Fűszer és Lélek

Egyik konyhai álmom kipipálva, és egy kínzó gyereknevelési kérdés

kuglóf
 
Évek óta vágyom gyönyörű kuglóf formákra, de valahogy mindig akadt fontosabb dolog, amit meg kellett venni a konyhába. Pedig szeretünk délutánonként nagymama-nagypapa módjára teázni, néha enni hozzá néhány falatot, különösen Dávidnak volt fontos eddig az uzsonna, mindig farkas éhesen jött haza az oviból, pedig állítólag kaptak enni odabent. 🙂
Na persze nem annyira komoly történet ez, hófehér, kikeményített abroszt nem terítek az asztalra természetesen, de leülünk hozzá, megbeszéljük hogyan telt a nap.
Erről jut eszembe, nálunk is eljött az a nap, amikor a mi újság az óvodában című kérdésre azt a választ kaptuk rendszerint, hogy semmi. Mit csináltatok ma? Semmit. Mit játszattatok ma? Semmit. Mi volt az ebéd? Paradicsom leves.
Néha bejön, ha felteszem a két varázs kérdést, de nem akarom teljesen elcsépelni: mi volt ma a legjobb, ami veled történt, és mi volt ma a legrosszabb, ami veled történt? Erre azért szokott egy rövidke kis beszámoló születni, de félbeszakítani nem kell a hossza miatt, az biztos.
Kíváncsi lennék, hogy lehet úgy kérdezni a gyereket, hogy tényleg el is mesélje mi történt vele nap közben, mert valóban érdekel/ne, de nagyon ritkán kapok csak kimerítő választ.
Abban bízok, hogy ahogy nő, egyre természetesebb lesz neki, hogy mi minden nap sokat beszélgetünk, és majd ő is mesél.
Hogy lett ebből kuglóf forma?
Úgy, hogy a jó beszélgetésekhez nem csak jó, de szép harapnivaló is kell!
Úgyhogy elmentem a Kooktába, és megvettem ezt a csodát. Bevallom, ideig még csak hasonlóm se volt itthon, csak egy vékony bádog kuglóf formám. Hát ez más. Már a fogása is csodálatos, a súlya pedig igazán meglepő. Nehéz, vastag, van benne anyag rendesen, nem is tapad bele a tészta a sűrű barázdák legapróbbikba se. Olyat választottam, amiben három különböző forma van egyben, mert szívem szerint vennék vagy húsz ilyet, persze utána valami titkos helyen dugdosnám, és csak mindig egyet vinnék be a konyhába, Gábor nehogy szív rohamot kapjon. Szinte biztos vagyok benne, hogy sok időnek kéne eltelnie, mire észrevenné, hogy mintha többféle kuglóf formában készülnének a sütemények. A pasik ilyesmiben nem jók, a mi legnagyobb szerencsénkre!
Ma este lesz a nagy beavatás, receptet holnapra ígérek, szorítsatok, hogy sikerüljön!
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!