Az utóbbi pár évben lettem pálinkaivó, és ez nem véletlen.
Nekem nem jönnek be hatvanfokos vastag pohárból jéghidegen bedobott féldecik, még a gondolatuktól is kiráz a hideg, persze már megkaptam ezerszer, hogy ez azért van, mert nem ittam még soha a Sanyi bácsi, vagy a Jani bácsi, vagy a felsőszomszéd, esetleg a Kék Zoli sógorának a pálinkájából. Ittam viszont a Feri bácsi borpárlatából, ami hatvan fokos volt, és Feri bácsi különben is az édesapám, szóval elfogódottnak kellett volna lennem, Erzsi néni aki meg az édesanyám, az üvegtechnikus, úgyhogy nagyon komoly kis lepárlóüzem működött a nyolcvanas években a belvárosi konyhánkban, mégse szerettem, pedig mások esküdtek rá. Kóstoltam isteninek kikiáltott gönci barackot, de attól is csak lebénult a nyelvem és kiégett a gyomrom, ráadásul hiába mondtam mindig, hogy én csak „gyerekadagot kérek” vagyis nem fél decit, ha egyszer a pohár fél decis, akkor azt tele is töltik, ha kell ha nem.
Aztán pár éve elhívtak egy „pálinkakóstoló tanfolyamra”, amitől annyira megrémültem, hogy a férjemet is magammal vittem. Tényleg azt hittem, féldeciket kell majd sorjában meginni, és én majd a második után az asztal alatt találom magam. Teljesen kimaradt nekem az a pár év, amikor Magyarországon a pálinka erősségét elkezdte felváltani a gyümölcs. Nem volt a kezemben még pálinka kóstoló pohár sem, és soha nem éreztem még a gyümölcsöt visszaköszönni a pohárból, arról nem is beszélve, hogy mennyire megkönnyebbültem, amikor kiderült, hogy két centilitert is lehet venni kóstolni!
Rájöttem, a pálinka igazi világszám!
Aztán találkoztam jópár lelkes pálinkakészítővel, akik tényleg hisznek a pálinkájukban, és nem csak a pr szöveget nyomják, ha kóstolásról van szó. Sőt, már pálinkakurzuson is részt vettem, amitől persze pálinka szakértővé nem váltam, de legalább meg tudom indokolni, hogy ha valamelyik pálinka nem tetszik, akkor azzal mi a bajom.
Úgyhogy mióta jobbnál-jobb valódi gyümölcspálinkákhoz jutok hozzá, nekünk is van itthon.
És akkor most azt hallom egy ismerősömtől, hogy ő nem ad a pálinka palackjáért (0,5l) ötezer forintot amikor egy 10 éves skót whisky (0,7l) tízezer forint.
Tudod te miből készül a whisky?Árpából.Igen, Á R P Á B Ó L !És a pálinka?Gyümölcsből. És?!Mi az, hogy és???
Nos, a gyümölcs a szívügyem. Mert a gyümölccsel nagyon sokat kell dolgozni. Nem terem minden évben ugyanúgy, van olyan, amikor még tavasszal a virágzás alatt elfagy a termés fele. Aztán jön a jégeső, vagy az aszály, vagy valami váratlan gyümölcskórság. Márpedig a jó pálinkák jó gyümölcsből készülnek. Nem a fa alól kármentésként összegyűjtött lehullott gyümölcsből, hanem olyanból, amit megennénk, vagy lekvárt főznénk belőle. És a gyümölcs drága. Tényleg az!
Szilvából, vagy barackból tíz kiló gyümölcs szükséges egy liter pálinkához, de mondjuk somból 45 kiló. És 45 kiló somot leszedni nem tízperces mulatság. Ebből könnyen kiszámolható, hogy adóval, üveggel, a lefőzés díjával, stb. nem lehet 3000 forint alatt kihozni fél liter pálinkát a kereskedelemben.
Nem akarom a whiskyt lebecsülni, de be kell látni, hogy a világ legjobb marketingjével rendelkező ital, ami eszméletlen hasznot termel. Ehhez képest a pálinka csak szerényen maga a gyümölcs. Nem véletlenül tartották a XVI. századig gyógyszernek, és különben is, tudtátok, hogy a pálinka védőszentje szent Miklós?Hohohoho!
Na, mitől olyan vidám a mikulás?
Pár érdekesség a pálinkárólÉrdekes anekdota az uniós tárgyalásokról, hogy amikor a pálinka szó használatáért küzdött az uniós testület előtt a román és a magyar delegáció vezetője, a következő esemény zajlott le. Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, azaz hogy országa nyelvében ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt használni, a magyar külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol palincă címszó alatt a következő magyarázat volt olvasható: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital.” Az európai uniós testület ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is magyar eredetűnek nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát.Mátyás korában már különbséget tettek a gyümölcsből és a gabonából készült párlatok között. Ez utóbbiakat crematum, crematura névvel illették. A pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra használták. Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése elvezetett a pálinkafőzés központi szabályozásához. 1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót. 1850-től a szesz állami monopólium lett. 1851-ben Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze. Az állam az 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását. 1920-ban 260, 1970-ben 1070, 1982-ben 815 pálinkafőzde működött Magyarországon. Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, a feles főzés – a termés fele a gazdáé, fele az államé – 1952-1970 között.Forrásom a wiki
És ami a legfontosabb:
Pálinkát csak Magyarországon termett gyümölcsből, törkölypálinkát pedig csak itt termett szőlő törkölyéből lehet előállítani. További feltétel a magyarországi cefrézés, párlás, érlelés és palackozás is. Egyik fajta pálinka készítésénél sem lehet semmiféle cukrot felhasználni.
Úgyhogy legyen otthon jóféle pálinka, igyátok étkezés után szobahőmérsékleten, és persze mértékkel.
Barackpálinka adományt bárkitől elfogadok, akár a facebookon is!
