A recpt az, aminek hangzik: lassan, ráérősen elkészített vasárnapi vacsora. Sütőben sül, hogy a sütő meleg is fűtse a lakást. Mióta gyerekem van, igazából csak álmodozom a lusta hétvégékről, ő ugyanis kipattan az ágyból, tele van energiával, rögtön menni szeretne valahová, de ha azt nem akkor játszani, beszélgetni, szerelni, javítani, számítógépes játékot tervezni, vagy arról mesélni, hogyan fogja megtalálni az örök élet titkát.
Ezzel szemben én, ha tehetném, reggel elmennék az erdőbe sétálni egyet, majd valahol egy pilisi kis faluban ebédelnék valamit, aztán hazajönnék, odatenném a vacsorát (mondjuk ezt), bebújnék az ágyba, és álomba olvasnám magam. Aztán felébredve látnám, hogy már este hat, jól esne egy pohár bor, mire azt meginnánk, már meg is éheznénk, és jöhetne a vacsora.
Ekkor felébrednék, és rájönnék, hogy csak álmodom az egészet, egy pillanatra elszundítottam, és épp a Star Wars egyik legújabban kitalált epizódja dúl a fejemen.
Mivel a csillagközi háború is nagyon sok időt vesz igénybe, nem árt néha a “hétköznapi vasárnapokra” is beiktatni egy-két idősporoló fogást.
Két részletben készül, először a húst teszem oda, hogy szépen puhára párolódjon, majd a zöldségek is mellé kerülnek pár óra múlva.
Hozzávalók:
1 kg marha fehérpecsenye
4 ek libazsír (lehet más zsiradék is)
2 babérlevél
1 fej hagyma
őrölt bors
kömény
só
1 ágacska rozmaring
1 dl száraz fehérbor
A pecsenyét ujjnyi vastag szeletekre vágom, borsozom, megszórom köménnyel és nagyon forró serpenyőben, kevés olajon kérget sütök mindkét oldalára. Egy rómaitál nagyságú tűzálló edény aljába öntöm a megmaradt zsírt, rászórom az apró kockákra vágott hagymát, a babérlevelet és rozmaringot. Ráteszem a húst, meglocsolom a borral, lefedem, és 120 fokos sütőben néha vízzel pótolva a bort szép lassan két órán át sütöm. Feltekerem a hőt 180 fokra, közben megtisztítom a zöldségeket.
6 szál sárgarépa
1/2 sonaktök
2 fej lilahagyma
2 pritamin paprika
2 szem boróka
10 zsályalevél
A tököt nagyobb kockákra vágom, a sárgarépát csak megpucolom, a krumplikat akkorára vágom, mint a tököt, a lilahagymát négy részre vágom, a paprikát pedig kicsumázom, és felkockázom. Mindent a húsra szórok, sózom, borsozom, megkeverem, és újra lefedem. Egy óra múlva megnézem, kell-e neki egy kis bor, vagy víz, megpuhult-e a répa, szétesik-e már a hús? Ha igen, akkor ehetünk, ha nem, akkor kap még pár percet.