Észrevettétek, hogy eltűnt a kompót? Gyerekkoromban minden hétvégén volt, nagyanyám ki nem hagyta volna egy ebéd után se. Készítette almából, körtéből, birsalmából, de a kedvencem a vegyeskompót volt, aminek mindig rejtőzött az alján pár teljesen puha szilva.
Ha nem volt szerencsém, akkor mire a fazék alját felkevertem a kompót után kutatva, a szilvának csak a héja volt, a magja valahol eltűnt a fahéj darabkák és a szegfűszegek között.
Édesanyám kompótjai is finomak voltak, ő soha nem cukrozta annyira meg, mint nagyanyám, és nem is főzte annyi ideig, így nem lett olyan puha. Az övét inkább hidegen szerettem, télen csak egyszerűen kinthagyva a konyhaasztalon, nyáron szigorúan a hűtőből egy-egy merőkanállal kimerve a kompótos tálkába.
Apropó, kompótos tálka: a nyolcvanas években még lehetett kapni kompótos készletet is, akkora hagyománya volt a sülthús mellé kínált kompótnak, de mára már eltűnt a tálka is, a kompót is, legtöbb helyen chutney vagy valami még különlegesebb étel váltotta fel ezt a kármentésnek sem utolsó ételt.
Kugler Géza régi szakácskönyve szerint az almakompót mindössze almából, kevés cukorból, vízből, és némi narancshéjból áll. Czifray István 1829-es könyvéban külön fejezet van a „Különbféle kompók” számára, ahol az almakompót így hangzik:
Almakompó:
Hámozz meg egy széps egyenlő nagyságú masáncki almákat, de úgy, hogy a szárokat rajtok hagyd; vegyíts el két vagy három kanál sárgabarack liktáriomot vízzel, s ritkítsd meg annyirahogy az almák megfőzéséhez elégséges legyen; adj hozzá egy darab cukrot s egy citromnak a levét; tedd bele az almákat, s főzd meg, de vigyázz, hogy széjjel ne omoljanak; tálald ki egy tálba, s öntsd reájok a levet.
Úgyhogy nálunk hétvégén kompót lesz, vegyesen almából és birsből, teszek bele szegfűszeget, fahéjat és vaníliát is, talán egy korty barackpálinkát is, és vigyázok, hogy az almát később tegyem bele, nehogy szétessen mire a birs megfő.
Nagyanyámról beszélgetünk majd,vicces történeteket mesélünk a családról, és újra rájövünk, hogy a kompót jó. A léleknek is.
Nálunk nem tűnt el. Alma, szilva, birs, barack. Valahogy mindig van valamelyik a hűtőben. 🙂
nálunk készül, cseresznyéből, birsalmából. Őszibarack eddig még csak tervben van meg, mindig lemaradok róla.
Pedig, a népek szeretik a finomságokat, ezt szűk körben tudom, várják, h mikor viszünk egy kis házi lekvárt, szörpöt stb.
@Mitzi von Küche: Ahogy bélabácsi2 is mondá, 2-3 év alatt termőre fordul. Én csak egy fontos teendőt említenék vele kapcsolatban, amire nagyon soká jöttem rá: Ugyanúgy monilia érzékeny, mint a barack, de nem látszik rajta, hogy elkapta volna. Szépek maradnak a virágok, és terem is, csak nagyon hamar tönkremegy. Szigorúan permetezendő monilia ellen, hogy eltartható legyen. Nekem még van belőle a pincében – sokat használunk káposztához fűszer helyett.
Kompót/befőtt témában egyetértek az előttem szólükhoz: elkényelmesedtek a népek és helyük sincs a tároláshoz. Sok gyümölcsfám van, bár csak 270 öles telken van a házunk. Két kamrát is terveztettem, amikor a házat építtettük, mégis mindkettő tele van befőttel, lekvárral. Az alma és a birs már csak a garázsban fér el dobozokban papír között. Eszemet nem tudom mikor vettem utoljára almát.
Kompótot főleg ősszel eszünk, amikor van friss szilva, viszont befőttet mindig (kedvencem az őszi és a birs).
@bélabácsi2: Nem igazán. Amiben gondolkodom az hogy kipróbálok hús mellé chutney féleséget. Szerintem én úgy halok meg, hogy nem eszek húshoz édeset, vagy húst édesen.
@Mitzi von Küche: Igen, de a lakásépítészetben nincsen, vagy nagyon kicsi, kevesebben laknak házban mint lakásban. A gangos házakban még 6!nm -es spájz volt. A panelben 1.
@PO: A kompót levét nem szabad kanállal enni(inni), tilos. A vendéglátó elnézését kérni és kiszürcsölni, nyam. A tavaszi locsolkodás idején nagymamámnál mikor birskompót lett bontva, isteni ízeivel, inkább csak azt ettük, nem ettünk mellé ebédet. Azóta se találtam hasonlót. Remélem az áprilisi nyílt piacon lesz???
@Mitzi von Küche: a birsalma elvileg öntermékeny, nem kell másik beporzó fa, egyedül is teremni fog, viszont nem szabad metszeni, mert az egyéves hajtás végén fog majd teremni, metszeni, alakítani csak a rossz irányba növő ágak miatt kell. Ültetés után 2 évvel már rendesen teremhet, akár 30 évig is bőtermő.
@medvedr: érdekes. Nem próbáltál még esetleg valami fanyarabb de mégis édeskés gyümölcsmártást pl. kacsához, libához, vadhúshoz? Rosszabb felfogásban tulajdonképpen lekvárt adnak mellé, de az ilyesmi esetleg jó bevezetője lenne a kompótnak 🙂
@bélabácsi2: Tavaly már virágzott a kis saját ültetésű birsalmafánk, vajon mikor fog teremni?
@PO: Én simán megiszom vendégségben is a kompótlevet a kistálkából – csak nem hagyom ott a javát?!
@medvedr: Építettünk spájzot, most tele van saját készítésű lekvárral (a befőtt- és savanyúság-készítés egyelőre még várat magára).
Nálunk magyanyámnál sokszor volt kompót desszert, ugye nem tejes. Húshoz viszot nem bírom megenni, se a kompótot, se a befőttet, sem semmit, amo édes. Szerintem a speiz építészeti eltűnése nagyban hozzájárult a kompót befőtt savanyúság visszaszorulásához.
@Fuszeres Eszter: na, itt a módszer lett volna az érdekes :-)) Én nagyon szerettem a kompótos tálból szürcsölni. De vendégségben kénytelen voltam kis kanállal. Brrrr… Néha emiatt, meg a repeta miatt majdnem lekéstem a süteményeket! 😀
@PO: mi megisszuk 🙂
Csak félve kérdezem: ti a végén hogyan tüntettétek el a kompót levét? 😉
@Mitzi von Küche: aha, én az idei szezonban kóstoltam megint birsalmából közel 35 év után, és nem értem, hogy mit nem szerettem én ezen eddig? :)))
Annyi gyümölcs megy kárba, mármint pálinkába, ahelyett, hogy a gyerekek zabálnák kétpofára a fáról, fa alól, szomszéd kertjéből, vagy a menzákon, ahol ellenben csak tészta és zsír és műkaja jellemző. 🙁
Nálunk rendszeresen van amikor terem a hozzávaló. És meggyleves, ami mélyhűtöttből is jó.
Teljesen érthetetlen, hogy M.Aliz miért csak az almaszószról emlékezett meg. Legalább ekkora lett volna a társadalmi elvártsága egy almakompótról szóló vallomásnak. Vagy akár a birsalma kompótról.
http://www.youtube.com/watch?v=NSqkMclEO2g
@Benikuty: jaja
bar nekem a magayr uveges jobban bejott
/nagykorosi?/
@hagyma: a bolgár befőttre célzol? luxus volt az, mi csak az üvegeket használtuk, mézet adtunk el benne. a kompótot pedig ma is úgy csinálom, ahogy Édesanyámtól láttam, kevés cukor, szegfűszeg, egész fahéj, citromkarika. de hogy ment ki a divatból:)
Szia! Szeretném megköszönni, hogy ilyen kedves emlékeket hoztál elő ezzel a poszttal… 🙂
Úgy huszon-harminc évvel ezelőtt nagyanyám is mindig kompótot adott fel a déli ebédhez, és mindegy, hogy csirkepörkölt vagy rántott hús volt, de a puha, édes szilva és a nagyapámnak inkább meghagyott birs mindig ugyanúgy járt hozzá… Csinos, metszett üveg kompótos tálkákban, külön desszertvillával. 🙂
Kompót vagy télire eltéve befőtt: jó az mindenképp és nem ment ki a divatból. Akinek van miből és hova, az eltesz télire is, de frissen is előfordul. A barátomról tavaly kiderült, hogy kicsit cukros, így tavaly először folyékony édesítőszerrel tettem el mindent, lett eper, cseresznye, meggy, körte és birs, ami csak termett az öreg és permetezetlen kertecskémben. Nem romlott el semmi, úgyhogy bátran ajánlom cukor helyett.
@Fuszeres Eszter: Szerintem ez a cukor-mizéria tudat alatt hat. Az ember tudja, hogy úgyis bűnözik: ha kell, ha nem, jönnek a cukros kaják és italok, tehát ahol lehet, ott próbál fogni a cukorbevitelen. Legalábbis én, ami meglehetősen nehéz, ha az ember édesszájú :o)
Valószínűleg igazad van a jóval több cukorfogyasztást illetően. Állítólag a mai almafajtáknak is jóval nagyobb a cukortartalma, mint 20-30 évvel ezelőtt, de ugyanígy igaz, hogy hol volt akkor még cukrozott müzli/cereálé reggelire, meg cukrozott üdítő nyakló nélkül…
Talán pont ezért próbál sok ember kényszeresen figyelni az egyéb cukorbevitelre. Gondolom, az édesítőszerekkel való kényszerű helyettesítést és ennek ízekre gyakorolt hatását nem kell bemutatnom… (Plusz még az sem teljesen tiszta, milyen valós hatásai vannak az aszpartámnak és társainak.)
Ettől persze a kompót még jó dolog! :o)
Az én kedvencem is a birsalma kompót. Újabban mindig ezt csinálok a rozé kacsamellhez.
mi sosem csinaltunk, de volt az oszibarack a botban, uvegben, meg badogban a bolgar
igen jo ropogos kompot volt az
Csak azt tudnám, hol szereztek ilyenkor birsalmát!!! az a gyengém, a leglaposabb almakompótot is istenivé teszi! De tényleg: vidékinagy városban lakom, és nálunk csak oktoberben lehet pár hétig kapni, és kész.
Én is gyakran főzök kompótot, almából, vagy körtéből, ősszel birsből. Fiam nem szereti a savanyúságot, nekem is sok a gyomorsavam.
@microgold1: +1
cseresznyével, őszibarackkal, szilvával működik nálam!
@Petyat: nem ismerlek valahonnan, csak a modorod alapján…
Az újságírók agya tűnt el. 2 hete főztünk 2 kiló almából kompótot.
Érdekes, hogy milyen sokan írjátok ezt a cukor problémát, ami egyébként tejesen jogos, de úgy látom, hogy sokkal több cukrot fogyaszt most egy átlag család, mint 30 éve is akár. Akkor volt a kis Sport szelet, ami elég volt csokiként, most meg egy Mars a “csokika”, amiben legalább 2x annyi cukor van, és akkor az üditőkről nem is beszéltem: vettünk egy literes kólát, ami egész hétvégén kitartott a hűtőben, most 2 literes a szokásos, stb.
Tényleg érdekes lenne tudni, de szerintem sokkal több cukor fogy átlag ebben a fenenagy egészségességben, mint anno.
@microgold1: ez nagyon jó ötlet!
@BigPi: Az én módszeremmel a gyümölcs nem főtt, de nagyon jó ízű, friss. Ha nem iszod meg a levét, akkor nem viszel be a szervezetedbe plusz cukrot sem.
A kompótnak nem látom alternatíváját, egy almakompótot nem lehet hasonló, de egészségesebb módon helyettesíteni. Ellentétben a befőttekkel. Gyerekkorom óta anyám (és most már mi is) idényben teszünk el a mélyhűtőbe rengeteg gyümölcsöt kisebb csomagokban. Ilyenkor beteszi az ember egy jénai tálba a fagyott gyümölcsöt, leönti lobogó, forró vízzel, amit a kompót levéhez hasonló módon ízesített előre. Vár egy kicsit, és kész. A gyümölcs pedig kompótszerű lesz, de a friss gyümölcs ízével és a legtöbb gyümölcsnél állagával is (kivétel pl. eper, málna, amelyek íze megmarad, de az állaga puha lesz)
Szerintetek melyik fogyókúrás recept javasolná a kompótot? Az emberek nem mozognak eleget a cukor pedig hizlal.
Ma már drága mulatság is.
Szerintem tegyünk különbséget a kompót és a befőtt között, mert úgy látom az eddigi hozzászólásokból, hogy ez a két dolog keveredik az emberek fejében.
A kompót frissen készül, a befőtt pedig tartósítva, későbbre. A tartósítás hőkezelés (+ esetleg tartósítószer).
majdnem harminc év szünet után pont mádon ettem kompótot egy borásznál, vacsorás birtok- és pincetúrán. élveztem, nekem hiányzik.
Lehet , hogy kevesebb édességet esznek az emberek? minden bio ,..mentes,.. csökkentett,.. vacak, a cukros kompóttól megijednek.
a kompót régen arra volt jó, hogy tartósítva télen is lehessen gyümölcsöt enni. most télen is van gyümölcs a boltban. viszont a legtöbb lakásban nincs kamra. változik a világ.
Nálunk egyáltalán nem tűnt el, sűrűn készül, és befőtteket is rakunk el télire.
Sült és bundázott húsok mellé nagyon passzol.
(gyerekkori haverjaim ma is Kompótnak hívnak)
Az oroszok már a spájzban vannak is úgy kezdődött, hogy ‘Nincs kompót, nincs kompót!’
Tetszik ez a Zsolnai kompótos készlet. Kávéskészletem van ilyen mintával.Nálam is a birskompót a nyerő.
Szerintem azért szorult vissza, mert manapság a régen idénygyümölcsként fogyasztott szilva, szőlő, eper, stb. az év bármely szakában elérhető. (Más kérdés, hogy nem olyan a most kapható, a világ másik végén éretlenül leszedett, ízetlen szilva, mint mondjuk az, amit szeptemberben veszel a piacon.) Így nincs az a kényszer, hogy a gyümölcsöt valahogy tartósítani kell. Ha meg igen, akkor az ember kiveszi az otthoni/bolti fagyasztott meggyet a mélyhűtőből és azt teszi a rétesbe, levesbe, stb. Sokan nem szeretik a puha, főtt gyümölcsöt. OK, hogy kármentés szerepe is van a kompótfőzésnek, de manapság nem mindenkinek van otthon annyi helye, hogy a befőttet tárolni tudja. Nekem szerencsém van, mert el tudom rakni, de tavaly én csak baracklekvárt -és befőttet tettem el, meg rengeteg csalamádét. Idén szeretnék vegyes lekvárt is készíteni, amilyet két éve tettem el egres, málna, rebarbara, ribizli felhasználásával. Visszatérve a kompótra: nyáron, negyven fokban van, hogy az ember nem kíván semmit enni, de egy adag hűtőhideg kompót azért bármikor jöhet. Persze csak ha nincs szétfőzve: ahogy felforr, lezárom. Hűlés közben is puhul annyit, hogy már kompót legyen, de ne essen atomjaira.
@bélabácsi2: Sajnos Magyarországot is elérte az a nyugati betegség, hogy az emberek “elfelejtettek” (lusták)főzni. Ráunva a bolti tésztákra, most tervezek olasz tésztanyújtó “gépet” venni, csak még nem tudom milyen kiegészítőket érdemes hozzá rendelni. 🙂
Angliában nem tűnt el teljesen a kompót: ha valamilyen desszerthez gyümölcsöt kell főzni, azt még kompótnak hívják. Majd kiderítem, hogy ők is ették-e sülthús mellé, külön.
Az almakompót nálunk gyakori vendég. Én a vegyeset sosem szerettem (talán a napközis borzalmak okán), de a vasárnapi almakompót teljesen természetes választás, szerencsére a gyerekek is szeretik. Citromhéjjal, vaníliával, fahéjjal, szegfűszeggel … nyami.
Nagyon igaz! Eltűnt. Miért: Könnyebb a készen megvásárolt dolgokat az asztalra tenni. Ha pedig nincs az sem, akkor semmit. Messzire vezető társadalomkritika helyett egy élő példát hozok.
100 méteren belül lakik tőlem egy idős, beteg bácsi, egyedül él. Van egy nagyon finom termésű régi fajta almafája. Nem piacképes minőség, hiszen művelni már nem tudja. Vele szemben lakik egy szegény család, 4 gyerekkel, nyomorogva. Az öreg felajánlotta nekik, hogy szedjék le az almát és vigyék el, főzzék meg az almát, minek is, hát kompótnak! Fájt az öreg szíve, hogy a földön végzi a termés. Válaszul azt kapta, hogy tán nem képzeli, hogy leszedik az almát, szedje le az öreg (bottal is alig jár) és akkor majd ők elfogadják. Így nem lett kompót a gyerekeknek. Ha jól sejtem, ha elvitték volna az almát, abból se lett volna…
Ha a kompót elkészült volna, az én mesém is tovább tartott volna.
(sajnos nem mese)