Fűszer és Lélek

Gönci barack újra!

P1030719i.jpgNagyon sokan írtatok, hogy lesz-e idén is barackvásár?

IGEN! És ez már bizony a harmadik 🙂
Hiszen idén is érik a barack Göncön is, Boldogkőváralján is. Úgyhogy meg is ünneplejük, lesz idén is Gönci barack vigasság! Erről írok még részletesen, mert nagyon készülünk rá.
Két dolog változik az eddigiekhez képest:
Nem szombaton, hanem július 11-én csütörtök 17 órára ér fel Pestre az autó. Aznap hajnalban szedik le, utána hozzák. Simán eláll szombatig, ha akkor szeretnétek befőzni.
Eddig Göncről és Boldogkőváraljáról érkezett barack ceglédi óriás névre hallgatott. Ez a fajta egy keményebb, de kevésbé zamatos, mint a gönci kajszi. Idén elverte a jég, így csak a valódi gönci maradt. Ez sokkal zamatosabb, sokkal édesebb, sokkal-sokkal több benne a cukor. Ezért ahol megnyomódik, ott megbarnul. Ez a barnulás nem rohadás, nem romlás, hanem a cukor oxidációja. Eddig nem merték hozni, mert féltek tőle, hogy a pesti népek esetleg azt gondolják, hogy ütődött a barack. De ugye mi nem vagyunk ilyen buták? Ez a barack nem a földről van fölszedve, hanem a fáról közvetlen ládába gyűjtik, hűtőkocsival szállítják ide. Azért merjük bevállalni, mert akik már harmadszor vásárolnak majd, azok tudják, hogy a ceglédi fajta is milyen finom zamatos volt a jó talajnak és a mikroklímának köszönhetően, így a gönci még sokkal finomabb!
A barack ára 450 ft/kg. A menet ugyanaz lesz, mint az eddigiek. Írtok egy mailt a barack kukac fuszereslelek pont hu-ra, megírjátok, hogy hány kilót szeretnétek. Visszaigazolom, megírom a részleteket, és csütörtökön találkozunk. Hozzatok megint vödröt, ládát, babakádat, bármit a baracknak, és ha lehet, kiszámolt pénzt.
Várunk benneteket szeretettel!

 

Egy tényleg nagyon jó pizza

dávid 9 pizza4Dávid 9 éves lett, igazi kiskamasz, ennek minden jóságával, és szörnyűségével. A nemrég még bölcsis haverok már mind geekek, laptoppal érkeznek a buliba, nagyon illedelmesen köszönnek, lerúgják a papucsukat, és már osztják is szét a szerepeket, Minecraftoznak, vagy ki tudja. Minden esetre azonnal be van kapcsolva minden gép, kérik a wifi jelszót, kiabálnak, nagyokat röhögnek, és közben annyira cukik még mindig. Kérnek üdítőt, jöhet a fagyi is, vacsorára jó lesz a pizza, de lécci ne kelljen 9-kor lefeküdni!
Bevallom, éjfélig bírtam a lakás másik végében az ideiglenesen áthelyezett matracon, aztán bealudtam, majd arra ébredtem, hogy sípol a hűtő riasztója, nem zárták be rendesen, de ezt persze ők nem hallották, ment a buli odabent. Gondolom én sokkal jobban elfáradtam mint ők. Tiniknek a pizza mindig telitalálat, nem is erőlködtem mással. A recept a Szakácsok könyvéből való, de az elkészítés Heston Blumenthal egyik szakácskönyvéből vettem. Nem mondom, hogy verne egy nápolyi pizzát, de a házhoz rendelős vackoknál egészen biztosan sokkal finomabb! 

dávid 9 pizza1

Hozzávalók: 

4 g friss élesztő
150 g 22°C-os víz
2 ek porcukor
150 g finomliszt
150 g rétesliszt 
3/4 ek finomított tengeri só

Az élesztőt elkeverem a vízzel és a cukorral, majd a liszttel és a sóval együtt a robotgépbe teszem. Jól összedolgozom, és hagyom 15 percet pihenni, érni, majd újabb 30 percig dagasztom. Letakarva, meleg helyen 1 órán át kelesztem.  
Közben elkészítem a paradicsomszószt és előmelegítem a sütőt 300 fokra. Az öntöttvas serpenyőt már az elején beleteszem fordítva, ugyanis az alja lesz most a sütőlapunk, és hagyom, hogy jól átforrósodjon. Akinek van márvány vagy gránit lapja, az még jobb!  
Amikor megkelt a tészta, 4 részre osztom és egyforma golyókat formázok belőle. Egyesével sütöm, a többit letakarva tárolom.  Lisztezett deszkán vékonyra nyújtom, akkorára, mint a serpenyő alja. Megkenem a  paradicsomszósszal, szórok rá aszalt paradicsomot és sok mozarellát, csepegtetek rá egy kevés olívaolajat, szórok rá oregánót, és mehet is a forró serpenyőre. Óvatosan, mert nagyon forró!!!
Kb. 7 perc alatt meg is sül, figyelni kell rá, nehogy megégjen. 
A pizzaszósz házi sűrített paradicsomból, nagyon kevés fokhagymából, csipetnyi sóból, cukorból, és egész paradicsom-konzervből készült. Sajnos friss bazsalikom nem volt itthon, de ha tehetitek, ne hagyjátok ki azt se!

Fekete rizssaláta, ha ledönt a forróság

rizssaláta1Nem írom le, hogy milyen idő van, szerintem lég ezt most elviselni, annak legalábbis, aki nem nyaral épp, mert mondjuk a Balaton partján ettől jobbat elképzelni is nehéz! Maradjunk annyiban, hogy nem éppen a belvárosiak kedvence. Viszont enni ilyenkor is muszáj. Szerencsére kevesebbet kíván az ember, este pedig szinte semmit, de azért néha mégis jól esne valami. Elmenni kinek van kedve, miután végre hazaért a viszonylag hűvös, 26 fokos lesötétített lakásba? Maradnak a jó kis saláták, amihez semmit nem kell főzni, vagy az olyan kiadós ételek, amik mellett nem kell ott állni, aztán jól behűthetőek, vagy…
Vagy előveszem a tízezer forintos zseniális indukciós rezsómat, fogom a hosszabbítót, és megy ki az egész a bejárati ajtón túlra, gőzölögjön ott, fűtse a kinti levegőt. Annyiszor volt már segítségemre ez a kis rezsó, hogy azt elmondani nem tudom, mentett már meg többszáz fős rendezvényt is, úgyhogy ha valami megérte az árát, akkor ez az!
A fekete rizst Dávid fedezte fel egyszer nekünk, jobban mondva ő emlegette sokat, hogy az milyen finom, legyen máskor is. Tényleg annyira jó, hogy akár magában is leszegetné az ember, de salátának vagy köretnek igazán extra. Főleg most, hogy ezek a nem is szabadföldi, de eszméletlen édes paradicsomok kaphatóak, adta magát a rizssaláta ötlete.
A menü pedig nagyon egyszerű volt: jeges szóda, langyos rizssaláta, jeges-mentás limonádé.
“Az ősi kínai uralkodók fekete gabonája. A fekete rizs Kínából származik, de már a Po völgyében is termesztik Olaszországban. Nagyon ízletes teljes kiőrlésű rizs, melyet 40 percig kell főzni, mely után nagyon kellemes szantálfa, és friss kenyér illatot áraszt. Az elbeszélések alapján ezt a rizst a kínai földművesek kizárólag az uralkodónak és családjának termesztették. Egyfajta afrozidiákumként is szolgált. Fogyassza vajjal vagy olajjal, vagy köretként halakhoz és húsokhoz.” Áll a címkén.

Hozzávalók: 

50 dkg fekete rizs
1 dl extraszűz olívaolaj
1 fej mogyoróhagyma
1 gerezd fokhagyma
só, bors
0,5 dl édes fehérbor vagy cider ecet
1 nagy csokor petrezselyem
50 dkg édes paradicsom
20 dkg feta sajt

A rizst kevés sóval puhára főzöm negyven perc alatt, majd leszűröm. Az olaj felén megdinsztelem az apróra vágott hagymát, majd ráreszelem a fokhagymát, és beleszórom a szintén apróra vágott petrezselymet. Ráöntöm a rizst, majd az ecetet, borsozom, hozzákeverem a paradicsomot, rámorzsolom a sajtot és meglocsolom a maradék olajjal.
A rizs meglehetősen puha, gyerekek is nagyon szeretik!

rizssaláta2

Lassulj Budapest – unatkozni élmény!

14.jpgNem tudtam eldönteni, hogy mi legyen a poszt címe: Lassulj Budapest vagy Unatkozni élmény.  Végül épp az aktualitása miatt az első mellett döntöttem, hiszen épp most folyik Budapesten a Lassulj hét, de fenntartom, azt is, hogy unatkozni élmény.
Az eseménynek ma volt a ránk eső része, egy lassulós, lazulós reggelit tartottunk a Slow Budapest önkénteseivel. Eljött többek között Adrienn, aki a budapesti slowfood mozgalom aktivistája, és a Magyar Élelmiszerbankosok is velünk reggeliztek. Nem csoda, hogy hamar az önkéntes munkára, a szemléletváltásra, az élhetőbb életre terelődött a szó.
És azt is megbeszéltük, hogy bizony lelassulni nagyon nehéz. Egyszerűen olyan gyorsan forog a mókuskerék, hogy szinte nem is lehet kiszállni, vagy csak teljesen kiszállni lehet, de lehetetlen egy olyat találni, ami nem pörög eszeveszetten. Legtöbben nem hagyhatják ott a munkájukat, hogy a hobbijukból éljenek, nem költözhetnek a belvárosból egy kis faluba. Bár sokan annyira túlpörögnek, hogy mégis megteszik, az esetek nagy részében gyorsan fel is adják, hamar rájönnek, hogy hiányzik nekik az egész napos zsongás, az információ dömping, a kirakatok, az alapos tervezés nélküli városi szórakozás, az urbánus életforma. Van, aki idegösszeroppanást kap a városban, mert nem bírja a hajtást, de akad olyan is, aki kilép, elköltözik, és épp a nagy lelassulás roppantja meg.
Látom a saját fiamon, hogy mennyire túl van terhelve, mennyire túl van pörögve, pedig még csak harmadikos volt. Az utolsó előtti nap még két dolgozatot írtak. Itthon sem tud leállni, mindig csinálni akar valamit, persze leginkább a számítógépen akar lógni, mivel tévénk nincs, azt nem tud nézni. És a gép is túlpörgeti, méghozzá annyira, hogy olvasni elkezdeni csak utasításra hajlandó, sőt a Legózás első öt percét is büntetésnek tekinti. Más kérdés, hogy miután túl van az első két oldalon, vagy az első öt perc Legón, már annyira belemerül, hogy nem lát, nem hall, de magától nem nagyon kezd bele egyikbe se, túl lassú tevékenység, túl kevés vizuális inger számára.
És unatkozni se tud, ami azért elég viccesen hangzik.  Hiszen az unatkozás azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit, vagy amit épp csinálunk, azt rettenetesen unjuk. Dávid ilyenkor elkezd minket piszkálni, hátha feladjuk, és azt válaszoljuk, hogy menjen be a szobájába gépezni. Bevallom, van ilyen.
tenkes.jpgFelnőtt fejjel nagyon irigylem gyermek önmagamat, amikor hetekig unatkoztam nagyanyámnál. Nem kellett lelassulni, lassú volt körülöttem a világ. Nagyon hosszú nappalok, még hosszabb estékkel. Délelőtt bent a házban unatkoztam, vagyis megnéztem ezredszer is a Tenkes kapitányát a tévében, majd minden szobában ücsörögtem, rajzolgattam, álmodoztam egy kicsit, végül kimentem a kertbe, vagy az utcára, hátha épp kint unatkozik egy másik gyerek is, és akkor lehet együtt bandázni, de ha nem, akkor heverésztem a fűben, órákig hallgattam a távoli kotkodácsolást, favágást, kalapálást, vagy figyeltem a hangyákat.
Nem volt telefon, a tévét nem volt érdemes bekapcsolni este se, igaz ennek ellenére megtettünk. Emlékszem, egyszer napokig közvetítették az Ötéves terv vitáját. Főműsoridőben. Nagyanyám hímzett, én a földön rajzolgattam, vagy a molylepkéket figyeltem a lámpa körül.
Az ilyen tökéletes kikapcsolódáshoz, vagyis vágyott unatkozáshoz idő kell. Nem megy egyik napról a másikra, le kell hozzá lassulni. És tilos a telefon (különösen az okos telefon emailekkel), a tévé, a rádió, a számítógép.
Vagyis kéne minden családnak minimum két hét teljes kikapcsolódás. Vadkempingezés, sátortábor, vándortábor, hasonlók. Ilyet kívánok minden gyereknek a nyárra! És azt, hogy a szüleik ne telefonáljanak nekik, és ne is látogassák meg őket a táborban. Ezt az egyik tábor jelentkezési lapján olvastam, egyet is értek vele teljesen! A másik táborban pedig arra hívják fel a szülők figyelmét, hogy hagyják a gyerekeiket nyugodtan táborozni, hagyják jól érezni magukat. Hajrá! Itt a nyár!

Ráérős cukkini saláta

cukkini saláta4Legyen egy nap, amikor nem csinálunk semmit,DE TÉNYLEG SEMMIT, ok?
Ezt a férjem kérte, és ki is fejtette, hogy mi az a semmi: nem megyünk vendégségbe, nem találkozunk senkivel, hozzánk sem jön senki, nem dolgozunk, nem mosunk-teregetünk-vasalunk, nem megyünk szennyes tartót és mágnestáblát venni (utóbbi két nagy projektem, a legyen egy új szennyes tartó, és kell a gyerekszobába egy mágnestábla). És hasonlók.
Dávid nagymamánál piheni ki az év végi hajtást, még csütörtökön is írtak dolgozatot, így vasárnapra tényleg semmi dolgunk nem akadt. Viszont, annyira nem volt időm semmire a múlt héten, hogy a hűtő is kiürült annak ellenére, hogy szombaton nem is itthon ebédeltünk. Így meg tudtam győzni Gábort, hogy legalább grillezni menjünk el, és ahhoz muszáj bevásárolni útközben. Megígértem, hogy igyekszem céltudatosan összeszedni, amire szükségünk lehet, és nem nézelődök fél órát a sorok között. Sikerült is.
Azért némi stresszel jár, mire egy babával elindulunk egy egésznapos szabatéri programra, akinek volt már kisgyerekek, az pontosan tudja, miről beszélek: ezernyi dolgot kell vinni. Utána még összeszedtem ami a grillezéshez kellhet, igaz fogalmam se volt, hogy mi lesz a menü, így biztonság kedvéért inkább vittem magammal mindent. Közben reggelit csináltam, és mégiscsak teregettem egy kicsit, de hát nem hagyhatom a mosógépben a vizes ruhát, ugye? Végül két és fél óra múlva sikerült mindent lecipelni a kocsihoz, eszembe is jutott a múltkori komment, miszerint egy serpára lenne szükségünk egy egyszerű hússütéshez. Nem tévedett sokat a kedves kommentelő.
Van egy nagyon kedves kis grillezőhelyünk nem olyan nagyon messze Budapestől, most se volt senki, csak egy bácsi az unokájával pecázott, cseréltünk is velük csokis kekszet kárászra, aztán ők hamar hazamentek, és csak mi maradtunk, megy pár bunkó motoros és kvados, akik tényleg azt hiszik, hogy menő dolog az erdőben a lehető leghangosabban és leggyorsabban végig száguldani.
Cukkini salátát készítettünk köretnek, eléggé hasonlatos egy tzatzikihez a húst majd holnap megírom.

cukkini saláta1Hozzávalók:
0,5 l tejföl (lecsepegtetve)
2 db közepes cukkini
só, bors
1 gerezd fokhagyma
1 kk kakukkfű levélke (ott szedtem)
2 ek olívaolaj
1 ek fehérborecet
4 ek frissen reszelt parmezán
2 nagy levél zsálya

Vittem magammal muszlinkendőt, mert ezt a salátát szerettem volna elkészíteni, és szerencsére volt is ideje lecsepegni a tejfölnek, amíg mi bámultunk magunk elé és megittunk egy pohár bort. Tehát a tejfölt a kendőbe borítottam, összekötöttem a sarkait, és felakasztottam a fára lecsepegni. Két óra alatt szépen be is sűrűsödött. A cukkinit lereszeltem, lesóztam, majd kinyomkodtam. Elkevertem a többi hozzávalóval, a fokhagymát nagyon apróra vágtam a zsályát pedig hajszál vékonyra, úgy tettem bele. Parmezánt azért reszeltem bele, mert vettem a paradicsomhoz, és ha már ott volt, gondoltam el nem rontja. Isteni lett tőle!
Klassz nap volt!

cukkini saláta3

Szentivánéj és pavlova, a legnyáribb desszert

Kepernyofoto-2013-06-13 - 7.20.08
Közeledik szentivánéj, már hetek óta tervezzük, szervezzük az estét. Úgy tűnik, idén megint többen leszünk, ezért lassan kinőjük a helyet, ahol eddig ünnepeltünk. Szívesen mennék máshova is, de idén olyan sok a szúnyog az erdőkben, hogy nem kockáztatok. Senki nincs oda a szúnyogokért, de én szó szerint meg tudok őrülni tőlük. Mindig azt képzelem, hogy épp a talpamat csípi meg valamelyik, és majd két hétig szenvedek tőle.Nem tudom, kinek hány szúnyogcsípése volt a talpán gyerekkorában, de édesanyáméknak és nagyanyáméknak a Dunaától nem messze volt telkük, így nekem kijutott bőven.
Szóval olyan helyet keresünk, ami inkább puszta, mint erdő, és naplemente után is meg lehet maradni. Mivel nem olyan régen kezdtük megtartani  a szentivánéjt, így nincsenek még igazi hagyományaink, de alakul a dolog. Egy részét a skandinávoktól loptuk, a másik részét pedig magunk találjuk ki, aztán vagy kiállja az idő próbáját vagy nem, de alakul. (Fenti kép egy svéd szentivánéji ünnep)

A legfontosabb, hogy senkinek sem kell lefeküdnie. A gyerekek is addig lehetnek fenn, ameddig akarnak. A sok rohangálás, tábortűz, tánc és evés úgy is kifárasztja őket, és maguktól elalszanak a hálózsákjukban egy idő után.
Hatalmas tüzet rakunk (ezért is jó messze lenni az erdőtől) amit egész éjjel életben tartunk. Mindenfélét grillezünk vacsorára, majd éjfél után is, húst, padlizsánt, zöldségeket, és sok gyümölcsös süteményt sütünk. Úgy tűnik, az eddigiek alapján kijelenthetjük, hogy a szentivánéj hivatalos süteménye az epres-málnás pavlova, nagyon sok vaníliás tejszínhabbal, de idén lesz Eton mess is, annak úgy is akkora sikere volt a Tuba tanyán pár hete. Hasonló a kettő, habcsók, tejszínhab, gyümölcs a lényege, mégis nagyon más a végeredmény. Mi felnőttek leginkább fröccsözünk és pezsgőzünk, a gyerekek pedig annyi süteményt és üdítőt  tömhetnek magukba, amennyi csak jól esik nekik, sőt még azon felül is. Meg is teszik. Mivel fánkot sütni senkinek nem volt kedve, de valahogy a majálison játszott játékok igencsak kívánkoznak szentivánéjre is, így szokott lenni meggyes pite evő verseny, és szörpivó is, amikor abban versenyeznek a srácok, hogy egy slukkra ki tud többet meginni.
Tavaly volt több kis pancsolómedence is, egyik tele jéggel, amiben az italokat hűtöttük, a többi vízzel a pancsoláshoz, majd éjszaka teleraktuk úszó mécsesekkel, de szerintem idén ez elmarad, eddig még nem voltak olyan meleg éjszakák, hogy bárkinek is fürdeni támadjon kedve naplemente után.
Az úszógyertyáról jut eszembe, amerikai szerelmes filmeket meghazudtoló mennyiségű gyertyát gyújtunk, ezekhez már hónapokkal előtte elkezdjük összegyűjteni a befőttesüvegeket gyertyatartó gyanánt. A buli addig tart, amíg a nap fel nem jön, de az az igazság, hogy hajnalban már csak páran beszélgetnek, a többség állig betakarózva alszik. Ez is egy remek alkalom, amikor a barátainkkal ülhetünk együtt egy asztalnál!

6612826947_c34b673fcb_z.jpgHozzávalók a pavlovához:
6 tojás fehérje
csipet só
20 dkg porcukor (édesítő por)
1 kk ecet
1 kk kukorica liszt

A tojások fehérjéjét félig felverjük a sóval, majd kanalanként beledolgozzuk a cukrot is, amíg kemény habbá nem válik. Végül hozzáadjuk az ecetet és a kukoricalisztet is.

140 fokra előmelegítjük a sütőt. A habot egy vékonyan megolajozott sütőpapírra halmozzuk jó magasan, és 75 percre a sütőbe toljuk. Elzárom a sütőt, ajtaját kitámasztom egy fakanál nyelével, és hagyom benne kihűlni a pavlovákat. A sült pavlova alap 1 napot kibír légmentesen záró dobozban.
Angol krémet, gyümölcsöt és legalább fél liter tejszínből készült tejszínhabot is teszek a tetejére, de az angol krém el is maradhat, lényeg a tejszínhab. Sok-sok vaníliával! 
Ez az alsó kép nem sajátom, és nem szoktam más ételfotóit felhasználni, de most kénytelen leszek az erőben szamóca után kutatni, ez annyira guszta! Forrás. Felső kép forrása.

Kepernyofoto-2013-06-13 - 7.03.22

 

Szentivánéji duhajkodás a Somlón

ko_van_a_borban_borszagjaras_somlo_hegy.jpg

Erdőbényei szembeszomszédom kért meg, hogy tegyem ki ezt a programot a blogra. Két oka is van, hogy szívesen megteszem: a Szenzivánéj szerintem az egyik legjobb ünnep, amit érdemes lenne itthon is megtartani, jót enni-inni a barátokkal, erről írok is majd holnap. A másik, hogy az ember igyekszik jóban lenni a szembeszomszéddal, ha az is borász 😉

Június 22-én a Somló-hegyen csapunk egy formabontó bulit.

Amiért formabontó az az, hogy az esemény nem kerül sem a termelőknek sem a vendégeknek pénzbe. Nem áll újmagyar pályázatosdi az esemény mögött, sem pedig millárdos ambíciók. Nem szed senki pénzt a pincészetektől, sem pedig fesztiválos karszalagot és idétlen fesztiválpoharat nem tukmál senki, senkire.

Egyszerűen elkezdődött a Somlón teljesen magától az amire sokan évek óta várunk és amin csendben vagy hangosabban dolgozunk. A somlói bortermelők beszélgetnek, boroznak, ötletelnek és összefognak ha kell. Nyilván az ilyen reakcóhoz kell egy gyújtóanyag, egy katalizátor. Ez pedig a Félúton borozó és borbolt vagyis az Éva és a Melinda. Soha még nem volt példa arra, hogy a Somlón egyszerre két tucat borospince tartson fogadóórát. Egy teljesen spontán, úgymond alulról jövő kezdeményezés ez.

Tudjuk, hogy a Somlóra eljönni nem egyszerű, tudjuk, hogy az utak hepehupásak a hegyen, tudjuk, hogy jellemzően a pince mögötti budiban fogja végezni a dolgát a legtöbb vendég, tudjuk, hogy a szálláslehetőséget korlátozottak és messze vannak a menő borvidékel wellness hoteljeitől. De mindezzel a puritán körítéssel együtt mégiscsak az ország egyik legkarakteresebb borvidékén lehet két tucat pincénél borokat kóstoli és beszélgetni azokkal akik azokat a borokat csinálják. Mindezt a borivás és a borvidék szépségeinek maga egyszerűségében

A hupákolásról bővebben itt olvashatsz:
http://www.somloi.hu/ejszakai-pincetura-junius-22-en-a-somlo-hegyen/
http://www.facebook.com/events/465290943563823/

http://www.somloi.hu/wp-content/uploads/2013/05/szentivan-terkep.pdf

Fotó Borászportál

Felmérés a családok étkezési szokásairól

29835.jpgKészült egy 500 főt megkérdező felmérés a magyar családok étkezési szokásairól a Coca-Cola megbízásából. Az az igazság, hogy sokkal rosszabbat vártam. A kutatás szerint míg a hétvégi ebédeken és vacsorákon 80%-ban együtt étkezik a család, a hétköznapokon általában már csak a vacsorákon ülünk le egy asztalhoz, de itt már 61%-ra csökken az arány. De ez nem is rossz, igaz?

Ha átgondoljuk azt, hogy hétközben ebédidőben csak a nyugdíjasok és a kismamák vannak otthon, akkor érthető, miért nem ebédel együtt a család mondjuk szerdánként. Érdekes az a számszerű egybeesés, amely szerint a magyar családoknak ugyancsak 61%-a egyszer sem ebédel együtt hétköznap és a közös reggelik is elmaradnak 46%-nál. Mi törekszünk a közös reggelire, pont azért, mert vacsoraidőben nincs mindig mindenki itthon.Lehet, hogy Gábor még dolgozik, lehet, hogy nekem van épp “kimenőm”, vagy Dáci van a haveroknál. Fontos a család, de muszáj társadalmi életet is élni, dolgozni meg pláne. Szerintem, ha heti hét közös étkezést sikerül megoldani egy családban, az már nagyon szép eredmény. És mindegy, hogy az reggeli, ebéd, vagy vacsora, lényeg, hogy tényleg mindenki leüljön, ráérjen, és lélekben is ott legyen negyven percig. Sokkal rosszabb eredményre számítottam! Még azt is ki merem jelenteni, hogy mindegy hogy mi van az asztalon. Vagy legalábbis sokkal kevésbé fontos, mint maga az együtt töltött idő.

Nem csoda, hogy az édesanyák 43%-a úgy gondolja, keveset étkeznek együtt. A 15-18 éves kamaszok még kevesebb időt töltenek a családi asztalnál, az ő esetükben a mamák 50%-a kevesli a közös étkezések számát – világít rá a hazai, családi étkezési szokásokra az Ipsos reprezentatív kvantitatív és 12 családot vizsgált kvalitatív kutatása.

Az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Vekerdy Tamás pszichológus azt mondta, mindenkinek jobb, ha a kamaszt nem parancsoljuk az asztalhoz, csak elviseljük a létezését. Utána magától jön majd közénk, de hagyjuk meg neki azt a pár évet, amíg nem akar, mindenki obban jár. Ha magamra gondolok vissza, teljesen egyett kell értenem vele!

A kutatás arra is rávilágít, hogy a hétköznapi vacsoráknál az egyszerű elkészítés és az adott étel kedveltsége a fő szempont. Figyelemre méltó, hogy az ételek megítélésébe nagyon erősen szerepet játszik a nosztalgikus érzelmi kötődés. Amit az édesanya kapott gyermekkorában, azt ő is szívesen adja, mi több, nem is tartja egészségtelennek, legyen az keksz vagy bundás kenyér, noha táplálkozástudományi szempontból ezek nem feltétlenül jobbak, mint bármelyik más nassolnivaló vagy egy pizzaszelet. A házi készítésű ételek is előnyt élveznek a vásárolt termékekkel szemben. Noha az esetek nagy részében ezzel a dietetikus szakértő is egyetért, azért érdemes megjegyezni, hogy egy otthon bekevert tea vagy limonádé adott esetben semmivel sem tartalmaz kevesebb cukrot, mint például egy üdítőital. Itt elmeséltek egy vicces példát: a vaníliás karikát nem gondolta rossz nassolnivalónak az anyuka (pedig tele van hidrogénezett növényi zsírral, aromával, stb) bezzeg a chpisre, mint magára a sátánra tekintett. Én is hajlamos vagyok ilyen gondolkodásra, bevallom. Mondjuk én gyerekkoromban is utáltam, de kevés egészségtelenebb dolgot tudok elképzelni, mint az ún. “téli fagyi”. Emlékeztek erre? Kakaós-cukros margarinnal töltött, tejbevonóba mártott fagyitölcsér. Brrr! Viszont a Limó port imádtam, vettem is Dávidnak, de nem jött át neki a Retró érzés. Haha.

A kutatás eredményeiből és a sajtótájékoztatón elhangzottakból még szemezgetek majd, szerintem nagyon érdekes.

Addig is naponta írnak róla az együtt egy asztalnál oldalon.9909.jpgFOTÓ/FORTEPAN

Az egymilliomodik spárgakrémleves recept a világon

milliomodik spárga3Csak azért merek egy újabb, szinte ugyanolyan spárgakrémleves receptet feltenni, mert úgy tűnik, megtaláltam az igazit. Valahol igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy krémlevest az készít a spárgából, aki nem szereti az ízét, és igyekszik mindenfélével elnyomni azt, vagy az, akinek mindegy, hogy spárga vagy krumpli a vacsora. Vagy  az, aki szereti a spárgakrémlevest. 
Miben különbözik az eddigitől? Kétszer annyi spárga van benne, le sem merem írni, hogy négyszer annyi vaj, és innentől kezdve nincs is nagyon miről beszélni. Gondolkodtam egy csipetnyi szerecsendión, de végül úgy döntöttem, hogy ez most kimarad. Szerintem jól tettem. Nem olcsó leves, de érdemes rá áldozni egy évben egyszer.
Ma a Kapanyél blogon is spárgáznak, olvassátok el, mit kell tudni a növényről!

Hozzávalók 6 tányér leveshez:

1 kg zöldspárga (2 csomag)
10+10 dkg vaj
4 mogyoróhagyma 
2 dl tejszín

csipet fehérbors
2,4l forró víz

A vaj felén megdinszteltem az apróra vágott hagymát, majd rádobtam a spárga alsó, kicsit fásabb, felkarikázott részét. A fejeket félre tettem. Pár perc alatt megdinszteltem, majd felöntöttem a forró vízzel. Sóztam, borsoztam, és puhára főztem a spárgát. Botmixerrel pépesítettem amennyire csak lehet, ez legalább öt perces mixelést jelent, majd átszűrtem az egészet. Beleöntöttem a tejszínt, visszatettem a tűzre, beledobtam a spárga fejeket, és főztem még 3 percig. Belekevertem a maradék, hideg, felkockázott vajat, és már tálaltam is. 

milliomodik spárga1

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!