogatót vonzanak településünkre, a szomszédos falvakba – mutassuk meg nekik magunkat, gasztronómiai hagyományainkat, biztosítsuk számukra az itt elfogyasztott étkek alapanyagát, hogy otthon is hozzáférhető legyen számunka, hogy még annyiszor visszaemlékezzenek az itt töltött időre / ránk, ahányszor (fel)használják az itt vásárolt termékeket.

Ők és a helyiek számára egyaránt kívánunk egy olyan felületet nyújtani, ami értékes minden érintett számára.

Gondolatok, melyek életre hívták a piacot:

• szükség van egy helyre, ahol az emberek találkozhatnak, ismerkedhetnek, beszélgethetnek, jól érezhetik magukat / játszhatnak, nevethetnek, kikapcsolódhatnak;
• szükség van egy helyre, ahol az emberek közösségi életet élhetnek, közösséget építhetnek, ahol közös dolgok elindulhatnak;
• szükség van egy helyre, ahol generációk találkoznak, ahol a vidéki élet értékei iránt érzékenyedünk és megszületik az igény bennünk, hogy örökítsük azokat;
• szükség van egy helyre, ahol érezhetjük a természet közelségét;
• szükség van egy helyre, ahol kínálhatjuk portékáinkat – mindent, amit termelünk, amit kifejezetten a piac alkalmára készítünk, amiből sok van a kamrában és a család számára esetleg feleslegessé vált;
• szükség van egy helyre, ahol hiteles információt kapunk arról, hogy amit veszünk és eszünk, az miből és hogyan készül – hiszen a termelőjétől ezt közvetlen meg tudjuk kérdezni;

• azzal, hogy közvetlen a termelőtől vásárolunk, közvetlen őt támogatjuk tevékenysége, élete finanszírozásában;

• Abaújnak szüksége van olyan értékes, hiteles rendezvényekre, amik ide vonzzák azokat az érdeklődőket, akik igénylik a vidéki hangulatot, a háztáji ízeket.

Helyszín: Boldogkőváralja, 043/8 hrsz / BESTILLO Pálinkaház.

Időpont: minden hónap 4. vasárnapja, 10:00-19:00 (ebből kivétel december, mert akkor az ünnepekre való tekintettel egy héttel korábban kerül megrendezésre).

Élelmiszerre fókuszálunk, kézműves tematikával csak kiemelt időpontokban fogunk kibővülni: Húsvétkor és Karácsonykor.

Árusaink portékái:

–       sima és teljes kiőrlésű lisztek

–       olaj

–       sajt

–       tej, vaj, joghurt, tejföl, tejszín

–       húskészítmények

–       zöldség, gyümölcs

–       lekvár

–       szörp, gyümölcslevek

–       savanyúság

–       méz

–       gyógynövények, gyógyteák

–       pékáru

–       sütemények

–       száraztészták

–       tojás.

A látogatók, vásárlók igényei alapján kívánjuk a továbbiakban bővíteni a portékák körét.

 Cél az, hogy Boldogkőváraljához legközelebb eső termelőnek adjunk lehetőséget, aki kiváló minőségben készíti termékeit.  Minden piacnak lesz egy súlypontja, ami köré fogjuk szervezni az egyéb programokat. Az idei témák a következők:

–       szeptember / kamrafeltöltés,

–       október / tök helye, szerepe az étkezésünkben,

–       november / készülődés Mikulásra,

–       december / Advent.

A közösségépítés, a jó hangulat, az értékes időtöltés érdekében a vásárlási élményen kívül az alábbi programlehetőséget biztosítjuk a látogatók számára:

–       a piacon is megvásárolható alapanyagokból készült változatos étkek és italok (piaconként más és más) fogyasztása;

–       egyéni és csoportos vetélkedők, versenyek;

–       meghívott vendég előadók;

–       filmvetítés;

–       általunk biztosított játékok (scrable, kártya, sakk, …).

A fenti piac egy helyi, amatőr kezdeményezés. A szándék tiszta, a kivitelezésben biztosan tetten érhetőek majd a gyermekbetegségek / amikkel kapcsolatban kérjük a türelmet és várjuk a visszajelzéseket.

Czakó Mónika – a szervezők nevében

Boldogkőváralja, 2012. augusztus 22.