Figyelmeztet az ENSZ: éhínség jöhet

A Föld napja alkalmából érdemes ma ezen is elgondolkodni.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének elnöke, José Graziano da Silva figyelmeztette a világot, hogy hatalmas gondban van a mezőgazdaság, és ha nem teszünk valamit a termelés szerkezetének átalakításáért, akkor még sokkal többen fognak éhezni a világon, mint manapság.
Food and Agriculture Organisation elnöke szerint azonnal neki kell látnunk a feladatnak, mert a klímaváltozás miatt már most is komoly problémákkal kell szembenéznünk bolygónk népességének élelmezésével kapcsolatban, de a helyzet rohamosan romlani fog.

Jelenleg több, mint 7,3 milliárd ember él a földön, és ez a szám rohamosan gyarapodik. Egészen ijesztő adat, hogy csak 2015-ben több, mint 1,5 millió hektár erdőt irtottunk ki a földön, a talajerózió miatti földveszteség 2 millió hektár, a sivatagosodás miatt elvesztett földterület pedig 3,5 millió hektár, és még az év felénél sem járunk.

A földön 800 millió ember alultáplált, viszont ennek pont a kétszerese a túlsúlyosak száma. Ez az arány bizony változni fog, és nem azért, mert jobban figyelnek majd a jóléti társadalmak lakói a súlyukra, hanem mert egyre több ember születik, és egyre többen éheznek majd. Annak ellenére, hogy az utóbbi 10 évben csaknem 100 millióval csökkent az éhezés és alultápláltság áldozatainak száma, még mindig 805 millió ember nem jut alapvető élelmiszerekhez. 2025-re közel 3,4 milliárd ember fog vízhiánnyal sújtott területen élni, 2050-re pedig kétszer annyi élelemre lesz szükség a Földön, mint ma. A világnak ezen a felén sajnos a megtermelt élelmiszer harmada a szemétben végzi, pedig ebből akár többször is jól lehetne lakatni az alultáplált, éhező embereket. Ez a kettősség arra világít rá csupán, hogy milyen rosszul gazdálkodunk azzal amink van, és mennyire nem megoldott a segélyezés. Ha tudatosítani lehetne a jóléti társadalmak polgáraiban, hogy az élelmiszeripar micsoda károkat okoz  a Földünknek, talán kisebb lehetne a pazarlás, ezáltal alacsonyabb mértékű a környezetszennyezés.
Fenntartható mezőgazdaság lenne a cél, de van ebben az egész helyzetben némi ellentmondás. Maga a mezőgazdaság fenntarthatatlan a mai formájában, hiszen az ipari formáját a fosszilis energia tartja fenn. Márpedig a 7,3 milliárd ember bármilyen szintű táplálását csakis ipari körülmények között lehet megoldani. A műtrágya is kőolajszármazék, és a mezőgazdasági gépeket is kőolajszármazék hajtja. Ugyanakkor hiába műtrágyázzuk a talajt, hogy több növényt termeszthessük, vagyis több embert etethessünk, a talajeróziót csak felgyorsítjuk.
Az Észak-Amerikai prérik talaját alig több, mint 200 év alatt sikerült szinte teljesen leamortizálni, ami a folyókkal szépen lassan lecsorgott a folyótorkolatáig, majd onnan a tengerbe. Mindenhol egyre vékonyabb, kihasználtabb, így rosszabb minőségű a termőtalaj a világon.

Logikus lépés lenne jóval kevesebb húst ennünk, vagy teljesen áttérni a bio és egyben vegetáriánus étkezésre, csakhogy a vegyszereknél csak a kórokozók és kártevők okozhatnak még nagyobb problémát a világban. Ha nem permeteznénk (vegyszerekkel), hanem organikus gazdálkodást folytatnánk, nyilván csak töredékét tudnánk megtermelni a növényeknek, és azok is sokkal többe kerülnének.
Magyarországon pedig egy csapadékos évben bizony a teljes gabonatermés emberi fogyasztásra alkalmatlanná válhatna az aflatoxin miatt. 
Sajnos a bio élelmiszer csakis a jómódú Nyugat-Európai és amerikai emberek kiváltsága, esetleg azé a pár száz, a világtól jelenleg még teljesen elzártan élő bennszülötté, aki valahol az Észak-Amerikai őserdőben él, bár hozzá is egészen biztosan eljutott már a “civilizációból” a savas eső.

Másik hatalmas probléma az ivóvíz, amiről szeretjük azt gondolni itt Magyarországon, hogy jól állunk, de ha belemélyedünk egy víztisztaságot vizsgáló tanulmányba, rögtön kiderül, hogy sok helyen hazánkban sem  túl biztonságos, különösen csecsemők, kisgyerekek részére. Itt megint előkerül a műtrágyázás kérdése, ugyanis a földből kimosódott, természetes vizeinkbe és a talaj mély rétegeibe került, majd felhalmozódott nitrát, erősen természetkárosító, és az emberre is veszélyes. Jelenleg a Földön 700 millió ember nem jut megbízható ivóvízhez.

A tudósok szerint mindössze 40 évre elegendő kőolajtartalékunk van már csak a világon, aminek az ára folyamatosan növekedni fog, így a belőle előállított műtrágya is, ebből fakadóan a gabona, és más kultúrnövények ára is drágulni fog. 

Olajmező Mexikóban

Szerencsére földgázból még jobban állunk, talán 160 évre is elegendő a mennyiség, de tisztán látható, hogy valóban valamilyen nagyon gyors megoldásra lenne szüksége mindannyiunknak.

A világon átlagosan az egészségügyi kiadások harmadát költik katonai kiadásokra, de ez az arány akár a közeljövőben meg is fordulhat, annak ellenére, hogy sem egészségesebbek nem leszünk, sem kevesebben nem fogjuk igénybe venni a kórházakat. A globális víz és élelmiszerhiány könnyen zavargásokat, háborúkat okozhat, a háborúnál pedig semmi sem drágább. 

Egészen egyszerűen nem dughatjuk tovább homokba a fejünket, nekünk is változtatnunk kell amin csak tudunk, még ma!

India

Mit tehetünk saját magunk?

A legfontosabb, hogy komolyan vesszük a problémát, és nem csak a “nagyhatalmaktól” várjuk azok megoldását. Igyekezzünk a lehető legtöbb  helyen megújuló energiaforrásokat alkalmazni. Részesítsük előnyben az újrahasznosítható termékeket, azt, (valóban, és rövid időn belül) ami lebomlik. Ne használjuk felesleges csomagolóanyagokat. Együnk kevesebb húst, több helyben termesztett idényzöldséget és gyümölcsöt. Kérdezzük meg a zöldségest, hogy ugyan miért kerül annyiba a szatmári alma ősszel, mint a világ másik részéről érkezett banán, és aztán válasszuk az almát. Ha módunk van rá, támogassuk a helyi termelőket! Tudom, hogy az olasz paradicsomkonzerv sokkal jobb ízű és sajnos néha olcsóbb is, mint a termelői piacon a paradicsomlé, de ha rendszeresen vásárolunk valakinél, akkor igényeink is lehetnek ám! Ha csak nem veszélyes a csapvíz a lakóhelyünkön, akkor ne vegyünk ásványvizet, ha mégis, akkor legalább legyen magyar. Tényleg nem értem, hogy miért hoznak ide műanyag palackba zárt lengyel ásványvizet több száz kilométerről! Persze a lengyel vodka az más tészta.
Szelektáljuk a szemetet, ha kertes házban lakunk, akkor komposztáljunk is. 2015 a talaj éve, ültessünk fákat, meggátolja a talajeróziót.

Jó hír, hogy a világon majdnem annyit költenek oktatásra, mint egészségügyre. Remélem ez a szám is nő majd, például a katonai kiadások terhére. A gyermekeink a jövő, nekik kell nagyon okosnak lenniük, ha szeretnénk, hogy tovább élhessen az emberiség! Ne feledjétek, nemsokára 10 milliárdan leszünk, és a kőolaj készletek már csak 40 évre elegendőek!