Fűszer és Lélek

Kucsmagombás szendvics

kucsmagombavacsora - 1Idén valahogy sokkal több a kucsmagomba, mint eddig, vagy legalábbis állandóan elémugranak a legváratlanabb helyeken, mint mondjuk a szüleim kertje. Ha pletykalap lennék, azt írám, VALÓSÁGOS KUCSMAGOMBA INVÁZIÓ VAN MAGYARORSZÁGON.
15 éve laknak ebben a házban a szüleim, de kucsmagomba még soha nem nőtt náluk. Szegfűgomba szokott, egy-egy adag levesre össze is lehet gyűjteni belőle, de más ehető nem volt eddig. Erre tegnap ott terem négy hatalmas kucsmagomba a rózsák mellett. Hallottam már, hogy a kucsmák imádják az urbanizálódott környezetet, pláne a mulcsos előkerteket, egyszer még Hugh Fearnley-Whittingstall is talált a kertvárosban párat, de hittem is meg nem is. Erre tessék.
Erdőbényén nálam is szokott tinórú nőni a kakukkfű között, de az annyira közel van az erdőkhöz a Zemplén közepén, hogy ott ezt normálisnak tekintem. 
Mivel egyáltalán nem készültünk kucsmagomba vacsorára, ezért azt használtuk hozzá, amit találtunk a hűtőben. Bár továbbra is állítom, hogy a nemes gombákat csak meg kell forgatni egy pici vajon, és kész, ettől most picit többet tettünk vele. Ha rám hallgattok, nem ilyen béne szendvicskenyeret használtok hozzá, mint ami a képen van, de anyunak csak ez volt a fagyasztójában. Mondjuk egy klassz rozskenyér igencsak feldobta volna még ezt is!

Hozzávalók 4 adaghoz:
4 nagy kucsmagomba (kb 40 dkg)
5 dkg vaj
1 gerezd fokhagyma
20 dkg friss spenót
10 dkg dió
1,5 dl tejszín
8 szelet pirítós
só, bors

A felaprított gombát megfogattam a vajon, majd rádobtam a megmosott, megszárított spenótot. Belereszeltem a fokhagymát, és amíg a spenót összeesett, szárazon megpirítottam a marokkal összetört diót. Ezt is beledobtam, felöntöttem tejszínnel, sóztam, borsoztam, végül a kenyerekre osztottam. 
Késsel, villával lehetett gyorsan megenni. 10 perc alatt kész volt.large1-black-morel

Kétszersült padlizsán

padlizsankrem nagyNem tudok jövőhétig várni ezzel a recepttel, tudnotok kell róla. 
A recept is aktuálisan kedvenc szakácskönyvemből származik, a Michael Solomonov féle Zahav-ból. És egészen biztosan jó pár ételt megosztok még veletek belőle, mert egyzserűen zseniális. Vagy csak nagyon az én szám íze szerint ír, nem tudom, döntsétek el ti.

Ez most egy egészen csodálatos padlizsánkrém recept, amin azért itt-ott kicsit változtattam. Múlt héten sütöttem, és azóta az ismétlésre vágyom. Vasárnap ez lesz nálunk ebédre, az biztos!
Nem hasonlít igazán az eddigi padlizsánkrémeimre, mert ez valami csoda azokhoz képest. Mondhatnám, hogy A PADLIZSÁNKRÉM. 

Ebből a koratavaszi “tápos” padlizsánból is nagyon jó, de alig várom, hogy augusztusban sajátból is kikeverjem.
Ma voltam egy megbeszélésen, ahol nagy barheszsütésről volt szó. Úgy döntöttem, hogyha beszélni lehet ilyesmiről, akkor írni is szabad a homecről, jelen esetben az ecetről. Aki még pár napig nem eszik ilyesmit, mentse el a receptet mindenképp, garantálom, hogy nem fogja megbánni. 
Nem egy ötperces recept, szólok előre.

Hozzávalók:
2 közepes padlizsán, vastagabb szeletekre vágva
2 kk só
6 ek olívaolaj (nekem 10 kanállal vett fel)
1 sült, hámozott kaliforniai paprika felkockázva 
1 nagyobb fej hagyma, felkockázva
1 gerezd fokhagyma, reszelve
0,6 dl sherry ecet vagy borecet
1 nagy csokor petrezselyem, apróra vágva
1 ek őrölt koriander mag
1 ek citromlé (kihagytam)
1 ek méz (nem írta a recept, de tettem bele)

Tetejére gránátalma mag és rózsaszirom

padlizsankrem lepesrol lepesreA padlizsánszeleteket lesózom, és papírtörőre sorakoztatom, majd hagyom pihenni 30-40 percet.
Közben el lehet készíteni a parikát. Gázlángon, vagy grill alatt feketére sütöm, majd műnyag dobozba teszem tíz percre, végül lehúzom a héját, kimagozom, és felkockázom.

A padlizsánszeleteket kicsit kinyomkodom, majd két részletben egy nagy serpenyőben mindkét oldalát addig sütöm az olajon, míg a közepe krémesen lágy lesz, és a szeletek szinte feketére barnulnak. Ezért fontos, hogy vastagabb szeletek legyenek.

A kész padlizsánszeleteket félreteszem, és megpirítom a hagymát, majd rádobom a paprikát, és a fokhagymát is. Felöntöm az ecettel, majd kislángon hagyon elfőni a levét. 
Hozzáadom a koriandert és a petrezselymet, majd a padlizsánt is visszateszem. Fakanállal amennyire lehet szétnyomkodom, és főzöm még 5 percig. (én itt adtam hozzá a pici mézet is)
Ezután etteszem egy tálba, ahol krémesre keverem.

Bevallom, rámentem egy kicsit botmixerrel, mert a padlizsán héja elég nagy darabokban maradt annak ellenére, hogy nagyon puha volt az is, de nem olvadt bele a krémbe. Arra vigyázni kell, hogy nem szabad teljesen egynemű krémet turmixolni belőle!

Mesterember para

small-bathroom-remodel-before-and-after-for-bathroom-remodeling-ideas-combined-with-divine-furniture-and-accessories-with-smart-decor-18

A kép sajnos nem nálunk készült.

Fogadjunk, hogy szinte ugyanez, vagy valami sokkal durvább megesett már veled is!

A szüleim lassan hetvenévesek lesznek, így már nem ugrálnak olyan könnyen a mély, nagyméretű fürdőkádba, mint húsz éve. Mivel fiatalabbak már nem lesznek, igencsak elérkezett az ideje egy fürdőszoba felújításnak, vagyis minimum a kádat zuhanyzóra kellett cserélni.
Ha már építtetünk egy zuhanyzót, és szét lesz verve a járólap és a csempe, akkor ne maradjon ott a régi, ronda kád, sőt, tulajdonképpen muszáj felújítani az egész fürdőszobát.
Hurrá, találjunk egy mesterembert.

Hát, azt éppen senki nem tudott jószívvel ajánlani, mindenkinek volt valami komoly problémája az „övével”. Ezért aztán elhívtuk azt a szakit, aki pár hónapja a helyi Kisokos című mesterember-tárból lett előrántva, amikor apám belefúrt a vízvezetékbe, és spriccelt a víz a konyhában. Szimpatikus ember volt, gyorsan kijött, olcsón dolgozott, számlát adott.

Eljött most is, felmérte a fürdőszobát, beárazta a munkát, majd egy egész komolynak tűnő árajánlatot nyújtott át a férjemnek, aki miután pár fontos kérdésre megfelelő választ kapott, a tenyerébe csapott.

A mesterember minden munkát tudott vállalni, mert mindenre volt embere. Állítólag.

Vagyis, bár ő vízvezeték szerelő, de van burkolója, kőművese, segédmunkása, stb.

Sőt, még az anyagokat is be tudja szerezni, a csempét is, ha megmondjuk milyet szeretnénk.

Ezt nyilván nem szerettük volna, megoldottuk magunk, de a lapra szerelt IKEA-s fürdőszoba bútort majdnem vele szereltettük össze, mert előzetesen kiderült, hogy azt is megtudja oldani. Természetesen. Persze. Nyilván.

Két hét múlva hétfőn reggel kezd. Oké.

Persze nem jött, mert váratlan gondok adódtak itt és ott, de kicsit nem baj ha csúszik, húsz évig jó volt, pár napon nem múlik. Úgyhogy egyik hétvégén össze is dobtuk az IKEA-s szekrényeket, ha már úgy is ott voltunk. Zárójel: mennyire jól tettük, Istenem!

A tervezett időponthoz képest két hétre el is kezdődtek a munkák, amikről nem tudta pontosan meddig fognak tartani, de olyan egy és két hét között.

Első nap három órát dolgozott ő, és a rettenetesen suta segédje, majd el kellett menniük.

Aztán ott voltak fél napot, de másnap nem tudtak jönni, mert valahol vészhelyzet volt.

Közben a fürdő szétverve, a por száll, az ember megsértődik, amiért anyu megkéri, hogy minimális rendet tartsanak, és nem tetszik neki, ahogy a káddal felkaristolják a konyha járólapját. Mert a kád nehéz volt! Hát, akkor bocsánat, majd hoz valamit a mélyedésbe, tessenek megnyugodni.

Időközben kiderül, hogy a mindenféle szakember, ami van a mesternek, az tulajdonképpen mind ő maga. Olyan ő, mint egy zenebohóc, mindenhez ért, mindent meg tud csinálni.

Azt nem kérdeztük, hogy szakszerűen-e, és szép lesz-e a végeredmény.

Tulajdonképpen talán szerencse is, hogy ennyire lassan ment az egész, mert másnaponként volt ideje ez előző nap lerakott csempe negyedét leszedni, mert ferde volt.

Gondolom ő is tanult az esetből, olyan nyugdíjasokhoz nem megy többet, akik otthon vannak egész nap, és ráérnek az ő munkáját ellenőrizgetni. Örüljenek, hogy fent van az a csempe a falon, minek annak még egyenesnek is lenni?!

Két hét, és félig befejezett fürdőszoba után anyám taktikát vált. Megosztja a mesterrel az aggodalmát, hogy a veje, aki történetesen az én férjem, nem fogja átvenni a munkát ha nem megfelelő. És különben is hétvégén elutazik, és ha nincs kész addig, akkor nem tud majd fizetni.

A fenyegetés félig hatástalan, a mestert egyáltalán nem érdekli, ha mi elutazunk, úgy se lesz kész egy héten belül, addigra meg csak hazajövünk, nem igaz?

Anyám szomorú, apám tiszta ideg.

Már rég megbánták, hogy elfogadták az „ajándékunkat” a fürdőszoba felújítást.

Kétnaponta hozzánk járnak fürdeni, és hetente egyszer mosni is. Mindig reggel hatra érkeznek, hogy nyolcra hazaérjenek, hátha fél tíz előtt megérkezik a mester dolgozni.

Apám megjegyzi a fickónak, hogy talán nem kellett volna elvállalnia ezt a munkát, mert úgy tűnik, a burkoláshoz egyáltalán nem ért.

A vállát vonogatja, és bizonygatja, hogy majd meglátják mennyire szép lesz ez.

Összekenik fugázóval az összes csempét, amit képtelenek letakarítani. Amikor „végeznek”, az összes csempe matt.

Anyám majdnem sír a telefonban, mert azt hiszi, összekarcolták, és tönkre vágták a gyönyörű, új csempéit. A fickó állítja, hogy az jó, tükörfényes, tiszta, anyám rosszul látja.

Anyám bevisz neki egy bontatlan doboz csempét, hogy hasonlítsa össze azzal, ami a falon van.

A mester nagyon ideges lesz, a segéd két napig ronggyal a kezében polírozza a csempéket.

Győzelem, a csempék mégsincsenek összekarcolva, csak el kellett takarítani róluk a trehányan rákent fugát.

Megérkezik a festő, hogy lefesse a plafont. Ő már régi ismerős, nálunk is dolgozott. Elmeséli, hogy több helyen dolgozott a mesterünk után, igazi gányolós, csoda, hogy itt ilyen szép munkát végzett. Hogy az egy hétből egy hónap lett, nem számít.

Tanulság? Nincs.

Mit tehettünk volna? A szakemberek mind Angliában, vagy Németországban csempéznek. Sokkal jobban, sokkal drágábban.
Lehet, hogy kitanulom a szakmát. Egy hónap alatt én is megcsináltam volna.

Kép forrása

Fütyülős panna cotta

futyulos pannacotta - 1

Érkezett hozzám egy üveg a legújabb Fütyülős ízből , nem is akármilyen, pisztáciás macaronos. Megkóstoltam, és azonnal valami klassz desszertet szerettem volna készíteni belőle. Most sajnálom csak igazán, hogy fogalmam sincs, hova tűnt nagymamám likőrős készlete a gyönyörű kiöntővel és pohárkákkal. Szerettem nézni, amikor ezekből a poharakból  kínálja a barátnőit!
Végül panna cottát készítettem vele, és azt kell mondjam jó ötlet volt! A puha tejszínes krémdesszert elképesztően jól illik a ropogós törökmézhez és az édes likőrhöz!
Próbáljátok ki!

Hozzávalók 6 adag panna cottához:

3,5 dl 30 %-os tejszín
2 dl tej
0,5 dl Fütyülős Pisztáciás Macaron
5 dkg cukor
1 vaníliarúd
4 lap zselatin

A vaníliát hosszában félbevágjuk, kikaparjuk a szemeket, majd a tejhez adjuk a rúddal együtt és forraljuk két percig.

Hozzáöntjük a tejszínt, és újra forraljuk.

Elzárjuk alatta a gázt és beledobjuk a zselatinlapokat, addig kevergetjük, amíg felolvadnak. Ekkor gyorsan beleborítjuk a Fütyülős Pisztáciás Macaront , és addig kevergetjük, míg langyosra nem hűl.
Hűtőbe teszzük 6 órára legalább.

Hozzávalók a törökmézhez:

2 dl cukor
1 dl méz
1,5 kk szódabikarbóna
1 ek étolaj

Tegyük fel egy nyeles kislábosban a cukrot és a mézet közepes hömérsékleten olvadni.
Gyorsan béleljünk ki egy kistepsit sütőpapírral, és a papírt kenjük is le olajjal.
Csak akkor kezdjük el kevergetni a forró cukros mézet, ha a cukor már mindenhol megolvadt. Hagyjuk halványbarnára karamellizálódni, majd adjuk hozzá a szódabikarbónát. Gyorsan keverjük össze, és már vigyük is a lábost a tepsi fölé, mert pillanatok alatt nagyon felhabzik. Öntsük a masszát a papírra, és hagyjuk kihűlni.
Ha már teljesen kihűlt, törjük darabokra, és késes apritóval daráljuk meg. Hűvös, száraz helyen eláll, de melegben, párában megolvad.

6 evőkanálnyi törökméz port keverjünk el 2 ek Fütyülős Pisztáciás Macaronnal, amíg a törökméz fel nem olvad.
Osszuk el a kihűlt panna cották tetején, majd szórjuk meg 1-1 evőkanálnyi törökméz porral.
Azonnal tálaljuk!

A Fütyülős Pisztáciás Macaront ajánlom  mindenkinek, aki kedveli a különleges, csonthéjasok mély ízeit. Bár a likőr pisztáciás, a panna cotta óta sütöttem vele diótortát is, és nagyon kiemelte a dió ízét.

futyulos pannacotta - 8

Ha elszakad a cérna

IMG_8583A lányomnak két hete el van dugulva az orra, ettől aztán rosszul alszik, nyűgösen ébred, és egész nap hisztis. De tegnap már eljutottunk oda, hogy egyszerűen képtelen voltam tolerálni az egésznapos nyafogást, és amikor este a hamburgeresnél nem akart odaülni ahhoz az asztalhoz, ahova mi ültünk, akkor úgy éreztem, hogy ez a mai nap fénypontja.
Most, hogy oviban van, nagyon szégyellem, hogy így éreztem, de tegnap egyszerűen odáig nyújtotta az idegeimet, hogy estére szép lassan elpattant mindegyik szál.
Reggel nem tetszett a zokni, túl hosszú volt. A póló nem volt elég rózsaszín, és húztam a haját a hajkefével.
Utána nem volt jó a mese, se a mesekönyvben, se a laptopon, majd puszit akart adni neki a bátyja, és végül nem akart ebédelni. Ezekért mind könnyekkel sírt, hangosan, vígasztalhatanul. Ebéd után aludt egyet szerencsére, de nyűgösen ébredt.
Csak azért volt hajlandó felkelni, mert a barátnőjével találkoztunk. El is telt egy egész óra sírás nélkül, de aztán eltört egy zászló hurkapálcája, amit az utcán kapott, és úgy már nem volt jó. Egy idegen, de nagyon kedves néni szerzett egy újat, de akkor meg elfáradt a száz méteres séta után és az apja nyakába akart ülni, akinek épp durván meg van húzódva a háta, mozogni is alig tud, nemhogy nyakába venni a Borsószem Királykisasszonyt.
Pár perc  csend után a gyerekek kaptak egy fagyit, Záli rózsaszínt, mert nem az íz, hanem a szín számít.
Megbotlott egy kockakőben, elesett, de úgy, hogy a homlokával lefejelte a fagyit, ami végig folyt a fején. Akkor bevallom nevettem. Sőt, eszembe jutott, hogy lefényképezem, mert ez már tényleg annyira a megkoronázása a napnak, hogy egy fotót megér. Még azt is elképzeltem, hogy nyomok egy szelfit, háttérben a toporzékoló fagyifej lányommal. Jófej, és a lányommal együttérző barátaim lebeszéltek.
Ezután jött a hamburgervacsora, amikor először nem akart mellénk ülni, majd sírt, végül nem tetszett neki a halrudacska, amit ő maga kért. Este olyan sokáig nem jött álom a szemére, és annyit nyafogott addig, amíg végre elaludt, hogy a stressz-szintem az egekben volt, fél egykor aludtam el, és hajnali ötkor ébredtem.
Anyukám szerint front van. Szerintem meg minden embernek lehetnek rossz napjai, amit az évek alatt megtanulunk kezelni, de néha nekem igenis jól esne hasonlóan viselkedni: sírva fakadni, hisztizni, nyafogni, undoknak lenni. És bízni benne, hogy egy sokkal jobbfej anyukám van, mint amilyen én voltam tegnap.
Nálatok is szokott elszakadni a cérna? (Nyilván.)
És akkor mit tesztek? Hogy billen helyre a világ?

Gluténmentes narancstorta videó

szefard tortaKedvenc szefárd receptem ez a torta. Annyira finom, hogy Nigella is megénekelte megsütötte már. 
A középkorban Spanyolországból elűzött zsidókvitték magukkal több olyan mediterrán országba is, ahol megtermett a narancs és a mandula is.
Persze készülhet dióval is, vagy mint az esetünkben mogyoróból is, de ha van egy kis extra összeg a konyhapénzből, akkor egyszer legalább az életben készítsétek el pisztáciából! 
A századik szülinapomra tuti a pisztáciás változatot kérem majd, ezt most jegyezze fel mindenki, aki majd jönni akar a buliba, mert aki nem hoz ilyet, az nem táncolhat majd velem!
A végeredmény annyira szaftos, és puha lesz, hogy semmilyen töltelék nem kell bele, legfeljebb egy kis narancslikőrrel locsolgathatjuk 😉
Amíg Záli az apjával görkorizik, el is készül.

Hozzávalók:
1 nagy kezeletlen narancs
5 tojás
15 dkg cukor
20 dkg őrölt mogyoró
1 kk fahéj
1 csipet só
1 ek frissen reszelt gyömbér
1 kk narancsvirágvíz (el is maradhat)
1 tasak sütőpor

A narancsot miután nagyon alaposan megsikáltam, annyi vízben amennyi ellepi puhára főztem kuktában. 20 perc alatt kész is lett.
Szétvágtam, és kiszedtem belőle a magokat, hogy ne legyen keserű, majd késes robotgépbe tettem, és pépesítettem.
A mogyorót száraz serepnyőben megpirítottam, és amennyire tudtam ledörzsöltem róla a barna héját. Megőröltem és elkevertem a cukorral, sütőporral, sóval és fahéjjal.
A tojás villával kicsit felvertem.
Elkevertem a narancspépet a tojással, a gyömbérrel, majd beledolgoztam a mandulát is.
Sütőpapírral bélelttortaformába simítottam, és 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem készre kb. 50 perc alatt. Csak teljesen kihűtve szabad tálalni!

Úgy hidd el, a hús leomlott a csontról

IMG_8116Pár hete egy elképesztően jófej társaságnak tartottam főzőtanfolyamot Mádon a rabbiházban. 
Barheszt sütöttünk, mellé sóletet főztünk, meg persze volt maceszgombócleves, sőt torta is, mert a lányok évente egyszer együtt ünneplik a születésnapjukat. 
Na és ha ez nem lett volna elég, hoztak magukkal egy bárányt is. Persze azt is megsütöttük, nehogy éhezzünk, de az én nagy szerencsémre nem fért mind be a sütőbe, egy combja kimaradt.
Ez egy dorper márkájú fajtájú bárány volt, ami viszonylag rövid lábú fajta, de állítólag nagyon sok husa van, ezt éri meg a legjobban tartani ott, ahonnan érkezett. (Nugalom, már megnyúzva, egy ládában, felesleges alkatrészek nélkül találkoztam vele.)

Szóval maradt egy comb, amit haza is hoztam Pestre, hogy aztán megkérdezzem kedvenc báránysütő barátomat, hogy van-e kifejezetten erre a fajtára kidolgozott recept. És volt.
Megosztom, mert szerintem teljesen univerzális, mind a technika, mind a fűszerezés. A legnehezebb talán épp egy jóféle báránycomb beszerzése. De ha ez megven, akkor jusson eszetekbe ez a recept!

Először is tegyük a báránycombót sósvizes fürdőbe, 6 órára, 8 %-os sóoldatba (87 g só/1000 g víz)
Nekem 3 liter vízre volt szükségem, hogy elfedje, ezért 3×87 gramm sót, fele ennyi cukrot, és 12 közepes gerezd zúzott fokhagymát adtam a vízhez, hagytam amíg feloldódik benne, majd beletettem a combot, és mehetett a hűtőbe.
(Ezt az eljárást leginkább fehérhúsú madarakhoz szokták hazsnálni, de mondjuk a marhanyelvnek is nagyon jót tesz szuvidálás előtt!)
Amikor lejárt az idő, sima vízzel kiáztattam kétszer egy órára a combot.

Köben elkészítettem a pasztát, amivel bekentem a húst:

6 nagy gerezd fokhagyma
4 evőkanál olívaolaj
2 evőkanál  friss petrezselyemzöld
2 hosszú, nagy chili paprika (én kimagoztam)
2 kk durvára tört kömény
2 kk durvára tört bors
2 kk szárított oregánó
1 kk friss rozmaring
1 citrom leve
2 ek méz
2 kk só

2 dl száraz rizling

A pasztával bekentem az előzőleg papírtörlővel leitatott combot, betettem egy tepsibe, és öntöttem alá 2 dl rizlinget.
200 fokra előmelegített sütőbe toltam. 20 percig sütöttem, majd mérsékeltem a hőt 120 fokra, és agy sütöttem 3 órát, ekkor levettem a fóliát, és tovább sütöttem még 3 óráig. Ekkor ellenörzésképp megnyomtam a csontnál, és úgy hidd el, a hús leomlott a csontról. Akkor elzártam alatta a lángot. 
Köret? Szerintem krumplipüre, vagy rizottó!
dorper

Kecskesajtos, cukkinis párna

kecskesajtos parna - 1

Ebben a videóban Dávid elárulja, hogy igazából utálja a kecskesajtot, de nem árulja el, hogy a cukkinit is.
Ettől még ezekből süt, és a végén meggyőzi önmagát. Jó példa arra is, hogy nem baj, ha a kosárka sütés előtt nem tökéletes, mert mire megsül, úgy néz ki, mintha profi szakács készítette volna.

Hozzávalók:
2 közepes cukkini
vaj
20 dkg kecskesajt
só, bors
egy csomag leveles tészta
1 tojás

Pesztós-csirkés zsemle – videó

pesztos csirkes zsemleBár még nincs 12 éves, de egy kollégumban már túlélne a fiam. Reggelente kivasalja a polóját, és nagyon menő uzsonnákat készít magának. Bolti kelttésztát használt, amit ő fedezett fel a bolti hűtőszekrényben, és saját készítésű pesztóval kevert csirkemellet sütött bele. Büszke vagyok, na!

Hozzávaók:
1 csomag bolti kelttészta

1 kész csirkemell

A pesztóhoz:
1 üveg 320 grammos olajban eltett asztal paradicsom
10 dkg reszelhető sajt (ha van, akkor parmezán)
1 gerezd fokhagyma
só, bors

Tojás a zsemle megkenéséhez

A kész zsemléket Dávid 180 fokon sütötte 25 percig.

Nem éppen tökéletes családfám

wohl vilmaMindig is zavart, hogy szinte semmit nem tudtam a dédanyám családjáról, erre most megtudok valamit, és napok óta szorongok miatta. Furcsa az ember, hiszen dédike 36 éve meghalt. Igazából rá nem is emlékszem, inkább azokra a dolgokra, amiket közösen csináltunk. 
Nagyon pici asszony volt, 142 centi, 32-es lábbal, 18 gyerekkel. Imádtam, mint ahogy mindenki rajongott érte a családból. Ő volt a kedvenc, a “nagymama”. Nekünk dédike. Egyetlen dédszülőm, akivel találkozhattam.
Sokat játszottunk boltosat. Általában szögeteket árultunk, tucatjával csomagolta újságpapírba, gyönyörű, egyforma kis csomagokba, ami mind úgy nézett ki, mint egy-egy nagyobbacska krówka cukor. 
Egyszer pedig megpróbálta teletömni a piros pörgős-szoknyám zsebét Dunakaviccsal, de az csak díszzseb volt, így mind kihullott a földre, ezen jót nevettünk.
Máskor meg tévéztünk anyuékkal, amikor anyu felkiálltott, hogy ott ment el a nagymama az ablak előtt, mire apám közölte, hogy biztosan nem, mert nem éri fel a párkányt, nem látszana. Ezen is nevettünk, és valóban nem becsöngetett, hanem kopogott, mert a csengő magasan volt. Akkor egy KRESZ-dominót hozott nekem. 

A többi történetet mind elmesélésből tudom csak, sajnos nem együtt éltük át.
Úgy tudtuk, hogy egészen pici gyerekként került árvaházba, mert az édesanyja meghalt. Egyébként “szerelemgyerek” volt. Anyja neve Wohl Vilma, aki Réztelken született, Szatmár megyében. Ennyi. Se születési idő, semmi. Itt elakadt a családfa.

Csakhogy egyre több dokumentum kerül fel az internetre, már levéltárba se nagyon kell menni, ha tudjuk mit keresünk, és pár napja találatot kaptam a szokásos Wohl Vilma keresésemre. Fogolytörzskönyvek és -nyilvántartások, hm.
Vilmának becsületsértési ügye volt, amiért a kirótt 10 korona bírságot nem fizette be, így egy nap elzárással büntették. Sittes nagyi.

Kicsi volt ő is, 140 centi, haja fekete, arca szeplős, foga hiányos, álla hegyes, és nem tudott se írni, se olvasni. 1874-ben született, ezek szerint fogalma sem volt róla, hogy melyik hónap melyik napján, mert csak kérdőjelek jelzik az időt. Volt egy gyereke (dédike), hajadon volt, és a Dob utca 28 harmadik emeltén a 13-as lakásban élt, foglalkozása mosónő. 
Legalább megtudtam szépszüleim nevét is. Szépanyám Feldheim Teréz, szépapám Wohl Mózes volt. (Érdekes, egyszer határozottan azt álmodtam, hogy Wohl Ábrahámnak hívták).
Aztán ahogy elmúlt a nagy  örömöm, rájöttem, hogy valami nem stimmel az évekkel. 1908-ban, amikor a becsületsétés történt – a családi legendák szerint legalábbis -, Vilmának már régen halottnak kellett volna lennie, hiszen az 1897-ben született dédikém akkorra már 11 éves volt, nem pici gyerek. 

Hogy került árvaházba dédike? Miért adta be ez a Vilma? Miért nem találkozott vele soha többet? Vajon tudta, hogy 7 évvel később egyetlen lánya Irma is a Dob utcában lakik majd, ott megy férjhez, és ott születik meg az első gyereke, az ő unokája? Vagy addigra már tényleg meghalt? Mikor halt meg egyáltalán? 
Kik voltak az ő szülei? Mivel foglakozott Mózes? Hányan voltak testvérek? Mi lett velük?
De leginkább, hogy volt képes a világ egyik legkedvesebb emberét – aki mellesleg a dédanyám lett -, árvaházba adni?! 

Nagyon dühös vagyok rád Wohl Vilma, szégyeld magad!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!