A Regéci vár

Kellemes kirándulás Magyarország egyik legszebb várromjához Regécre. A várrom már messziről látszik, hosszan kell kanyarogni autóval, mire a hegy alatti parkolóban leállunk, így mire odaérünk még a felnőtt utastársainknak is romantikus képzetei támadnak a várral kapcsolatban. És valóban volt itt szerelem, esküvő, nagy lakomák, de titokzatos kettősgyilkosság is, amire csak most derült fény. Két csontvázat találtak a több száz éve betemetett lakószoba padlóburkoló kövei alatt fejsérüléssel. A gyerekek megőrültek az izgalmaktól.
A Mogyoróska és Regéc községek közötti erdős vulkáni eredetű hegycsúcson találjuk az észak-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi vár tekintélyes romjait.

A vár a keletkezésének pontos ideje nem ismert, de az biztos, hogy az 1285. évi tatárjárás idején már állott. 1464-ben Mátyás király Szapolyai Imrének ajándékozta, majd 1652-től a Rákóczi család birtokában került. I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona egy bátor döntéssel gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. Mondhatni, nem volt egy elveszett özvegyasszony. 1677-ben gyermekeivel Regécre költözött, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első öt évét töltötte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, és itt ismerkedett hazája történelmével is. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre. (Azért ezt a mozzanatot egyszer megvizsgálnám egy kicsit jobban is, ha lesz időm bele is ásom magam a történetbe, mondhatni, nagyon romantikus.)  Az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.

Az esküvő után a regéci tárházba vitték Thököly ezüstneműit. Ezen a mondaton nagyon jókat mulattunk úton a várba, ahogy elképzeltük, amint Zrínyi Ilona még az igen kimondása előtt leltárba veszi jövendőbelijének a hozományát. Csak keményen hölgyek, csak határozottan és tudatosan! 1683 májusában aztán Regécen szervezték a felső magyarországi hadellátó központot (úgy tűnik sok volt az ezüst), és Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Erre sem tér ki a wiki pontosan, de el tudjuk képzelni, hogy a gondoskodás miből állott. Minden esetre a raktározó pince romjait elnézve volt hely bőven, akadt alkalom a „gondoskodásra”. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat – ősi női hobbi a vásárlások felügyelete, én is szeretem gyakorolni, mi tagadás –  a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. Két hímzés között azért biztosan átfutotta a számlákat is.

1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet.
Látható a várban két konyha romja is, sok embert nagy helyen lehetett csak élelmezni, sőt egy olyan kandalló maradványait is feltárták, ami eredetileg pici kemence volt, majd átalakították nagyobb sültek készítésére is alkalmas építménnyé. Gondolom a Zemplénben annak idején még több vad lehetett, mint most, volt mit sütögetni a tűz fölött. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat Thököly halála után, 1689-ben lerombolták. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. És ez nem most történt.

A romok viszont most is állnak, és gyönyörűek közelről, és távolról is. Igazán megéri elkirándulni értük a Zemplénbe. A belépő ára igazán barátságos, a felnőtt 400, a gyerek 250. Szerencsére a várhoz vezető utat az esetek többségében sorompó védi az autóforgalomtól, így mindenki kénytelen húsz percet sétálni az erdőben, mire felér a csúcsra. Egyébként az út annyira jó, hogy babakocsival is simán fel lehet sétálni, igaz a várban már oda kell figyelni a fa lépcsők és csúszós keskeny utak miatt a gyerekekre. A Regéci vár szerintem fél napos program, a nap másik felében vagy a Boldogkői várat, vagy mondjuk a közeli Malomkőbányát és „tengerszemet” érdemes megnézni.  

Forrásunk a Wiki.