Fűszer és Lélek

Tanszerpazarlás

1449900_origTegnap vettem pár dolgot a fiamnak a suliba, szerencsére hetedikben ez már nem annyira komoly dolog, kb. lehet tudni, hogy matekra idén is kockás (bocs, négyzethálós) füzet kell majd, irodalomra meg csíkos, akarom mondani vonalas.

De láttam pár, az idegösszeomlás határán lévő családot is, akik több A/4-es lapnyi tanszerlistán próbáltak kiigazodni, és jelölni, amit sikerült a kosárba betenni, és amit nem. 
Nem csak sima grafitceruza, hanem HB-s, 2B-s, radíros, kifejezetten radír mentes, toll, töltőtoll, radírozható toll, 24 színű festék, szigorúan egyszínű gyurma,  papír vagy műanyag vonalzó, spirál, vagy nem spirál füzet, és a többi.

Látom a fészbukon is, hogy a rendes anyukák már mind kivágták a gumis betűtartóba való betűket, és szépen bele is pakolták őket.
Ők még nem tudják, hogy most vannak azok a betűk ott utoljára, ugyanis az elsős kis ujjak egyáltalán nem tudják majd visszatenni őket, és pár ónap alatt az utolsó is elveszik belőle, jobb esetben egy nagy kupacban mégis meglesz valahol.
Különben meg, miért nem lehet ezt kivágva kapni, műanyag lapocskákra nyomtatva, ami nem szakad, nem gyűrődik? Az árán talán egy picit változtatna, de megvehetné az iskola, és minden óra után elrakhatná a tanítónéni, a következő osztálynak. Alig használják!

A másik kedvencem a játékpénz. Persze ez is kartonlapra nyomtatva, amit a szülőnek kell kivágni, bár sok helyen megírja a tanítónéni, hogy nyugodtan vághatják a gyerekek, de én, aki nem szeretek minden feladatot elvégezni a fiam helyett, ezt azért nem bíztam rá. Nekem sincs türelmem 50 darab pici kört kivágni, honnan lenne a gyereknek?! 
Kérdésem ugyanaz. Miért nem kapható filléres műanyag pénz, amit az iskola vásárol meg, és adja oda azon a két matematika órán, amikor kell? Mondanám még az igazi pénzt is, mint alternatívát, de sokan nem tudnak, vagy nem szívesen adnak a gyerek kezébe valódi pénzt, és ezt elfogadom. 

Logikai készlet.
Kizárólag olyan dobozban forgalmazzák, ami nem zárható. Vagy ragasztószalaggal kell leragasztani, vagy széthullik. Az meg biztosan csak az én kekeckedésem, hogy amit mostanában árulnak, az elképesztően gagyi minőség: hullámos, ferde kis lapok, sorjás szélek, puha műanyag. Bezzeg a mi időnkben ez is sokkal jobb volt. 😀 Tényleg.

Olcsó félfamentes rajzlap. A hipermarketben csak olyan volt, ami annyira újrahasznosított volt, hogy már festeni se lehetett rá, legalábbis vízfestékkel tuti nem, mert nem látszott volna rajta. Tudom, hogy sok a szegény gyerek, akiknek a szülei nem engedhetik meg a minőségi tanszereket, de van olyan minőség, ami alá már nem szabadna mennie a forgalmazóknak sem, mert nem nevezhető pl rajzlapnak az adott termék.
Ugyanez zsírkrétával, ami alig hagy nyomot, vízfestékkel, amiben nincsenek pigmentek, ragasztóval, ami nem ragad, és grafitceruzával, aminek annyira rossz a bélése, hogy lehetetlenség kihegyezni. 
Így aztán ezekből nyilván gyakrabban kell, és több, de el is veszi a gyerek kedvét a rajzolástól, és a tanulástól is. 

Megnéztem, grafitceruza kapható 25-455 forintig. Nyilván a legdrágább inkább rajzoláshoz, a legolcsóbb meg jó lesz az elhagyni-hoz.

És akkor a végére hagyom a füzeteket, abból is a legolcsóbb olyan vékony lapokból áll, amin átüt a ceruza is, és a toll is, vagyis mindkét oldalára írni nem lehet, vagy legalábbis felesleges. 

Mi a megoldás? Nem tudom. Én mondjuk díjaznám, ha főleg a szegényebb régiókban az önkormányzat vásárolná meg a minőségi, de legalábbis használható tanszereket azoknak a diákoknak, akinek a szüleik nem tehetik ezt meg, mert már becsengetés előtt sok minden el is dőlhet ilyesmik miatt. Illetve ha volna kedvetek, lehetőségetek másokat támogatni, akkor pl. itt megtehetitek:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!