Tíz éve jöttem rá, hogy a cékla tulajdonképpen egy ehető növény. Előtte csak cékla savanyúság formájában találkoztam vele, amiről még mindig azt gondolom, hogy az emberiség elleni vétek. Olyan erőszakos a szaga, hogy mindent elnyom, ami az asztalon illatozik, egyszerűen nem tudták megszerettetni velem, pedig a családi legendárium szerint nagyanyám igencsak jófélét készített, egészen máshogy, mint a bolti szeletelt cékla, de engem nem vitt rá a lélek, hogy megkóstoljam.
Aztán sült cékla képében bukkant fel legközelebb, és onnan már nem volt megállás, a cékla állandó vendég lett a konyhámban. Az külön bónusz, hogy a cékla nagyon olcsó, igazi idényzölség, és nagyon egészséges!
Ma kedvenc kerti blogomban a Kapanyélen is cékláznak, rengeteg hasznosat ott tudhattok meg erről a növényről!
Ezt a receptet még a nyáron találtam valamelyik angol főzős magazinban, egy karácsonyi számban. Alig vártam, hogy elkészítsem, nagyon finom!
Hozzávalók:
1 kg cékla megpucolva, nagy lukú reszelőn lereszelve
1 gerezd fokhagyma
4 ek olívaolaj
só, bors
1 kk szecsuáni bors, vagy valami csípős
4 ek méz
1 gránátalma
2 csokor petrezselyem apróra vágva
10 dkg mandula (szeletelet vagy forgács)
A céklát az olajon 3-4 adagban gyorsan megsütöm, majd az egészet visszateszem a wokba, belereszelem a fokhagymát és fűszerezem sóval, borssal, mézzel és a szecsuáni borssal majd belekeverem a mandula felét. Tálalásnál megszórom a sok-sok petrezselyemmel és maradék mandulával, végül a gránátalmával. Isteni, és olyan más, mint a savanyúság!
Cékla panna cotta (hal mellé mondjuk)
Céklás gnocchi (vagy galuska)
