Fűszer és Lélek

Végre, spárga!

spargaNem messze laktunk a Nagycsarnoktól, és minden tavasszal megfigyelhettem, ahogy a német turisták eszüket vesztik, amikor észreveszik a spárgát a standokon. Nagyon érdekes volt, hogy ez zöldségért, ami nekünk drágának tűnt, de nekik alighanem fillérekbe került, ekkora felhajtást csináltak. Tucatszám vették, hangosan nevettek és kiabáltak a busz többi utasának, hogy nehogy ők kimaradjanak az évszázad bizniszéből, az olcsó magyar spárgából. Mai napig hihetetlen számomra, hogy ennyire megérte, hiszen felvitték a turistabuszra, és ha az azonnal hazaindult is Németországba, akkor is jópár órán át aszalódott a melegben. Na jó, ha magamra gondolok, amikor Londonból hozok haza zöldséget, vagy a ridikülömben kézipoggyászként egy gyönyörű steaket, az persze egészen más, és nyilván mindenki megérti.
Szóval mi nem ismertük a spárgát, senki se kergetett az ebédlőasztal körül, ha nem ettem belőle, ugyanis nem volt és kész. Aztán a nyolcvanas évek elején, az egyik Magyar Konyha olyan meggyőző cikket írt róla, hogy apu kiszaladt a piacra és vett egy csokorral. Krémleves készült belőle, a spárgafejek szakszerű blansírozása mellett. Arra emlékszem, hogy végül is meg lehetett enni, de nem repetáztunk, és édesapám kicsit duzzogott, amiért nem estünk hanyatt. 
“Magyarországon hasonlóan a többi európai országokhoz már a 15–16. században ismerték, de a 20. század elejéig a spárga csak a főúri kertek növénye volt. Lippai János az 1666-ban megjelent Posoni kert című könyvében már a következőket írja: “Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. Aki olajjal elegyített megtört spárgával megkeni magát, azt a méhek meg nem csípik.”
Üzemi termesztése az 1920-as években alakult ki. Vetésterülete 400 hektárt ér el. A jó exportlehetőség következtében 1962-ben a spárga termőterülete 1180 hektárra növekedett, ami 1981-re 142 hektárra esett vissza. Hazánkban 2009-re a termőterülete megközelíti a 2000 hektárt, a termésmennyisége pedig 3000 t/év feletti.”  (Wiki)
A spárgának is van egy csomó gyógyhatása, meg sok benne a rost, és nyilván a nyomelemekben is bővelkedik, de hát mi nem?! Azért az, hogy az egyik magyar neve a nyúlárnyék, az mégis nagyon különleges növénnyé teszi.
Minden tavasszal nagyon várom, egyike a valóban szezonális ételeknek, szerencsére nem lehet kapni télen vagy nyár közepén. Nálunk ilyenkor spárga van spárgával, úgyhogy egészen biztosan állíthatom, hogy tudom, hogyan kell elkészíteni. Persze, lehet belőle sokfélét főzni, de az az igazság, hogy nem érdemes. Spárgakrémlevest már csak akkor szoktam, ha két hete esszük, és még mindig nem unjuk. Talán a legjobb módja a felhasználásának, ha mindenképp receptet kellene mondanom, a rizottó. Egy jó spárgás rizottóval bármikor le lehet venni a lábamról. Egyébként pedig:
A fehér spárga végéből vágni kell, addig ameddig fás. Erre nincs recept, ha szerencsések vagyunk, és jó minőségű spárgát sikerült venni, akkor keveset. Utána krumplihámozóval megpucoljuk, majd blansírozzuk. Igyekezzünk minél vastagabb, friss spárgákat vásárolni! Friss a spárga, ha a csúcsok vagy szakszóval a sípok zártak, és nincsenek kiszáradva.
A blansírozást nem érdemes megspórolni a spárgánál. Forraljunk egy csipet sóval egy akkora lábosban vizet, amekkorában kényelmesen elférnek a spárgák. Közben egy nagy tálban készítsünk jeges vizet. Vagy jégakkut tegyünk a vízbe negyed órára, vagy sok jégkockát tegyünk bele. Dobjuk a spárgát a forró vízben pontosan 2 percre, majd szűrőlapáttal tegyük át a jegyes vízbe egy percre. 
Tulajdonképpen a spárga már kész is, de én még ezután meg szoktam forgatni egy pillanatra forró vajban, esetleg libazsírban. 
Klasszikusan adhatjuk lágytojás mellé, de fantasztikus hollandi mártással is, és mi imádjuk mellé a citromos, szerecsendiós tejszínes mártást is. Ha jót akarunk, ne süssünk mellé húst, mert csak elveszi a figyelmünket a valóban nagyon finom zöldségről, de persze körteként sem utolsó!
A zöld spárgával még könnyebb dolgunk van, mint a fehérrel, ezt csak el kell törni felhasználás előtt, és a nem fás részt már fel is használhatjuk. Nem kell pucolni. 
Spárga füstölt libamell-gombóccal
Krémes spárga kosárka
Egymilliomodik spárgakrémleves a világon

milliomodik-spárga3

Csoki, banán, kévé. Ezek sem lesznek már pár év múlva.

kakaobab
Szinte naponta halljuk, hogy pár évtized múlva luxuscikk lesz a kávé, és nem lehet majd csokoládéhoz jutni. Halljuk, de nem hisszük el, mert innen, a szupermarket polca mellől hihetetlen. A kávé olcsó, mindenhol elérhető, és olyan áron és minőségben vehetjük meg, amilyenben csak akarjuk. Ha megteszi a neszkávé, akkor azt iszunk, de ha már kávénerd-ök vagyunk, mint mostanában oly sokan, akkor komoly gondot fordítunk arra, hogy hol termett, miként pörkölték, hány bar nyomással főzik, és kitudja még mi mindennek. Valóban nehéz elhinni, hogy mindez a közeljövőben eltűnhet, hiszen jó érzékkel próbálják ezt az infót elbagatelizálni a kereskedők, és az árán sem látszik még a terméknek. 
Aki szokott tonhalat vásárolni, akárcsak konzerv formájában is, az tisztában van vele, hogy ha így megy tovább a tonhalak halászata, akkor 5 év múlva elbúcsúzhatunk ettől a halfajtától. Ez már bizony látszik az árán, évről évre jóval drágábban lehet csak megvásárolni. 
Aztán itt van a banán. Szerencsére még van bő 50 éve a világ kedvenc gyümölcsének, de egyelőre úgy tűnik, a sorsa már megpecsételődött. Egy gombafaj pusztítja, ami a gyökerét mérgezi meg először, és folyamatos rothadást okoz. A banánnal kapcsolatban egyedül az vigasztalhat bennünket, hogy ez a hatalmas banándömping csak az utóbbi évtizedekben mesterségesen felduzzasztott mennyiség, és ha megszűnik, akkor tulajdonképpen csak oda áll vissza a mennyiség, ahol eredetileg volt, ellentétben a tengeri halakkal.
A banán problémája igazából az, hogy mag híján klónról szaporítható csak, máshogy nem. 
A kakaóbabnál sokkal összetettebb a helyzet, itt ugyanis erősen közrejátszik a klímaváltozás, és az, hogy a kakaófa igencsak kényes növény. Most is hatalmas különbség van a kakaóbab minősége között aszerint, hogy hol termett, és ez meg is mutatkozik az árán. Egy lila tehenes csoki nem véletlen olyan olcsó, míg egy kézműves csokoládé nem csak az előállításának magasabb költsége miatt kerül többe, hanem az alapanyag ára is sokszorosa a másikénak.
A legfélelmetesebb minden élelmiszer eltűnése közül egy olyan, ami nélkül még boldogan ellennénk, bár nagyon szeretjük, mégis nagyon fontos mérföldkő lenne az addigi életünkben. A mézről van szó. 
Bár a mézet imádjuk, és nagyon egészséges is, a méheknek van egy sokkal fontosabb munkájuk a mézgyűjtésen kívül, mégpedig a beporzás. Erről már írtam jópár éve, és sajnos a helyzet azóta sem változott egy fikarcnyit sem, talán még rosszabb lett. 
A méhek tömegesen pusztulnak a rovarölő szerek miatt, de tizedeli őket a klímaváltozás is. A túl hosszú tél alatt sokan elpusztulhatnak, de ugyanezért máskor virágzik a sok beporzásra váró növény, így nem találkozik a virág a méhhel, elmarad a beporzás. Nem nehéz kitalálni, hogy így sokkal alacsonyabb lesz a termés, mert nem minden növény szélbeporzós. Nemrég olvastam azt is, hogy pl. a messziről gyönyörű látványt nyújtó repceföldek elcsábítják a méheket a gyümölcsfáktól, ami a méztermelés szempontjából nem probléma, de a gyümölcshozamot igencsak lecsökkenti. 
Persze a világ nagy részének legfőbb élelmiszeréről a rizsről is érdemes pár szót szólni. Az emelkedő átlaghőmérséklet már az elmúlt negyedszázadban is csökkentette rizs terméshozamát több rizstermelő régióban – 10 – 30%-kal. Ez is látszik a rizs árán azt hiszem. Körülbelül hárommilliárd embernek a rizs a fő élelmiszere, vagy egyszerűen a rizs az élelmiszere. Ők rizst esznek minden áldott nap. A világ egymilliárd legszegényebb emberének több, mint 60%-a Ázsiában él és a rizstől függ a napi betevője.  
Ha a rizs terméshozama csökken, akkor még több ember csúszik le a legszegényebbek és az éhezők sorába.

Harc a homokozóban: üss vissza fiam!

fightA társasházunk udvarán van egy nagyon klassz játszótér, így ritkán megyünk másik térre, de azért néha nekünk is fel kell kerekednünk, ha a nagy csúszdán szeretnének játszani a srácok. Én különben sem vagyok jó mami ebből a szempontból, nálam másfél óra után eljön a pillanat, és menni kell. Már Dávidnál is így volt, egyszerűen nem tudtam reggel kilenctől ott ülni a homokozó szélén, és fél egyig homoktortákat sütni, akárhogy szeretem a gyerekem. Pedig az eszemmel tudom, hogy jó a gyereknek, de ha egyszer nekem nem jó, akkor kell valami megoldás. Ez a kilencven perc, erre vagyok hitelesítve. 
Néha megy egy kicsit több is, mondjuk hétvégén, ha ott van mind a két gyerek, és tényleg önfeledten játszanak, akkor persze nem indulunk haza csak azért, mert ez nem az én terepem. 
Szóval, elmentünk a “nagy” játszótérre játszani, ahol legalább ötven kicsi szórja a homokot egymás hajába. És egyszer csak a homokozó közepén két másfél év forma kisördög, összeveszett az egyik lapáton, erre az egyik egy hatalmasat lezavart a másiknak.
Akinek van gyereke, az tudja, hogy ebben a korban ez teljesen normálisnak tekinthető, ilyenkor még nem igazán az eszük, mint inkább az érzelmeik vezérlik az embert. Nincs is ezzel igazából soha semmi baj, ilyenkor az szokott következni, hogy a két gyerek anyukája beszalad a kötelek közé a ringbe, szétszedi a gyerekeket, a bűnös bocsánatot kér, az anyukájával együtt, az áldozat pedig megvigasztalódik, és elfogadja a bocsánatkérést, majd a játék folytatódik tovább. Vannak persze verekedősebb gyerekek, sőt, olyanok is, akikre nem árt komolyabban odafigyelni, mert pillanatok alatt harapnak, hajat húznak, vagy csípnek, de még ezekkel se szokott igazi nagy gond lenni, legfeljebb az anyukák is homokoznak, hogy karnyújtásnyira legyenek ha szükség van rájuk. 
Most az történt, hogy a megütött kisfiú apukája felszólította a kisfiát, hogy üssön vissza.
Még azt is hozzátette, hogy ne legyél nyuszi, ne hagyd magad, gyerünk, zavarj le egy nagyot! Mindezt hangosan, hogy mindenki hallja. 
Szerencsére a másik kisfiú anyukája ezt nem várta meg, még egyszer elnézést kért a kisfiútól, és kivitte a sajátját a homokozóból. 
Mindezt csak azért mesélem el, mert van egy 2,5 és egy 11 éves gyerekem, és elképesztő, hogy mennyit változott a világ nyolc év alatt. Természetesen, és mindenki legnagyobb szerencséjére, ez a fajta viselkedés és nevelés ritka, de sajnos mégis egyre gyakoribb. Nem akarok itt hosszú sorokat írni arról, hogy bezzeg az én időmben, de mégiscsak kikívánkozik annyi, hogy pár évtizede, még nagyon csúnyának számított egy kisgyerek szájából a hülye szó, és se az óvónéni, se az anyukák nem vették jónéven az elhangzását. Én kaptam is érte fagyi megvonást. 
Most meg pici, totyogós gyerekeket arra nevelnek, hogy verekedjenek, üssenek vissza. Nem az első eset, hogy ezt látom. Hallottam már belőle vitát is a szülők között, ahol az agresszor szülő azzal védekezett, hogy nem az ő gyereke kezdte a verekedést, ő csak azt tanítja a sajátjának, hogy ne hagyja magát, üssön vissza, és ne legyen tutyi-mutyi. 
Ebben a pici korban tanulnak meg a gyerekek osztozkodni, együtt, de legalábbis egymás mellett játszani, barátkozni, a kérem és köszönöm szavakat. Persze mindegyiknek rosszul esik, ha valaki ráül az ő kismotorjukra, ami fél órája felborulva várakozik a mászóka mellett, és már rohan is oda, hogy sikítva szerezze vissza, de ilyenkor anyukák meg szokták kérni, hogy engedje meg a másik kicsinek is, hogy kicsit használja. Aztán amikor eljön a hazaindulás időpontja, akkor úgyis begyűjtésre kerül minden kis lapát és homokozóforma. Jobban mondva, ez így volt tíz éve, most már olyan is van, aki nem engedi más gyerekének a lapátok koptatását, hanem azonnal lecsap rá, és elteszi, mihelyt földet ér. Nem szól a nyolcéves fiára, ha az valahogy belepréselte magát a babahintába, hogy ugyan már üljön át a másikba, ahol viszont a babák még nem tudnak ülni, és nem tanítja a gyerekének a kérem és köszönöm szavakat. Pedig ha valamire jó a homokozó, akkor ez az.
De verekedésre buzdítást csak az utóbbi két évben látok, és komolyan nagyon megijeszt. Mondjuk az is friss szokás, hogy ha valakinek nem szimpatikus egy másik anyuka, akkor megjegyzést tegyen rá, és mondjuk a politikai nézeteit próbálja kitalálni. A barátnőmet múltkor lebiomamizták, és ez még egy kedves jelző azok közül, ami néha elhangzik. 
Biztos vagyok benne, hogy a gyerek nem akkor fog érvényesülni az életben, ha totyogósként verekedni tanítja az apja.
Bízom abban, hogy továbbra is mindenki megtanulja kölcsönadni a játékát, és legalább óvodás koráig emlékszik majd a kéremre a köszönömre és a sziára. Boldog lennék, ha nem kis rasszistaképző lenne a játszótér. A házunkban pl. nagyon sok kínai, orosz és pár francia gyerek osztozik a játszótéren a magyarokkal. Annyira jófejek egymással! Remélem nem én vagyok menthetetlenűl naív, egy álomvilágban élő anyuka, de ezen tényleg teljesen kiborultam. Az csak rontott a helyzeten, hogy ez az apuka egy első ránézésre kifejezetten szimpatikus, jólöltözött, fiatal férfi volt. Olyan, akivel bármikor elbeszélgetnél az időjárásról vagy a futóbiciklikről. (Kép:www.ivillage.ca)

Mentés másként: leveshús

nagymama leves

Kép: http://www.deviantart.com/

A levesben főtt, és megmaradt csirkehúsról lesz szó. Azt hiszem, a marha az egy másik téma, és már eleve úgy készül, hogy a menü része a hús is különböző mártásokkal.
Viszont sokan belefőzitek az egész csirkét, ha szerencsések vagytok akkor a tyúkot a levesbe, illetve ahol aprólékból készül csak, ha van gyerek, mégis kerül bele valamilyen húsosabb alkatrész is.
Nálunk a marhán kívül háromféle leves szokott készülni.
Nyakleves: főleg pulykából. A pulykanyakon rengeteg hús van, és olyan kis puha, pici húsok, amit ha leszedegetünk, kifejezetten kedvelnek a srácok. Illetve egyéb nyakleves is, én kifejezetten kedvelem a libát.
Aprólék leves: nincs mit részletezni rajta, farhát, szárny, nyak.
Tyúkhúsleves: egészben, töltve főzöm bele a tyúkot, majd kiszedem, és lesütöm. Ezt csak sok vendégre készítem, mert 15-20 literes fazék kell hozzá, abban fér el egy egész tyúk jól bezöldségelve. 
Mondjuk kis lábosban nem is lehet húslevest főzni.
Múlt héten már elképesztően jó ötleteitek voltak a témában, remélem most is lesznek! 

leveshusbolHa apró, a csontokról, nyakról leszedegetett hús marad
Tortilla: a húst átforgatom egy kevés zsíron serpenyőben, és chilivel, római köménnyel, koriander maggal fűszerezem. Utána tortillába teszem sajttal, babpürével, lime-al, korianderrel, paradicsom salsával, avokádóval. Hétfői vacsorának tökéletes, de munkába vinni is jó! Tortilla tészta receptje itt.
Húsgombóc: tojással, petrezselyemmel, kinyomkodott zsemlével, sok fokhagymával és a hangulatomtól függő fűszerekkel keverem, zsemlemorzsában megforgatom, és olajban kisütöm.
Raviloi: hétfőn reggel friss tésztát gyúrok, majd estig a hűtőben pihentetem fóliában. Este kinyújtom, négyzet alakúra vágom, és megtöltöm. Általában fele-fele arányban szoktam bele tenni gombát és húst, esetleg húst és ricottát. Kifőzőm, és valamilyen mártással, esetleg sima olívaolajjal és sajttal tálalom.
Pirog: szintén reggel szoktam összedobni, picit kevesebb élesztővel, mint amit a recept ír, és azonnal a hűtőbe teszem a tésztát. Este csak tölteni kell. Ugyanúgy legtöbbször gombával párosítom, de mehet bele savanyú káposzta, spenót, sajt, vagy csak sok újhagyma is. Pirog recept itt.
Hasé: ugyanaz, mint a pirignál, csak leveles tésztával.

levesbe
Ha nagyobb húsok maradnak, pl csirkemell, vagy comb
Csirkeszendvics:
ettől jobb nincs, de tényleg. Sok hús, sok saláta, kevés paradicsom, és nagyon sok majonéz. Persze lehet a majonéz jó fűszeres is, chipotével, vagy dijoni mustárral, esetleg mézzel. A lényeg, hogy csöpögjön a buciból. 
Tom kha gai: vagyis thai kókusztejes csirkeleves. Eredetileg nyers csirkemellet kell belefőzni a kókusztejbe, és ha összekóstoljuk a kettőt, akkor érezni egy kicsit a különbséget, de ha nincs amivel összehasonlíthatnánk, akkor soha meg nem mondja senki, hogy ez a hús levesbe főtt. Tehát, felforraljuk a kókusztejet, beledobjuk a mozsárban picit megkínzott, de azért nem összetört thai citromfüvet, kaffer lime levelet, és galangál gyökeret. Halszószt és cukrot adunk hozzá, majd gombát, főzünk bele. A végén sok lime-al, mégtöbb friss chilivel, korianderrel és újhagymával ízesítjük.
Fehérboros ragu: a húst olajon kicsit átforgatjuk, fokhagymával és magos mustárral fűszrezzük, majd felöntjük egy kis fehérborral, és pár percig pároljuk. Krémsajttal gazdagítjuk a mártást. Rizzsel a gyerekek kedvence. 
Spagettivel: oké, ezt tényleg csak a srácok miatt, de nem tagadom, mi is szoktunk azért enni belőle. Ez akkor készül, ha sok sárgarépa is maradt. A húst lesütöm olívaolajon. A sárgarépát leturmixolom sűrített paradicsommal, kevés fokhagymával, oregánóval és pici chilivel. Összefőzöm annyi vízzel, hogy mártás sűrűségű legyen, majd beledobom a húst. Spagettivel, és sok friss bazsalikommal a legjobb.
komkhakai 

10 dolog, amit ne mondj egy laktózérzékenynek

10 dolog amit ne mondj egy laktózérzékenynekNálunk a fiúk laktózérzékenyek, tehát teljesen logikus, hogy Dávid kedvence a cheesecake. Szerencsére nagyon sokat javult az állapota, és szinte már minden elérhető laktózmentes változatban is, az iskolában pedig nincs tejtermék ebédre, úgyhogy elég könnyű dolgunk van. De 4 év alatt, mióta kiderült a laktózérzékenység, olyan elképesztő sületlenségeket mondtak már nekünk, amitől lassan a falra mászunk. Értem én, hogy jóindulat, meg segítség, de tényleg olyan nehéz jó arcot vágni a századik szomszédnénis jótanácshoz.
“A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. Ez az arány Észak-Európában 5, míg Dél-Európában 71%, de egyes ázsiai és afrikai országokban akár 90% is lehet.” (Wikipédia)
Különösen divatos mostanában az ilyen 10 dolog, hát lássuk lesz-e annyi?

1, Érdekes, nagyanyáink közül egy se volt laktózérzékeny, azt se tudták mi az!
Azért ezt cáfolnám. Azért, mert nem hívták laktózérzékenységnek, még létezett a tünet. Volt aki régen se tudott tejet inni, vagy tejszínhabot enni. Igaz, ő csak “nem bírta”.
2, A gyerekeknek különösen sok tejre van szüksége a kalcium miatt.
Igen, különösen sok anyatejre van szüksége, amíg szopik. Utána viszont egyáltalán nincs szüksége más állat tejére. Az ember ugyanis az egyetlen állat, amelyik egy másik állat tejét issza. Bocs. Kalciumot máshonnan is nagyon jól hasznosíthatja a szervezet.
3, Vegyetek neki házi tejet, attól nem lesz semmi baja. 
De igen. Ugyanis a laktózzal van a gond, és nem azzal, hogy hol vesszük a tejet.
4, Majd kinövi! 
A csecsemőkori tejérzékenységet valóban ki lehet nőni, de az más. A laktózérzékenység is javulhat, Dávid pl. egy fél éves nagyon komoly diétát tartott orvosi tanácsra, és azóta valóban sokkal jobb a helyzet. Ehet pl joghurtot, és ha néha nagyon kevés laktóz jut az emésztőrendszerébe, az nem okoz gondot. Ez általában fagyi vagy valamilyen édesség formájában kell elképzelni, de a tejet továbbra sem bírja.
5, Legalább nincs szorulása! (Ez komolyan elhangzott…)
De most komolyan, mit lehet egy ilyen idiótának válaszolni?
6, Van megoldás: paleo. Egy év alatt helyrejön.
Az az igazság, hogy szerintem se kéne annyi glutént és kazeint enni, amennyit eszünk, és tudom, hogy a glutén az egyik leggyakoribb komoly allergia a világon, de mi nem akarunk paleózni. Ennyi. Nem nyitok vitát belőle, hogy egészséges-e vagy sem. 
Azért megjegyzem, hogy az a diéta, ami rendbe hozta Dávidot, erősen hajazott a paleóra, ugyanis valóban nem volt benne se tejtermék se glutén, viszont simán engedte a hüvelyeseket, a krumplit, stb.
7, Van megoldás: és elhangzik valami MLM rendszer neve.
Ok, köszönöm, nincs itt semmi látnivaló, haladjunk tovább! Egyébként egyszer édesanyám a reumatológián  komolyan azt a tanácsot kapta az orvostól, hogy hívja fel a feleségét, aki majd ajánl valamit. Ajánlott is, egy szuper kis MLM rendszert. 
8, A kecsketejben nincs laktóz, igyon azt.
A kecsketejben kb. ugyanannyi a laktóz, mint a tehéntejben. Egyébként sincs kecskénk. 
9, A tápszeres babák lesznek később laktózérzékenyek.
Nem jött be, Dávid anyatejes baba volt. Tudom, akkor azok, akik nem természetes úton születtek, vagy fogantak, vagy az anyjuk dolgozott a terhesség alatt, vagy apjuknak 6 ujjuk van a lábukon.
10, A gyógyszerlobbi találta csak ki az egészet/az oltásoktól van.
Utoljára hagytam a legnehezebb eseteket, mert hát csak nem akar az ember senkinek csúnyát mondani ugye, de ilyenkor azért nagyon nehéz befogni a szám. Az utóbbit hagyjuk is, tényleg szóra sem érdemes, ő úgy is tudja, amit tud, és nekem is tudnom kéne, de majd eljön az idő, blablabla.
Az elsőről pedig azt gondolom, hogy először is ez az az állapot, amit gyógyszerek nélkül is nagyon jól karban lehet tartani, másodszor 200 éve tényleg nem ittak és ettek ennyi tejterméket a világon, úgyhogy ha már lobbi, akkor inkább tejlobbi. De persze semmi sem kötelező.

Cékla tatár – videó

ceklatatar3Tudom, itt a spárga, mit céklázgatok itt? De ha egyszer ez annyira, de annyira finom! Készítsétek el hétvégén, komolyan mondom! Teljesen jó vacsorára egy kis friss bagettel és pár pohár rozéval, de nagyon pöpec ebédre is, egy szelet grillen sült hús mellé. Ha elvinnétek magatokkal, akkor a sajtot és a kesudiót csak frissen tegyétek rá, sőt akkor a legjobb, ha úgy készítitek, mint egy valódi tatárt, és csak közvetlen fogyasztás előtt keveritek össze. Ha hosszadalmasnak érzitek ebben a napsütésben a cékla főzését vagy sütését, akkor egy jó pár szupermarketben lehet már kapni előre megfőzött, megpucolt, vákuumcsomagolt céklát, válasszátok azt.

Hozzávalók: 4 közepes cékla, megfőzve, megpucolva
2 ek kapri, leöblítve, felaprítva
2 ek kapor felaprítva
sok snidling apróra vágva
4-5 ek olívaolaj
1 ek méz
2 ek balzsamecet

A tetejére:
15 dkg feta morzsolva
15 kesudió apróra vágva

Se a bor, se a bagettet ne feledjétek!
ceklatatar1

Tavaszi sajtos, zöld fűszeres kenyér

sajtos kenyerTalán már említettem, hogy bizonyos szavak milyen hatással vannak rám. Ilyen szókapcsolat a mézes-mustáros, aminek egyszerűen nem tudok ellenállni, pedig nem is igazán szeretem enni, csak hallani. Ennek talán az az oka, hogy a mézes-mustáros mindig úgy végződik, hogy csirkemell.
Van egy másik szó, ami mindig lázba hoz, ez cheesiest. A Pinteresten múlatva az időmet (hú, az mekkora egy időrabló dolog, mindig megfogadom, hogy soha többet, aztán hopp, egy órácska eltelt) találtam egy fotót egy “cheesiest” kenyérrel. Nem is néztem meg a receptet, tulajdonképpen minek?! Úgy is a sok sajt a lényeg, na és persze a sok zöld fűszer. 
Nem vagyok egy nagy medvehagyma imádó, de ebbe érdemes szerintem jó sokat tenni belőle. Még van bőven a piacon. Na és persze jöhet bármi más, ami tetszik. 
Nem is igazi kenyértésztát dagasztottam hozzá, inkább egy sós kalácstészta félét. Ezt utána kinyújtottam, megszórtam a zöld fűszerekkel és a sajttal, majd akkora szeletekre vágtam, mint a téglaforma, amiben sütöttem. Így pakoltam egymásra, végül be a formába. 

Hozzávalók a tésztához:
50 dkg liszt
7g szárított élesztő
1 tojás
2,5 dl langyos víz
2 kk só
5 dkg puha vaj

20 dkg reszelt cheddar
1 csokor medvehagyma
1 csokor petrezselyem
1 csokor bazsalikom
só, bors

sajtos kenyer2A kenyér hozzávalóiból ruganyos tésztát dagasztok. Fóliával letakarva, langyos helyen duplájára kelesztem. 
Miután megkelt, lisztezett felületen 3 mm vastag téglalappá nyújtom. Megszórom a durvára vágott fűszerekkel és nagy lukú reszelővel lereszelt sajttal. Felkockázom, majd a lapokat egymás tetejére teszem. Nem kell félni a kihulló sajttól és fűszerektől, azt később a tetejére szórom.
20 percig hagyom még kelni, sütőpapírral bélelt téglaformában, addig előmelegítem a sütőt 180 fokra. 40 perc alatt sütöm készre. Langyosan a legfinomabb, de nehéz kivárni, amíg kihűl, olyan jó az illata. No és az íze se semmi!
sajtos kenyer 3

Legyen már vakáció!!!

1345339932789_9912851Ma beszélgettem valakivel, akivel épp egy közös munkára próbáltunk időpontot találni, és amikor azt mondta, hogy a vasárnap nem jó, mert akkor épp tanulnak, és agyeldobás van a gyerekekkel, akkor beugrott, hogy mennyire unom már ilyenkor az iskolát. 
Tudom, nem én járok, de akkor is! Persze szegény gyerekek, meg szegény tanárok, de legjobban magam sajnálom, az az igazság. 
Sajnos nem vagyok kellően laza, egyszerűen muszáj rajta tartanom a figyelmem mindenen. Mondjuk Dávid nem is az a fajta, akinek jót tesz, ha a tanulással kapcsolatban nagyon hosszú a póráz. 
Neki minden nap le kell ellenőrizni az e-naplóját, mert a 100%-okat is simán elfelejti, persze a rosszabb eredményeket sűrűbben. 
Minden nap rá kell kérdezni, hogy van-e lecke, lesz-e dolgozat, hol tartanak társadalomismeretből, matekból, infóból, mikorra kell elolvasni a kötelezőt, hogyan kell azt feldolgozni, be van-e pakolva, és a többi. És hát nyilván én is olvastam Vekerdyt, és egyet is értek vele, hogy az iskola legyen a gyerek ügye, és nem szekáljuk, de nem megy, na.
Különben meg cuki a nagy kamasz fiam, mert annyira vágyik a kettesben töltött időre, a csak neki szóló teljes figyelemre, hogy még tanulni is hajlandó, ha melléülünk egy kicsit. Addig se Zálival foglalkozunk. Imádom, jó taktika, de így tavasz közepére nagyon leszívja az agyamat. Várom már a vakációt, a táborokat, amikor a legnagyobb problémánk, hogy mi legyen ebédre, és hogy hol fagyizzunk. 
Tudom én, hogy a gyerek még fáradtabb, minden évben ilyenkor kéne hogy vége legyen a tanításnak, eddigre fogy el teljesen a nyáron begyűjtött muníció. Pedig most volt tavaszi szünet, és a közelgő iskolai programokat nézve ott is lazítanak a gyeplőn.
Tegnap pl. ezt találtam a naplóban (és milyen jó, hogy javíthat): 
Képernyőfotó 2015-04-22 - 14.35.32
Ma pedig matek doga volt, pénteken pedig versmondó verseny lesz. 
Örülök, hogy legalább annyira laza tudok lenni, hogy nyáron egyáltalán nem szekálom az iskolával. Szerintem hálás is, de azért bízik benne, hogy a lehető legtöbb időt töltheti táborban, nehogy kitaláljak neki valami “értelmes” elfoglaltságot. Egyedül a kötelezőn kívüli minimum két regény elolvasásához ragaszkodom, de azzal nem szokott gond lenni, ismerem a fiam, tudok neki olyan könyvet adni a kezében, amit képtelen letenni, és azzal kel, azzal fekszik. 
De addig valami furcsa kontrollálási kényszerem van, mintha én is iskolába járnék. Mi lesz velem, ha mindkét gyerekem iskolás lesz majd? Bele sem merek gondolni.
Szóval várom már nagyon a vakációt. Magam miatt leginkább. 
És igen, nagyon-nagyon várom majd az iskolát is és az óvodát is nyáron. Alig várom, hogy várjam. who-needs-vacation

Figyelmeztet az ENSZ: éhínség jöhet

A Föld napja alkalmából érdemes ma ezen is elgondolkodni.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének elnöke, José Graziano da Silva figyelmeztette a világot, hogy hatalmas gondban van a mezőgazdaság, és ha nem teszünk valamit a termelés szerkezetének átalakításáért, akkor még sokkal többen fognak éhezni a világon, mint manapság.
Food and Agriculture Organisation elnöke szerint azonnal neki kell látnunk a feladatnak, mert a klímaváltozás miatt már most is komoly problémákkal kell szembenéznünk bolygónk népességének élelmezésével kapcsolatban, de a helyzet rohamosan romlani fog.

Jelenleg több, mint 7,3 milliárd ember él a földön, és ez a szám rohamosan gyarapodik. Egészen ijesztő adat, hogy csak 2015-ben több, mint 1,5 millió hektár erdőt irtottunk ki a földön, a talajerózió miatti földveszteség 2 millió hektár, a sivatagosodás miatt elvesztett földterület pedig 3,5 millió hektár, és még az év felénél sem járunk.

A földön 800 millió ember alultáplált, viszont ennek pont a kétszerese a túlsúlyosak száma. Ez az arány bizony változni fog, és nem azért, mert jobban figyelnek majd a jóléti társadalmak lakói a súlyukra, hanem mert egyre több ember születik, és egyre többen éheznek majd. Annak ellenére, hogy az utóbbi 10 évben csaknem 100 millióval csökkent az éhezés és alultápláltság áldozatainak száma, még mindig 805 millió ember nem jut alapvető élelmiszerekhez. 2025-re közel 3,4 milliárd ember fog vízhiánnyal sújtott területen élni, 2050-re pedig kétszer annyi élelemre lesz szükség a Földön, mint ma. A világnak ezen a felén sajnos a megtermelt élelmiszer harmada a szemétben végzi, pedig ebből akár többször is jól lehetne lakatni az alultáplált, éhező embereket. Ez a kettősség arra világít rá csupán, hogy milyen rosszul gazdálkodunk azzal amink van, és mennyire nem megoldott a segélyezés. Ha tudatosítani lehetne a jóléti társadalmak polgáraiban, hogy az élelmiszeripar micsoda károkat okoz  a Földünknek, talán kisebb lehetne a pazarlás, ezáltal alacsonyabb mértékű a környezetszennyezés.
Fenntartható mezőgazdaság lenne a cél, de van ebben az egész helyzetben némi ellentmondás. Maga a mezőgazdaság fenntarthatatlan a mai formájában, hiszen az ipari formáját a fosszilis energia tartja fenn. Márpedig a 7,3 milliárd ember bármilyen szintű táplálását csakis ipari körülmények között lehet megoldani. A műtrágya is kőolajszármazék, és a mezőgazdasági gépeket is kőolajszármazék hajtja. Ugyanakkor hiába műtrágyázzuk a talajt, hogy több növényt termeszthessük, vagyis több embert etethessünk, a talajeróziót csak felgyorsítjuk.
Az Észak-Amerikai prérik talaját alig több, mint 200 év alatt sikerült szinte teljesen leamortizálni, ami a folyókkal szépen lassan lecsorgott a folyótorkolatáig, majd onnan a tengerbe. Mindenhol egyre vékonyabb, kihasználtabb, így rosszabb minőségű a termőtalaj a világon.

Logikus lépés lenne jóval kevesebb húst ennünk, vagy teljesen áttérni a bio és egyben vegetáriánus étkezésre, csakhogy a vegyszereknél csak a kórokozók és kártevők okozhatnak még nagyobb problémát a világban. Ha nem permeteznénk (vegyszerekkel), hanem organikus gazdálkodást folytatnánk, nyilván csak töredékét tudnánk megtermelni a növényeknek, és azok is sokkal többe kerülnének.
Magyarországon pedig egy csapadékos évben bizony a teljes gabonatermés emberi fogyasztásra alkalmatlanná válhatna az aflatoxin miatt. 
Sajnos a bio élelmiszer csakis a jómódú Nyugat-Európai és amerikai emberek kiváltsága, esetleg azé a pár száz, a világtól jelenleg még teljesen elzártan élő bennszülötté, aki valahol az Észak-Amerikai őserdőben él, bár hozzá is egészen biztosan eljutott már a “civilizációból” a savas eső.

Másik hatalmas probléma az ivóvíz, amiről szeretjük azt gondolni itt Magyarországon, hogy jól állunk, de ha belemélyedünk egy víztisztaságot vizsgáló tanulmányba, rögtön kiderül, hogy sok helyen hazánkban sem  túl biztonságos, különösen csecsemők, kisgyerekek részére. Itt megint előkerül a műtrágyázás kérdése, ugyanis a földből kimosódott, természetes vizeinkbe és a talaj mély rétegeibe került, majd felhalmozódott nitrát, erősen természetkárosító, és az emberre is veszélyes. Jelenleg a Földön 700 millió ember nem jut megbízható ivóvízhez.

A tudósok szerint mindössze 40 évre elegendő kőolajtartalékunk van már csak a világon, aminek az ára folyamatosan növekedni fog, így a belőle előállított műtrágya is, ebből fakadóan a gabona, és más kultúrnövények ára is drágulni fog. 

Olajmező Mexikóban

Olajmező Mexikóban

Szerencsére földgázból még jobban állunk, talán 160 évre is elegendő a mennyiség, de tisztán látható, hogy valóban valamilyen nagyon gyors megoldásra lenne szüksége mindannyiunknak.

A világon átlagosan az egészségügyi kiadások harmadát költik katonai kiadásokra, de ez az arány akár a közeljövőben meg is fordulhat, annak ellenére, hogy sem egészségesebbek nem leszünk, sem kevesebben nem fogjuk igénybe venni a kórházakat. A globális víz és élelmiszerhiány könnyen zavargásokat, háborúkat okozhat, a háborúnál pedig semmi sem drágább. 

Egészen egyszerűen nem dughatjuk tovább homokba a fejünket, nekünk is változtatnunk kell amin csak tudunk, még ma!

India

India

Mit tehetünk saját magunk?

A legfontosabb, hogy komolyan vesszük a problémát, és nem csak a “nagyhatalmaktól” várjuk azok megoldását. Igyekezzünk a lehető legtöbb  helyen megújuló energiaforrásokat alkalmazni. Részesítsük előnyben az újrahasznosítható termékeket, azt, (valóban, és rövid időn belül) ami lebomlik. Ne használjuk felesleges csomagolóanyagokat. Együnk kevesebb húst, több helyben termesztett idényzöldséget és gyümölcsöt. Kérdezzük meg a zöldségest, hogy ugyan miért kerül annyiba a szatmári alma ősszel, mint a világ másik részéről érkezett banán, és aztán válasszuk az almát. Ha módunk van rá, támogassuk a helyi termelőket! Tudom, hogy az olasz paradicsomkonzerv sokkal jobb ízű és sajnos néha olcsóbb is, mint a termelői piacon a paradicsomlé, de ha rendszeresen vásárolunk valakinél, akkor igényeink is lehetnek ám! Ha csak nem veszélyes a csapvíz a lakóhelyünkön, akkor ne vegyünk ásványvizet, ha mégis, akkor legalább legyen magyar. Tényleg nem értem, hogy miért hoznak ide műanyag palackba zárt lengyel ásványvizet több száz kilométerről! Persze a lengyel vodka az más tészta.
Szelektáljuk a szemetet, ha kertes házban lakunk, akkor komposztáljunk is. 2015 a talaj éve, ültessünk fákat, meggátolja a talajeróziót.

Jó hír, hogy a világon majdnem annyit költenek oktatásra, mint egészségügyre. Remélem ez a szám is nő majd, például a katonai kiadások terhére. A gyermekeink a jövő, nekik kell nagyon okosnak lenniük, ha szeretnénk, hogy tovább élhessen az emberiség! Ne feledjétek, nemsokára 10 milliárdan leszünk, és a kőolaj készletek már csak 40 évre elegendőek!

5 dolog, amit meg kell kóstolnod idén tavasszal (és ingyen van)

ingyenetelekTavasszal nem csak a medvehagyma nő, érdemes más ehető növényeket is kipróbálni, oldani vele a tél utáni szürkeséget. Pár egyszerű szabályt kell csak betartani ahhoz, hogy semmi bajunk ne származzon a növénygyűjtésből.
Soha ne autó utak mentén gyűjtsünk, hanem ott, ahol már se a sétáló kutyák, se a kipufogócsövek nem fejtik ki a hatásukat. Érdemes beszerezni egy jó növényhatározót, ezekből a rajzosakat ajánlom inkább, mint a fotós változatot. Ha nem vagyunk biztosak, inkább hagyjuk ott a növényt, vagy vigyünk belőle haza egy keveset, és otthon azonosítsuk be nyugodt körülmények között.
1, Zamatos turbolya

Zamatos turbolya Kép forrása: Wikipedia

Zamatos turbolya Kép forrása: Wikipedia

Már tele vannak vele az út menti árkok és a kertek szélei. Könnyű felismerni, hiszen megdörzsölve határozott, semmivel össze nem téveszthető ánizsillatot áraszt. Ha nincs ilyen illata, akkor valami mást találtunk. Nem kell félni, ez az erős illat kevésbé erős ízzel társul.
Népies neve a turbolyának az Esztergamag, olaszsaláta, ormánka, turboja, borbulya. 
Egynyári, 50-70 cm magas, orsógyökerű, rendszerint ősszel kelő és áttelelő növény. Franciaországban sok helyütt termesztik, nálunk vadon nő. Az egész növény édes, fűszeres illatú. Levelei világoszöldek, csipkeszerűen osztottak. Virágja ernyőben áll, színe fehér. Áprilistól júniusig fehér virággal virágzik.
Csak a zsenge hajtásokat érdemes szedni, salátának, öntethez, mártásokhoz. 
Leggyakrabban a petrezselyemmel tévesztik össze, de annak levele durvább és nem ánizs illatú. Az illat egyébként az ernyős virágzatú növényeknél fontos határozóbélyeg, a mérgező növényeknek jellegzetes taszító illatuk van, egérpisi, ilyen a bürök, az ádáz, a csormika, a bódító baraboly. 
Hazánkban vadon is előfordul, főleg az akácosok tavasszal nagy tömegben megjelenő aljnövényeként. Mi a budai erdőkben jártunk, kikerülni sem lehet.
Kedvenc receptem a turbolyás sárgarépa krémleves, érdemes kipróbálni!

Kucsmagomba

Kucsmagomba


2, Kucsmagomba
A vargánya után talán a legfinomabb gombafajta. Könnyű felismerni, de nehéz észrevenni. Muszáj bemutatni gombaellenőrnek! Ha találtok egy jó kucsmagombás helyet, érdemes minden évben visszatérni ugyanoda. Ligeterdőkben, erdőszéleken, lomberdőkben nő, áprilistól májusig. Süvege tojásdad, a lép sejtjeihez hasonlóan barázdált, színe fehéres-szürkésbarna, őzbarnának is mondják. Felszíne nem különül el élesen a tönktől. A süveg és a tönk is belül üreges. Spórái fehérek, vagy halvány sárgák. Magassága elérheti a 20 cm-t is. Ha nem találtok, akkor sem kell elkeseredni, mert piacon árusítani szokták. 
“Gyűjtésénél vigyázni kell arra, hogy nehogy összetévesszük a mérgező papsapkagombával, amely hasonló színű, méretű és megjelenésű, ráadásul a kucsmagombákkal egy időben terem, de belül általában többüregű süvegét agytekervényekre emlékeztető, szabálytalanul gyűrött redők alkotják, nem pedig méhsejt-szerűen válaszfalakkal elválasztott bemélyedések.” De mivel nem eszünk erdei gombát, csak szakellenőr engedélye után, velünk nem fordulhat elő gombamérgezés. Igaz?!
Kedvenc receptem a kucsmagombás galette.

csalan urtica_urens

Óriás csalán

3, Csalán
Azt hiszem, a csalánt senki nem keveri össze semmivel, igaz? Ilyenkor tavasszal érdemes inkább ételhez szedni, de egész évben jó kozmetikai célokra, leginkább hajöblítésre használni. Aki képes, gyógyteának is megihatja, de rajtam az még mindig kifogott.
A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.
A konyhában is használatos gyógynövény: leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt, néha sörhöz is használják fűszerként. Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész kiválasztó szervrendszert felpezsdíti.
A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, belőle készítettek fonalat és szövetet. Levelének gyűjtési ideje március-április hónapra tehető, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokás gyűjteni.
Kedvenc csalános receptem a csalános derelye, de a csalános csicserilevest is érdemes kipróbálni. Holnap csalános gnocchit főzök, ugyanúgy mint itt a spenótosat.

Salátaboglárka

Salátaboglárka (Kép: Pinterest)

4, Salátaboglárka
Számtalan népies elnevezése létezik, egyik jobb mint a másik:
Aranyka, aranysaláta, búzaeső, fügegyökér, fügelevelűfű, fügezöld, galambbegy, galambbegysaláta, olyvasztófű, Isten búzája, kakukksaláta, kakukkvirág, kisfecskefű, mennyei árpa, papsaláta, potrasaláta, rigótök, szentgyörgysaláta, tavaszi saláta, trencsénimanna, varjúmogyoró, versengősaláta, zsibavirág. Ugye megmondtam? 
A salátaboglárkának akkor a legjobbak a levelei, amikor még nem virágzik. Nos, ez a megfigyelésem szerint olyan három nap lehet. A boglárka ugyanis kibújik a földből kora tavsszal, pár nap múlva virágot bont, még látom egy-két hétig, majd amikor a bokrokon megjelennek az első levelek, a boglárka eltűnik. Pedig az okosok szerint az öregedő levelek irritálhatják a nyálkahártyát.
Ennek ellenére, én akkor is leszedem a leveleit, amikor már virágba borult. Még soha nem vettem észre, hogy bármelyik családtagom akár a legenyhébb tüneteket is produkálta volna.
Azért aki először kóstolja, tegyen egy próbát egy pici adaggal, hátha érzékenyebb, mint mi!
A boglárka amellett, hogy igazán szemet gyönyörködtető a tányéron, tele van C vitaminnal, ezért a régi korokban skorbut ellen is fogyasztották így tavasz elején.
Az íze enyhe, készítenek belőle főzeléket (én nem szeretem), köretet, levest, és természetesen eszik salátának is.
Meg kell említenem, hogy a saláta boglárka összetéveszthető a mocsári gólyahírrel, ami mérgező. De azért a figyelmes szemlélő hamar észreveszi a különbségeket, mondhatnám, hogy nem is hasonlít a két növény. Minden esetre legyünk óvatosak, és különben is vásároljuk meg a kirándulók növényhatározóját. Nagyon jó kis móka beazonosítani a különböző növényeket!
Bármilyen salátának kitűnő, csak magában a boglárka, de keverhetjük is rukkolával, spenóttal, fejes salátával.

Retek (Kép: Pinterest)

Retek (Kép: Pinterest)

5, Reteklevél
Reteklevelet még keresni sem kell, megvesszük a retekkel együtt. Azért érdemes bio retket vásárolni, és annak a levelét használni, de ha nincs kisgyerek a háznál, akkor lehet, hogy meg merném kockáztatni, hogy megeszem, hiszen a gyökerét is elfogyasztom. A lényeg, hogy nagyon friss, ropogós levelek legyenek. Erre akkor is érdemes vásárlásnál odafigyelni, ha kidobjuk, mert egy elég szembetűnő jelzője a retek frissességének. 
A reteklevél elég kellemes, ha valaki kedveli a zöld, friss ízeket, akkor nagyon vékonyra szeletelve csak úgy rá lehet szórni belőle egy keveset vajas kenyérre, de süthetjük sós palacsintába is.
Kedvenc receptem belőle a reteklevél pesto.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!