Fűszer és Lélek

Hétvégén borozzunk és sózunk

Ha a kinézek az ablakon, nyarat látok, de még csak május közepe van, nem csaphat be a harminc fok, vasárnapra különben is sokkal hűvösebb lesz, de legalább az eső nem esik majd. Talán az áprilisi bolondos időnek kellett volna ilyen változékonynak lennie, de megszavazom az egész tavasznak. Aztán júniusban folyamatos 26 fokot kérek éjszakai esőkkel, júliusban jöhet a harminc, de már csak heti egy nyári zápor legyen, augusztus második felében legyen újra 26 fok, hogy ne kezdődjön olyan nehezen az iskola, de persze előtte egy pokrócon heverészve is nézhessük éjjel a hulló csillagokat. Megrendelés vége, köszönöm!

Ha arra gondolok, hogy most szombaton lesz a fagyosszentek engesztelése, akkor mégiscsak furcsa ez a harminc fok. Hol vannak már a fagyok? És ahogy az előrejelzést nézem, szerencsére hajnalban se várható. Én támogatom ezt a szokást, engeszteljük csak ki a szenteket, napsütést akarok, pikniket, a szabadban terített asztalt, a pohár falán lecsorgó párát.

fagyossz1

Aki hasonló programhoz csatlakozna, annak Tokaj-Hegyalját ajánlom, szombaton tíztől terített asztallal, pincehideg borokkal, a borokhoz illő borfalatokkal, koncerttel, kiállítással, gólyalábassal, és minden más vidámsággal várjuk a vendégeket, ezen a csodálatos napon. Aki kicsit komolyabban venné a borokkal szövődő barátságot, annak a vezetett borkóstolót, dűlőtúrát, vagy a borász segítségével elkészített saját cuveét ajánlom. És a legjobb hír, mindez ingyenes, csupán egy előzetes regisztrációhoz kötött az info kukac patricius pont hu címen.

Vasárnap pedig vásárnap mindössze három kilométerrel arrébb újra megnyitja a kapuját a Tokaj-Hegyalja Piac. Reggel tízkor több mint 60 környékbeli kézműves árus pakolja ki a portékait a Sárga Borház köré, hogy újra igazi, békebeli piaci hangulatban telhessen a nap. A mostani alkalom különlegessége a sajtverseny, ahol a helyi sajtosok termékeit kóstolhatjuk, de az idei barista verseny harmadik helyezettje főzi majd a kávét az arra szomjazóknak, de a borház külön piacnapi csülökpörkölttel is készül annak, aki a sok vásárfiával nem lakik jól. Vasárnap hűvösebb lesz, de esni nem fog, kifejezetten piacozásra rendeltetett nap az ilyen, nem igaz?

Recept nélkül sem maradhatunk, jöjjön egy igazi nyári fogás, a joghurtos padlizsánsaláta. Ez Mádon készült a Barta pincében (mindenhol eszünk, de itt főzünk is 🙂 Réka kedvére a hamburger mellé. Én szeretem magában is, vagy pitával, esetleg egy szelet grillezett hússal, sőt néha sok-sok chili szószt is teszek bele, de ez most csak a klasszik változat.

padlizsán salátapadlizsán saláta20120509_2

Krémes padlizsán saláta

Hozzávalók:
3 közepes padlizsán

1 l natúr joghurt
3 gerezd fokhagyma
1/2 citrom leve
frissen őrölt bors
1 dl extraszűz olavíaolaj
friss petrezselyem és menta

Nem direkt írom ennyire közel egymáshoz a lecsepegtetett joghurtos és tejfölös recepteket, egyszerűen így jött ki a lépés. Tehát először fogom a joghurtot, és egy konyharuhával bélelt szűrőbe borítom, majd felakasztom, és hagyom lecsepegni. Van, aki egyáltalán nem csepegteti le a padlizsánhoz, de szerintem így sokkal krémesebb, finomabb lesz. Persze, ha nincs idő, akkor se történik katasztrófa.
A padlizsánt fél centi vastag szeletekre vágom, lesózom, és hagyom fél órát állni. Utána kinyomkodom.

1392393343_0cbe82ebb91Fotó innen

Apropó, padlizsán lesózása:
Állítólag vannak keserű padlizsánok, és a keserűség a lesózás és kinyomkodás után eltűnik. Nos, én még soha nem találkoztam keserű padlizsánnal, pedig gyerekkorom óta imádom, rengeteget eszünk belőle, nyáron hatalmas mennyiségeket sütünk meg parázs felett, hogy télen se kelljen a méregdrága marokkóit vásárolni, ha nem muszáj.
Viszont a lesózott, és kinyomkodott padlizsán nem szívja magába az olajat sütésnél!
Kinyomkodás nélkül egy pici szelet is képes akár fél deci olívaolajat szivacs módjára felszippantani úgy, hogy mégse lehet rendesen megsütni, mert vagy megég, vagy nyers marad. Ezt sajnos tapasztalatból írom… Tehát érdemes a lesózással pár percet eltölteni, vagy inkább azt mondanám, hogy máshogy nem érdemes próbálkozni.

Egy grillserpenyőt vékonyan megolajozok, és minden szelet padlizsánt megsütök benne mindkét oldalán. Sütés után meglocsolom picit a citromlével.
Összekeverem a joghurtot az apróra vágott fokhagymával, majd elkeverem a padlizsánnal. Sózni nem szükséges, a padlizsán elég sós. Borsozom, végül meglocsolom a maradék olívaolajjal. Tálalásnál mehet rá a petrezselyem és a menta, de illik bele a koriander zöld is, sőt a koriander mag, és a római kömény is.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. vavyan says:

    Én is sózni szoktam, anyósomtól így tanultam Pugliaban. Sőt még nehezéket is rakunk rá. Ez főleg a Parmezános padlizsánnál (Melanzana alla parmigiana) lényeges, különben nagyon nehéz lesz az étel.

  2. élhetetlen says:

    Szerintem: a padlizsán fanyar (nagyon), ha éretlen, keserű, ha túl érett (nem sózás és nyomkodás kérdése). Ideális, azaz éppen érett korában pedig meg lehet enni olajban sütve, akkor is ha többet vesz fel, végülis vagy eszünk, vagy nem. Én mindig natúrszeletnek elkészítve eszem, csak só, bors, melegen lehet krumplipürével, hidegen (ez biztosan perverzitás, alákenek egy medve sonkás kockasajtot), egyszerűen csak kenyéren. Még nem ettem keserű padlizsánt, igaz, hogy csak egy barátnőm van, akire magam helyett rábízom a választást, sokat edzettünk együtt ebben a témában.

  3. gazell16 says:

    @Pierr Kardán:
    Vinetta vagy Vinetté, attól függ Erdély melyik részéről beszélünk ….és a világ egyik legfinomabb étele. Számomra biztos
    De elfogadom gond nélkül ha valaki nem szereti
    Aki évente görögöknél nyaral és ott mégis szereti az elgondolkodhat
    Kisországban ennek a hivatalos es sznob neve: Majonézes( vagy olajos) padlizsánkrém.

  4. chilii says:

    nem szoktam sózni, csak ha szeletekben sütöm (muszakához), mert Mamma azt mondta, hogy így hamarabb megsül 🙂 a salátához én mikróban sütöm meg, kockára vágva, mert gyorsabb és olaj nélkül készül, csak a végén öntök rá egy evőkanálnyit, de csakis a zsírban oldódó vitaminok kedvéért 😀

  5. kicsinagy says:

    Az íz érzékelés szubjektív dolog…
    Nekem keserű a padlizsán és a spárga is! Viszont nyersen eszem a karalábét a káposztát és a sárgarépát is. Sőt tavasszal nassolásból eszem a piros retket. 🙂
    De a cékla szagától is rosszul vagyok. Erre mindig a vas felszívódással nyaggatnak. De ha Nekem földszagú, és édes ecetes lével átitatva! Brrrr
    Szerintem nem baj, ha van olyan zöldség amit nem szeretünk. Az a baj, semmilyen zöldséget nem szeret és nem eszik valaki.

  6. Palmer Eldritch says:

    A padlizsánok, ha nem egyformák akkor sütés közben a kisebb darabok túl sülhetnek. Ami a krém készítésénél az egészet megkeserítheti.
    A sózás szerintem sincs hatással arra, hogy keserű-e a padlizsán. Ez nagyban a sütés idejétől és módjától függ.

  7. Pierr Kardán says:

    Ja, még annyi, hogy a Patricius Borházban már voltam borkóstolón, nagyon ajánlom mindenkinek!!!

  8. Pierr Kardán says:

    Padlizsánt évente-kétévente egyszer eszek, amikor Görögországban nyaralunk, ott mindig megkóstolom a muszakát. Itthon nincs az a pénz, hogy padlizsánt egyek 🙁 Egyszer valami mineta (vineta?) nevű krémmel akartak megetetni, de az első falat után éreztem, hogy ezt nem nekem találták ki :-))

  9. házisárkány says:

    Hát én már ettem keserű padlizsánt, Egyiptomban. Gondolom, ott nem vacakoltak a besózással a szállodában… Sajnáltam, mert így nem bírtam megenni, pedig amúgy imádom, én is egész nyáron ellennék vele… A kedvenzem faszénen grillezve, előtte persze besózom, leitatom, aztán jó sok curryt elkeverek olajjal, ezzel bekenem a szeletek mindkét oldalát, így grillezem. Nyammmm! :-)))


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!