Tudtátok, hogy az előre megtervezett háztartás, és a kéthetenkénti szigorúan listáról vásárlással akár 30% konyhapénzt is lehet spórolni? Igen, mi próbáltuk, amikor nagyon meg kellett szorítani a kiadásainkat. Furcsa, de egészen addig, amíg valóban ki nem próbálja az ember, el sem hiszi, hogy mi mindenre költ “fölöslegesen”. Persze, nem fölösleges az a kakaós csiga, amit a gyerek kér bevásárlás közben, de egészen biztosan nem hal éhen, ha nem kapja meg.
Havonta egyszer összeültünk, és megterveztük a menüt. Nem volt kibúvó, hiába kívántunk meg valami egészen mást, azt kellett enni ami a listán volt, amihez be volt vásárolva és kész. Legfeljebb annyiban tértünk le az útról, hogy hétvégén nem voltunk otthon, vagy anyu csomagolt valamit, amivel napokig kiváltottuk a listát.
Mihelyt megtehettük, abbahagytuk, pedig nagyon hasznos volt. Azért kb. lehet tudni, hogy a következő héten mi lesz a piacon, mire jut majd időnk, és mire, nem, mikor jönnek vendégek, és mikor eszünk csak ketten.
De hiányzott az életünkből a spontaneitás. Nem volt olyan, hogy úgy megennénk egy steaket, és rohanjuk a henteshez. Pedig sokkal élvezetesebb így élni, és pont ilyenkor nehéz ellentmondani a csábításnak.
Most valami hasonlón gondolkodom, ha nem is havi, de kétheti listával, szigorúan kétheti bevásárlással, kiéve a zöldség-gyümölcs, de abból is csak az amit muszáj frissen venni.
Tudnom kell, mit eszünk reggelire, mit csomagolok a férjemnek, mit ebédelek, mit viszek az iskolába az éhen halni akaró fiamnak, és mit vacsorázunk. Ehhez hány kiló lisztből kell kenyeret és kalácsot sütnöm, jön-e valaki szombaton, vagy mi megyünk-e valahova? Sikerül-e annyit főznöm, amennyi egyszerre vagy kétszerre pont elfogy? Mire költsem azt a rengeteg pénzt amit megspórolok? 😉 Na jó, ez csak vicc volt.
Szerintetek van értelme az ilyen alapos tervezésnek?
