Fűszer és Lélek

Isteni uzsonna tiniknek 10 perc alaltt

tortilla21Ajánlom ezt a videót az összes barátnőmnek, aki ma elvitte a gyerekét iskolába, és ott tudta meg, hogy csak holnap lesz az első tanítási nap. Ti hárman, igen, igen! 😀 Szóval itt az iskola, itt az új szupergyors recept, mindenféle sallang nélkül. Recept a végén, ha valakinek mégsem indulna be tökéletesen a fantáziája a látványra. Leginkább tiniknek ajánlom ebédre, akik már nem hajlandóak a menzán ebédelni, de a szüleik még próbálkoznak a csomagolással. Sok zöldség, mégis pont ezért nagyon finom!

Hozzávalók 4 adaghoz:
3 ek olívaolaj
1 közepes cukkini
1 paradicsom
1 kaliforniai paprika
20 dkg darált hús
1 kk koriander mag
1 kk római kömény
chili, ha bírja a gyerek 🙂
20 dkg reszelt sajt
friss koriander
friss saláta
4 ek joghurt
4 puha tortilla (kész, vagy így készül)

Kanapé és gránátos kocka

lazar_paramount_sofa1Holnap még három nap osztálykirándulás, de aztán akárhogy is tiltakozunk ellene, vége a nyárnak. Tegnap már az ebédet is befizettem, és amikor olvasgattam a menüt, eszembe jutott pár vicces dolog a saját gyerekkoromból.
Az egyik évekig ismételgetett poént egy nyaralás alatt megismert kislánynak köszönhetem, aki délután egyszer csak felpattant a siófoki üdülő udvarán, és közölte, hogy itt az idő kanapékat enni, majd elviharzott. 
Azt hittük viccel, vagy egy kicsit bolond, jókat nevettünk, amikor elképzeltük, hogy a nagymamájával, akivel közös szobában laktak, éppen a kanapé párnáját rágják.
De a jelenet másnap is megismétlődött, és a kislánynak újra kanapét kellett ennie. Soha nem mertünk rákérdezni az igazságra, de a könnyünk folyt, ahogy részleteztük egymásnak. Kedvenc jelentünk nyilván az volt, amikor a foguk törik a kanapé lábába. Az igazságra pár év múlva egy regényt olvasva döbbentem rá: canapé (kanapé) = egyfajta nyitott szendvics, kenyérszelet  gazdagon és magasan megrakva. 
Minden esetre mai napig izgat, hogy vajon mivel rakták meg magasan és gazdagon a SZOT üdülő szobájában 1981-ben?
A másik hasonlóan vicces sztori már később, egészen pontosan 1987-ben történt, amikor Csídi barátnőmmel egy “Felszab tér” melletti Korsó nevű étterembe voltunk befizetve ebédre. Valami olyasmi volt a rendszer, hogy kétfélét lehetett választani a tábláról. 
Elolvastuk, és kértünk rakott krumplit, majd mivel a gránátoskockát desszertként azonosítottuk be, azt is. A pincér rákérdezett, hogy biztos-e ez, és meg tudjuk-e majd enni, de nagyon magabiztosak voltunk, és közöltük, hogy igen. 
Persze az arcunkra fagyott a mosoly, amikor megérkezett a hatalmas tányér krumplis tészta, de annyira biztosak voltunk magunkban, hogy szóltunk a pincérnek, hogy mi süteményt kértünk. Fölényes mosollyal a száján közölte, hogy szó nem volt desszertről, mi bizony gránátoskockát rendeltünk. 
Az osztrák-magyar Monarchiában a katonáknak gyakran főztek olcsó tésztát. Így jártak a gránátosok is, akik a Monarchia idején saját készítésű, gömbölyű üvegbe töltött puskaporos gránáttal dobálták az ellenséget. Innen a gránátos kocka, vagyis Grenadiermarsch.

Vasárnap sólet fesztivál!

MINDENT A KÓSER SÓLETRÓL

Kóser sóletGyertek vasárnap a sólet fesztiválra a Kazinczy utcába, ahol a legtöbbféle sóletet kóstolhatjátok, amit valaha Magyarországon főztek. Ráadásul minden sólet kóser lesz, velem is találkozhattok, lesz kerekasztal beszélgetés, és 16 órakor a színpadon főzünk a barátaimmal. De nem csak én főzők ám, hanem sokan mások is, lesz verseny, meg mindenféle nemzetek sóletje.
Nagyon várlak benneteket, gyertek, gyertek!

A Sóletfesztiválon felszolgált sóletfélék rövid leírása

A magyar sólet

Karakteres ízét a füstölt hús, főként a liba adja. Fő alapanyaga a nagy mennyiségű bab, amit hosszú ideig üstben főznek és ebbe teszik bele a kugelt, mely pirított hagymából és/vagy reszelt burgonyából, fűszerekből és olajból tevődik össze. A fűszereken és a húson túl, melyek a fenséges ízt adják, a sós és csípős ízvilág dominál – a magyar konyha karakterének megfelelően.

A lengyel sólet (jiddisül: csólent)

A lengyel konyha kevesebb sót, borsot használ, mint a magyar, ami annak következménye, hogy távolabb helyezkednek el a balkáni országoktól, ahonnan a termelt fűszereket exportálják. A lengyel zsidók kreativitását jelzi, hogy anélkül tudtak húsos ízben gazdag ételeket az asztalra tenni, hogy nem volt elég pénzük húsra. Ez alakította ki azt a gasztronómiai jellegzetességet, hogy hús helyett a marha belét használták fel. A bélt megtöltötték tésztával, vízzel és kevéske olajjal, ami valamelyest sűrítette az ételt és telítettség érzetet adott. A megtömött bél végeit összevarrták majd belehelyezték az üstbe főni, ezzel marhahúsos ízt sikerült kölcsönözniük minden hozzávalónak, a gabonaszemeknek és a hüvelyeseknek egyaránt.

Az izraeli sólet (jiddisül: jeruzsálemi csólent)

Egykoron az Eretzben élő zsidók főként Jeruzsálemben éltek, majd a későbbi askenáz bevándorlóknak sem állt mindig rendelkezésükre marhahús, így alakulhatott ki, hogy főként csirkeszárny és csirkeaprólék felhasználásával készítik a sóletet. A különböző arab országokból érkező zsidók hagyományos ételkészítése is nyomot hagyott az ételen, így kerülhetett egyes sólet fajtákba humusz is.

A marokkói sólet (szchina)

Az askenázi ősétől eltérően ez a változat tartalmaz rizst, és a hüvelyeseket a hústól külön főzik meg. Rendkívülisége megmutatkozik abban is, hogy szárított gyümölcsöket is tesznek bele. A datolya és a szilán (datolya méz) kölcsönzik a sötét színt és az édeskés aromát, és a többi hozzávalóval együtt gondoskodnak a marokkói sólet egyedülálló ízéről.

A témáni/jemeni sólet (harisz)

Különbözik minden egyéb sólet fajtától, még a marokkóitól is. A jemeni egy, a többitől eltérően folyékonyabb állagú párolt húsos étel, olyasmi, mint egy gazdag leves. Sokan előszeretettel mártogatnak pitát a fenséges párolt hús szaftjába. Természetesen a fűszerezés a földrajzi területnek megfelelően alakult ki, így felhasználnak szegfűszeget, koriandert, hawayijt (jemeni őrölt fűszerkeverék) is.

Az amerikai sólet

Ez a sólet a világháború utáni új érához köthető. Minekutána az amerikai zsidók számára mindenféle összetevő elérhető volt, a sóletjük is erről a gazdagságról, sokféleségről tesz tanúbizonyságot: gyakran a hagyományostól eltérő alapanyagokkal készítik. Megtalálható csípős, füstölt húsos aromájú, delikát fűszeres változat is a palettán, míg máshol az édes ízek jellemezhetik, pl. méz, whiskey, kávé felhasználásával készítik el, egyedi és szokatlan ízvilágot adva az ételnek.

IMG_6287

A mesgiach, vagyis a kósersági felügyelő figyeli a munkámat.




 
A 10 legfontosabb tény a kóserságról

 

  1. A közhiedelem szerint a kóser azt jelenti, hogy tiszta. Valójában azt jelenti, hogy megfelelő, a vallási előírásokkal összhangban álló. Minden élelmiszer, amely ezeknek az előírásoknak megfelel, alkalmas a fogyasztásra. Ebben az értelemben nyugodtan mondhatjuk, hogy a kóser tisztát jelent.
  2. Mit és hogyan? – ezekre a kérdésekre adnak választ a kóserság szabályai, amelyek pontosan megmondják milyen állatokat lehet megenni, hogyan kell őket feldolgozni és elkészíteni. Az utóbbiak – például az állat előírásszerű levágására és kivéreztetésére vonatkozók – éppen annyira fontos szabályok, mint azok, amelyek az ehető állatok fajtáit sorolják fel.
  3. A Biblia szerint csak azokat a négylábúakat szabad megenni, amelyeknek hasított patájuk van és kérődznek. A birka, a marha, a kecske és a szarvas ide tartozik, azaz kóser. A sertés és a ló viszont tiltott. Az előbbi megkötés kizárja a ragadozókat, a rágcsálókat, a hüllőket, így többek között az oroszlánt, a nyulat és a kígyót. A kétéltűek és a rovarok is tiltottak.
  4. A vízben élő állatok közül azok fogyaszthatók, amelyeknek uszonyuk és pikkelyük van. Tehát a ponty kóser, a kagyló vagy a polip nem. Ami a madarakat illeti: nem szabad megenni a ragadozókat és a dögevőket. A csirke és a pulyka viszont kóser.
  5. A kóser állatok is csak akkor ehetők meg, ha kóser módon dolgozzák fel őket. Ez mindenekelőtt a sakterre, azaz a rituális vágására vonatkozik. A Tóra tiltja minden olyan élőlény fogyasztását, amely elpusztult, vagy nem rituális vágás útján ölték meg. A kóser vágás célja, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az állatnak, és minél több vért távolítsanak el belőle.
  6. A megfelelő vágáshoz hibátlan pengéjű kés szükséges. A kóser mészáros dolga a tiltott zsiradékok, inak, a belső részekben maradt erek, szennyeződések eltávolítása, valamint a hús teljes vértelenítése. Mindezek a munkák képzettséget kívánnak. A kóser hentes üzlete rabbisági felügyelet alatt áll.
  7. Az Írásban három helyen szereplő „ne főzd a gödölyét anyjának tejében” parancsolatból származik a hús és tej vegyítésének tilalma. A húsos és a tejes ételeket nem szabad ugyanabban az edényben készíteni, illetve tálalni – még különböző időpontokban sem. Ezért kell elkülöníteni a húsos és tejes ételek főzéséhez és elfogyasztásához használt edényeket és tányérokat. Szokás megjelölni őket, vagy más-más színűeket használni.
  8. Párvénak mondjuk azt az ételt, amelyik sem húst, sem tejet nem tartalmaz. Ide tartozik minden, ami a földből terem: a zöldségek, gyümölcsök, a kávé, a fűszerek, valamint a cukor és a só. De párvénak számít minden kóser hal, a tojás és a vegyi úton előállított élelmiszer. A párve ételeket mind a húsos, mind a tejes ételekkel lehet együtt készíteni és fogyasztani.
  9. A húsos étel után néhány órán át nem szabad tejest enni. Mivel a tej gyorsabban szívódik fel, ezért tejes étel után fél órát kell várni, mielőtt húst eszünk.
  10. Tréflinek nevezzük azokat az ételeket és edényeket, amelyek nem felelnek meg ezeknek a szabályoknak. Minden olyan edény, amelyben nem kóser élelmiszer főztek, tréflivé válik. Ilyen edényből még a kóser étel elfogyasztása is tilos. Az ilyen edények egy részét újból kóserrá lehet tenni, ez a „kaserolás”

    Sóletfesztivál a Kazinczy utcában – csak bab és gersli, de mégis sokkal több!

2015 augusztus 30. vasárnap, 10:00 – 21:00

Program:

 

  • 10:00-15:00 – Sóletfőző-verseny
  • 10:30-14:00 – Klezmer koncert
  • 14:00-15:00 – Pódiumbeszélgetés Fellegi Katalinnal, Fűszeres Eszterrel és Lovász József Domival Rangos Katalin moderálásában
  • 15:00-16:00 – Fűszeres Eszter bemutatja, hogyan készül az igazi sólet
  • 18:00-19:00 – Kántorkoncert
  • 19:00-21:00 – Sabatsong klezmer koncert

ricset08Sóletfőző-verseny

A versenyre benevezett 2 fős csapatok 10 és 16 óra között óránként mérik össze főzőtehetségüket. A 2-3 egymással versengő csapat a a hozzávalókból saját receptjük szerint válogatva 45 perc alatt készíti el sóletjét. Az így összeállított fogásokat a rendezők három óráig hagyják sülni a sütőben. A frissen elkészült sóletet az érdeklődő közönség megkóstolhatja és egy 10-es skálán szavazatával értékelni is tudja. A szavazatokat a Szavazópultnál kérjük leadni! 21 órakor a „zsűri” véleményének kielemzése után a helyszínen, illetve a zsido.com Facebook oldalán hirdetik ki a verseny győztesét/győzteseit.

Se terítő, se levesestál az asztalon

Egy átlagos kedd esti asztal. Nem nálunk.

Egy vallomással kezdeném: nálunk hét közben nincs az asztalon abrosz, és csak szombaton merem a levest leveses tálba, különben bizony simán felteszem az asztalra a fazekat, illetve legtöbbször a tányérba merem a vacsorát a tűzhelynél, és csak azt viszem az asztalhoz. 
Ciki lennék? Egy bunkó, egy igénytelen nőszemély, aki az alapra sem tanítja meg a gyerekeit?
Komolyan kérdezem.
Két éve voltam egy sajtótájékoztatón, ahol a családok étkezési szokásairól volt szó, és videókat is mutattak. Egyik családban – nem tartozik szorosan ide, de egy láthatóan szegény családban – az édesanya főzeléket főzött vacsorára, és nem tett az asztalra terítőt, úgy ültette le a családot. A mellettem ülők teljesen elképedtek a látottakon, de annyira, hogy egészen a hosszú esemény alatt nem tudtak napirendre térni efölött a szörnyűség fölött. Persze csendben lapítottam, hiszen én is csak a lemosható műanyag tányéralátétet teszem ilyenkor az asztalra, sőt, bevallom, olyan is van, hogy néha még az is a fiókban marad. 
Oké, a szombati ebédhez megadom a módját, megterítek rendesen, de van amikor egyszerűen nem jut rá időm. És leginkább nem is a terítésre nincs időm ilyenkor, hanem a bölcsis lányom és a kistini fiam mellett egyszerűen nem akarok naponta-kétnaponta terítőt mosni és vasalni.
A másik, az pedig a leveses tál megléte vagy hiánya.
Múltkor mesélni nekem egy nagyon kedves ismerősöm, hogy képzeljem el, vannak olyanok, akik nem átallanak a fazekat asztalra tenni, és nem merik át előtte a levest egy leveses tálba. Mielőtt szólhattam volna, hogy de hát sok családnak nincs is valódi levesestálja, megjegyezte, hogy egy sima porcelántálba is ki lehet önteni a levest, az is jobb, mint a semmi. Én ezzel is egyetértek, és valóban nem emlékszem olyan közös családi ebédre, amikor nagyanyám fazékban tette volna asztalra a levest, de manapság már egyszerűen erre se jut hétköznap idő. Különben is, egész más egy gyors krémelves, vagy egy aranyló tyúkhúsleves, amit különben is le kell szűrni a húsról, és a zöldségekről.
Vagy nem így van?

(Fotó: Pinterest)

Beszél-e többet valaki, mint egy hároméves kislány?

zali dumalLányom:
1, Anyu, látod mennyi migráns van ott?
2, Alaposan összedolgozzuk a lisztet a vajjal.
3, Iskolába készülök, mert már nagyon magas és okos vagyok.
4, Egy kis körömlakkozás nagyon jól állna nekem.
5, Látod milyen nagy a fejem? Már iskolában a helyem. De nem viccelek ám! (Itt arra gondol, hogy ő már sokkal magasabb, mint a babák a bölcsiben.)

Ezt az öt mondatot három perc alatt előadni a buszon, szerintem elképesztő teljesítmény. Azért van amikor, megpróbálok komoly maradni.

Nemrég arról beszélgettünk a barátnőmmel, hogy mennyire mások a kisfiúk és a kislányok. Mást játszanak, másképp viselkednek, akkor is, ha nem erőltetjük a “kisfiú autózzon, kislány babázzon” témát. 
Dávid például soha, semmilyen plüssjátékkal nem volt hajlandó játszani, egy kutyát kivéve, akivel szintén soha nem játszott, de esténként vele aludt. Egyébként a lányom is pont azzal a kutyával szeret elaludni, de ő már mindenféle szerepjátékba bevonja Kikötőt, aki azért kapta ezt a nevet a fiamtól tíz éve, mert egy kikötőben született árva kutya volt, mielőtt hozzánk került, legalábbis ezt mesélte Dávidnak. 
Dávid vonatozott, sőt vonat volt maga is, aki állomásokon állt meg, fordítókorongra hajtott, és igyekezett hasznos lenni. Igen, Thomas… Imádta később a kisautókat, és a Legot. Ő is sokat beszélt, de ő azért igényelte, hogy odafigyeljünk rá. Na, Záli más. Ha látja, hogy nem tudunk figyelni, mert éppen egymással beszélünk, dolgozunk, vagy alszunk (legalábbis úgy csinálunk, mintha aludnánk, hátha tényleg sikerül) akkor is nyomja a szöveget. Hosszú monológokba kezd saját maga szórakoztatására, és persze örül neki, ha mi is élvezzük a szöveget. 
Ő is imádja a Legot, szeret takarítani, segíteni a főzésben, a mosásban, a pakolásban, mindenben. De ő szerintem autószerelő, vagy informatikus is szívesen lenne, sokkal kevésbé veszi komolyan a fús-lányos társadalmi normákat szerencsére. Egy valamiből nem enged, fiús ruhát soha nem lenne hajlandó felvenni. Hogy honnan tudja ennyi idősen határozottan megkülönböztetni a kisfiú és a kislány darabokat a színét leszámítva, el nem tudom képzelni. Egyik esős, hideg napon, eég sokat kellett harcolnom vele, mire hajlandó volt egy mackónadrágot felvenni, ami valóban egy kisfiúé volt előtte, de megörököltük. Királylánynak születni kell. 
Beszél, ahogy kinyitja a szemét. Komoly Blaha Lujza verseny esélyes, képes sóhajtozással rávenni az apját arra, hogy kiszolgálja minden pillanatban, de számomra az a legdöbbenetesebb, hogy a bátyját mennyire irányítja. Egy kis műsírás – persze az első pillanattól hatalmas könnycseppekkel – és Dávid máris adja a kezébe a tabletet, szalad vele a játszótérre, vagy áll neki Boribont olvasni. 
Mind átlátunk rajta, a fiúk mégis meg lettek véve kilóra, és önként hajtják a fejüket igába. 
Imádom hallgatni az önmagának előadott meséket, ebből lehet a legjobban megtudni milyenek is vagyunk mi, a szülei. Milyen szavakat, mondatokat használunk gyakran, és hogyan lát minket viszont. 
A legjobb játékunk, amit még a nagy 11 éves fiam is imád, az a szerepcsere. Most én leszek a kisgyerek, és ti a szülők. Fél óra alatt azonnal kiderül, ha túl türelmetlen vagyok, vagy mint legutóbb, túl sok káromkodás hagyja el a számat mostanában. 
…sszameg, megégett a pirítós!
Persze majdnem beesek az asztal alá, amikor a lányom mondja, de azért nagyon el is szégyellem magam miatta. Tényleg ennyire csúnyán beszélek a gyerekek előtt? Egészen biztosan, hiszen ők a legjobb tükreink.

Nyárvégi grillparty

fuszereseszti (55 of 106)
Az év legmelegebb napján Sárospatakon grilleztünk. Nem kevesebbet dobtunk fel a rácsra, mint 30 padlizsánt, 60 szelet húst, 30 félbevágott krumplit, és persze volt sokféle saláta, és a végén desszert is. Most leírom, hogy érdemes előkészülni egy ilyen nagyobb “bulira”, mert egyszer mindenkinek eljön az a pillanat az életében, amikor egy osztálynyi embert kell jóllakatnia. Az, ha közben még este hétkor is 38 fok van a Bodrog partján, az csak némi extra a természettől.
Persze viszonylag könnyű dolgom volt, hiszen egy borászatban előadni ezt kapásból előny, pláne, ha a két fogás között Bábel Klára hárfa- és Kanyó Dávid fuvolaművész játszik. Na jó, ez most nem volt igaz, mert a valóságban a két koncertrész között vacsoráztak a vendégek, és nem fordítva, de hát ugye én az ételért feleltem, és nem a zenéért.
fuszereseszti (76 of 106)Szóval az előkészületekről: a padlizsánt meg kell gőzölni, így a rácson már nem kell majd neki 40 perc, csak maximum 10, és tökéletes lesz. A gőzölésre viszont oda kell figyelni, hogy nehogy túlfőzzük, túlsüssük, akkor ugyanis megreped a héja, kiereszti és a levét mire sütni kell. Úgy szoktam készíteni, hogy a nagy tepsit telerakom padlizsánnal, a sütőt pedig 170 fokra fűtöm elő. Amikor felmelegedett, a padlizsánokat befújom vízzel egy spricni segítségével, a sütő aljába pedig teszek egy kis tálkába forró vizet. Akinek van gőzős sütője, az mind megspórolhatja ezeket, és közben gondoljon arra, hogy én nagyon irigy vagyok 😉 A padlizsánoknak mérettől függően 20-35 percre van szükségük ahhoz, hogy belül elkezdjenek puhulni, de a héjuk még ne égjen meg, és ne szakadjon ki. Néha nyomkodjuk meg az ujjunkkal, és ha már puhának találjuk vegyük ki, és tegyük egy dobozba, amit addig ne fedjünk le, míg langyosra nem hűltek.
fuszereseszti (54 of 106)

Másnap hosszában félbe kell vágni, kicsit megkenni olívaolajjal, majd a vágott felével a rácsra dobni pár percre, épp csak annyira, hogy kapjon némi színt. Utána megfordítani, és megkenni a választott páccal, vagy megtölteni a töltelékkel. Ha töltjük, akkor a grillsütő tetejét pár percre érdemes lehajtani, hogy átforrósodjon az egész. Figyeljünk oda arra, hogy ne legyen túl erős a tűz, nehogy megégjenek a padlizsánok. Ha kellően fiatal, és maximum közepes méretűek voltak, akkor bátran meg lehet majd enni a teljesen puha héjukat is, de nem muszáj. Én kétfélét sütöttem, az egyiket egy pesztószerűséggel kentem meg: olívaolaj, fenyőmag, fokhagyma, citromhéj és lé, és petrezselyem, majd joghurttal locsoltam és szezámmaggal szórtam. A másik kicsit extrább lett, itt olvíaolajat összeturmixoltam mazsolával, chilivel, oregánóval, fenyőmaggal, majd amikor elkészült, pici zataarral fűszereztem.
fuszereseszti (85 of 106)Amíg a koncert el nem kezdődött, és a padlizsánok meg nem sültek, egy kis üdvözlőfalatot kaptak a vendégek, amihez a kedvenc IKEA-s tésztakosárkámat töltöttem meg roquefort krémmel. Ez roquefort, tejföl, sok fenyőmag vagy dió, kevés fokhagyma, némi bors és petrezselyem keveréke, mellé pár levélke salátát tálaltam mogyorós, naracsdresszinggel.
Azt vettem észre, hogy a grillezésnél általában a húst szokás a legjobban elszúrni. Ennek az az oka, hogy vagy túl erős a parázs, esetleg még tűz is ég rajta, ezért minden megég, vagy a grillfelelős annyira fél attól, hogy valami nyers marad, hogy inkább mindent kiszárít, a csirkemelltől kezdve a tarjáig, sőt, ha a marhasteaket is teljesen átsüti. Nem állítom, hogy mi még soha nem hibáztunk, ráadásul nehezített pálya ez, mert közben nagyon jókat lehet beszélgetni a vendégekkel, vagy borozgatni…
Úgyhogy ha tehetitek, szuvidáljatok le minden húst előre. Akkor egészen biztos, hogy minden szelet megfelelően hőkezelve van, és a közepe is épp annyira van kész, mint a széle, ráadásul jó előre, akár napokkal előbb el lehet készíteni. A hússzeleteket sütés előtt még zacskóval együtt fel kell melegíteni, 60 foknál nem melegebb vízfürdőben, majd a szeleteknek épp csak klassz kérget kell adni a rácson. Lehet választani, hogy a szuvidálás előtt, vagy utána kerül rá a pác és a fűszerek, én inkább az utána híve vagyok. Mielőtt rácsra teszem, bekenem a páccal, sőt olyat is szoktam, hogy miután leveszem, belemártom valamilyen hígabb páclébe, és úgy teszem asztalra.
Tényleg elképesztő könnyebbséget ad a módszer, pláne akkor, ha időre kell elkészülni egy fogással, mint esetemben, amikor a koncert szünetében vacsoráztak a vendégek, és nem értek rá várakozni, a húsra, viszont hamarabb se hívhattam ki az első pár embert, hogy öt szelet hús már kész, jöjjön aki éhes, mert kihűl 😉
fuszereseszti (86 of 106)A desszert egy grillezett nektarin, piskóta, Dulce de Leche, vaníliás, narancsvirágvizes tejszínhab. Fejenként egy egész nektarinnal érdemes számolni, amit kimagozva, félbevágva barna cukorral picit meghintve tolok a sütőbe, majd 180 fokon 15-20 percig sütök, végül a levével együtt dobozba teszem, és mehet a hűtőbe felhasználásig.
A Dulce de Leche-hez a LIDL-ben lehet mostanában konzerv sűrített tejet vásárolni, ezeket a konzerveket főzőm felbontatlanul 2,5 órát nagyon alacsony lángon, vigyázva arra, hogy a víz folyamatosan ellepje a dobozokat. Ennyi idő alatt a sűrített tej kellemes, karamelles pudinggá változik. Áhhhhh, sajnos imádom.
A tejszínhabot szifonban készítem, nem szoktam bele cukrot tenni, mert nélküle is épp eléggé édeskés, viszont vaníliakivonatot, és pár csepp narancsvirágvizet öntök bele, ez nagyon kellemes kontrasztja lesz a Dulce de Leche-nek.
Pohárba tálalom: fél hideg barack, kevés piskóta kocka, vagy valami jóféle keksz, Dulce de Leche, újabb barack, piskóta, Dulce de Leche és a tetejére sok hab. Senki, soha nem hagyta még a pohárban.
Az öteltért, és a meghívásért köszönet a Cuvée rendezvényháznak Sárospatakon. (Petra, neked is, elképesztő vagy!)
A fotókért pedig extra köszönet a http://www.gastro-marketing.hu -nak.

cuvee1

Fabric csokoládé nyeremény

fabric csoki1Jöjjön a csoki, hátha nekem is jobb kedvem kerekedik, ha ti örültök!
Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a Fabric csokikat a videókat forgató kollégám felesége készíti, aki annyira aranyos, hogy kóstolókkal szokott bombázni, főleg mióta megtudta, hogy a sajtokat jobban szeretem, mint a csokoládét. 
Most újra díjat kaptak, méghozzá nagyon komoly elismerést,  Great Taste Awards-tól, aminek a döntőjét a gasztronómia Oscar-díjaként szokták semlegetni, ahol a több mint 400 tagú zsűri szavazatai alapján dől el, kik az adott évben a legjobbak. Idén különösen büszkék lehetünk, ugyanis több magyar cég is kapott elismerést. A több, mint tízezer jelentkező közül három magyart értékeltek két csillagra, és öt termék nyert egy-egy csillagot.
És hát hol lenne a Fabric csoki, ha nem a két csillagosok között?!
Ez a komoly elismerést a  citromos-fahéjas fehércsokijaval érdemelték ki, amiből most ki is sorsolok három táblával. Egy kérésem van csupán, vagy gyertek el érte a Dózsa és Thököly sarkára, vagy várjunk a postázással pár hetet, amíg a legmagasabb hőmérséklet is 18-20 fok közé süllyed, mert nagyon sajnálnám, ha megolvadna. Kóstoltam ugyanis, és elképesztően finom! Mégiscsak szeretem csokit. Is. 
Jöhetnek a levelek a nyeremeny kukac fuszereslelek pont hu címre. 
írjátok meg, hogy hívják a csokoládémesterét a Fabricnak! 

Tanszervásárlás és nosztalgia

690380923
Előjáróban csak annyit, hogy a 1980-1981-es tanévben is volt ám tornakönyv. Tudom, mert az enyém sajnos elszakadt.
Bevásároltam tanszerekből, füzetekből, és annyi emlék rohant meg a saját gyerekkoromból, hogy muszáj leírnom őket. 
Félfamentes rajzlapot kerestem, de olyan minőségben, amire lehet rajzolni vagy festeni. Ez elég furcsán hangzik, de az irodaszer boltban az eladó nem értette a problémámat. Az a csomag rajzlap ugyanis, amit találtam, annyira rettenetes minőség volt, hogy se a vízfesték, se a színes ceruza nem hagyott volna rajta nyomot. Újrafelhasznált papír és fa keveréke, hatalmas foltokban a bedarált papírból, közte néhány forgács, viszont a vastagsága kb. fele volt a hagyományosnak, annak ellenére, hogy a súlya nyilván megvolt.
Az eladó szerint mindenki ezt viszi, mert az az olcsó, de ha drágát keresek, az is van, hátul.
Nagyon szíven ütött ez a mondat. Én ugyanis nem drágát kerestem, hanem jót. Tudom, hogy nagyon olcsón nem lehet olyan minőséget előállítani, de azért egy sima félfamentes rajzlapnak is van némi minőségi követelménye. Ilyesmire gondolok: ne legyen annyira sötét, hogy ne látszódjon rajta a rajz, szívja a vizet, ha vízfestékkel festenek rá, viszont ne legyen olyan vékony, hogy azonnal kilukadjon, átázzon. 
kids-drawing-2És ennek kapcsán gondoltam bele abba, hogy mennyire igazságtalan a világ. Magyarországon nekünk szülőknek kell az ilyesmit beszerezni, bár nyilván az esetek többségében sokkal jobban jár ezzel a gyerek, így legalább a többségnek van azért rajzlapja. Akiknek viszont a szülei nem képesek megvenni a darabonként 2-3 forinttal drágább változatot, azok bizony már a rajzórán hátrányba kerülnek. És nem azért, mert ők nem tudnak rajzolni, hanem azért, mert egy rossz lapra nem élmény, legalábbis nem akkora élmény a rajzolás. Ugyanez a zsírkrétával, csak talán még hatványozottabban. A jó – és nyilván drága – zsírkréta tele van pigmentekkel, kellően zsíros és puha, így gyönyörű, telt színeket lehet vele létrehozni. Míg a másik alig látszik, vagy darabos, könnyen törik, minden baja van.
first-day-of-schoolAmikor én voltam kislány, nem lehetett túl sok zsírkréta vagy vízfesték közül válogatni, de volt egy rettenetes rém, a kínai fajta. Nagyon jól nézett ki, 24, sőt 36, a nagyon menőknek akár 48 színben is pompázott az első napokban, de nagyon hamar odalett az öröm, amikor csak attól darabokra tört, hogy kicsit rányomtuk a rajzlapra, vagy ne adj isten, leejtettük a földre. A legrosszabb mégis az volt, hogy ha már egy rétegben rajzoltunk vele a lapra, a következő felszedte azt. Meg tudtam tőle őrülni. 
Így teljesen egyetértek azzal az elsős tanítónénivel, aki azt kéri a szülőktől, hogy ha lehet, a zsírkrétára ne sajnálják a pénzt és vagyék meg a drágábbat. Egyszerűen öröm vele dolgozni.
Ugyanez a füzetekkel. Kapható füzet egészen olcsón is, vékony lapokkal, olyan szörnyű minőségben, hogy ha az egyik oldalra akár ceruzával írunk is, a másik oldalt már lapozhatjuk is át, mert teljesen átlátszó.
A barátnőm, aki Németországban él, épp most mesélte, hogy bár az összes füzetet és ilyesmit az iskola szerzi be náluk, azért persze ki kell majd fizetni, de így legalább minden gyereknek ugyanolyan lesz az osztályban, illetve egy valamit kértek tőlük, egy 200 eurós iskolatáskát az elsősöknek. Ettől kissé megrémültem, mert amikor Dávid volt elsős, szerencsére egyáltalán nem kellett hazahordani a cuccokat, csak hétvégén pár dolgot, így mi a komoly iskolatáska terhétől meg is szabadultunk, most pedig hatodikosként már rég csak menő hátizsákokat hajlandó hordani, amiből egy jobb darab is messze alulmúlja a 200 eurós árat. Ennek ellenére megnéztem a boltban, és persze itt kapható 40.000-ért hercegnős és Pókemberes változat, de ez szerencsére ritka, inkább 20-25 ezer körül adnak egy drágábbat, olcsót pedig már 7-8 ezerért kaphatunk. Itt is a szülők aggodalmára játszanak, hiszen ki szeretné, ha a gyereke gerincferdülést kapna a rossz táska cipelése miatt? Arról nem is beszélve, hogy mint megtudtam, a drágább táskák nem borulnak fel, így ha óra közben ki kell szedni belőle valamit, akkor csak bele kell nyúlni, és már elő is húzható az olvasókönyv.
Mai napig emlékszem, amikor mi vettük a táskámat apukámmal. Kék volt, nagy bánatomra, mert épp semmilyen lányos színben nem volt kapható. Viszont a tanítónéni javaslatára álló téglalap alakút kerestünk, mert az sokkal jobban tartja a gerincet, mint a fekvő. Voltunk az Ápiszban a “Felszab” téren, a Corvinban, a Skálában, meg ki tudja még hol, mire Miskolcon szerzett valaki egy ilyet 😀 Nem akarom fényezni a felmenőimet, de kevés szülő tette ezt meg az osztályomból. 
ff798984e361b7e09efc13273e6e1338Viszont anyukámnak egy csodás ötlete támadt, a mukahelyéről hozott valami puha, átlátszó, vastag nejlonfélét, ami nagyon tartósnak tűnt, és azzal kötötte be a könyveket, szintén a tanítónéni tanácsára, aki szerint nem jó, ha nem látjuk a borítót. Első nap az összes könyvet betettük a csodás táskába, majd bent az osztályban ki kellett volna szednem, és áttenni a padba. Csakhogy ez a remek műanyag borító tökéletesen tapadt a műanyaggal bélelt iskolatáskához, és nem csak hogy tapadt, de teljesen ki is töltötte azt. A könyvek nem mozdultak. Húztam, forgattam, megpróbáltam kiborítani, de megbonthatatlan egységet képeztek.
Sírva kértem Adrienn barátnőmet, hogy segítsen. Innen kezdve ketten húztuk, de továbbra sem mozdult. És akkor kitaláltuk, hogy ha egy könyvet ki tudnánk valahogy operálni a táskából, akkor utána könnyű dolgunk lenne. Az az egy pedig a legvékonyabb, a tornakönyv lett. (Igen, úgy tűnik, ezt nem most találták ki, amikor a kötelező mindennapi testnevelést, hanem már hamarabb. Pálcikaembereken mutatták be a gyakorlatokat, de szerencsére soha nem használtuk a könyvet.) 
Ahogy valahogy a két borító közé sikerült bepréselni a kezünket, és megfogni a lapokat, elkezdtük húzni a könyvet. Éa lapok jöttek, a könyv pedig elszakadt, méghozzá több helyen. Mai napig emlékszem a rémületre, hogy mi lesz velem, ha ezt észreveszi a tanító néni. Az is lehet, hogy világgá kell majd mennem, de hogy fekete pontot kapok, az biztos. Aztán szerencsére semmi nem lett, a tornakönyvet amúgy is a folyosóra kellett kivinni, a “mindentudó doboz” és “számláló hasábok” mellé.

Még mindig az egyik legjobb köret a zsemlegombóc

IMG_6156Az utóbbi napokban többször is szembejött a zsemlegombóc. Vagy én készítettem, vagy az étteremben volt az étlapon (de valóságban sajnos elment a konyhalány, aki mindig készítette, és a szakács nem áll neki).
A barátnőm azt mesélte, hogy utoljára akkor evett, amikor még élt a nagymamája, mert az anyukája nem készíti, neki fogalma sincs hogy kell, de tuti nagyon macerás. A másik barátnőm pedig fagyasztva szokta venni, mert az egész család imádja, de nincs ideje elkészíteni.
Nos, nem mondom azt, hogy annyira egyszerű, mint kifőzni egy spagettit, ráadásul attól kicsit több mosogatnivalóval jár, de egy hétvégén szerintem simán belefér. Mindennel együtt 40 perc alatt elkészül, és azért a házi zsemlegombóc sokkal jobb mint a bolti. Elrontani egyféle képpen lehet, mégpedig a rosszízű legolcsóbb zsömlével, amit enni sem szeretünk, alapanyagként felhasználni pedig tényleg nem érdemes. 
Én többféle képpen készítem, attól függően, hogy mi mellé kerül majd. A vadas mellé alap, igaz, a krumpligombóccal van versenyben, de mivel kétféle vadast is főzünk, már szokássá vált, hogy a “magyaros” vadas körete a zsemlegombóc, míg a “zsidós” vadas körete a krumpligombóc.
Ezenkívül néha teszek bele dinsztelt hagymát, néha nem. Hol vajjal készítem, hol zsírral. Petrezselymet mindig adok hozzá, de gyömbért csak néha, főleg akkor ha vad mellé tálalom. Imádom ha nagyon apró libatepertő is van benne, ami inkább csak pörc. Ha vajjal készítem, akkor sokszor reszelek bele kevés sajtot is, általában akkor, ha valamilyen vega ragu mellé kínálom.
Egyébként a zsemlegombóc nem csak nagyanyáink kedvence volt, hanem a francia konyha egyik remeke is Quenelles de pain néven, és leginkább az alakjában különbözik a magyar testvérétől: általában hosszúkás, csúcsos a formája.

zsemlegombocAz alap:
5 db szikkadt zsömle 
12 dkg libazsír vagy vaj
1/2 fej hagyma (el is maradhat)
3 db tojás 
30 dkg liszt
3 dl víz
só, bors
1-2 csokor petrezselyem
2 kk frissen reszelt gyömbér (el is maradhat)

A zsömléket apró, félcentis kockákra vágjuk. Sütőben aranybarnára pirítjuk. (Itt lehet szerintem csak elrontani, ha nagyon kiszárad.) 
Közben a zsiradékon megfonnyasztjuk a hagymát, ha teszünk bele. Ha nem, akkor csak megolvasztjuk, majd belecsorgatjuk a tojás, liszt és víz keverékébe, amit tkp. egy hígabb nokedlitészta. 
Ha nincs kedvetek mennyiségeket méregetni, akkor sima nokedlitésztával is működik a recept!
Sózzuk, borsozzuk, majd mehet bele a petrezselyem, esetleg a gyömbér, vagy pörc, vagy sajt.
A masszát a zsemlekockákhoz keverjük, és 15 percig pihentetjük, majd diónyi gombócokat formálunk belőle. Forró sós vízben kb. 10 percig főzzük őket. Érdemes egyet szétvágni!

Ha van kedvetek, akkor a friss zsemlegombócot meg is piríthatjátok főzés után kevés vajban vagy zsírban.FullSizeRender

Sok minden a kenyérről

kovaszos kenyer 21A történészek egyetértenek abban, hogy az első kovászolt kenyeret az egyiptomiak készítették árpából és kölesből, de még nem kemencében, hanem csak egy felforrósított kőlapon sütötték. 
Erről, vagyis pont a kovász hiányáról a biblia is részletesen megemlékezik a zsidók kivonulása kapcsán. I. e. 1250 körül történt, amikor a zsidóknak gyorsan kellett elhagyniuk Egyiptom földjét, és nem vittek magukkal kovászt, kénytelenek voltak kovásztalan kenyeret enni, vagyis pászkát. 
A görögök rostélyon sütöttek lepényszerű kenyereket, de a régészek már abból a korból is találtak sütőszerű alkalmatosságra utaló nyomokat is. Ezek a kenyerek már készültek néha búzalisztből is, de leginkább rozs- és zablisztet használtak.
A rómaiak kenyerei igencsak különlegesek lehettek, főleg az előzőekhez képest, ők ugyanis már téglából és agyagból tapasztott kemencét használtak, és a kenyértésztát többféleképpen fűszerezték is. 
A gallok pedig árpasörrel dagasztották a kenyerüket, majd hatalmasra kelesztették, ami igencsak újdonságnak számított akkoriban, így messze földön híres pékek voltak. 
Ennek ellenére igazi pékekről, pékmesterségről csak a középkortól beszélhetünk. Ekkortájt kezdtek a pékek sokféle kenyeret és péksüteményt sütni, nem csak egyféle jól beváltat. Megjelent a tejjel, sörélesztővel, és sóval történő kelesztés. A kenyerek ettől igazán ízesek lettek, és már a formájuk sem lepény, hanem sokszor hosszúkás, a mai kenyérre emlékeztető. 
Boulangerie_Viennoise_formerly_Zang's_-_1909Érdekes, hogy Franciaországba, a crossiant – amit sokáig csak bécsi kenyérnek hívtak a helyiek –  August Zang osztrák férfi vitte, aki Boulangerie Viennoise, vagyis bécsi sütöde néven nyitott pékséget Párizsban. A croissant eredetije az osztrák kipfel, amiből jófülű olvasók már sejthetik is, hogy a magyar kifli is származott. Zang egyébként nem erről volt a leghíresebb, hanem az általa alapított és kiadott Die Presse lapról. Sokan egyébként a bauette-t is Zangnak tulajdonítják, de erre semmilyen bizonyíték nem akadt, és hagyjunk meg valamit a franciáknak is. 
A mai kenyereket, legalábbis azokat, amiket Magyarországon “a kenyér” néven emlegetünk, leginkább búzalisztből sütik, és kovásszal, élesztővel, vagy mindkettővel készítik. Az élesztő és a kovász közötti különbség csupán az az élesztő forrása. A kész élesztőt vásárolni tudjuk, míg a kovásznál a vad élesztőgombákat valamilyen módon össze kell gyűjtenünk, be kell fognunk.
Az élesztőgombák gyors növekedéséhez víz,  viszonylagos meleg és némi tápanyag, vagyis leginkább szőlőcukor szükséges. Az élesztőgomba cukorhoz a keményítő bontása során jut. A cukorból alkohol, és széndioxid keletkezik, ami szépen lassan megemeli a tésztát.  
Manapság, amikor annyi rosszat hall az ember a kenyérhez adott adalékanyagokról, és egyre jobb sütők kaphatóak mindenképp megéri néha kenyeret sütni otthon. Én gyakran teszem, és szinte mindig kovásszal. Sokkal kevesebb munka van vele, bár első olvasatra talán macerásabbnak tűnik a kovász miatt, de nem az. Kedvet egy könyv csinált hozzá három évvel ezelőtt, amit a kórházban olvastam, amíg arra vártam, hogy a tizedik hónapban végre megszülessen a fiam. Anthony Bourdain, A konyhafőnök vallomásai című könyvében, amiben kollégája, egy alkoholista, narkós szakács remek pékárukat süt. Olyannyira remekek ezek a kenyerek, hogy állandó hiányzásait is elnézik neki a munkahelyén, csak süssön. Egy nagy tartályban tartja a kovászt, amit kurvának hív, és részegen fetrengve is eszébe jut, hogy meg kell etetni. Etessétek meg a kurvát! 
h-kovászoskenyér-600x4501A kovászos kenyér több okból jobb, mint az élesztős:
Sokkal könnyebb, lukacsosabb kenyeret kapunk.
Mivel a tészta hígabb, sokkal könnyebb a dagasztása is.
Sok kelesztési idő kell neki, ezért két részletben készül, nem lesz elegünk belőle.
Hozzávalók:
30 dkg kovász
60 dkg kenyérliszt
1 ek sikér (jó lisztnél el is maradhat)

Annyi víz, hogy a nokedlitésztánál sűrűbb tésztát kapjunk, ami nagyon ragacsos, de a dagasztás után az edény falától elválik. (hígabb kalácstészta sűrűség) Nem lehet pontos mennyiséget adni, kb. 2 dl, de volt már, hogy 3,5 kellett bele.
Kovász: Az első adagot gyorskovásznak csináltam, ezzel nem kell egy hetet vacakolni.
15 dkg liszt
1,2 dl langyos víz
2 kk méz
1 dkg élesztő
Jól összekeverni, és egy magas befőttes üvegben 12 órát hagyni. Erősen cefre szaga lesz, jól felhabzik, megkel. Kétszer megkeverem, és hagyom újra felfutni. Utána lezárom a tetejét és mehet a hűtőbe. Ha használok belőle, akkor már csak hasraütésszerűen keverek bele újra lisztet és vizet. 1-2 óra alatt újra elszaporodnak benne a gombák, párszor keverem, mehet vissza a hűtőbe. Ezt hívják etetésnek. Ha nem használom, három hétig is eláll. Az ezzel készült kenyér tovább marad friss, de ami a legfontosabb: sokkal, de sokkal finomabb!
A tésztát géppel dagasztom. (Nem kenyérsütő, hanem robotgép) kb 15 percig.
Egy nagy kelesztőtálba teszem, amit előtte jól kiliszteztem, esetleg megszórtam magokkal, hogy ne ragadjon bele. Szobahőmérsékleten 8-9-10 órát kelesztem.
A sütőt előmelegítem 300 C-ra, egy öntöttvas lábossal együtt. Amikor felmelegedett leveszem a hőmérsékletet 240 C-ra, és a forró lábosba beleöntöm a kenyeret. Lefedem, 20 percig 240 C-n, majd további harminc percig 200 C-n sütöm.
Ettől persze sokkal, de sokkal izgalmasabb a szőlőszemeken élő élesztőkből készült kovász, amit most, hogy lassan kezdődik a szüret, mindenképp érdemes kipróbálni!
Legjobb eredményt a forrásban lévő must habjának felhasználásával lehet elérni. Ez a hab ugyanis tele van élesztőgombákkal, nem kell sokat várni arra, hogy a megfelelő mennyiségű gomba összegyűljön a levegőből. Nem kell félni, nem lesz a kenyér se csúnya, mint a hab, se must ízű. Persze idő ennek is a kelesztéshez, és sajnos pontos recept sincs, mert az eredmény nagyban függ attól, hogy a habban mennyi élesztőgomba található, de azt gondolom, egy őszi hétvégén mindenképp megéri ezzel elmolyolni otthon, főleg ha van egy kis gyerek segítség. Sokat lehet tanulni a nap alatt, és közben jókat lehet társasozni is, amíg a tésztánk dagad.


Létezik egy olyan recept is, ami szerint összetört szőlőszemeket kell a kovászhoz adni. Ezzel is nagyon jó eredményt lehet elérni, de kicsit lassabb. Minden esetre annak, aki nem tud musthabhoz hozzájutni, mert nincs szőlőjük, mait le kéne szüretelni, inkább ez a módszer marad. A gyümölcs héján ugyanis rengeteg megtelepedett élesztőgomba található, és a kelesztés alatt lényegében ezt tenyésztjük tovább. Ennek a kovásznak Olaszországban biga a neve, amit néhol la madre-nak, vagyis anyának becéznek, és van ahol nem szőlővel, hanem komlóvirággal készítik, de ezt a fajtát még komló hiányában sajnos nem próbáltam, pedig csodákat olvastam az ízéről. Na, majd egyszer.
szuret
Egy szó, mint száz, süssetek kenyeret otthon. Akár élesztővel, akár kovásszal de ha semmi sincs, akkor szódabikarbónával. Ettől egyszerűbb kenyér ugyanis nincs.
Ír szódás kenyér:

45 dkg liszt 
2 tk só 
1 tk szódabikarbóna 
4 dl élőflórás kefír
Minden alapanyagot jól összekeverünk, alaposan átgyúrunk. 
Cipó alakúra formázzuk, a tetejét x alakban bevágjuk, majd egy sütőpapírral bélelt vaslábosba, esetleg kis tepsibe helyezzük.  200 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt ropogósra sütjük.
Tehetünk bele sok mazsolát is, nagyon finom vele!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!