Fűszer és Lélek

Sok sikert, hahahaha!

daci perecAnnyi ember vigyorgott cinikusan, amikor kiderült, hogy hetedikbe megy a fiam, hogy komolyan én is egészen megijedtem.
Hetedik? Hát, sok sikert! (Meg fogsz őrülni!)
Már hetedikes? Milyen nagyfiú már! (Ez már kamasz, neked annyi!)
Hetedikes lesz? (De jó, hogy mi már túl vagyunk ezen, nagyon kemény volt!)
Aha, hetedik! (Idegösszeomlást kaptam, de most nem mesélem el.)
Hetedik. Az jó. (Most foglalj időpontot egy pszichológusnál, akinek a vállán majd sírhatsz.)

Illetve az osztályfőnök szülőkhöz írt egyik levele is megijesztett kissé (Pálma az osztály neve, ahova a fiam jár):
“Tavaly év végén már megkezdődött az az időszak, amikor egyes pálmások képesek voltak akár a kompetencia-mérésre is beülni normális írószer nélkül, 1 db pink szövegkiemelővel – bizony nálunk is eljött a kommunában élés időszaka és az osztálytoll intézménye. Az ez ellen való küzdelemben legyetek a szövetségeseink, rendszeresen csempésszetek tollakat, ceruzákat, radírokat és hegyezőket gyermekeitek táskájába (erősítsétek a szíveteket: lassan tolltartójuk sem lesz).”

Különben annyira nem lep meg a dolog, határozottan emlékszem arra, hogy nekem is hetedikben szállt el az agyam, kezdtem el igencsak furcsán viselkedni. 
Nem is értem, a szüleim hogy élték túl velem azt az időszakot, de szerencsére elmúlt, túl vagyunk rajta.

Úgyhogy most így nyár végén – osztályfőnöki tanácsra- elkezdtem erősíteni a szívemet, és megtanulni tízig számolni, mielőtt kitépném a saját hajamat. 
Bár találkoztam olyan szülővel, aki szerint a 10 évesek sokkal durvábbak, és olyannal is, aki meglepetten tapasztalta, hogy a saját gyereke sokkal simulékonyabb tini, mint ő maga volt.
Én erre számítok, igaz nem sok esélyem van rá, de reménykedni mindig lehet.
Különben meg annyira okosak és szépek, hogy egyszerűen nem hiszek a szememnek és a fülemnek, hogy micsoda komoly emberré értek már. Azért van öröm is bőven ilyenkor, de kicsit megijedtem, na.

Szóval, jöhetnek a sztorik a facebookra a jófej, vagy épp ideiglenesen elviselhetetlen hetedikesekről. 

Kívánjatok sok szerencsét!

Vajas mákos süti

vajas mandulás - 4Anyukám húsz évig nem tudott sütni. Legalábbis, az eredményt látva ő is meg volt erről győződve, pedig csak a sütője volt rettenetesen rossz. Alulról égetett, pedig egy egész ház összes tetőcserepe az aljában volt már, de felülről egyszerűen nem sütött. Ez se egyformán történt, szinte lelke volt ennek a sütőnek, és leginkább rossz passzban találtuk, ha használni akartuk. Titkon utáltuk is rendesen, de csak a lakáson kívül mertük szidalmazni. 

Beszereztünk egy sütő hőmértőt, ami világosan mutatta, hogy komoly bajok vannak, csinálhatunk mi akármit, új sütőt kell venni. Igenám, de akkor meg jöttek a jótanácsok: jaj, le ne cseréld, én mióta lecseréltem, sokkal rosszabb lett. De ettől rosszabb nem lehetett. 

Már nem lehetett tovább húzni, venni kellett egy újat. Az is szörnyű volt, de a bögrés sütik legalább mindig sikerültek benne. Tudom, nem éppen a cukrászművészet csúcsa, de ha egyszer ez ment, akkor ez ment. 
Anyukám így vált a nyolcvanas évek közepén a bögrések királynőjévé. 

Mindent tudott bögrésből, de tényleg. Képes volt hat vékony lapot vágni a kész tésztából, és azt megtölteni vaníliás, vagy mézes krémmel. 
Tudott olyat, ami a legjobb meggyes pitéket idézte, és volt a kedvencem, a citromos túrós kocka.
A csodálatosan vajas ízű, mákos-mandulás-csokis változatot osztálykirándulásra vittem rendszeresen, és most én is megsütöttem a fiamnak. 

Azt kell mondjam, azért van ebben a bögrésben valami, ha az ember arra odafigyel, hogy ne legyen száraz. Kirándulni például tényleg tökéletes!
Én még soha nem sütöttem olyat, ami ne púposodott volna fel középen, de anyukám erre is tudta a megoldást. Még forrón meg kell fordítani a formát, és pár percig így pihentetni. Hát ennyi 🙂

Hozzávalók:

1 bögre rétesliszt
1 bögre kristálycukor
1 bögre darált mandula
2 ek pirított mák
4 ek csokoládé pasztilla
1 bögre tej 
1 zacskó sütőpor
1 db citrom héja
1 nagy tojás
10 dkg barnított vaj 
mandulaforgács

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
A mákszemeket egy száraz serpenyőben picit megpirítjuk, majd félretesszük. Beledobjuk a vajat, és addig hevítjük, amíg illatos, picit barna nem lesz. Tálkába öntjük a vajat is, hogy meg ne égjen.
A mandulaforgács kivételével minden száraz hozzávalót összekeverünk, majd hozzáadjuk az összes folyékony hozzávalót is, a vajjal együtt. 
2 kis formát, vagy egy nagyot kikenünk vajjal, majd meghintjük pici liszttel és a mandulaforgáccsal.
Beleöntjük a masszát, és kb 30 percig, vagy tűpróbáig sütjük. 
Ha púpos sütés után, akkor meg kell fordítani a formát, és pár percig így pihentetni. Egy kanál lekvárral a tetején és egy bögre tejjel nagyon finom reggeli!

Sajtmorzsás nektarin

barack - 6Teljesen véletlen vettem a piacon olyan igazán jó, lehúzható héjú, lédús, édes őszibarackot, amiről azt hittem hogy már nem is létezik. Esetleg nem csak hogy nem létezik, de soha nem is létezett, csak én emlékeztem úgy, hogy gyerekkoromban még ilyenek voltak őszibarackok. 
De nem, most is ilyet kaptam, amit csak a mosogató fölött lehet enni, mert folyik a leve a könyökünkön is, de annyira finom, hogy ez egyáltalán nem zavar senkit. 
Mivel volt már ez a klassz barack, a nektarin, ami itthon volt, nem is nagyon kellett senkinek. Aztán amikor az egyik elkezdett barnulni, valamit mégis csinálnom kellett vele, kidobni nem akartam. 
Volt itthon némi sajt, egy kis mandula úgyhogy adta magát a sajtmorzsás barack.
Általában faszén felett sütjük, de egy hétköznap a grillserpenyő is megteszi!

Hozzávalók:
4 db érett nektarin
1 kk vaj
5 dkg  cheddar sajt
5 dkg kéksajt
5 dkg mandula vagy dió
csipet cayenne-i bors

A serpenyőt nagyon forróra hevítem, annyira, hogy már szinte füstöljön. A félbevágott barackokat megkene a vajjal, majd vágott felükkel lefelé a serpenyőbe teszem, és közepesre mérséklem a lángot alatta. Kb. 5 perc alatt sütöm készre.
Közben elkészítem a sajtmorzsát.
Késes robotgépbe dobom a darabka cheddart, kéksajtot, mandulát, és a cayenne-i borsot is egyszerre, majd elindítom a gépet. Rövid idő alatt elkezd morzsává összeállni a sajt, ekkor azonnal abbahagyom a mixelést. 
A kész morzsát a megsült barackok közepére osztom. 
Ilyenkor még picit meg szoktam barnítani a tetejét lánggal, de most egy másodperc után kifogyott a kézifáklyámból  a gáz. 
Pezsgővel a legfinomabb. 

Philly steak-szendvics

Enyém és Obamáé

Enyém és Obamáé

2015-ben a világ legkeresettebb receptjei  között a harmadik helyen a Philly steak-szendvics állt. Egy szendvics, amit 1930 óta esznek Philadelphiában. Mondjuk ha elárulom, hogy első helyen a tökmagos receptek, másodikon pedig az édesburgonya chips állt, akkor nincs  min csodálkozni. 
A Philly szendvics legalább tényleg finom!

Ez a szendvics pár hete jött velem szembe először “élőben” Budapesten, úgy látszik, valami nagy világszintű steak-szendvics összeesküvés szemtanúi vagyunk épp.
Meg is voltam győződve róla sokáig, hogy steak, és krémsajt lesz benne. Tévedtem, legalábbis a krémsajtot illetőleg.

Imádom Amerikában, hogy szinte mindenről tudják, hogy ki, mikor, és milyen körülmények között talált fel valamit. És itt nem is konkrét találmányokra, de akár szendvicsekre gondolok. Mi például 2007 november 11-én találtuk fel a Jeruzsálemi sajttortát. Csak szerettem volna megemlíteni, na.
A Philly steak szendvicset pedig Pat Oliveri, az 1930-as évek elején. 

bthe_hot_dog_cart_has_been_a_new_york_fixture_for_over_a_Pat Oliverinek egy hot-dogos kocsija volt, ahol a környező házakban élő munkások vásároltak ebédet maguknak. Akkoriban még nem volt hűtőszekrény a lakások nagy részében, így friss ételhez csak így juthattak délben. Egyik nap a Pat Oliveri megával vitte az előző esti marhasült maradékát, és kolbász helyett azt tette a saját ebédjébe jó sok pirított hagymával.

Meglátta ezt egy taxisofőr, és ő is inkább egy hasonlót kért hot dog helyett. Miután megette, azt tanácsolta Pat Oliverinek, hogy hagyjon fel a hot doggal, és térjen át a steak szendvicsre. Így is történt, az Oliveri család megnyitotta azóta is híres steak szendvicsezőjét.

Mi van a szendvicsben?
steak, vékonyan felszeletelve
pirított hagyma
gomba 
zöldpaprika

Eredetileg nem volt benne sajt, később vagy a borzasztó Whiz sajttal, vagy a sokkal jobb Provolone-val készítik, ami ugye legalább valódi sajt. 

De mivel a  nagymamánál minden jobb, szabad tűzön minden jobb, bográcsban minden jobb, vagy rókagombával minden jobb, ezért a mi Philly szendvicsünkbe rókagomba került. A Phiily steak szendvics ugyanis tényleg sokkal jobb rókagombával, mint csiperkével.
Tettem még bele sok pirított hagymát, némi pirított hagymát, és sok csípős szószt is a Provolone sajt mellé.
Ha marad némi steak otthon, esetleg vasárnapi marhasült, akkor tudjátok a dolgotokat!

Tanszerpazarlás

1449900_origTegnap vettem pár dolgot a fiamnak a suliba, szerencsére hetedikben ez már nem annyira komoly dolog, kb. lehet tudni, hogy matekra idén is kockás (bocs, négyzethálós) füzet kell majd, irodalomra meg csíkos, akarom mondani vonalas.

De láttam pár, az idegösszeomlás határán lévő családot is, akik több A/4-es lapnyi tanszerlistán próbáltak kiigazodni, és jelölni, amit sikerült a kosárba betenni, és amit nem. 
Nem csak sima grafitceruza, hanem HB-s, 2B-s, radíros, kifejezetten radír mentes, toll, töltőtoll, radírozható toll, 24 színű festék, szigorúan egyszínű gyurma,  papír vagy műanyag vonalzó, spirál, vagy nem spirál füzet, és a többi.

Látom a fészbukon is, hogy a rendes anyukák már mind kivágták a gumis betűtartóba való betűket, és szépen bele is pakolták őket.
Ők még nem tudják, hogy most vannak azok a betűk ott utoljára, ugyanis az elsős kis ujjak egyáltalán nem tudják majd visszatenni őket, és pár ónap alatt az utolsó is elveszik belőle, jobb esetben egy nagy kupacban mégis meglesz valahol.
Különben meg, miért nem lehet ezt kivágva kapni, műanyag lapocskákra nyomtatva, ami nem szakad, nem gyűrődik? Az árán talán egy picit változtatna, de megvehetné az iskola, és minden óra után elrakhatná a tanítónéni, a következő osztálynak. Alig használják!

A másik kedvencem a játékpénz. Persze ez is kartonlapra nyomtatva, amit a szülőnek kell kivágni, bár sok helyen megírja a tanítónéni, hogy nyugodtan vághatják a gyerekek, de én, aki nem szeretek minden feladatot elvégezni a fiam helyett, ezt azért nem bíztam rá. Nekem sincs türelmem 50 darab pici kört kivágni, honnan lenne a gyereknek?! 
Kérdésem ugyanaz. Miért nem kapható filléres műanyag pénz, amit az iskola vásárol meg, és adja oda azon a két matematika órán, amikor kell? Mondanám még az igazi pénzt is, mint alternatívát, de sokan nem tudnak, vagy nem szívesen adnak a gyerek kezébe valódi pénzt, és ezt elfogadom. 

Logikai készlet.
Kizárólag olyan dobozban forgalmazzák, ami nem zárható. Vagy ragasztószalaggal kell leragasztani, vagy széthullik. Az meg biztosan csak az én kekeckedésem, hogy amit mostanában árulnak, az elképesztően gagyi minőség: hullámos, ferde kis lapok, sorjás szélek, puha műanyag. Bezzeg a mi időnkben ez is sokkal jobb volt. 😀 Tényleg.

Olcsó félfamentes rajzlap. A hipermarketben csak olyan volt, ami annyira újrahasznosított volt, hogy már festeni se lehetett rá, legalábbis vízfestékkel tuti nem, mert nem látszott volna rajta. Tudom, hogy sok a szegény gyerek, akiknek a szülei nem engedhetik meg a minőségi tanszereket, de van olyan minőség, ami alá már nem szabadna mennie a forgalmazóknak sem, mert nem nevezhető pl rajzlapnak az adott termék.
Ugyanez zsírkrétával, ami alig hagy nyomot, vízfestékkel, amiben nincsenek pigmentek, ragasztóval, ami nem ragad, és grafitceruzával, aminek annyira rossz a bélése, hogy lehetetlenség kihegyezni. 
Így aztán ezekből nyilván gyakrabban kell, és több, de el is veszi a gyerek kedvét a rajzolástól, és a tanulástól is. 

Megnéztem, grafitceruza kapható 25-455 forintig. Nyilván a legdrágább inkább rajzoláshoz, a legolcsóbb meg jó lesz az elhagyni-hoz.

És akkor a végére hagyom a füzeteket, abból is a legolcsóbb olyan vékony lapokból áll, amin átüt a ceruza is, és a toll is, vagyis mindkét oldalára írni nem lehet, vagy legalábbis felesleges. 

Mi a megoldás? Nem tudom. Én mondjuk díjaznám, ha főleg a szegényebb régiókban az önkormányzat vásárolná meg a minőségi, de legalábbis használható tanszereket azoknak a diákoknak, akinek a szüleik nem tehetik ezt meg, mert már becsengetés előtt sok minden el is dőlhet ilyesmik miatt. Illetve ha volna kedvetek, lehetőségetek másokat támogatni, akkor pl. itt megtehetitek:

Túlélő szendvics esős napokra

tuleloszendvicsPont hajnali négykor kezdett el esni, épp az erkélyen álltam. Azt észrevettétek, hogy szinte eltűntek a nyári záporok? Olyanok, amikor leesik egy nagyobb mennyiségű eső, de egy fél óra múlva már süt is a nap. Kétségtelen a klímaváltozás, hogy ilyenkor ha nem is egy hétre, de két napra biztos rendesen lehűl a levegő, ősz lesz a nyárban. Augusztus 20 után nem is bánom, jó kis felkészítés az iskolára.

Azért persze, ez, ami ma van, mégsem esik túl jól, a maximum 17 fokos hőmérséklet mára nem sok jót jósol, ráadásul még a játszótérre se tudunk lemenni, de remélem dél körül vége lesz, és akkor legalább egy nagyot sétálhatunk a ligetben.

A reggelit minden esetre kényeztetőre terveztem, és mire a srácok felkeltek, meg is született az ötlet: egy remek melegszendvics biztosan jókedvűvé teszi őket. Vagy engem.
Volt itthon pár szelet füstölt lazac, sok sajt, némi krémsajt, hagyma, ecetes jalapeno, egy pici fügés chutney, sok petrezselyem vagy bazsalikom, és pár szikkadt zsemle.
Akkor jó, ha olyan sok benne a sajt, hogy garantáltan kifolyik belőle. Ez kipipálva.

Kicsit féltem, hogy a füstölt lazacot, és a csípős jalapenot hogy fogadják majd együtt a srácok, de el voltak ájulva. Ha nekik bejött, akkor garantálom, hogy nektek is tetszeni fog. Ebédre is, vacsorára is.

Hozzávalók 2 főre:
4 szelet kenyér vagy zsemle
kevés olívaolaj
2 ek natúr krémsajt
10 dkg reszelt cheddar
10 dkg füstölt lazac
1/3 hagyma hajszálvékonyra vágva
1 csokor friss petrezselyem vagy bazsalikom
5-10 karika jalapeno (ecetes)
2 ek chutney

Olajjal vékonyan megkentem kívülről a zsemleszeleteket, minden mást pedig két szelet közé tettem belülre.
Előre felforrósított serpenyőben, közepes lángon, súllyal lenyomva sütöttem meg a szendvicset, gyakran forgatva, hogy a belseje is teljesen átforrósodjon, de kívülről ne égjen meg.

Legjobb, ami a sárgarépával történhet

Szezámmag malom Jeruzsálemben

Szezámmag malom Jeruzsálemben

Azt hiszem, a zsidó konyha kihozta a legjobbat a sárgarépából a zsidó újév kapcsán. A cimesz, vagy czimesz mindenhogy nagyon finom, akkor is, ha főtt répából készül, és mazsolával, vagy más aszalt gyümölccsel ízesítik, és akkor is, sok mézes dióval készül, mint ahogy nagyanyám készítette.

De ez a mostani változat felülmúlja az eddigieket, legalábbis nekünk annyira bejött, hogy gyerekek is falták, hiba csípett. Oké, a spriálvágóval vágott rép nem kötelező, az a női osztag mániája nálunk, vagyis a lányomé és az enyém. Pont ennyire megteszi, ha nagy lukú reszelőn reszeljük le a répát, vagy épp kis lukún, ha ahhoz van kedvünk, de igazából a hajszálvékonyra gyalult karikák is megteszik.

Nem leszek soha salátablog sajnos, ez is még mindig a kecskéhez készült, ugyanúgy, mint az előző, de biztos, hogy az elkövetkező hónapokban lesz belőle még jópár változat. 
Először a sárgarépákat kell lereszelni, és a hagymát egészen apróra vágni. Majd a  mák és a szezámmag pirításával folytatjuk egy száraz serpenyőben. Ha kész, akkor félretesszük a magokat, és a forró serpenyőbe öntjük a mézet, az olívaolajat, a citromlevet, és a felkarikázott chilit is. Ha nincs otthon chili, nyugodtan mehet bele Tabasco is.

czimesz - 8Amikor már bugyborékolva fő a mézes keverék, óvatosan borítsuk a répára, és forgassuk át benne, majd szórjuk rá a magokat is. Én csak tálalásnál szoktam sópelyhet szórni a tetejére, de ez ízlés kérdése.
Ami mindenképp kell hozzá, az pár kanál thina a tetejére.
A thina nem más, mint szezámmag paszta, citromlé, víz, fokhagyma, só, és petrezselyem keveréke. 
Alapból pici citromlé, víz, és só van benne, amivel dupla mennyiségűre egészítjük ki a szezámmag pasztát. Ezt aztán lehet bármivel turbózni, én soha nem hagyom ki belőle a fokhagymát, de szeretem azt is, ha zöld fűszer van benne.

Ezt a képet a jeruzsálemi piacon készítettem, ott helyben dobozolják a frissen kicsurgó szezámmagpasztát a malomból. Szerencsére a bőröndöm mérete véges, így nem tudtam mind a húszféléből hozni, csak az előre pirított szezámmagból készült változatból. 

czimesz - 3Hozzávalók:
4 nagy sárgarépa
1 dl méz
1 dl citromlé
1 pici chili (ízlés szerint)
1,5 ek szezámmag
1,5 ek mák

1,5 dl tahini (szezámmagpaszta)
1 citrom leve
kb. 1 dl víz
1-2 gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyem

thina2

Sokféle thina (tahina) és mind kóstolható

Sült zöldséges tabulé

tabule - 1Ezt a köretet egy csodás kecskecomb mellé készítettem, hogy ha esetleg a fiam szomorú lenne, akkor feldobják a színek.  Oké, egyáltalán nem azért csináltam, hanem csak úgy, de olyan jól hangzana, ha azért készítettem volna, nem? Milyen csodálatosan jófej anya lennék már, nem igaz?! 

Vagy írhattam volna azt is, hogy a gyönyörű színek remélem a tűzijátékra emlékeztetik majd azokat, akik nem lehetnek ott, de az is hülyeség.

Dávidot  épp mindenki sajnálja, mert nemsokára kezdődik a suli.
Most komolyan, volt köztetek olyan, aki hetedikes korában a szíve mélyén nem várta az iskolakezdést? 

Nem azt mondom, hogy stréber voltam, de a szeptembert igenis mindig vártam. Addigra már épp eleget unatkoztam, valóban kipihentem magam, voltam két táborban legalább, nagymamánál, a játszótéren, csavarogni a Ligetben, mindenhol. Épp ideje volt egy kis szervezett programnak az osztálytársaimmal. Na és persze köztük a barátaimmal. Oké, a lelkesedésem hamar alábbhagyott, novemberben egészen biztosan, de az is rendben van. 

Különben én elég furcsa kislány voltam, imádtam a szeptemberi készülődést: a tolltartót, az új ceruzákat, filceket, a füzeteket. 
Emlékszem, hatodik után Angliában jártunk, ahol egy papírboltban kinéztem magamnak egy fekete szív alakú radírt, benne egy szivárvánnyal. Minek mentem egyáltalán be egy papírboltba London közepén?!

Sok fontba került, és hiába mondtam, hogy én majd fél évig nem kérek zsebpénzt, sőt, esküszöm, hogy enni se, meg meg se szólalok, csak vegyék meg azt a radírt, nem kaptam meg. Napokig gyászoltam, többször sírtam is. Még most is emlékszem, és ha látnék hasonlót, tuti megvenném.

Kicsit vigasztalt csak, hogy azon a szeptemberen egészen jópofa illatos, kínai radírok lepték el az ápiszokat, amiből én MINDEGYIKET megvásároltam. Legalább húszfélét. 

Nyárvégi tabulé

Hozzávalók:
1/2 sonkatök
3 közepes cékla
1 karalábé
4 ek olívaolaj
1 fej hagyma
2 citrom leve (vagy kevesebb)
2-3 nagy csokor petrezselyem
1 csokor menta (aki nem szereti, hagyja ki)
1 pici chili
1 csésze búzatöret (bulgur) forró vízbe áztatva

Ha főételként fogyasztjátok akkor a tetejére amit akartok: magok, pirított mák, még több zöld fűszer, feta, tahini, stb. Ha köret, akkor nem kell jobban cifrázni.

A zöldségeket a hagyma kivételével apró, 1×1 centis kockákra vágjuk. Egy nagy tepsibe szórjuk, olívaolajjal meglocsoljuk, majd 200 fokon hőkeveréssel addig sütjük, amíg picit megbarnul némelyik teteje. Lásd itt. 
Közben nagyon apróra vágjuk a hagymát, és a zöld fűszereket.
A megsült zöldségeket picit hagyjuk hűlni, hogy egy kevés pára még távozzon belőle, majd összekeverjük a bulgurral, a zöld fűszerekkel, a citromlével, a chilivel, és sóval.
Esetleg egy pici extra olívaolaj jöhet még rá. 
tabule2 - 1

Mangós marha curry

IMG_1364Aranyosak vagytok, hogy aggódtatok, és az az igazság, hogy volna is mit mesélnem, de mivel ez nem egy orvos-beteg blog, megkíméllek titeket az utóbbi másfél héttől. A lényeg, hogy minden oké, pláne, hogy ma végre három hét után hazaérkezik a fiam a táborból.
Emlékszem, amikor először ment ilyen hosszú nyaralásra, mennyire aggódtam, és nem igazán hittem a táborvezető szövegében, hogy ez a 21 nap csak a szülőknek hosszú, a gyerekek nagyon jól érik magukat. De a tapasztalat azt mutatja, hogy tényleg így van. Idén csak egy levéllel örvendeztetett meg bennünket Dávid, ebből kiderült, hogy jól van, és küldjek egy regényt, meg hogy majd ír még, de persze erre már nem jutott ideje.

Én nagyon rendesen viselkedem, és betartom a táborvezetők utasítását, vagyis csak levélben kommunikálok a gyerekkel (a telefont amúgy is elveszik tőlük, szóval hiába próbálkoznék), de múlthéten már elég nagy Dávid hiányom támadt, úgyhogy el is határoztam, hogy “ha már itt vagyunk, viszek neki csokit”. Az itt Erdőbénye, az ott pedig Hejce, ami igaz, hogy egy hegységben belül, vagyis a Zemplénben helyezkedik el, de akkor is 70 kilométer oda-vissza. Persze látogatni tilos, és nincs is értelme felzaklatni magunkat, így csak összevásároltam egy pakkot, amit egy a táborvezető által megadott helyen hagytam titokban. Mégis megcsapott a tábor nyugalma, ugyanis amikor leparkoltunk a kocsival a megadott hely előtt, épp délutáni pihenő lehetett, és azt hallottam, hogy gyerekek valami boszrkányinvázióról beszélgetnek a patak túloldalán. Gyorsan szaladtam vissza a kocsihoz, nehogy Dávid is köztük legyen és észrevegyen, bár szerintem akkor se kapcsolt volna, ha konkrétan megpillant, hiszen nem számított ránk, mi a fenét kerestünk volna ott, nem igaz? 

Hazafelé pedig megcsípte a hátam mérteni közepét egy darázs. Pont ott, ahol egészen biztosan nem érem el, csak ha orángután kezeket növesztek. Valahogy berepült az ablakon, az ülésemre szállt, én pedig jól rádőltem. Mögöttünk éppen egy traktor jött, biztosan csodálkozott, hogy miért kapom le magamról a polót, majd miért húzódunk le az útszélére, de mennie kellett tovább, nem láthatta amikor  a férjem közli, hogy nincs is ott semmi, majd egy perc múlva, hogy ja, de mégis. Valami megharapott, hú de csúnya. Végül a darázs is meglett, és csak kicsit vigasztalt, hogy elpusztult. Főleg éjjel gondoltam sokszor rá, amikor felébredtem az elképesztő viszketésre, és próbáltam valahogy megoldani a dolgot. Azt mondtam már, hogy enyhe allergiám van a darázscsípésre? Kéttenyérnyire duzzad, és egy hétig viszket…

Visszatérve a fiamra, épp most telefonált, a szeretlek szót hagyta elsuhanni a füle mellett, de megkért, hogy vegyek mára mozijegyet, és naan legyen a csirke curry mellé amit ígértem, majd morgott egy kicsit, amikor mondtam, hogy marha lesz és rizs. Alig várom, hogy hazaérjen 😀
Most süssek naant, vagy ne? 

Hozzávalók a marha curry-höz

80 dkg marhalábszár, felkockázva
3 szárított chili
5 centis friss gyömbér , meghámozva
3 gerezd fokhagyma
1 db 5 centis fahéj
1 teáskanál kardamom mag
5 egész szegfűszeg
2 tk római kömény
1,5 ek koriander mag
2 dl víz, esetleg alaplé
1 közepes hagyma, felaprítva
4 ek olívaolaj
1/2 tk sáfrány szál
1 ek  limelé
3 dl kókusztej

1 nagy, érett mangó apró kockákra vágva
10 dkg aszalt sárgabarack apró kockákra vágva

pirított mandula, kesudió és fenyőmag a tetejére

A száraz fűszereket enyhén megpirítottam egy száraz serpenyőben, majd az összes fűszert összeturmixoltam a vízzel, és összekevertem a hússal. A sáfrányt egy kis forró vízbe áztattam, majd félre tettem.
Megpirítottam a hagymát az olajban, amíg aranybarna nem lett. Hozzáadtam a húst, a sáfrányt, majd nagyon lassan elkezdtem párolni.
Kb 2 óra alatt lett tökéletesen puha, és addigra főtte el a levét is.

Ekkor kevertem hozzá a mangót, az aszalt sárgabarackot és kókusztejet is. Akkor lesz igazán jó, ha hagyjuk állni egy egész napot, de akkor a friss mangót csak tálalás előtt adjuk hozzá. 

Na jó, lesz naan. (Most hívtak, hogy 1,5 órával később indultak)IMG_1365

Dupla szilvás galette

IMG_1257Végre, nemsokára újra itt a szilva!
Annyira szeretem a szilvát, hogy még azon is túlteszem magam, hogy ez bizony már igencsak a nyár végét jelenti. Jó szilvához jutni kétféleképpen lehet. Vagy van az ember kertjében egy szilvafa, ami olyat terem, amit sehol máshol egyik sem. Vagy ismer olyan vad szilvásokat  a vidéken, ahova érdemes elkirándulni, és állni a fák alatt, és vizsgálni a szilvaszemeket, melyikben nincs kukac, hogy aztán megehesse. 
Végülis létezik egy harmadik módszer is, az pedig a piac, de én annyi rossz szilvába futottam bele az utóbbi években, hogy már nem bízom mások szilvájában. Értem én, hogy ugyanaz a baj a szilvával, mint a paradicsommal és barackkal, hogy ami finom, lédús, édes, és puha az tulajdonképpen szállíthatatlan, és az élelmiszeripar kemény, nagy , vagyis íztelen, és éretlen gyümölcsöket akar, de én annyira szeretem a szilvát, hogy szeptemberben képes vagyok nagyon sok kilométert is utazni, hogy a kedvenc szilvafám alatt szilvázhassak.
Azért ha van nagyon jó forrásotok Pesten, ne tartsátok magatokban, de csak egy-egy kilóra gondolok, és nem olyanra, ahol pálinka vagy lekvárfőzés céljából érdemes bevásárolni, ugyanis én a szilvát magáért szeretem, és pálinkának pl. kifejezetten nem kedvelem. A szilvalekvárral más a helyzet, de azt meg venni szoktam.
Egyik kedvenc szilvás sütim ez a galette. Süssétek meg hétvégén, ti is szeretni fogjátok! Őszibarackból is remek. (Hehehe, pont két éve is feltettem egy szilvás galette-t a blogra, ez annak a továbbfejlesztett változata, és van egy másik, igazán extra receptem is, azt pedig az új könyvbe írtam bele, de az márt tkp. galette extra, annyi minden finomság van benne.)

160 g simaliszt
115 g hideg vaj
0,5 kk só
1,5 kk cukor
1/2 citrom reszelt héja
0,5 dl tejföl
1 ek jeges víz, ha szükséges

20 dkg sűrű szilvalekvár
1 rúd fahéj
1 rúd vanília
40 dkg szilva
3 ek nádcukor 
1 ek kukorica keményítő

1 egész tojás

1 marék mandula

A vajat nagy lyukú reszelőn lereszeljük, elmorzsoljuk a liszttel, végül gyorsan beledolgozzuk a többi hozzávalót. Fontos, hogy nem szabad túlgyúrni, mert ha a vaj nagyon megolvad, nem lesz jó a tészta. Két perc az egész. 
A kész tésztát fóliába csomagoljuk, és betesszük a hűtőbe 30-60 percre.
A szilvát kimagozzuk, és hacsak nem nagyon puha, egy lábosban összeforraljuk a cukorral, kikapart vaníliával és a fahéjjal. Amikor az első buborék megjelenik a lábosban, már el is zárjuk alatta a lángot. Nem megfőzni kell! 
Ekkor keverjük hozzá a keményítőt is. Hagyjuk kihűlni.
Közben a sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tésztát lisztezett lapon kinyújtjuk kb. 3 mm vastagságúra.

Az alján elkenjük a szilvalekvárt, majd  a közepére halmozzuk a szilvát úgy, hogy körben 7-8 centis peremet hagyunk. Ezt a peremet hajtogatjuk fel 5-6 részben. Nem kell se egyformának, se túl szépnek lennie, ez egy valódi házi süti, nem cukrászda. Ha Jamie Oliver lenneék, szórnám a  rusztikus jelzőket. Csak semmi faxni! A tészta tetejét megkenjük tojással, megszórjuk mandulával, és 20 perc alatt szép pirosra sütjük. Langyosan a legfinomabb.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!