Fűszer és Lélek

Egy év szabadság

sabbatical_01_fnl42 éves vagyok, és eljött az ideje egy év szabadságnak. Már tavaly is ideje volt, de idén érzem azt, hogy az egész családnak szüksége lenne rá. 
Főleg az Államokban, illetve pár Nyugat-Euróapai országban, és ott is nyilván csak a felső-vezetők, a művészek, és kreatív munkát végzők között, illetve pár jobb országban a tanárok között is vannak olyan szerencsések, akik ismerik a szombat évet.

„Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteld azt, ahogyan azt az Örökkévaló Istened megparancsolta. Hat napon át dolgozz, és végezd el minden munkádat, ám a hetedik nap szombat (legyen) az Örökkévaló Istened számára. Ne végezz semmiféle munkát se te, se fiad-lányod, se szolgád-szolgálólányod, se ökröd-szamarad, semmiféle barmod, még az idegen se, aki kapuid közt (lakik), hogy megpihenjen szolgád és szolgálólányod éppúgy, mint te. S emlékezz arra, hogy (magad is) szolga voltál Egyiptom országában, ám kivezetett onnan az Örökkévaló Istened erős kézzel és kinyújtott karral, ezért parancsolta meg neked az Örökkévaló Istened, hogy tartsd meg a szombat napját” (Mózes V. könyve, 5. fejezet 12-15 vers).

Ez a heti pihenőnapról szól, de a pihenő év sem új keletű ötlet, igaz nem az emberre, hanem a földre lett kitalálva. A szombatév, amikor tilos szántani-vetni, és eladni a föld termését Izrael földjén, kivéve, ha a föld nem zsidó tulajdonában van. 

A földnek jót tesz a pihenés, az embernek is jót tenne, kicsit megpihenhetne, megszűnne felette a nyomás, nem kéne folyamatosan a termésre, a munkára, a pénzkeresésre, a versenyre gondolnia. De gondolom sejtitek, hogy pici kitétel, miszerint “kivéve, ha…” már meg is oldotta a problémát. Annak akinek ez számít, szinte soha nem jut pihenés, mert arra az évre, amikor pihennie kéne, a földet papíron eladja, így az nincs a tulajdonában, mégis mehet rajta tovább a munka. Mindenki önmagát tudja a legjobban kizsákmányolni, hiszem én magam tudom legjobban azt, mire van szüksége a családomnak, nekem, vagy a főnökömnek. Hajrá hajtás!

A földnek is parlagon kell maradnia hét évente, az embernek is szüksége van a megújulásra, a  “sabbatical” évre.  Vagyis, nekünk embereknek is minden hetedik évben ki kellene szállni a mókuskerékből – csakis így lehet elkerülni a kiégést, megerősíteni a rengeteg munka miatt meggyengült családi kapcsolatokat. 

Persze nem csak úgy egyik pillanatról a másikra történne ez a dolog, hanem előtakarékosság, szerződés szerint. A munkavállaló, vagyis én, hat teljes évig vállalnám, hogy a fizetésem csak 80%-át veszem a fel, a többit a cégem félreteszi a sabbatical évre, ugyanis akkor is kapom majd a fizetésem ugyanúgy, vagyis rendes, éves fizetett szabadságon leszek. (A valóságban a legtöbb munkahelyi sabbatical egyébként 3 hónap, de azért az is nagyon pihentető lenne, ha komolyan vennénk, hogy valóban pihenésre használjuk!)
Fontos lenne, hogy ebben az évben ne egy másik munkát végezzünk, hanem valóban feltöltődjünk a családtagjaimmal. 

A hetedik év egyben az  elengedés éve kéne hogy legyen, aminek a végén el kell engedni az adósságokat. „Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését. A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; ami pedig ezektől megmarad, egye meg a mezei vad. Ekképpen cselekedjél szőlőddel és olajfáddal is.” 

Érdekes, hogyha kicsit komolyabban eljátszunk a gondolattal, hogy megadjuk ezt az ajándékot magunknak és a családunknak, rögtön mennyi minden jut eszünkbe, ami miatt el kéne halasztani, vagy egyszerűen el is kéne felejteni, még akkor is, ha azt mondjuk evidenciaként kezeljük, hogy a munkaadónk lehetővé teszi az egy év szabadságot.

Sok szakmában egy év kimaradás olyan, mintha három évig gyesen lettünk volna. A gyerekek tankötelesek. Nem tudnak megvárni a munkahelyünkön. Mi lesz a kutyával/macskával? 
Azért van arra példa, hogy ez mégis működhet: 2012-ben az Egyesült Királyságban 90 ezer felső beosztású személy vett igénybe sabbaticalt. Egyébként pont a briteknél nem jellemző a fizetett szombatév. Általában önmaguk takarékoskodnak a munkavállalók előre, viszont a cégük biztosítja, hogy ugyanabba a pozícióba veszi majd őket vissza haza tértük után.
Mire szokták felhasználni a sabbaticalt? Van, ahol szerződésben írják elő, hogy menjenek el minél messzebbre, más kultúrába, más földrészre, hogy ne a megszokott helyen és emberek között töltsék el ezt az egy évet. Van, aki tanul, de sokan írnak könyvet, önkéntes munkát végeznek, tartalmas családi életet élnek, azaz feltöltődnek. De sokan tanulnak meg ilyenkor egy új szakmát, pl. egy kutatómérnökből egy évre pék lesz. 

Mindenki jól jár, az egyén, a család, és a munkahely is, ahova egy teljesen kipihent, feltöltődött ember tér vissza, akit még évekig újra hajt a lendület. 

Megyek? Nyilván nem, de legalább beszélek róla.

Rögtön puha mézeskalács, őszre

mezeskalacsMézeskalácsot sütni szeptemberben nem az én ötletem volt, hanem Jucié, de csak először meghökkentő.
Ősszel köszönt be ugyanis a zsidó újév, a Ros Hásáná, amikor mézet, mézes dolgokat is szokás ennünk. Egyik ilyen étel, ami elmaradhatatlan, a mézbe mártott alma. Idén egyébként október 2-án este köszöntjük az 5777-ik esztendőt, vagyis azt, hogy Isten 5777 éve teremtette az embert.
És ha már almát mártunk mézbe, akkor valóban adja magát az alma alakú mézeskalács.
Ezt a rögtön puhuló fajtát sütöttük, összesen 800 darabot, el tudjátok képzelni, micsoda illat volt a zsinagógában!

Hozzávalók:
25 dkg méz
30 dkg margarin, vagy vaj
30 dkg világos nádcukor
1 kg liszt
1 narancs reszelt héja
1,5 tk őrölt fahéj
1,5 tk szegfűszeg
1 tk szegfűbors
3 tk őrölt gyömbér
0,5 tk őrölt szerecsendió
2 tk szódabikarbóna
3 +1 tojás

A mézet összeforraljuk a fűszerekkel, majd hozzáadjuk a cukrot és a margarint is. Amikor minden elolvadt, elzárjuk alatta a lángot, és összedolgozzuk a szódabikarbónával elkevert liszttel és a 3 tojással. 
Koronggá formázzuk, és éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap kb. 3mm vastagra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk. Lekenjük tojással. 180 fokon 5 perc alatt sül meg.
Ha akarjuk, a írhatunk rá tojáshabbal is. Ehhez felverünk 1 tojásfehérjét 20 dkg  porcukorral és 2 tk citromlével, majd zacskóba tesszük, és pici lyukat vágunk rá.img_1797

Zöld citromos csicserileves

zoldcitromos-csicseri-4Követem Instán Jamie Olivert, és Maunika Gowardhant, aki egy szuper indiai foodblog szerzője, és hasonló témában ír könyveket.
Gondolom együtt dolgoztak valamelyik nap, és nem az én blogomat olvasva kell megtudnia Jamie feleségének, hogy ezek ketten összejárnak.
Onnan tudom, hogy együtt voltak, hogy hatalmas Sherlock Holmes-i tehetségemmel felfigyeltem arra, hogy mindketten ugyanazt a levest töltötték fel a képeik közé.

A képen egy nagyon guszta leves volt, gondolom valami thai kókusztejes fajta, a nagy kedvencem, legalábbis a gyors scrollozás közben annak néztem. Annyira megkívántam valami hasonlót, hogy össze is dobtam ezt a levest. 
Thai leveshez sok minden nem lett volna itthon, különben is valami húsmentesre vágytam, így abból dolgoztam, amit találtam. 

Igazán finom a cukron karamellizált zöld citromszeletektől lett, és a chilit se sajnáltam belőle. 
Hiába, itt az ősz.

Hozzávalók:
1 doboz csicseriborsó konzerv, 400 gramm
1 doboz kókusztej, 400 gramm
1 piros kápia paprika
3 kaffir lime levél (fagyasztva szoktam venni egy-egy dobozkával, kb. egy évig elég)
2 thai citromfű
2 pici chili

4 ek méz
2 ek cukor
6 karika zöld citrom

2 ek gyors, házi zöld curry paszta:

1 kk édesköménymag 
1 kk római köménymag 
1 kk koriandermag
1 marék koriander zöld
1 zöld chili
1 vöröshagyma  
2 gerezd fokhagyma 
4 karika friss gyömbér 
2 ek olívaolaj

Felteszem főni a lecsepegtetett csicseriborsót, a kókusztejet, az apróra vágott kápiát, a lime levelet, a kissé összezúzott citromfüvet a sót és a mézet. 
Egy serpenyőben karamellizálom a cukrot, majd picit megsütöm benne a zöld citromokat.
Közben elkészítem a curry pasztát. Egy száraz serpenyőben megpirítom az édesköményt, a római köményt és a koriandermagot, Majd késes aprítóba teszem az összes többi hozzávalóval együtt. Ha ráérnék, mozsárban dolgoznám össze, de egy hétköznapi ebédre megteszi a géppel készített is. 
A kész pasztából a leveshez keverek 1-2 kanálnyit, attól függően, hogy mennyire fűszeresnek szeretném.
Tálalásnál a leveshez adok egy-egy szelet citromot, és megszórom a leves tetejét korianderrel. 
15 perc alatt elkészült.

Pekingbe kéne menni

Hova mennék egy városban, ahol még soha nem jártam?
Egyértelmű, bevetném magam az éttermek, a street food, és a piacok világába, és két helyszín között megnézném a “kötelező” látványosságokat is. Azt hiszem, ezt mások pont fordítva csinálnák, és a látványosságok között ennének valamit, de ez igaz lehet valamelyik többször látott városra, de nem Pekingre. Peking ugyanis annyira más, annyira különleges Európához képest, hogy alighanem egy egész napot képesek lennénk a piacon nézelődni.
Amit biztosan kipróbálnék:

jiaoquanJiāoquān, ami olajban sült tészta, kicsit a lángoséra hasonlít a receptje, de a formájából adódóan sokkal ropogósabb. Én a lángosban is a ropogós részt szeretem, így nagy rajongója lennék a jiāoquān-nak Pekingben is. Egyébként jiāoquān-t egy időben Magyarországon is készített pár kínai étterem, de pár éve legnagyobb sajnálatomra nem látom sehol. 

jianbing-guoziJiānbǐng guǒzī, egy palacsintaféle, hagymával és szezámmaggal, illetve mindenféle szósszal, köménnyel, zöld fűszerekkel. Főleg télen eszik, jó forrón. A mindenfélével töltött palacsintafélék a világ minden táján kaphatóak, látszik, hogy mi hozza igazán lázba az embereket, a szánhidrát és a zsír. Azt hiszem, ez lenne az egyik kedvencem.

boiled-lamb-tripeShuǐbàodǔ, vagyis báránypacal. A marhapacalért nem vagyok oda, de igaz, hogy ettem már nagyon jót belőle, de érdekes módon nem a pörköltösen elkészített változatot díjazom. Viszont, valami furcsa oknál fogva igencsak díjazom a báránypacalt. Nagyon ritkán jutok hozzá, és a kínai mód szerint még soha nem is ettem, de egészen biztosan bejönne!  A tisztított, szeletelt báránypacalt gyorsan főzik forró vízben, míg puha nem lesz, majd  szezámmag paszta, szójaszósz, szezámolaj, erjesztett tofu, és a sok-sok felaprított zöldhagyma kísérétében elfogyasztják. Nagyon gyorsan kell enni, mert hamar rágós lesz, ha kihűl. 

pekingi-kacsaPersze, persze, a valódi pekingi kacsa is lecsúszna, de az akkor is alap Pekingben, ha nem is nagy street food őrült az ember. 

Piacok:
20160729120200890Zuojiazhuang Shengfu Market
Egy hatalmas fedett piac, és mellette egy még nagyobb nyitott rész, ahol szezonális árukat kínálnak. Bent talán az alapján érdemes tájékozódni, hogy belegondolunk, kell-e áramforrás ahhoz az ételhez, amit venni akarunk. A húshoz kell, mert hűteni kell, és a pékáruhoz is, mert azt meg sütni kell, ezért ezek a falhoz közel vannak, a piac közepén pedig inkább fűszereket, kész ételeket, zöldségeket és gyümölcsöket árulnak.

chaowaimarketChaowai Morning Market
Alighanem a fogjatok le, vegyétek el a pénztárcám, és ne adjatok kölcsön akárhogy sírok is kategória. Reggeli piac, vagyis 7-kor nyit, de kettőkor már be is zár. Főleg élelmiszer, magok, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek, tészták és fagyasztott hal, de hatalmas a konyhafelszerelés része is. Azt olvastam, hogy legalább 1000 féle wok és hasonló mennyiségű mozsár kapható benne. Kihagyhatatlan a szezámmag pirító, a csodálatos szezámpasztájával.

Sanyuanli Market
Ez egy 300 méter hosszú hangár, ahol csak két oldalon várják a vásárlókat az eladók. Vagyis egyszer 300 méter oda, egyszer 300 méter vissza. Mondjuk egy egész délelőtt, mire mindent megnéztünk, értelmeztünk, megvettünk, vagy ott hagytunk. 
Nem csak kínai, hanem mindenféle ázsiai terméket vásárolhatunk itt, a zöldségektől kezdve a tenger gyümölcsein át a konzervekig. 
Kína nem nagy tejtermékfogyasztó ország, ezen a piacon mégis kötelező megkóstolni a helyi sajtot a  Le Fromager de Pekint. 

És ha már minden piac bezárt, irány a város!

cultura-peking-tiltott-varos01A tiltott város
A világ legnagyobb palotakomplexuma, ötszáz éven át szolgálta az uralkodókat. Területére a régen csak engedéllyel léphetett be az egyszerű halandó, innen a neve. A komplexum talán leghíresebb épülete Az Égi tisztaság palotája.  Itt  ravatalozták fel a halott császárokat, és őrizték azt a kis dobozt,  amelybe az uralkodók utódjuk nevét írták, és amit csak haláluk után nyithattak ki. Volt nagy izgalom, azt hiszem.
Izgalmas hely még a  Legfelső harmónia csarnoka, ami Kína legnagyobb fából készült épülete. 
És még itt is egy kis gasztronómia! A földi nyugalom palotájában évente 1300 disznót áldoztak a császári tűzhely istenének (milyen menő, hogy a családi tűzhelynek is volt istene), és ugyanebben az épületben rendezték be a szobát, ahol a császári pár nászéjszakáját is töltötte. (Ez viszont kicsit furcsa, na.)

27Beihai Park
Kína legrégebbi és legautentikusabban megőrzött császári parkja 1000 éves múltra tekint vissza. Képzeljük el, hogy Magyarországon fennmarad egy park, vagy legalább egy legelő a honfoglalás korából…
Öt dinasztia építette, a mesterséges dombokkal, csodálatos, színes pavilonokkal és gyünyörű díszes templomokkal teli parkot. Mellette a Beihai tó, ahol nyáron csónakázhatunk, télen pedig korcsolyázhatunk.
A tó közepére épített Jade szigeten egy templom őrzi a 160 centis jádebuddhát, amit muszáj látni!
A Kilenc Sárkány Fal máig a legjobb állapotban fennmaradt építmény Kínában. 

peking-nyari-palota-beijing-summer-palace-3Nyári palota
A legnagyobb és legszebb királyi park Kínában, Peking központjától 15 kilométerre található. Területének 75%-át  víz borítja, az ember alkotta Kunming-tó több mint két négyzetkilométert ölel fel.
Valaha a császárok pihenőhelye volt, ma 3000 építményével: palotákkal, templomokkal, hidakkal és tornyokkal kihagyhatatlan látnivaló, igazi látványosság. Akár egy egész napot eltölthetünk itt.

hengqin-ocean-kingdom-4Persze érdemes megnézni Mao Ce-Tung mauzóleumát, vagy a Tienanmen teret, amik a modern Kína történelmének kihagyhatatlan emlékhelyei. 
És ha már a modern kornál tartunk, én biztosan elmennék a Pekingi Akváriumba is a Nyári palota mellett, ami a világ legnagyobb beltéri akváriuma. Felépítették benne az amazonasi őserdő egy nem is kicsi darabját,  de élő pandákat és a piranhákat, sőt, bálnákat is láthatunk a defin-show mellett, sőt, akár merülhetünk is, ha kedvünk van hozzá.

beijing_simatai_great_wall_5A Kínai nagy fal
Végére hagytam, de kihagyhatatlan. Jó hír, hogy Pekinghez közel található, könnyen megközelíthető, éééééés bobbal is le lehet jönni. Én egészen biztosan a bobos távozást választanám!
A kínai Nagy Fal minden idők legelképesztőbb vállalkozása, IE. 220 körül, tíz év alatt készült el a hegygerincre föl-, a völgybe lekúszó több ezer kilométeres védőfal.
Közel háromszázezer ember építette, gyakran életét áldozva. Ekkora mennyiségű építőanyag és embertömeg mozgatása hihetetlen szervezőmunkát igényelt. A legenda szerint Cs’in Si Huang –ti jósai azt mondták, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül is sikerült egy Van nevű embert találni, akit azonnal kivégeztek, és örökre a falba zártak.

Jó hír, hogy Peking a Budapest Airportról kényelmesen elérhető, átszállás nélkül! 

Iskola előkészítő

preschoolBeszélgettem egy barátnőmmel, akinek a kislánya szeptemberben megy majd iskolába, most lesz hat éves. Nagyon okos kislány, igazság szerint, ha nem lenne év vesztes, már simán iskolaérett lenne, olvasni is tud. 
Nem tanították, hanem annyira érdekelte, hogy egy év alatt megtanult a sok – ez milyen betű, oda mi van írva, stb. – hatására.

Lujzi szeret oviba járni, de már vágyik valami másra is, így tavaly elkezdett sportolni, és kerámiaszakköre is járni, de ő iskolába akar menni. 
Ezért aztán a barátnőm szétnézett a “piacon” és kiderült, hogy létezik már iskola előkészítő Magyarországon is.

Amikor Dávid befejezte az óvodát, épp betöltötte a 6 évét, még nem volt tanköteles, de már nagyon kinőtte az óvodát, így őt egy évvel hamarabb iskolába engedtem, miután felmérettem a nevtanban, ahol iskolaérettnek nyilvánították, és iskolába engedték. Szerencsére találtam egy nagyon cuki tanítónénit, aki harmadikig tanította, és így átvészelte azt, hogy minden osztálytársa legalább fél évvel, de voltak olyanok is, akik majdnem kettővel idősebbek voltak nála. Nem volt jó döntés részemről, de oviban se maradhatott tovább. Én azóta is látom ezt az egy év hiányt rajta, bár egyre kevésbé, az igaz.

Ha akkor lett volna iskola előkészítő, egészen biztosan oda vittem volna. 

Ezek a helyek se nem óvodák már, de még messze nem is iskolák. Inkább 70%-ban ovik, 30%-ban iskolás programok vannak, és arra készítik fel a gyereket, hogy milyen lesz majd az iskola. Mozgást fejlesztenek, finom-motoros készségeket fejlesztik, a nagy-mozgást erősítik, stb.

Jó szó rá az angol pre school, mert végül is az iskola előkészítője, előszobája. Azzal gondolom mindenki egyetért, hogy aki júniusban még ovis, abból szeptemberre nem válik iskolás egyik pillanatról a másikra. 
A baj az, hogy elvileg ezt az óvodákban is tudják, és az iskolákban is, mégsem elég sima az átmenet. 
Sajnos ezek az iskola előkészítők drágák, kevés szülő tudja a hét minden napján megengedni magának, így a gyerekek egy vagy két napot töltenek benne az ovi mellett.

Az óvónéniknek pedig ez nem tetszik. Féltékenyek, úgy érzik, hogy a szülő nincs megelégedve a munkájukkal, azt gondolják, hogy feleslegesen sokat akar a szülő az ovis korú gyerekének. 
Pedig csak megkönnyíteni szeretné a dolgát az elkerülhetetlen iskolában.
A barátnőmnek az önkormányzatig kellett mennie, hogy elfogadják az iskola előkészítőben adott igazolást az oviban, ugyanis a gyerek nem lógott az oviból, hanem egy másik intézményben kapta meg azt, amit az egyikben nem. 

Az óvónénik nem könnyítik meg Lujzi dolgát, például minden egyes feladat előtt beszólnak neki, hogy te ezt már biztosan megtanultad az iskola előkészítőben, ugye Lujzikám?!

Mivel Záli szeptemberi, tehát év vesztes, azt hiszem én is hordom majd ilyen intézménybe, mert már most nagyon szeretne iskolás feladatokat kapni, hiszen látja a bátyját, ahogy tanul, és büszke, ha jól teljesít.
Jófej óvónénieink vannak, szerintem nálunk nem lesz gond.

Mit gondoltok anyukák?

Fűszeres sült hagyma

ros hasana1 - 4Azért az őszt is lehet szeretni, nem igaz? És micsoda ételeket főzhetünk, ezekből a színes zöldségekből!
Nemsokára Rós Hásána következik, vagyis a zsidó újév. Ha a gasztronómia felől közelítünk az ünnepek felé, akkor ez a kedvenc ünnepem. Szokás ilyenkor többek között mézes ételeket enni, kerekre fonni a kalácsot, és almát mártani mézbe, de jöhet minden, ami kerek, mézes, vagy sok magja van, mint a gránátalmának, vagy a fügének.

Idén ez az egyik főétel lesz vegán barátaimnak, de a húsevők puhára párolt marhát is kapnak mellé, ígérem. 

Tavaly ősszel is lehetett sok helyen kapni ezt a nagy, lapos lila hagymát így ősszel, és idén is érdemes volt várni rá, fel is bukkant, még a szupermarketben is van belőle. Lassan sütve elképesztően édes lesz, és a mellette illatozó zöldséges szósz csak kiemeli a dús, koncentrált hagymaízét. Mogyorótejjel készítettem, de mehet bele kókusztej, vagy tejszín is simán. Ha tejszínt tesztek bele, akkor javaslom, hogy vagy egy pici parmezánt, vagy kevés kéksajtot keverjetek el benne, hogy még karakteresebb legyen az íze.

ros hasana1 - 8Hozzávalók 6 főre:
6 lapos, lila hagyma
6 szegfűszeg
2 kisebb padlizsán
2 kápia paprika
1 pici chili (el is maradhat)
1 citrom leve és héja
1 dl méz
2,5 dl mogyorótej
só, bors, olívaolaj

A pesztóhoz:
1 csokor petrezselyem
3 gerezd fokhagyma
1 dl olívaolaj

A tetejére:
1 kk nagyon jó minőségű piros paprika
1 ek zataar (sokféle változatban létezik, általában oregánó és kakukkfű, pirított szezámmag keveréke, de lehet benne szömörce is) 

A hagymát megpucoljuk, és beleszúrunk 1-1 szegfűszeget.
A padlizsánt felkockázzuk, besózzuk, majd 30 percig pihentetjük, végül kinyomkodjuk. 
A kápiát és chilit apróra vágjuk. 
Elkeverjük a mézzel a citrom levét és héját, majd beleöntjük a növényi tejet. 
Egy tepsibe szórjuk a padlizsánt és a paprikákat, majd belenyomkodjuk a hagymákat.
Felöntjük a citromos tejjel, sózzuk, borsozzuk, majd picit meglocsoljuk olívaolajjal. 
200 fokon kb. 1,5 óra alatt sül meg, a lényeg, hogy a hagymák nagyon puhák legyenek.

Elturmixoljuk a petrezselymet a fokhagymával és az olívaolajjal, majd a megsült hagymákra locsoljuk. Nem keverjük el alaposan, csak épp hogy átjárja a meleg.
Az egészet meghintjük a paprikával és a zataarral. ros hasana1 - 2

Nagyon csokis krémtorta

zali4tortaNem vagyok egy nagy tortagyáros, de évente kétszer, a két gyerekem szülinapján összeszedem magam, és megpróbálok valami szépet és finomat sütni. 
A fiammal könnyű a dolgom, ő cheesecake rajongó, ami ugye nem is torta. Na de a lányom…

Ő mindenfélét kitalál, hogy milyen tortákat szeret. Nem is szereti ezeket, hanem egyenesen imádja ezeket, kedvence van, mintha minden héten tortát ennénk. 10-én volt négyéves, és a nagymamának azt mondta, hogy az epertorta a kedvence. Anyám mág egy szív alakú tortaformát is vett, abban sütötte a gyönyörű epertortát, hogy aztán előbb az eperről derüljön ki, hogy Záli nem szereti, mert túl nagy, majd a tortáról magáról, bár annak ellenére, hogy nem kóstolta meg, legalább folyamatosan dicsérte. Illedelmes úrilány, na.

Tőlem csokitortát kért, és mivel nem voltak illúzióim, hogy eszik-e majd belőle, vagy sem, sütöttem egy olyat, ami legalább nekünk nagyon ízlik. Vagyis sok étcsokoládé, tejszín, mascarpone és némi áfonya, hogy ellensúlyozzam mindezt. 

Diétázók forduljanak el! Most!

Az alapja egy brownie, amit picit szándékosan túlsütöttem, hogy tortaalapként is funkcionáljon. Már ebbe is belement 25 deka elképesztően jó csokoládé és 20 deka vaj, de utána még megtöltöttem 6 deci tejszínnel és 20 deka mascarponéval is. 
És Zálinak ízlik. Sőt, a fiam ezt kérte még reggelire is.

Mondjuk, még több, mint a fele megvan, pedig ettek belőle a nagyszülők, mi, a gyerekeink, és ma már elfogyott belőle egy szelet reggelire is. Kicsit aggódom érte, ugyanis fixálót nem tettem a habba, de szerintem megküzdünk majd a feladattal, és előbb megesszük, mint hogy menthetetlen legyen. 

Ennek ellenére inkább felnőtteknek javaslom, főleg, hogy tettem bele egy pici krémlikőrt is, de van rá mentségem: biztos voltam benne, hogy a lányom nem kér majd belőle. Tévedni meg emberi dolog, nem igaz?!

Hozzávalók a tésztához:
20 dkg vaj
25 dkg étcsokoládé
35 dkg kristálycukor
80 g kakaópor
65 g liszt
1 tk sütőpor
4 tojás

0,5 dl kávékrémlikőr
10 dkg áfonyalekvár

Hozzávalók a csokoládés habhoz:
4 dl tejszín
1 ek cukor
5 dkg mascarpone
10 dkg étcsokoládé
2 ek kakaóbab töret (el is maradhat)

Hozzávalók az áfonyás krémhez:
2 dl tejszín
15 dkg mascarpone
20 dkg áfonyalekvár

Előbb a brownie-t sütöttem meg. 
Gőz fölött összeolvasztottam a csokoládét a vajjal, majd belekevertem a cukrot, utána egyesével a tojásokat, végül beleszitáltam a kakaóval és sütőporral elkevert lisztet. Összekevertem, sütőpapírral bélelt 26 centis tortaformába töltöttem, és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam 35 percre. 

Miután megsült, kiszedtem a formából, és rácson kihűtöttem, majd félbevágtam.

Az alsó felét megkentem a krémlikőrrel, és az áfonyalekvárral
.
Felvertem a 4 deci tejszínt úgy, hogy még az elején hozzáadtam a cukrot és a mascarponét. Így igazán kemény habot kaptam.
Felolvasztottam a csokoládét, de csak akkor forgattam a krémbe, amikor teljesen kihűlt, de még nem keményedett vissza. Beleszórtam a kakaóbab töretet is.

Az alsó tortalapra kentem a masszát, és ráfektettem a tortalap másik felét. 

A maradék tejszínt felvertem a maradék mascarponéval, majd elkevertem az áfonyalekvárral, és befedtem vele a tortát.

6 órára a hűtőbe tettem szeletelés előtt.
(A fenti képen egy harmadik torta látható, de ennek a receptje az új szakácskönyvemben lesz megtalálható. Ennyit a tortákról.)

Expressz őszi pickle

pickle - 3Minden télen megfogadom, hogy a következő nyáron teszek el chili pickle-t. Van ennek valami értelmes magyar neve?! 

Aki most ismerkedne vele, annak leírom, ez egy eredetileg indiai savanyúság (?) ami Angliában lett különösen népszerű. A zöldségek mellett, ami leginkább valamilyen chiliféle, legfőbb összetevője a mustármag, a kurkuma, és valamilyen olaj. Az erejedésnek magától kéne végbemennie a napon, olaj nélkül, majd általában utána adják hozzá az olajat. Ez a fajta napon érlelt pickle, valami elképesztően finom, különleges ételt ízesítő savanyúság féle, de az expressz, citromlével, vagy ecettel savanyított változat is isteni, érdemes kipróbálni, hogy megszülessen a nagy elhatározás, nyáron elkészül az igazi.

Szerintetek idén tettem el? Nyilván nem, és már nem is süt a nap annyira, hogy pótolhassam, ezért kipróbáltam egy expressz receptet. Persze nem olyan, mintha a napon erjedne, de azért nagyon-nagyon finom. Legalábbis, ha ti is a csípős ételek nagy barátai vagytok, mint én.

Mindent szeretek ami csíp, kivéve a hegyes erős paprikát. Nem tudom miért, de az valahogy semmihez nem esik igazán jól. Ennek ellenére, ha szépet látok a piacon, nem tudok ellenállni neki, és veszek 3 darabot. Ha nem csíp, és fűízű, akkor morogva megeszi a férjem. Ha pont jól csíp, akkor boldog tőle a férjem. Ha túlságosan csíp, akkor még boldogabb tőle a férjem, de mire egy elfogy, a másik összefonnyad. 
Tudom, hogy elég lenne egyet vennem, de valahogy nálam ebből három a mennyiség, csakúgy, mint rózsából.

Mire jó? 

Bármire, amire egy savanykás chilikrémet használnánk: szendvicsre, húsok mellé, sajtok mellé. A kedvencem mégis egy kanállal a tányérba, majd rámerni egy kanál forró levest. Szinte mindenféle levessel elképesztően finom!

Hozzávalók:
3 hegyes, erős zöld paprika
1 piros chlipaprika
3 gerezd fokhagyma
2 újhagyma
2 tk só
3 ek fehérbor ecet
1 citrom
1,5 ek mustármag
1/2 ek görögszéna mag
2 tk kurkuma
1 ek nádcukor
1/2 csésze olaj

Vágjuk apró darabokra, vagy vékony szeletekre a paprikát, szeleteljük fel hajszálvékonyan a fokhagymát és az újhagymát, majd keverjük el az ecettel és a sóval. Három órára tegyük a hűtőbe.
A citromról reszeljük le a héját, majd a vágjuk le a húsáról a fehér héjrészt. A húsra és a reszelt citromhéjra lesz csak szükségünk. A húst aprítsuk fel, és a héjával együtt keverjük a paprikához.
A mustármagot és a görögszénamagot enyhén pirítsuk meg egy száraz serpenyőben, majd mozsárban törjük össze. Keverjük a paprikához a kurkumával, nádcukorral és olajjal együtt.
Eredetileg mustárolaj kéne, de ennek hiányában az olívaolaj és a napraforgóolaj is megteszi.
Két napra minimum tegyük a hűtőbe, hogy az ízek összeérjenek. 
Tartsuk hűtőben, és két héten belül fogyasszuk el.

Ami tényleg bosszant

7767672620_2d5825cd51_oOlvastam egy szalagcímet, de persze a cikkre már nem is kattintottam, kb. el tudtam képzelni mi van benne: vannak emberek, akik halálfélelmet éreznek, ha belegondolnak, hogy milyen hatalmas a világegyetem.
Én szerencsére nem tartozom közéjük, engem viszont rettenetesen felidegesít, ha eszembe jut. Azért ez egy kicsit jobb érzés. 
Emlékszem, gyerekkoromban feküdtünk egy pokrócon apámmal, és néztük a csillagokat. Akkor kezdtünk arról beszélgetni, hogy mi van azon túl, amit látunk, ott van-e az valóban, ahol látjuk, és, hogy meddig tart ez az egész. Csönd van ott valóban, és sötét? Vagy ezek a gyönyörű, tündöklő kis pontok egymáshoz közelebb vannak, mint a Földhöz? 
Akkor még csak picikének éreztem magam ettől, egy semmi kis pontnak, vagy még annyinak se, de szerettem is ezt az érzést, jó volt már akkor megérteni, hogy az, amit gondolok magamról, az téves, csak abban a pillanatban és csak nekem érvényes, különben nem is létezek. 
Akkor is zavart picit, hogy ez az érzés, ez a “megvilágosodás” csak ott érvényes, és mihelyt, felállok a pokrócról, amint leveszem a szemem a rengeteg csillagról, újra elkezdek létezni magam is, és ezzel párhuzamosan megszűnnek a távoli csillagok.
A lányomat elképesztően érdekli minden, amit az űrrel kapcsolatos, így elég sok videót és képet nézünk a témában. Valamelyik nap belefutottam ebbe:

Rá kellett jönnöm, hogy engem ez rettenetesen idegesít. Egyszerűen bosszant, hogy nem tudom mi van “azon” túl, és azon túl, és azon túl, és még azon is túl, és meddig tart, és hogy lesz vége. Ezren leírták már, hogy ezt azért érzem, mert a tudatom véges a Világegyetem pedig végtelen, de mégis kiborít. Túl keveset tudok, vagyis inkább semmit nem tudok. Egy semmi vagyok, aki szeretné kicsit megérteni azt, amiről pár ember tud egy kicsit.
Az is bosszant, hogy ez nem olyan tudás amit ha akarnék megszerezhetnék, hanem ezekre a kérdésekre még nincs válasz.  
Irigylem azokat, akik túl tudtak lépni ezen úgy, hogy elfogadták, soha nem tudják majd a választ. 
Hát, engem ez idegesít a legjobban, és jó strucc módjára homokba dugom a fejem és megpróbálok nem gondolni rá.
Nehéz dolgom van, mert a lányom viszont egyre többet foglalkozik a dologgal. 

Ebéd egy személyre

Így néz ki napsütésben

Így néz ki napsütésben

Egyedül egy adagot. Ilyen is van, nem igaz?
Általában levest szoktam főzni magamnak, ha egyedül ebédelek itthon, sőt, még néha a menzára is képes vagyok lemenni, csak hogy kimozduljak, amikor túl sokat kell ülnöm a gép előtt. 
Most mégis egy tésztát dobtam össze, ugyanis beleszerettem egy fűszerkeverékbe, amivel már volt leves, volt hús, volt hal, most elkészült a tészta is.
Hét dekát vettem ebből a “marokkói csípős hal” nevezetű fűszerből nyáron, mert imádom a marokkói csípős halat. Persze soha nem kész fűszerkeverékkel készítem, de olyan jó illatú volt, hogy nem tudtam ellenállni neki. Itthon az fogyott el először, mindenre szórom, olyan finom, kivéve a marokkói csípős halat, mert abba pont nincs szükség erre a keverékre.
Miután elfogyott, kénytelen voltam valami hasonlót keverni.
Nem lett pont olyan, de azért meglehetősen finom.

2 ek nagyon jó minőségű, édes piros paprika (spanyolt használtam)
2 nagy, szárított csípős paprika, összetörve 
2 ek szárított vöröshagyma (készen vettem, de lehet, hogy érdemes lenne szárítani)
1 nagy csipet sáfrány
1/2 tk őrölt fahéj
2 tk őrölt koriander
2 tk őrölt római kömény
½ tk kurkuma
1 citrom reszelt héja
1 kk szárított oregáno
1 kk só

Száraz helyen a keverék sokáig eláll. A sót először elmorzsoltam a frissen reszelt citromhéjjal, majd hagytam egy órát a levegőn száradni. A többi fűszert utána kevertem csak össze hozzá.
Az ebédem pedig a következő volt:

8 dkg száraztészta
1 kk vaj
1/2 fej hagyma
csipet só
5 dkg lágy kecskesajt
1/2 dl tejszín
1 gerezd fokhagyma
1 ek marokkói hal fűszerkeverék
2 kk mák

Amíg a tészta fő, a serpenyőben kicsit megpirítom a mákszemeket, majd félreteszem.
A vajon megpirítom a hajszál vékonyra szeletelt hagymát, majd félreteszem.
A serpenyőbe dobom a kecskesajtot, elkeverem a tejszínnel, majd belereszelem a fokhagymát, és megszórom a fűszerkeverékkel, végül beleforgatom a tésztát.
Megszórom a mákkal, és a tetejére halmozom a pirított hagymát.
Leülök, és szépen nyugodtan megeszem. Megérdemlem.

Így néz ki árnyékban

Így néz ki árnyékban

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!