Fűszer és Lélek

Vitaminpótlás = drága vizelet?

vitaminsÁllok a patikában, és kivárom, ahogy egy anyuka felvásárolja szinte az összes vény nélkül kapható vitamint, nyomelemet, ki tudja mit a családnak. Nem akartam hallgatózni, de több, mint 57000 forintot fizetett. Mondta is zavarában a patikusnak, hogy ilyenkor ősszel feltöltik a család vitaminkészleteit, és ezzel kihúzzák nyárig.
Mi is szoktunk egyébként C vitamint szedni, és a D vitamin is a barátunk, de ezt nagyon durvának találtam. Meg is beszéltem a barátnőmmel, aki azt mondja, hogy ő pont tavaly tavasszal döntött úgy, hogy idén inkább ilyesmire költ majd vagyonokat, mint gyógyszerekre, mert télen az egyik náthából esett a család a másikba, volt mellette mindenféle hasmenéses vírus is, és négyüknek az ezekre szedett gyógyszerek, probiotikumok sokkal többe kerültek, mint ha megpróbálta volna megelőzni a problémát.
Nem tudom hogy döntsek, hiszen én is fogom a fejem, amikor egy egyszerű gyerekeket levadászó hasmenéses vírusra elköltök 4000 forintot legalább, és ilyen van legalább évi kettő, gyerekenként. Aztán ott a köhögés, a torokfájás, a “sima megfázás”, az influenza, a fel nem ismert bárányhimlő, az uszodaszemölcs, és még millió dolog. Dávidnak volt egyszer három éve, amikor az orra sem folyt,. annyira erős volt az immunrendszere. Igaz, akkor én egész télen toltam belé a C vitamint, meg más immunerősítőnek tartott, és ezek szerint működőd, de elképesztően drága dolgot.
Ha ugyanannyit költök vitaminokra (és a többire), mint gyógyszerre költöttem volna, akkor már megéri. Igazság szerint akkor is megéri, ha kétszer annyit költök rá, mint gyógyszerre kellett volna. Betegnek lenni rossz, és az milyen rossz, amikor az ember gyereke beteg…
“A vitamin:
A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni. Mára tizenháromra csökkent a tudomány által elismert vitaminok száma.
A nyomelem:
Az ásványi anyagokat és a nyomelemeket alapvetően az különbözteti meg egymástól, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Az ásványai anyagok nagyobb mennyiségük okán viszonylag könnyebben fellelhetők, a nyomelemeket azonban csak nyomokban lehet kimutatni, azaz nagyon kevés van belőlük testükben. Innen ered az elnevezés. Az ásványi anyagokat nevezik makroelemeknek is, a nyomelemeket pedig mikroelemeknek.”

Ennek ellenére ott motoszkál a fejemben mindig a kisördög, hogy nem csak a vitamin ipart támogatom ilyenkor? Sokan, akik szerint ezek a vitaminok alig szívódnak fel, ezért semmi értelmük szedni, azt mondják, hogy semmi mást nem érünk el velük, mint hogy drága lesz a vizeletünk. 
Vagyis, úgy ahogy van, minden csak átszalad rajtunk, de nem hasznosul belőle semmi, vagy alig valami. 

Sheldonnak elhiszem, ő nagyon okos, de az az igazság, hogy a gyerekorvos szerint is ez a helyzet 🙂
Akkor viszont miért tűnik néha úgy, hogy mégis működik?
Ti vitaminoztok, vagy nem?
Mit gondoltok, tablettából is ugyanannyira beépül mondjuk a D vitamin, mint ha napozunk? Sőt, esetleg jobb is, mert nem tesszük ki magunkat a káros sugárzásoknak? 
Van ugye az az iskola, kik szerint a C vitamin tabletta semmit sem ér, bezzeg a csipkebogyó, az maga csoda. Pedig az L-aszkorbin sav, az L-bizony aszkorbinsav.
A Wikipédia szerint:
Az L-aszkorbinsav megtalálható mind a növényi, mind az állati szervezetben. Egyes növények aszkorbinsav-tartalma különösen nagy. Száz gramm csipkebogyó például körülbelül 400 mg, a fenyőtű 200, a petrezselyemlevél 185, a paradicsompaprika 180, a zöldpaprika 125, a káposzta 87, a barack 50, a citrom 45, a burgonya 24 mg aszkorbinsavat tartalmaz.
És így készül:
Az aszkorbinsav gazdaságosan előállítható a Reichstein és Grüssner által 1936-ban kidolgozott szintézissel, ami még ma is használatos. Ez a szintézis a legolcsóbb cukorból, a D-glükózból indul ki. Ezt először hidrogénezéssel szorbittá telítik, majd ezt mikrobiológiai oxidáció segítségével L-szorbózzá alakítják. Ennek hozama 60%. Az L-szorbózt acetonnal 2,3-4,6-diaceton-L-szorbózzá kondenzálják, majd ennek hidroximetil-csoportját kálium-permanganáttal karboxilcsoporttá oxidálják. Ekkor 2,3-4,6-diaceton-2-keto-L-gulonsav képződik. Ha ennek a vegyületnek a vizes oldatát rövid ideig melegítik, a védőcsoportok az oldat saját aciditása folytán lehidrolizálnak. Az ekkor képződő 2-L-gulonsavat sósav jelenlétében melegítik. Ekkor enolizáció történik és a γ-laktongyűrű kialakul, aszkorbinsav képződik. A szintézis legkényesebb lépése a 2-keto-L-gulonsav aszkorbinsavvá alakítása. A szintézisre emiatt két változatot dolgoztak ki, ekkor a 2-keto-L-gulonsav 53%-os hozammal alakítható L-aszkorbinsavvá, és 100 gramm glükózból 20-30 g aszkorbinsav nyerhető.
Vegyem, ne vegyem?

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. seressanyi says:

    Szerintem egyszerű. Amikor úgy döntesz, hogy r állsz a vitaminokra, akkor a többi dologra is jobban ügyelsz. Több zöldség és gyümölcs, lehetőleg nyersen, több hagyma, fokhagyma, kevesebb az E betű, kevesebb a mindenféle húsokban található hormon, antibiotikum, illetve némi placebo hatás is. Ha nem fordítasz annyi figyelmet az egészségedre, akkor becsúsznak a bakik, amik bizony gyengítik, lekötik az immunrendszert.
    De ez csak egy teória.
    Azt figyeltem meg, főleg hosszútávon, hogy kevesebb gyógyszer szedés után, ugye mindenféle egy-két napos hasmenés, apró nátha meg ilyen kezelése inkább hagyományos módszerekkel, szóval kevesebb gyógyszer után nehezebben betegszel meg. Nálunk az antibiotikum majdnem szitokszó. tudom, van amikor elkerülhetetlen, de az orvosok irgalmatlan mennyiségben írják fel. Kár beszedni, erősebb leszel, ha nem.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!