Fűszer és Lélek

A tejet és a káposztát el is felejthetjük

Tavaly évvége felé futotta körbe újra az internetet a minőségi éhezésről szóló hír, ami évről évre felbukkan az élelmezés világnap környékén.

Az adatok szerint körülbelül százezer embert érint Magyarországon az éhezés, vagyis az, hogy valaki naponta nem jut elegendő élelmiszerhez a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szerint.

Az úgynevezett minőségi éhezés, azaz amikor egy ember nem jut elegendő nyomelemhez, vitaminhoz, vagy húshoz, húskészítményhez, vagy az ezeket helyettesítő egyéb fehérjéhez, már 1-2 millió embert is érinthet Magyarországon. Aki minőségi éhező, az nem éhezik a szó valós értelmében. Hozzájut a szükséges kalóriához, sőt, még annál többhöz is.

Ez nagyon durva szám! Főleg annak tükrében, hogy becslések szerint hazánkban 394000 háztartási élelmiszerhulladékot dobunk ki. (Egyik újévi fogadalmam az volt, hogy sokkal jobban odafigyelek arra, hogy ne dobjunk ki ételt. Sajnos hajlamos vagyok a piacon túlzásokba esni zöldségfélék vásárlásakor, és van amikor a hűtőben tönkremegy valami úgy, hogy hozzá se nyúltunk. Nagyon szégyelem ezt, elképesztő pazarlásnak tartom!)

Az Agromonitor cikke szerint pl. a káposzta és a tej vitamintartalma csupán az öt százaléka az ötven évvel ezelőttinek. Ha ez igaz, és miért ne lenne az, akkor tejet és káposztát szinte nincs is értelme vásárolni, hacsak tényleg nem garantáltan ökológiai gazdaságból származik, ahol betartják a vetésforgót, visszaforgatják a komposztot, nem használnak műtrágyát és a savasesőtől is megóvják a földet. Na jó, ez utóbbi csak vicc volt sajnos.

 
Ásványi anyag és mikroelem tartalom
 
Csökkenés 1966 – 1990
Maradt 1990
Búza
50,00%
50,00%
Árpa
62,30%
37,70%
Kukorica
81,40%
18,60%
Répafélék
25,00%
75,00%
Vitamintartalom
 
Csökkenés 1966 – 1990
Maradt 1990
Borsó
50,00%
50,00%
Tej
95,00%
5,00%
Káposzta
95,00%
5,00%
Sárgarépa
40,00%
60,00%
Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)
 
Egy 1985 – 96 között végzett külföldi tanulmány is a fentieket támasztja alá, és jelzi, hogy országhatárainkon túl sem jobb a helyzet:
 
Ásványok és vitaminok mg-ban  100 g élelmiszerben
Vizsgált
anyagok
Eredmény 1985
Eredmény 1996
Különbség
Brokkoli
kalcium      folsav magnézium
103               47                 24
33                 23                 18
-68%             -52%             -25%
Bab
folsav magnézium    B6 vitamin
39               26             140
34                 22                 55
-12%             -15%             -61%
Burgonya
kalcium magnézium
14               27
4                   18
-70%             -33%
Sárgarépa
kalcium magnézium
37               21
31                   9
-17%             -57%
Spenót
magnézium     C-vitamin
62               51
19                 21
-68%             -58%
Alma
C-vitamin kalcium     folsav
5                   8                 23
1                     7                     3
-80%             -12%             -84%
Banán
magnézium    B6 vitamin kálium
31             330           420
27                 22               327
-13%             -92%             -24%
Földieper
kalcium           C-vitamin
21               60
18                 13
-14%             -67%
 
Forrás: 1985 Geigy Gyógyszerkonszern. 1996 élelmiszerlabor Karlsruhe/Sanatorium Oberthal

Ez egy másik tanulmány, kicsit azért árnyalja a képet, de sajnos ennek sem örülhetünk, minden esetre kicsit jobb talán:
 
De akkor mi a megoldás?
Elnézést, de csak kérdéseket tudok feltenni, azokat se biztos, hogy jókat.
 
Hitegethetném magam azzal, hogy majd szedünk vitamint, de nemrég olvastam pont a “drága vizelet” problémáról, ami azt jelenti, hogy hiába szedünk vitaminokat, ásványianyagokat, azok egyszerűen képtelenek normális arányban felszívódni az emberi szervezetben, így csak távoznak a vizelettel.
 
Remek. A kör bezárult.
 
Nem tudom mi a megoldás, talán az, ha emberek sokkal nagyobb hányada kezdene tudatosan foglalkozni az élelmiszerek minőségével. Akkor talán sikerülne nyomást gyakorolni a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra. De igazából csak nagyon kicsi esélyt látok erre.
A legtöbb ember, ha szóbakerül az elfogyasztott élemiszerek pocsék minősége, rögtön összeesküvéselméletre gyanakszik. Egyszerűen nem hiszik el.
 
Természetesen a biopiacokat mindig is csak egy nagyon szűk réteg látogatja majd. Először is kevés van belőlük, másodszor nem tudnak versenyezni a hipermarketek áraival.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindenki sokkal jobb minőségű élelmiszert érdemelne. De legalábbis az információt arról, hogy mi is az amit megeszik, amivel a gyerekét eteti. A választás lehetőségét.
 
Csak hogyan?
 

Holnap főzök is, ígérem!

Kaptam egy levelet a témában, azt hiszem mindenkinek hasznos, hihető és érdekes gondolatokkal. Elég sok mindent megmagyaráz, azt is, hogy miként lett magasabb a növények víztartalma, és ettől hogyan lett valóban alacsonyabb bizonyos tápanyagtartalma.

Tisztelt Fűszeres Eszter!
Nevem Dr. Dernovics Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Karán az Alkalmazott Kémia Tanszék docense vagyok. A legutóbbi, tejről – káposztáról – vitaminokról szóló cikkéhez szeretnék pár hozzászólást fűzni:
1/ Az elmúlt 30 évben az élelmiszeranalitika ugyanolyan mértékben fejlődött, mint minden más technológiai eljárás. „Húsbavágó” példával: ha az ember feleségénél gyanús csomót találnak, nem mammográfiára futunk, hanem PET-CT után kiáltunk. Ebből fakadóan a régi mérési eredmények sajnos nem feltétlenül megbízhatók.
2/ Az intenzív mezőgazdaság azzal is járt, hogy a piaci növényi élelmiszerek víztartalma jelentősen (30-40%) megnőtt. Ennek több oka van attól kezdve, hogy vizet zöldségárban eladni nem olyan rossz üzlet, másrészről a mesterséges öntözés eleve több vízfelvételt eredményez. Mindez abban ölt testet, hogy mondjuk a piaci saláta víztartalma 94%-ról 96%-ra ugrott, ami szárazanyag-tartalomban 6%-ról 4%-ra való esést jelent: 33%-nyi csökkenés! Ez persze a fogyókúrázóknak jó…Ha ezek után a nyers zöldségre nézzük a vitamintartalmat, még szép, hogy csökkenést látunk.
3/ A cikkből és a kommentek egy részéből az jön le, hogy a vitaminos étrendkiegészítők felszívódása nem olyan jó. Hmmmm, ha ez így lenne, akkor nem csökkenne drasztikusan a nyitott gerinccel születő gyermekek száma, amikor a mamák még a fogantatás előtt B9 készítményeket szednek. MESTERSÉGES, IPARILAG ELŐÁLLÍTOTT B9-ről beszélek! Feloldva a talányt: az, hogy melyik vitamin milyen mértékben szívódik fel, alapvetően három dologtól függ: az adott egyén bélflórája, az adott vitamin vitamerje (pl. B9 vitaminból legalább 4 alfajta, úgynevezett vitamer ismert), ill. az együtt fogyasztott egyéb élelmiszerek. Sajnos nem szabad általánosítani.
4/ A bioélelmiszerek propagálása, főleg kis hazánkban, ahol csak most kezdik el valamilyen mértékben műszeresen is ellenőrizni, bio-e a bio, veszélyes hozzáállás. Akkreditált jegyzőkönyvvel rendelkezem egy olyan, tavaly tavasszal bioboltban vásárolt, német gyártmányú biokakaóporról, amelyben az aflatoxin (karcinogén, mutagén) szint határérték fölött volt. Attól, mert papíron dokumentáltan valami bio, sajnos nálunk (és a mérés szerint máshol sem nagyon…) nem biztos, hogy az élelmiszer jobb, értékesebb, biztonságosabb lenne.

Tudom, hogy agyonrágott közhely, de a legegészségesebb táplálkozás még mindig a változatosságon nyugszik.

Tisztelettel:
Dr. Dernovics Mihály

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. kela-bá says:

    @nadiposzata: Kedves Nádiposzáta !
    Köszönöm, hogy válaszolt a bejegyzésemre. Én az Ön korábbi két és fél soros bejegyzésére reagáltam,melyben “nem vett volna mérget” meg “marha elővigyázatosnak kell lenni” jelzőket használt azokkal kapcsolatban amiket én jó szándékkal javasoltam másoknak is.
    Igaza van, elővigyázatosnak kell lenni, azért jó szerintem ha hasznos információkat cserélünk. Senkit sem kötelezhetek azok elolvasására, hasznositásra, azt mindenkinek magának kell eldönteni.(Ilyen pld. az étel receptek átadása itt ezen a csodálatos honlapon.)
    Az,hogy különféle egyetemeket végzünk, az valóban ad “rálátást”, de higgye el az élet az igazi tanitó mester.
    Örülök, hogy eszmét cseréltünk, és gyógyszermentes jó egészséget kivánok Önnek ! Jelszó: ” Egészségesen meghalni, minél később.

  2. nadiposzata says:

    @kela-bá: Teccik tudni úgy van, hogy nekem egyrészt ez az újdonság erejével ható legyünk hiperszuper egészségesek, meg bio, meg igy úgy kell enni, nem hat annyira varázslatosan. Sajnos vagy nem, falusi lány lévén nálunk otthon sohsem volt margarin. Vajat ettünk mindég. Mármint a többiek, én sajnos enyhén tejérzékeny vagyok.

    Nem, ez nem civilizációs betegség, ahogy öregszik az ember egyre csökken a laktózt bontó enzim termelése a szervezetben. Vannak olyanok, akik meg születésüktől igy élnek.

    Kettő, talán az is közre játszik még plusz ebben, hogy nagymamám orvos. A legritkább esetben lehettünk betegek, ahogy nem is voltunk és ha vmi iszonyat nagy nátha kapott el, akkor is max, inhallálás vagy C-vitamin. Az első komolyabb gyógyszerem a bakteriális tüdőgyulladásomra kapott antibiotikum volt, amit apukám szedett össze a bányában és ajándékozta meg vele a családot.

    Harmadrészt, ilyen élelmiszeripari-kertészeti egyetemen végeztem. Van egy pöppnyi rálátásom.

    Nem értem a tej fejlődési idejét, talán a tárolásról beszél?
    Igen, ezek az UHT tejek, na mivel ki van bennük végezve a természetes baktériumflóra, mások eluralkodnak bennük, de mivel a pasztörizálást követően a számukra értékes tápanyagnak neki látnak, és már akkor romlásnak indul a tej, amikor mi még szag és kinézet alapján nem mondanánk meg róla. Ilyen valóban van. Ha ki van nyitva és 86 napig nem nyúlnak hozzá.

    A Szamos úr honlapján található könyv pedig nem igazán férkőzött a bizalmamba, talán nekem újdonságot sem tud mondani.
    Azért vegyük azt is számitásba, hogy Szamosék cukrászok (voltak), a túlzott cukorfogyasztás, amit szerintem művelnek, műveltek a szakmájuk miatt,nem csoda, hogy diabéteszhez vezet.
    Ha jó fej orvos vagyok és életet akarok menteni, tényleg, mert hivatás és nem csúszópénz kezelés, ráadásul van annyi karizmám és a beteg szemében tekintélyem, akkor igen, vannak olyan fajtája a cukorbetegségnek, amit szigorú, megfelelő diétával karban lehet tartani. Csak odafigyelés, akarat, meg fegyelem kérdése.

    Az első történet a könyvnél szintén nem győz meg engem, szerintem ne csokálkozzunk, hogy epegörcseink vannak éjjel, ha estére telezabáljuk magunkat a világ ezen a táján fellelhető összes zsiros kajával.

    Plusz az utolsó bekezdés, miszerint doktor úr halálos beteg volt? Akkor csak magára nem alkalmazta a csodás módszereit? Mint az Atkins diéta alkotója?

  3. khmm... says:

    @Turo Rudi – ElelmiszerIpari Hulladek:

    Köszönöm a megerősítést. Én is pontosan így tapasztaltam.
    Le a parasztvakító MLM-es csodaszerügynökökkel! 😀

  4. kela-bá says:

    @nadiposzata: ” Nem vennék mérget arra…” irja Ön nekem a bejegyzésemre. Én meg azt tapasztalom a környezetemben, hogy akik legyintenek azok tanácsaira, pld. akiket én felsoroltam a fenti blogbejegyzésemben, hogy betegek, nyavalyognak, és ami szomorúbb el is vannak temetve. Aztán ott a sok gyermekkori betegség: diabétes,allergia, rákok külünféle változata. Mindezek okaira rávilágitanak az általam emlitett szerzők.Amikor többen irnak arról, hogy a TEJ egy bizonyos fejlődési idő után már felesleges és káros akkor biztos van alapja. Vagy nem igaz, hogy a MARGALIN szivbarát. Tessék próbát tenni a hangyákkal, azok nem mennek rá ! Amerikai orvos Dr. Henri Bieler irja (1965-ben!) saját orzságáról, hogy az USA a leggazdagabb állam, és mégis ott a legtöbb a beteg ember, mert ott irják fel a legtöbb gyógyszert, és kajálják a sok olajban sült krumplit, amiből csak az LDL azaz a ROSSZ koleszterint tudja előállitani a máj, aztán ez az oka a sok infartusnak is, többek között. A gyógyszer felirásban már nálunk is “amerika” van. Egyszer jogsi ügyben vártam az orvosomra. Egy ember 30 (harminc) receptet számolt meg, és az mind az övé, mondta.Én meg mondtam, hogy sohasem gyógyul meg!

    Tehát érdemes tájékozódni, és persze lehet kontrolálni saját magunkon a tanácsokat, mert ahányan vagyunk, külömbözőek is vagyunk. Igaz az a mondás ” Amit eszel azzá leszel !” No ez az ami nem
    könnyű feladat a mai “csak a pénz számit világunkban”. Önnek is csupa nagybetűvel ajánlom DR. LÉGRÁDY PÉTER TOJÁS TÁPLÁLOZÁS EGÉSZSÉG cimü könyvét, melyet el olvashat, vagy megrendelhet a http://www.szamosmiklos.hu honlapon. Nem recept könyv,hanem a tökéletes emésztés a lényege. Márpedig ha az emésztés tökéletes akkor kevesebb megbetegedés fordulhat elő. Erre bizonyitékként magamat ajánlhatom. Jó egészséget kivánok !

  5. nadiposzata says:

    @kela-bá:

    nem vennék mérget, arra, hogy amiket ott lát szintén hiteles forrásból valók, ahogy az ebben a cikkben lévő hivatkozás is valótlannak tűnik. Az internettel marha elővigyázatosnak kell lenni.

    @Fuszeres Eszter: Legszebb dolog a paranoia, főleg, ahogy idősödik az ember.
    Nem, én nem a vetőmagosokat állitanám be ördögnek.

    Az, hogy te most ilyen videókat tudsz ide linkelgetni, laptopról irsz, és kétlaki életet folytatsz Bénye és Pest között, az annak tudható be, hogy nem otthon kell robotolnod a kertedben, hogy egyáltalán eltarsd magad, hogy tudd, hogy mit eszel. Viszont milyen kényelmes lesétálni a Hunyadi térre. Ahol viszont nagy szivfájdalmad, hogy nem tudod mit kapsz.
    Szeretnéd, ha ismert lenne a származása (pl Sztefanidesz néni esete), régi, hagyományos fajta lenne, sőt bio. Nagy hozzáadott munkával.

    Csak ott a bökkenő, hogy egy-egy ilyen gazdaság pont egy kisebb-nagyobb család eltartására alkalmas, ha részmunkában vki fogalakozik vele naponta. Öreg nyugdijasként meg annyit tud kihozni belőle, mint az öreglány. Ebből nem juthat mindenkinek, hacsak nem saját maga csinálja. Ahogy az élelmiszerkémia tanaram mondta, ha olyan majonézt akarsz, amiben nincs semmi E-szám, akkor neked kell elkészitened. Máskülönben ez az ára.

    Ha meg már nagyobban játszunk, akkor szembe kell nézni azzal a másik dologgal, hogy van egy kifizetődő gazdaságossági méret. Amiről a bácsi is beszél, hogy 50 forintért veszik tőle. TÉSZbe zerveződni meg az isten se akar, ha hoznak sört ingyen akkor sem. (érdekérvényesités, ingyom-bingyom) Mindenkinek a faluba kell egy új traktor és természetesen dögöljön meg a szomszéd tehene. Ami rettenetesen szomorú.

    Itt jön az ipari, egységes növényállományt produkáló vetőmag képbe, mint reális piaci igény. Mivel ez a növényállomány eléri a kritikus méretet, ezért könnyeb szed össze bármit. Mintahogy a kórházi 6 órás várakozáskor influenza idején nagy valósznűséggel megbetegszünk.

    Ha az ipari cuccaidat nem véded, akkor meg jönnek a toxinok. Részben igy okozta apukám májbeteg barátnőjének a halálát az esztelen biokenyerezés.

    Valószinúleg tartom, hogy a tájfajták igen nagy felületen való termesztése is ugyanezzel járna, meg kéne védeni őket a kórokozóktól, kártevőktől.

    Fel kéne fogni, hogy ha enni akarunk és ilyen szinten akarunk élni, akkor annak az egyik kiszolgáló bázisa a mezőgazdaság, az egy szabad ég alatt működő ipar. Mint a bányászat, mint az épitészet. Meg van csinja-binja, hogy hogy lehet ennyi embert, annyi ráforditással jól lakatni.

    Továbbá a paraszt itthon szitokszó, mig vajdasági évfolyámtársam, mindenféle szégyenérzet nélkül mondja, hogy földműveléssel foglalkozunk.

    Sztori: Keresztapámhoz mentem látogatóba Tiszavasváriba, Polgáron kellett átszállnom. Bácsi kaszált a kertvégében a külterületi megállónál. Szóbaelegyedett velem. Kérdezte honnan jövök, mondtam Pestről?
    Tudom, hogy létezik az a fajta székesfővárosi lenézem a vidéket mentalitás, dehogy az ellenkezőjét hiretlen a saját bőrömön tapasztaltam.
    Nekem állt az öreg úr az összes sérelmével, gondolom a gyerekek kirepültek és úgy sikerültek, hogy senki nem akarja a földet túrni. Megértem őket, húzós meló. Hát kivetitette rám és csak ontotta az előitéleteit.
    Szomorú.

    Nekem az a benyomásom, hogy az amit te csinálsz csak a felszin felületes kapargatása.
    Szeretsz jókat főzni, jókat enni, meg persze inni is, tök jól is menedzseled magad a köreitkenek a többi gasztrobloggerrel. Itt-ott már (pl olivaolaj) egészen korrekten elmész. Szinte olyan technológiai leirásokba, amit egy laikus nem ért és megrémül tőle, mert csak a módosit, meg hozzáad szavak ilyen hatást érnek el.
    (elárulom a bort is szokták deriteni, meg szűrni, kénezni, habár ez már biztos megvolt)
    Hobbiból egyre jobban bele melegedtél, és közben nem látom azt a szkeptikus álláspontot, amikor az ember utána megy a dolgoknak, lásd ez a cikk vagy a GMO-s.

    Mindig, minden szemponton elgondolkodnék, főleg, ha én publikálnék egy ilyen igen megtévesztő cimű cikket egy hirdetésre ajánlott blogon.

    De lehet, hogy ez neked nem célod, vagy éppen igen, és csak jót akartál, és csak a saját megdöbbenésed és félinformációd után születnek ezek az egypercesek.

    Szerintem nincs fekete és fehér.

  6. otapi says:

    @Birkesz:
    “Nem állítja biztosan, nem mondja, hogy minden kétséget kizáróan,”
    vs.
    továbbra is “ok-okozati”, “szoros” összefüggést látsz benne és bizonyítékokat keresel.

    Kár a sok szó ezért… Szerintem van némi köze a C-vitaminnak és az egészséges(ebb), hosszú(-abb) életnek egymáshoz, szerinted meg nincs. Nincs is ezzel semmi baj.
    Az zavar, ha túlzott tartalmat magyaráznak bele a mondandómba. Annyira viszont nem zavar, hogy továbbra is erről levelezzek, úgyhogy ezúton is minden jót a továbbiakban! 🙂

  7. Birkesz says:

    @otapi: Nem szeretnék vitatkozni, de két tény egy mondatban, egymás után való felsorolása és ezen tagmondatok “és bizony” szerkezettel való összekötése elég egyértelműen ok-okozati összefüggést feltételez. Nem állítja biztosan, nem mondja, hogy minden kétséget kizáróan, de egyértelműsíti, hogy a leírója ezeket összekapcsolta egymással.
    Vagyis nem én “olvasom bele”, hanem Te utalsz rá. Ha pedig figyelmesen elolvastad, mit írtam, láthatod, hogy én éppen ezzel az állítással/összefüggéssel nem értek egyet. Vagyis pont, hogy én kételkedek abban, hogy a napi 1000-2000 mg C-vitamin elfogyasztása és Szent-Györgyi hosszú élete egymással szorosan összefügg.

    @falusisanzon: Ugye nem azt olvastad ki a nagypapis példából, hogy ezzel cigi+pia=hosszú élet feltételezést vallom?

  8. otapi says:

    @Sátán meg a Jocó: Gyerekkoromban egyszer ittam már frissen fejt tejet valamelyik Tisza melletti tanyán, de így felnőtt fejjel csak akkor innék (pláne rendszeresen), ha nagyon baráti a viszonyom a tehenésszel – de (sajnos) nincs a baráti körömben ilyen ember és asszem a városi emberek jó részének sincs.
    Más kérdés, hogy a bolti dobozos/zacskós jobban csúszott már akkor is, de ez egyéni ízlés kérdése 🙂

  9. falusisanzon.blogspot.com says:

    Én egy kicsi faluban élek,néhány éve belefogtam a kertészkedésbe,aztán fóliasátram lett ,végül baromfiudvarom.A magunk megtermelte tojást,csirkét,kacsát,libát esszük.Van egy befőzőautomatám,amivel próbálok minél több mindent elrakni télire tartósítószer nélkül,illetve a mélyhűtőbe.Szomorú látni,hogy már alig vannak házak,ahol vannak állatok és veteményeskert.Az emberek inkább füvet nyírnak az udvarukban,ez kevésbé fárasztó,mint kapálni.Pedig tényleg megfizethetőek a vetőmagok.És ezeket az ízeket nem lehet összehasonlítani semmivel.A paradicsom olyan édes,mint egy gyümölcs.Szeretném buzdítani a vidéki embereket,hogy ássanak fel egy darabot az udvarukban.Ha Angliában divatba lehetett hozni a veteményezést,talán itt is sikerül.Én hiszek benne,hogy a permetszert sosem látott zöldségeim tele vannak vitaminnal.

  10. Sátán meg a Jocó says:

    @loading: “Valamint saját szememmel láttam, hogy a “kistermelő” miként önti a spanyol és görög epret a faládába és árulja magyarként (Lehel piac, 2 éve). ”

    Az lehet, hocs csak a tároló láda volt.
    Az epres őstermelő onnan ismerszik fel, hogy többféle epre van, lévén a földön nem egyen-eprek teremnek 😉 ergo csoportosítva adja, más-más áron. Van, ami lekvárba jó, van, ami díszítésre, stb.
    Tehát az egyforma epret kínáló “őstermelőt” kikacagjuk.

    @otapi: nos, ha tudjuk, hogy milyen tehenészetből van a tej, akkor bizonyos(!) esetekben nem szükséges felforralni. Persze, kérdés, hogy a műanyag tejhez szokott gyomor először hogyan reagálrá, érdemes szoktatni a kicsi családot 😉

    @Akitlosz: mert ők még nem éltek ennyire mérgező környezetben: légszennyezés, a belék jutó kemikáliák, műanyagok monomerjei… ez mind fokozott terhelésnek számít Ramszesz korához képest (amikor mindenki tulajdonképpen bio-t evett 😉

    @Birkesz: azért azt ugye belátod, hogy a kedves nagypapinak igen jó genetikai állománya volt – elég ritka dolog, nézd meg a statisztika másik felét…

  11. Sátán meg a Jocó says:

    @otapi: vagy a kétszeres(!) Nobel díjas Pauli, aki még extrémebb mennyiségeket szedett 🙂

  12. kela-bá says:

    @BDBY: @nadiposzata: @fordulo_bogyo: @Fuszeres Eszter: @ezmagyar: @noirp: @szmoker (Homo Trollicus): @Akitlosz: Végre egy blog és sok-sok Bloggoló akik értelmes dolgokra fordiják az idejüket.Érdemes odafigyelnünk egymásra. Én már nem vagyok “20” éves, de jól vagyok, egy szem gyógyszert sem szedek.Eljárok hasznos előadásokra,meditációkra, tornázom,gyalogolok, kirándulok és hasznos könyveket olvasok, Pld. Szendi Gábor könyveit és honlapi bejegyzéseit a paleo táplálkozásról: http://www.tenyek-tevhitek.hu Dr.Légrády Péter Tojás Táplálkozás Egészség cimű könyve a TÖKÉLETES emésztésről szól, ez olvasható a http://www.szamosmiklos.hu -n ! Aztán dr.Hummel Zoltán hirlevelére is feliratkoztam, nagyon hasznos dolgokat ir. Nem rég tudtam meg, hogy a EZÜST KOLLOID 650 féle “dologra” hasznos ! Pld.a herpesz virust is kiirtja
    És persze figyelem a FŰSZERESLÉLEKET is !
    Jó egészséget !

  13. ezmagyar says:

    @nadiposzata: Kedves Nádiposzáta!

    Köszönöm dr. Tóth Magda nevét. Meg fogom keresni, na nem a gyümölcsnevelés ügyében, mert ahhoz sajnos nem sok a tehetségem. Van egy magyar termékekkel foglalkozó oldalam (ezmagyar) és azon elkelne egy jó beszélgetés egy szakemberrel a régi hazai gyümölcsfajtákról. Azt hiszem az utolsó órákban vagyunk, hogy tegyünk valamit ez ügyben. A gyümölcsfák még egy ideig élni fognak, de a hozzájuk kapcsolódó tudás (termesztés, felhasználás) most hal ki el, mert meghalnak azok, akik erről érdemi felvilágosítást tudnának adni.

    Végezetül köszönöm a segítőkészséget és hasznos információkat.

  14. nadiposzata says:

    @ezmagyar: meg kerek.

    Ha régi gyümölcsfajtákat szeretél, akkor ajánlom figyelmedbe A Corvinus Egyetem Gyümölcsteremsztési Tanszékén D. Tóth Magdolnát. Az a hobbija, ami a munkája. Kint Soroksáron van az egyetemnek fajtagyűjteménye, már nem szaporitható régi fajtákból. Ha nem ő, akkor az egész tanszék nagyon segitőkész. Vam ilyen óra is, ha ráérsz és ledumálod szerintem bejárhatsz.

    Hálás lesz, és szerintem szaporitóanyagot is kaphatsz tőle, ha tudsz neki olyat mutatni, ami még nincs meg nekik.

    Nekem van pár régi pomológiai könyvem, abba benne vannak régi fajta nevek.

    Abben sajnos igazad van, hogy csak a szép, csak a jó kell. De miért kéne más amikor jóársitva lehet ugyanazt kapni, mint ami kicsit rusnyább.
    Úgy látom, hogy ezt is a gyerekek természettudományos nevelésének a hiánya. De ez hosszú történet lenne. Szintén tudnék félelmetes butaságról tanuskodó kanadai youtube videót linkelni az ügyben.

    Ahogy pasim anyja is mondja (San Fransiscoban él) ott nem lehet kapni üzletben ribizlit (ez csak egy kiragadott példa a sok minden közül), mert nem tárolható és szállitható jól. A polcokon csak szép és egyenméretű cuccok vannak. Ettől a jó világtól én is kiborultam, amikor Hollandiában voltam egy szupermarketben. Mondjuk elég csak Bécsig menni.

    Nekem valahogy nincs meg ez a generációs szakadék, apukám gépészként hobbi kertész, falun nőttem fel, sokkal több minden különlegességet ismerek alapból, mint pár most végző kertész. (Rendszerváltás előtt nálunk otthon teritéken volt a csicseriborsó, a padlizsán, a josta, a szines dudvák) Apukámnak olyan körte fája volt, amibe három fajta volt külön beleoltva, az egyik vörösbelű. Most is tudja, hogy hova kell menni a falu határában vesszőt szedni.

    Városba költözésünkkor nem értettem, hogy miért mentünk el első osztályban tanárnéni veteményes kertjébe. Mostanában raktam össze. Azért mert van aki olyat még nem látott. Borsodi iparvidékről lévén szó.

    Nekünk meg szüret után mulatság gyanánt mindig irány az erdő volt, gombászni, gyűjtögetni.

    Káposztának ajánlom Vecsést és környékét, állitólag ott még van az a sajátmagról fogott faja évről-évre, amiből lesz a fenejó savanyúkáposzta. De mondom ezek heirloom fajták jók. Mi most rendeltünk egy adagot Angliából e-bayen.

    A nemesités meg amúgy tök jó dolog, mert különben, aki nem megy utána úgy, mint te, annak jó a tökéletes cucc is. (nem csak ezért) Mivel sokan vannak akiket nem érdekel – ez akkor is igy lenne, ha a természettudományos oktatás javulna – nekik is enni kell valamit. Aki meg a létminimummal küzd kisebb dolga is nagyobb annál, hogy ha emlékszik egyáltalán a régi izekre azok után nosztalgiázzon. Sanszos, hogy javarészük amúgy is városban nőtt fel, akinek a szülei költöztek be. Azt hiszem az első panelszerűségek az ´50-es években épültek. Hát igy.

  15. fordulo_bogyo says:

    @BDBY: Teljesen hiteltelen ha valaki csak “ismerettejeszto”, propagandaeloadasokban teszi kozze allitolagos eredmenyeit es nem punlikalja lektoralt szakmai folyoiratban.
    Igy azt mond amit akar.

    “de beszélt a termőterületek (Mo-i)kémhatásáról, ezeken a területeken termelt növényekről és hogy valójában ez okozza (Ő szerinte) az elképesztő vitális anyag csökkenést”

    Ezt olvastam en is valahol, es itt lehet az igazsag. HA rossz talajon satnya novenyeket nevelnek, AKKOR azoknak a tapanyagtartalma is alacsonyabb.
    De ebbol altalanositani az OSSZES novenyre butasag, vagy ahogy manapsag szokas mondani: csusztatas.

    (en nem tetelztem fel semmi vallasi elkotelettseget a reszerol, azt mas valaki irhatta, es csak szakmai szemmel kritizalom a hitelesseget)

  16. @ezmagyar: lmv.hu/node/6647
    Ez a Zöld Pók alapítvány filme a témában, szerintem nagyon érdekes.

  17. ezmagyar says:

    @nadiposzata: Köszönöm szépen a részletes választ és a segítséget a különféle zöldségváltozatok felismeréséhez, de nekem igazából nem ez a gondom,

    A véleményemet nem csak a cikkre alapoztam (National Geographic 2011. júliusi szám), hanem idős emberekkel folytatott beszélgetésre, akik egyöntetűen panaszkodnak a régi fajták eltűnésére, a választék leszűkülésére. Amelyeket te biztonságos, nagyüzemi termesztésre nem alkalmas kerti fajtákként említettél, azoknak az elvesztését sajnálom.

    Én vadászok a korukat túlélő öreg fák terméseire, amelyek fajtanevét már az öreg gondozójuk sem ismeri (sajnos én sem). Még sohasem csalódtam ezekben a gyümölcsökben. Zöldségből is néha egész különleges régi fajtákat lehet találni. Savanyú káposztából is hagyományos sárga színűt keresem. Még van egy-két megátalkodott földműves, aki ragaszkodik a régihez és él még néhány bolgár kertész is. Tőlük igyekszem vásárolni.

    Emellett – nem tudományos alapon – gyűjtöm és eszem a zamatos turbolyát, vadsóskát, a kerek repkényt, a libaparéjt, a kövér porcsint, az erdei gyümölcsöket (vackor, szeder, vadmálna, som, vadcseresznye, galagonya, szamóca) és a gombákat. Ezek is régen ismertek voltak, ma már szinte senki sem tud róluk. (Kivétel a gomba)

    Úgy látom, hogy szinte teljesen lebutult az élelmiszer-alapanyagokkal kapcsolatos tudásunk. Legtöbbünknek az számít, hogy egy zöldség nagy és tetszetős legyen. Ezért aztán bármit el is fogadunk, hagyjuk hogy értékek, mert egy kitenyésztett növény az, elvesszenek.

  18. BDBY says:

    @fordulo_bogyo: Igen én ismerem, bár magam nem vettem a fáradtságot, hogy kutakodjak az interneten publikációjai iránt, de 2010 és 2011 ben is voltam egy-egy előadásán, ahol éppen erről értekezett. Gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök vitálanyag csökkenés mértéke volt a fő téma, de beszélt a termőterületek (Mo-i)kémhatásáról, ezeken a területeken termelt növényekről és hogy valójában ez okozza (Ő szerinte) az elképesztő vitális anyag csökkenést. De beszélt 2000-2001-ben a budai gyermekkorházban tartott vizsgálatról, ahol 2500 gyermek (5-14év) napi táplálkozását, kalcium bevitelét és csontozatuk állapotát vizsgálták.
    (nem kell mondani, tragikus eredmény született)
    Hogy minden az Ő kutatási eredménye volt e, nem tudom, de elég kerek előadás volt az biztos. Maga a ppt-ot elkértem, ide is adta.
    Azt szinte biztosra veszem, hogy semmi köze a sci… szervezetekhez.

  19. otapi says:

    @Birkesz: Mire gondolsz, mi nincs bizonyítva? Hogy Szent-Györgyi Albert napi 1000 mg-ot C-vitamint szedett vagy hogy sokáig élt?

    Ha bizonyítható összefüggésről tudnék és azt is akartam volna írni, akkor így szólt volna a fenti mondatom: “Szent-Györgyi Albert _azért_ élt sokáig, mert napi 1000-2000 mg C-vitamint fogyasztott.”

    Ha az eredeti mondatomba azt látod bele, hogy ok-okozati összefüggés van a két dolog között – hát, az csak azért lehet, mert valójában szerinted is így van és beleolvasod a sorok közé 🙂

  20. nadiposzata says:

    @zanzibar: Oszt tőlünk keletebbre voltál-e már piacon?
    Mégis élnek az emberek.

    Tán a csirkét, meg a hurka-kolbászt nyersen eszed? Ha berakod a sütőbe és még be is kapcsolod, szerény emlékeim szerint nem sok minden marad benne élve.

    A kolbászos néninél meg nem kell vásárolni, vagy meg kell neki modani, hogy ide ilyen úri közönség jár és legalább vmit vegyen a kezére vagy vmivel fogja meg, mert te rettenetesen félsz a szalmonellától.

    Amúgy gondolom mások vitték a cuccát, nem?

  21. noirp says:

    @R2D2 & C3PO: Azért ez nekem magas. Zöldséget, gyümölcsöt, _tőkehúst_ hajítasz ki???? Nyersanyagot hogyhogy nem fagyasztasz le?
    Ez a jajjisztenem, túlvásároltam magam, kihajítottam, jajisztenem, deszégyellem magam hozzáállás nekem kicsit irritáló.
    Fagyaszd le, tedd el, vagy ne vegyél annyit.

  22. nadiposzata says:

    @ezmagyar: az USA-val nem vagyok képben, de el tudom képzelni.

    Nálunk az egyetemen viszont minden egyes (nagy felületen termesztett) fajhoz legalább 5 fajtát kell mondani egy-egy vizsgán. Részben azért ha valaki valaha termelésbe kerül, akkor a technológiájának megfelelően tudjon választani.

    Amikor az ormánságban voltam gyakorlaton, búzafelvásárlóknál szintén a környéken senkinek nem volt egységes az állomány, mindenki más fajtát használt. Ami szerintem jó is, mert ha teljsen homogén lenne az állomány akkor egy-egy rossz évjáratban adott helyen mindenkinek ugyanannyi kára lenne. Ez a kis diverzitás segit.
    Ők persze, nem álltak előzetes szerződésben a felvásárlóval.
    Más kultúrnövényeknél (pl. mák) meg van határozva, hogy mit lehet termeszteni.

    A vetőmag kereskedők évről-évre adnak ki brossúrákat, megújuló fajtaválasztékkal. Nem csak a rezisztencia vonalakat erősitik benne.

    Nyugaton hézikertekben már trend a heirloom fajták használata (ha saját magát porozza be se gond, bztos termést hoz a magja), bármiből, igaz az nem ipar, de igen szórakoztatóvá tud varázsolni egy ebédet vacsorát a sárga és lila paradicsom, a szines krumpli, a lila, sárga, piros, fehér répák, a szines karfiolok, karalábék, spárgák, babok, borsók, stbk. A kereskedelemben nincs igény rá, részben a magyar fogyasztók zárkózottsága miatt.
    Culinarisban, a nagycsarnokban, egy-két helyen lehet ilyenket kapni. Csillagászati áron, miközben ugyanúgy kell teremszteni. A burgonyára visszatérve lehet kapni, salátának valót, sárga, pirosat, bármire jót. Csak jobban szét kell nézni.
    Póréhagymmából sem csak egyféle van, láthatod a levél álláson. Ahogy ha egyik helyen veszel hagymát, könnyebb pucolni, mint a másik helyről valót. A zellernél a méret és a simasága az egyik fajtabélyeg. Répából alapból van kisebb, nagyobb. Nyár elején kapható, téli vaskos. Csúcsos végű, tompda, hengeres, ovális, széles vállú, stb.
    Nem sosrolom tovább.

    Az alma pedig amit emlitettél, mivel ipari termelés van és azok a fajták házikertbe valóak (nem hoznak kiegyenlitetten termést, nem lehet velük előre tervezni) talán néniktől lehet szerezni a piacon (amig lesznek)

    Ennek a következményeként látom az amerikai fajtaválaszták csökkenést (ha van ilyen). Az ipari termelésre a szuperédes kukorica kell, amit jól lehet lefejteni a gyártósoron, a szabályos méretű alma, a minirépákra vágható nagyobb répa. Egyáltalán mindenből az, ami jól autmatizálhatóvá teszi a folyamatot. Amiből aztán az ottani népnek az ilyen videók készülnek, mert nem biztos, hogy látta az adott növényt egyben http://www.youtube.com/watch?v=CD-q-PKKbyE

    Plusz ha ők a számntóföldi termelést is beleveszik (szója, kukorica) akkor bizony adott évre az óriás vetőmaggyártóknak nem sok ajánlata van, az is többnyire GMO. Mert biztonságosabban és kiszámithatóbban terem.

    Nekünk van Nyári fontosunk (rétes nyári alma), ha van kerted és érdekel, adok vesszőt oltáshoz.

    Úgy gondolom az itthoni fajtaválasztákkal nincs ilyen probléma. De lehet csak szakbarbár vagyok és nem elég reprezentativ a mintavételem.

  23. zanzibar says:

    Imádok piacra járni, de azért lát néha horror dolgokat az ember. Szombat, Fény utcai piac, elől a bejáratnál a hűtőpultos kofák a háztáji termékekkel. A pult tetejére (!) kivágva a tyúk (mondván, hogy tél van), hogy bárki ráköhögjön, tüsszögjön, meg az aznapi meleg napsugaracska is megsütögesse. Pultban egymás mellett pár papírtörlőkendővel elválasztva a kopasztott tyúk és csirka meg a kolbász, hurka. Másik pultban egymás mellett a parasztkolbász és a baromfi, ugyan az a néni, ugyan azzal a kézzel adagolja. Sajnos Mo-on a legalapvetőbb higéniai szabályokat sem tartják be sem a piaci árusok, sem a szupermarkettben (tisztelet a kivételnek!).

  24. ezmagyar says:

    @nadiposzata: A National Geographicban volt erről egy cikk tavaly nyáron. Abban az állt, hogy drámai a kultúrnövény fajtaválaszték csökkenése. Főleg USA beli adatok voltak erre nézve.

  25. szmoker (Homo Trollicus) says:

    @Motyóbábi: a büszkén dicsekvő hústermék-gyártót, aki beszámolt a páromnak egy interjú után az új gépről, amivel már 50% feletti vízmennyiséget tudnak a húsba nyomni…

    Hehe… 440-tus pacolo, 4 bar nyomassal… Az bevisz 90-120%-t is 🙂

  26. Birkesz says:

    @otapi:
    “A C-vitaminhoz csak annyit, hogy Szent-Györgyi Albert napi 1000-2000 mg-ot fogyasztott belőle a mai “ajánlott” 60mg-mal ellentétben, és bizony elég sokáig élt. ”
    “Nem hoztam összefüggésbe, csak leírtam két tényt egymás mellé.”

    Éppen ezzel utaltál az összefüggésre. Ha én azt írom, hogy nagyapám minden nap megivott egy kupica pálinkát és elszívott tíz szál cigit, és bizony, 98 éves korában halt meg, akkor én hamis következtetést sejtetek/vonok le az eseményekből.
    )
    Szóval csak óvatosan két tény ilyen módon való leírásának, amíg nincs bizonyítva. Én is úgy gondolom, hogy 60mg C-vitamin kevés, de ettől ez még mindig nem biztos, hogy igaz!

  27. Birkesz says:

    @Fuszeres Eszter: Köszönjük. Ezt kellene másoknak is terjeszteni, nem a korábban megnevezett (nem létező) tanulmányokat.
    Remélem sokáig címlapon leszel…

  28. Motyóbábi says:

    @A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Sajnos ma is ez a helyzet! Saját füllel hallottam a büszkén dicsekvő hústermék-gyártót, aki beszámolt a páromnak egy interjú után az új gépről, amivel már 50% feletti vízmennyiséget tudnak a húsba nyomni…khm…ma, amikor minden arról szól az egyik oldalon, hogy minél természetesebben, a másik oldal még mindig profitorientált, és nem számít nekik, hogy mi egészséges, csak növelje a bevételt. És ez így is marad sajnos. (nem valami noname kis üzemről van szó)

    @otapi! Anyukám mindig sokkal több c vitamint adott nekünk, mint amennyiről az ismerőseim beszámoltak. Azt mondta, hogy Albert bácsi szerint ennyi a szükséges. Elmesélte, hogy gyerekkorában Újszegeden laktak, és “Albert bácsi” sokat sétált el előttük. Néha Nagymamival beszélgetett is, és elmondta, hogy a napi 2000mg teljesen normális, vírusos időszakokban akár ennek a 4-5-szöröse is! Természetesen a nagy dózis csak 1-2 napig adható, utána fenntartó adagra kell visszaállni, de azt mondja, ez a “löket” elég, hogy ki se alakuljon a fertőzés.

    Persze azóta fejlődött a tudomány. Lehet, hogy megváltozott néhány dologról a tudósok véleménye is, de az biztos, hogy szervezetünk egy bonyolult és érzékeny vegyi üzem, amibe elvileg az elvégzendő feladattal arányosan összeállított táplálék/üzemanyag csomagot kell bevinni. És az, hogy vannak, akik elélnek egy marék rizsen, vagy minőségileg éheznek, az csak a szervezet hihetetlen alkalmazkodóképességének köszönhető! Én nem is értem azokat, akik képesek a szájukba venni az energiaitalokat, meg chipseket,cukros löttyöket, meg mindenféle gusztustalan előregyártott gyors kaját, miközben kínosan ügyelnek arra, hogy nehogy vírus kerüljön a szgépükre, csak a megfelelően minőségi üzemanyagot tankolják , és még véletlenül sem tennének benzint a dízel autóba igaz? Csak a saját testüket nem becsülik annyira, hogy a megfelelő “üzemanyaggal” lássák el.

    Én sajna elhiszem a növények minőségromlásáról szóló híreket, és nem is bízom benne, hogy sokkal jobb lesz nagyüzemi szinten a helyzet. Amíg csak és kizárólag a profit mozgatja az embereket, addig nem fog előfordulni, hogy a gyártó lehajtja a fejét, és azt mondja, hogy “jó jó, de ha ezzel fújjuk le, akkor egészségtelen lesz! Inkább legyen kevesebb, de minőségi!” Na ebben nem hiszek. Az emberek többsége úgyis a címkéről tájékozódik, arra meg azt írnak, amit akarnak.

  29. nadiposzata says:

    @ezmagyar: ma is van fajtaválaszték.

  30. Nebameg says:

    Ez mit jelent: “Főleg annak tükrében, hogy becslések szerint hazánkban 394000 háztartási élelmiszerhulladékot dobunk ki.”

  31. belekotyogok says:

    @scsaba1: Szerintem sokunknak nem csak az az idő számít, amit forintban ki tudunk fejezni, hanem az is, amit mosással, főzéssel, családi élettel, egyéb háztartási munkával töltünk. Egy rendes konyhakert fenntartása rendszeres munkát igényel, amit 8-10 óra munka + egyéb teendők után kellene intézni.

    Persze ha nem kötelezőből teszed, akkor könnyebben szánsz erre időt.

    Nekünk régebben volt kertünk, de évről évre egyre keservesebb küzdelem volt az egész, volt olyan év, hogy szinte semmi nem maradt: spanyolcsigák, lótetvek, egyéb apróságok, vagy egész egyszerűen csak nem termett.

  32. @nadiposzata: @zsempi: @otapi: @zerge gorilla: @Sarkvideken: @Mitzi von Küche: @Akitlosz: @Turo Rudi – ElelmiszerIpari Hulladek: @A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: @ezmagyar: @OneLove: @altimus:

    Végre egy igazán hozzáértő személy is hozzászólt a témához, engedélyt kaptam rá, hogy bemásoljam a levelét.

    “Tisztelt Fűszeres Eszter!
    Nevem Dr. Dernovics Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Karán az Alkalmazott Kémia Tanszék docense vagyok. A legutóbbi, tejről – káposztáról – vitaminokról szóló cikkéhez szeretnék pár hozzászólást fűzni:
    1/ Az elmúlt 30 évben az élelmiszeranalitika ugyanolyan mértékben fejlődött, mint minden más technológiai eljárás. „Húsbavágó” példával: ha az ember feleségénél gyanús csomót találnak, nem mammográfiára futunk, hanem PET-CT után kiáltunk. Ebből fakadóan a régi mérési eredmények sajnos nem feltétlenül megbízhatók.
    2/ Az intenzív mezőgazdaság azzal is járt, hogy a piaci növényi élelmiszerek víztartalma jelentősen (30-40%) megnőtt. Ennek több oka van attól kezdve, hogy vizet zöldségárban eladni nem olyan rossz üzlet, másrészről a mesterséges öntözés eleve több vízfelvételt eredményez. Mindez abban ölt testet, hogy mondjuk a piaci saláta víztartalma 94%-ról 96%-ra ugrott, ami szárazanyag-tartalomban 6%-ról 4%-ra való esést jelent: 33%-nyi csökkenés! Ez persze a fogyókúrázóknak jó…Ha ezek után a nyers zöldségre nézzük a vitamintartalmat, még szép, hogy csökkenést látunk.
    3/ A cikkből és a kommentek egy részéből az jön le, hogy a vitaminos étrendkiegészítők felszívódása nem olyan jó. Hmmmm, ha ez így lenne, akkor nem csökkenne drasztikusan a nyitott gerinccel születő gyermekek száma, amikor a mamák még a fogantatás előtt B9 készítményeket szednek. MESTERSÉGES, IPARILAG ELŐÁLLÍTOTT B9-ről beszélek! Feloldva a talányt: az, hogy melyik vitamin milyen mértékben szívódik fel, alapvetően három dologtól függ: az adott egyén bélflórája, az adott vitamin vitamerje (pl. B9 vitaminból legalább 4 alfajta, úgynevezett vitamer ismert), ill. az együtt fogyasztott egyéb élelmiszerek. Sajnos nem szabad általánosítani.
    4/ A bioélelmiszerek propagálása, főleg kis hazánkban, ahol csak most kezdik el valamilyen mértékben műszeresen is ellenőrizni, bio-e a bio, veszélyes hozzáállás. Akkreditált jegyzőkönyvvel rendelkezem egy olyan, tavaly tavasszal bioboltban vásárolt, német gyártmányú biokakaóporról, amelyben az aflatoxin (karcinogén, mutagén) szint határérték fölött volt. Attól, mert papíron dokumentáltan valami bio, sajnos nálunk (és a mérés szerint máshol sem nagyon…) nem biztos, hogy az élelmiszer jobb, értékesebb, biztonságosabb lenne.

    Tudom, hogy agyonrágott közhely, de a legegészségesebb táplálkozás még mindig a változatosságon nyugszik.

    Tisztelettel:
    Dr. Dernovics Mihály”

  33. Akitlosz says:

    @Mitzi von Küche:

    1. Ennyi C vitamint természetes táplálékból lehetetlen elfogyasztani. II. Ramszesz 3200 évvel ezelőtt egészen biztosan nem fogyasztott ilyen extrém sok C vitamint, mégis nagyon sokáig élt.
    2. A rengeteg feleslegesen sok C vitamin fogyasztásának bár haszna nincsen, de legalább jól megterheli a szervezetet, főleg a vesét, meg is betegítheti azt.
    3. Ha valaki azt akarja, hogy sok pénzbe kerüljön a pisije, arra jó. A felesleges C vitamint ugyanis a szervezet nem tudja sokáig tárolni, úgyhogy a vese kiválasztja és a vizelettel távozik.

    4. Szóval akkor – és csak akkor – célszerű extrém mennyiségű C vitamint fogyasztani, ha tudható, hogy a szervezetnek extrém magas szükséglete van belőle éppen. Például betegség esetén.

    5. Az extrém magas és tartós C vitamin túladagolás véres vizeletet és hasmenést okozhat.

    De hajrá! Akinek az kell a lelki békéjéhez, hogy gramm számra szedi a C vitamint indokolatlanul.

    Természetes életmód mellett eleve sohasem juthatna olyan sok C vitamin, pláne tartósan az emberi szervezetbe, így az nincs is rá felkészülve.

    Sok tízezer, százezer évig kevesebb C vitamin is bőven elég volt az egészség megőrzéséhez, pár évtizede meg ne lenne, amikor manapság a legmagasabb az életszínvonal?

    De nem akkora gond, C vitamin túladagolásba nem lehet belehalni.

  34. Akitlosz says:

    @Fuszeres Eszter:

    A teheneket igazából tavasztól őszig legeltetni kellene, kint a szabadban. De mennyi legelő kellene ahhoz? S közben semmiféleképpen nem állati fehérjékkel etetni. A világon semmi szükségük nincsen rájuk, és ezektől kapják a kergemarhakórt is.

    Azaz ha minőségileg jobb tejet és egészségesebb teheneket akarnánk, akkor mennyiségileg lenne sokkal kevesebb tehén és tej.

    De nézhetjük tovább is a kérdést, nem érdemes leállni az élelmiszereknél.

    Mindenki sokkal jobb minőségű levegőt érdemelne.
    Mindenki sokkal jobb minőségű ivóvizet érdemelne.
    Mindenki sokkal jobb minőségű lakáskörülményeket érdemelne.

    Ez nem vezet sehova, és utópia. Ráadásul manapság a legmagasabb az életszínvonal az emberiség történelme folyamán. Ha ezeket a mai vacak élelmiszereket vissza tudnánk vinni az időben az ezer évvel ezelőtti elődeinknek mi lenne a véleményük róla?

    Nem hinnék el, hogy ilyen (finom) élelmiszerek létezhetnek és isteni csodának tartanák.

    Szóval azért egyáltalán nem olyan rossz manapság az élet, sem az élelmiszerek nem azok.

    “Minőségi éhezés” csak rendkívül egyoldalú táplálkozás esetén fordulhat elő, ekkor is csak akkor, ha huzamosabb ideig fennáll.

    Nem véletlenül inkább csak a tengerészeket sújtotta, őket is már jó régen.

    Nem fogyasztunk elég C vitamint az egy vicc. De aki mégis úgy érzi, fogyasszon nyugodtan többet!
    Hol a probléma?

  35. Akitlosz says:

    @zerge gorilla:

    A sok és olcsó élelmiszerre pedig azért van szükség, mert hétmilliárd ember él a Földön. Sőt eleve csak azért élhet hétmilliárd ember a Földön, mert MENNYISÉGILEG ilyen sok élelmiszert képes már előállítani az emberiség.

    Az inkább kevesebbet, de jobbat elvet követve egyszerűen nem jutna mindenkinek elegendő élelmiszer. Ezért meg senki sem vállalná a felelősséget.

    Akinek telik mindig kaviárra, örüljön jó sorsának, és élvezze az életét, de mint követendő irányvonal utópia. Persze a luxus élelmiszereknek is megvan a létjogosultsága, piaca, de mindenkit nem lehet ilyenekkel élelmezni, főleg nem folyamatosan.

    Egy mondat a cikkből:

    “Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindenki sokkal jobb minőségű élelmiszert érdemelne.”

    Mindenki olyan élelmiszert érdemel, amit meg tud venni magának, amilyenhez tisztességesen hozzá tud jutni.

    Sajnos, vagy nem sajnos, de nem úgy működik a világ, hogy egyesek szerint, ki mit érdemel(ne).

    Senkinek nem tilos sokkal jobb minőségű élelmiszert előállítania.

  36. Akitlosz says:

    Nagyon egyszerűen bizonyítható, hogy ez nem igaz.

    Ha az emberek minőségileg éheznének, azaz nem fogyasztanának elegendő vitamint, akkor egészen biztosan hiánybetegségek alakulnának ki.

    Van köztetek skorbutos? Ismertek olyat? Ismertek olyat, aki ismer olyat?

    Na ugye!

    Annyit érdemes tudni, hogy a napi “ajánlott” vitaminbevitel az nem az optimális, hanem a minimális szint. Azaz annyi kell, hogy az ember egészséges, munkaképes maradjon.
    De nem árt annál jóval többet elfogyasztani sem.

    A szintet azért állapították meg, hogy tudják hogyan élelmezhetik a katonákat, tengerészeket a lehető legolcsóbban, de úgy, hogy a harcképességük, munkaképességük megmaradjon.

    Tehát ajánlott többet fogyasztani. De nem eszetlenül nagyon sokkal többet. Annak egyrészt már semmi haszna, másrészt megterheli a szervezet.

    Lényeg, hogy marhaság ez a minőségi éhezés, a drágább élelmiszereket és a táplálék kiegészítőket gyártók érdekében találták ki.

    De ha jelentkezik itt egy valóban skorbutos akkor én kérek elnézést előre is.

  37. Turo Rudi - ElelmiszerIpari Hulladek says:

    @ökörpöröly: Ezzel csak egyet tudok erteni. Ami esetleg megis minosegi Mo.-on, annak ara van, otthon eladhatatlan. Megy a nemeteknek pl. a sparga, paprika.

    A masik amit soha nem ertek, miert verjuk a mellunket a magyar agrarium miatt? Nem lehet versenyezni olyan orszagokkal ahol mondjuk szabadfoldon min. 2x erik be a paradicsom. Uveghazakban meg 3x. Ezen az eghajlaton szabadfoldon a tomegtermeles nem versenykepes, a minosegre meg nincs igeny:(

  38. Turo Rudi - ElelmiszerIpari Hulladek says:

    Ez a Godolloi Egyetem statisztikaja a tapanyagok eltuneserol kamu. De folyamatosan felbukkan, mert az mlm arusok hasznaljak, hogy eladjak a sz@rjaikat. Eredetileg Lenkei kamuzta be az elso konyveben, mint tanulmanyt, azota az osszes vajakos ezekkel a statisztikakkal arul.
    Vannak megbizhato kulfoldi statisztikak es valoban valtozas:) Pozitiv, negativ iranyban is tapanyagtartalomban, csakhogy ez legtobbszor a fajtanemesitessel fugg ossze!
    Ezen kivul ha mar kaja. Mo.-on egyvalamiben nem szabad bizni. Abban ha vmi kistermeloi az akkor jo. A kistermelo nem rizikozik, nincs neki mibol. Ezert zsakszamra szorja a novenyvedoszereket szaktudas nelkul. A nagy szovetkezetekben legalabb van meregszakerto.
    Emellett eleg utopisztikus Mo.-on valami biokozeli termesztest folytatni. Alfoldi faluban szulok termelnek sajat fogyasztasra, de a evek ota pl. mutragyaznak. Nem lehet beszerezni istallotragyat, mert mar falun is a tecsoba jarnak husert.

  39. Azért a témánál maradva. Az Ecologist cikke, amit senki nem talál, nem a magyar állapotokról szólt.

    Én agrármérnök vagyok, nekünk úgy tanították, hogy a víznek öt halmazállapota van: jég, folyadék, gőz, broilercsirke, holland paradicsom.

    Ennek fényében nem meglepő, ha hasonló következtetésekre jutottak. (bár érdekelne az a cikk eredetiben, nem is csak a számok, hanem mondjuk az anyag és módszer, hogy hogyan tudtak 50 éves zöldségekből mintát venni, pontosan mit és értenek csökkenés alatt…)

    Viszont meggyőződésem, hogy nálunk nem ez a helyzet. Főleg nem az elmúlt ötven évet vizsgálva, amiből 30 éppen a mezőgazdaság felfutását (igen, minőségben is) jelentette.

    Igaz, kurvajól hangzanak a sommás megállapítások, hogy “jajj, szemetet eszünk”, meg “bezzeg öreganyáink”, meg “csakabio…”. Az, hogy ezzel nincs probléma az országban termelt áruk esetében, nem hír.

  40. Egyasokkozul (törölt) says:

    @_nyx_: Nem lehet ennyi embert etetni? Igen szépen sulykolják ezt a tévhitet a multicégek.
    Adok egy kiindulópontot a cáfolathoz, magad is utánajárhatsz: Somogyvámos, a Krisnások.
    150 lakosuk van,laktovegák és szinte teljesen önellátóak táplálékból.
    Az éves zöldségigényük másfél hektárról jön le, mikor ősszel náluk voltam, bőven maradt is még, ami ment pocsékba, mert már nem kellett annyi. A gabonát szintén másfél hektárról aratják egy évre, s kb. 2500 m2-en 5.5 tonna Sarpo Mira burgonyát termeltek, szintén több, mint az éves igény.
    Kézimunkával, biogazdálkodással, ökörrel szántva, aratva, kb. 220 m2 elég egy ember ellátására. (plusz takarmány a teheneknek, amitől olyan tejet adnak, amiben megáll a kanál)
    Kérdésem: hány hektár termőföld van Magyarországon és hány embert tudna eltartani kézimunkával és biogazdálkodással? Segítség: kb. 4,5 millió hektár.
    A matekot rád bízom.
    Biztos, hogy szükséges az ipari gazdálkodás és törvényszerű, hogy silány táplálékot kell előállítani?

  41. ezmagyar says:

    Érdekes a cikk. Nem tudom, hogy teljes mértékben igazak-e a leírtak, de valami van bennük. Pilismaróti házi tejből készítek joghurtot, de az össze nem hasonlítható a gyárival. Szinte ragasztószerűen összeáll, érezni lehet, hogy van benne anyag. Ugyanez a helyzet a tönkölyből, vagy a legősibb búzából az alakorból készült galuskával, tésztával.

    Régen az emberek közelebb voltak a természethez. Képesek voltak megállni a saját lábukon, ott ahol éltek. Maguk állították elő és készítették el az élelmiszerüket. A legutóbbi száz évig szinte minden kemikália és ipari eljárás nélkül. A termeléshez szükséges eszközöket is többségében helyben el tudták készíteni. Sokkal több fajta növény és állat szolgálta őket. Például külön alma volt a kompóthoz, a téli eltevésre, aszaláshoz, a pitéhez, a leveshez és a pálinka vagy borkészítéshez. Az időjárás viszontagságait ez a fajtabeli sokféleség képes volt valamennyire kiegyenlíteni.

    A mezőgazdaság és az élelmiszer előállítás iparivá tétele, hatósági ellenőrzése megoldotta, hogy ne legyen éhínség és az rosszul kezelt élelmiszerek ne jelentsenek veszélyt. Szóval most biztonságos az ellátás és az élelmiszer is, de az egész úgy rossz, ahogy van.

    Nem tudom a megoldást, de valami azt súgja, hogy nem érte meg ennyire eltávolodni a természettől.

  42. mutant says:

    Amikor Pesten laktam, mindig a Bosnyák téri piacon vásároltam. Érdemes minél beljebb menni.

  43. Boka1 says:

    Lehet anyázni a szar kaját, de a kutya nem akar a földeken dolgozni. Az osztrákok vásárolnak fel a határ mellett földeket és légkondis konténerekben román vendégmunkásokkal termeltetnek bio zöldségeket, 4 eurós órabérrel, hetente egyszer busszal átviszik bevásárolni a melósokat. Több évre előre le van kötve a teljes termés. Mindig találunk valami kifogást, hogy miért nem érdemes dolgozni. Aztán majd jön a fővárosi kisgazda, hogy a magyar föld nem eladó !

  44. OneLove says:

    Kedves Eszter!
    Sajnos a dr. Márai Géza által végzett kutatás, illetve annak publikációja tényleg nem érhető el sehol sem. Ezen a területen dolgozom, sajnos személyes megkeresésre sem tudtak Gödöllőn ilyen adatokat adni. A másik mérés eredményét pedig egy ma is óriásnak számító, csak más néven futó gyógyszercég finanszírozta, ami ha nem is cáfolja, de megkérdőjelezi a vizsgálat megbízhatóságát. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy nincs minőségi éhezés, mert sajnos tényleg van, főként Kelet-Európában. A helyzet viszont közel sem olyan súlyos, mint azt jó néhányan láttatni szeretnék. A képlet viszonylag egyszerű: minél több friss alapanyagból készült, nem agyonfőzött ételt kell(ene) ennünk. Ha pedig mégis félkész vagy készételt vásárolunk, akkor az összetevők listáját lehetőség szerint olvassuk el, és az alapján is döntsünk.

  45. scsaba1 says:

    @belekotyogok:

    Ezzel a tévhittel már sokszor találkoztam.
    A ráfordított időt csak akkor van értelme számolni, ha ezt az időt “el tudod adni”, és a hobbikertészkedés néz szembe a webprogramozással vagy az autószereléssel.

    A víz csak ott drága, ahol vezetékes vízzel locsolnak hagyományos esőztető vagy árasztásos módon.

    Vetőmag: a szabad elvirágzású fajták vetőmagja olcsó, házikertbe doszt elég. ( 1 zacskó ZKI paradicsom, 300 szem 150 Ft, 1 kg jóféle borsó 700 Ft, Juliska bab 5dkg 300 Ft környéke), és akkor sem dől össze a világ, ha ezekből 2-3 évig magot is fogunk.

    A növényvédelemeben meg inkább az odafigyelés és a rendszeresség a fontos, mint a drágább növényvédőszer. Bár van, hogy nehéz kikerülni.

  46. _nyx_ says:

    @fordulo_bogyo: Na, erről van szó! Hasonló vizsgálatot végeztek az Indexesek, a csapvíz és az ásványvizek laboratóriumi mérésével! 🙂
    index.hu/tudomany/2010/08/31/asvanyviz/

  47. _nyx_ says:

    Nem lehet ennyi embert minőségileg megetetni, egyáltalán etetni!!! Szükség van az ipari termelésre emiatt!
    A szintetikus, főleg vízben oldódó vitaminok felszívódásának hatékonyságát mindenki saját maga ellenőrizheti. Beveszel egy komplex B vitamint, egy óra múlva elmész pisilni, B vitamin szaga van és sötét sárga/ zöldes sárága színű, színezéktől függően!
    Egyébként ennek a tápérték csökkenési problémának a felismerése indította el dr. Béres József kutatásait és vezetett a Béres-csepp felfedezéséhez! Szóval nem kell úgy csinálni, mintha ez egy új dolog lenne, amire most jöttek rá a kutatók!
    Ill. azt sem hiszem, hogy a kistermelői zöldség, amit a piacon veszek, az annyival rosszabb minőségű lenne, mint a bio!
    Plusz gondolkozzunk el azon is, hogy vannak népcsoportok, akik szinte csak rizsen élnek és még sincs semmi egészségügyi problémájuk!

  48. ökörpöröly says:

    A magyar élelmiszerek, hús, gyümölcs, zöldség minősége kifejezetten alacsony.
    Nyugat-Európában szinte bárhol sokkal jobb minőségű élelmiszert lehet kapni, főleg délen.
    Nálunk is jobban rá kellene feküdni a minőségi termelésre. Sokszor hallom, hogy bezzeg a görög, olasz, spanyol élelmiszerek milyen szarok. Ez hazugság. Az ottani nagy mezőgazdasági cégek hulladéktermékei ízetlenek, amit ott meg sem vesznek, hanem eladják többek közt nekünk. A saját fogyasztásra szánt és a piaci termékeik színvonala messze meghaladja a magyarokét.

  49. altimus says:

    @harcsapaprikás: 🙂 a kulturalt mennyisegben fogyasztott alkohol inkabb egeszseges mint nem, kulonosen a vorosbore. de en az alkohol stresszoldo, lazito hatasat se becsulnem le. viszont a merteket tudni kell. a dohanyzas, elhizas lenyegesen nagyobb rizikofaktor mint az alkoholfogyasztas.

  50. @jog-ász: Tiszta, 100% C-vitamin = aszkorbinsav, por alakban kapható a gyógyszertárakban. Receptre felíratva fillérekbe kerül.

  51. harcsapaprikás says:

    Amíg az alkohol rendesen felszívódik, addig nincs gond.

  52. altimus says:

    @fordulo_bogyo: itt a link, de valoszinu, hogy csak a hvg regisztralt felhasznaloi lathatjak a cikket.

    hvg.hu/hvgfriss/2007.38/200738HVGFriss129

    a regisztracio amugy ingyenes, es jo a hvg weblapja, az archivum minden korabbi szamot tartalmazza.

  53. altimus says:

    A rendszervaltas ota, a korabban europai szinten igen alacsony, varhato elettartam csaknem 10 evvel! nott mo-on. A ferfiak varhato elettartama, a korabbi tragikusan alacsony szintrol, igen jelentosen emelkedett, es a noknel is van jopar ev emelkedes.

    Az egeszseges taplalkozas kicsit misztifikalva van. A tulsuly mo-on valoban komoly gond es jelentos negativ faktor, valamint a dohanyzas, es kisebb mertekben a tulzott alkoholfogyasztas. Valoszinu, hogy “egeszseges taplalkozas” nelkul, tobb sportolassal, dohanyzas nelkul a varhato elettartamot tovabb, nyugat europai szintre lehetne emelni, minden kulonosebb gond nelkul.

    Nem vagyok a kerdesnek szakertoje, de nem hiszem hogy a bio elelmiszer, vagy a minosegi taplalkozas jelentosen megnovelhetne a varhato elettartamot. Termeszetesen az eletminoseget ezzel szemben jelentoseg novelheti az egeszseges taplalkozas.

  54. R2D2 & C3PO says:

    Én is állandó harcot vívok a túlvásárlással.

    A zacskós saláta fele mindig a kukában landol (a fejsaláta majdnem egészben, ezért veszek keveréket, annak legalább a fele elfogy és nem unalmas…), a gyümölcsök egy része szintén, a zöldségek közül a frissen finomak egy része, de felvágottat és nyers húst is rendszeresen hajítok ki.
    Egyedül az elkészített étellel nincs gond, mikor már látszik, hogy nem fog elfogyni időben, bedobom a fagyasztóba. Azzal nyerünk pár hetet, hónapot… Plusz így vannak hetek, hogy nem kell főznöm, csak melegíteni. 😀

    A válaszom a kérdésre az: olyan vitamint szedj, amitől erősnek érzed magad. Ha sikerült megtalálni az “igazit”, érezni fogod. Nekem sima normál dózisú van és hat – de nem az első próbálkozásom jött be. Másrészt a háztáji a megoldás, műtrágya kitiltással, a föld megismerésével. Ahogy régen csinálták.

  55. fordulo_bogyo says:

    A HVG par eve vegeztetett egy vizsgalatsorozatot, Magyarorszagon, boltban nagykernel es kozvetlenul a termelotol vasaroltak zoldsegeket es gyumolcsoket es fuggetlen laborban megvizsgaltattak. Az eredmenyeik szerint a vitamintartalom nem valtozott a tankonyvekben szereplo korabbi adatokhoz kepest.
    A HVG 2007 szeptemr 22-i szamaban olvasghato. “Agyakba dongolve – hiedelmek es tevedesek a vitaminokrol cimmel”. Keresre emailben el tudom kuldni a masolatat.

  56. Bisi says:

    Amíg nincs tömegigény a minőségi élelmiszerre, addig sajnos a kínálat is nagyon gyenge. Nyugat-Európában vagy egy kicsit drágábban vagy ugyanannyiért, de minőségi cuccokat tudsz venni. Nálunk is van egy-két minőségi import biotermék, de jóval drágább ugyanaz, mint kint és nem tudsz mindent egy boltban beszerezni.

  57. jog-ász says:

    @Mitzi von Küche: de tablettában beszedve az adalékanyag nem káros?vagy egyek meg két kiló paprikát naponta?vagy négy citromot?

  58. fordulo_bogyo says:

    @Fuszeres Eszter: Rengetegen hivatkoznak Marai Geza kutatasaira, de az eredetei eredmenyei sehol sem olvashatok, es Marai szemelyes megkeresesre sem reagalt. Ismeri valaki Marai publikaciojat, amiben ilyen eredmenyeket irt le?

  59. nadiposzata says:

    @Tímár Mihály: a paradicsom azért vizizű, mert hirdokultúrában termesztik és talajt sem látott, a finom ize részben a napfény is adja neki(UV). Ezt elég nehéz üvegházakban kivitelezni. Ugyanez áll a legtöbb paparikára, padlizsánra, uborkára, stb-re.

    Mivel utóérő, kiprbóálhatod, hogy egy kicsit éretlenebbet veszel és kint hagyod a napon. Olyan ize lesz, mint a ketinek. A zöldet hagyd rajta, akkor nem kókad el.

    @Fuszeres Eszter: A tárgyázási tervek meg manapság, nagyon pontosan készülnek, van aki, nem is trágyáz minden évben, mert elég drága a műtrágya, meg a szerves (ahhoz meg nehéz hozzájutni), meg a kijuttatás, ect. Régen vmi állami kvóta szabályozta, és kb ingyen vót, akkor is ki kellett juttatni, ha a talajvizsgálat nem azt mondta. Ma már nincs ilyen esztelen pazarlás. Kétszer is meggondolod.

    A termőföl kihasználtságának és kihasználatlanságának is megvannak az okai. De szerintem te nem igy értetted ezt az igét.

    Az elenőrzésekre nincs pénz sem ember. Mivel létszámstop van a MGSZH megfelelő szerveinél.
    Egyébként amik voltak mérések visszamenőleg megtalálhatók, hogy ki és mivel lépte át a határokat. Ha akarod küldök vagy tltök fel pdf-et róla.

    Márai úr szerintem nem szcientológus, hanem ellenzője az ipari termelésnek, amit a Biokultúra Kht. keresztül hangoztat. Ők pedig nem arról hiresek, hogy az aranyközéputat propagálnák. Nincs ezzel semmi baj, nekik is meg kell élniük valamiből, sőt ez most eszeveszett nagy biznisz.
    Csomó pénztet ad rája az EU.

    @otapi: Oszt honnét kerül bele a baktéium? Hacsak nem feltételezzük azt, hogy a gazda kizsigereli az állatkáit és a gennyes tőgyükből nyeri a tejet, esetleg semmit nem ad a higiéniára (meg a zállatorvosi papirokra).

  60. khmm... says:

    Nos,

    http://www.omgk.hu/pages/alephkeret.htm
    Országos Mezőgazdasági Könyvtár keresője:

    Szerző Márai Géza
    Cím Élelmiszeripari vállalkozások kézikönyve

    Szerző Marai, Geza
    Cím A nagyüzemi malacnevelés

    Szerző Márai Géza
    Cím Nagyüzemi kocatartás és malacnevelés

  61. khmm... says:

    @Birkesz: gödöllői ismerősöm szerint Márai GÉza többször elhatárolódott a neki tulajdonított állítólagos kutatástól, és főleg attól, hogy a sci….-s vitaminkufárok rá hivatkozzanak.

    Ennek a cikknek a hosszabb változata nincs meg valakinek elektronikus formában?

    http://www.urbanlegends.hu/2007/09/hitek-es-tevhitek-a-vitaminokrol/

  62. Mária says:

    @poszt:

    “Az adatok szerint körülbelül százezer embert érint Magyarországon az éhezés,”

    Linket kérek ehhez a statisztikai adathoz, hogy honnan vetted, mert ez NEM IGAZ!

    CSAK GYEREK több éhezik ebben az országban százezernél:

    “Becslések szerint Magyarországon mintegy 120 ezer alultáplált gyerek él – tudta meg az MTV Híradója”

    http://www.hirado.hu/Hirek/2011/06/18/15/A_nyari_szunetben_is_kapnak_meleg_etelt_a.aspx

    És akkor még a felnőtteket nem számoltuk.

    És akkor még a minőségi éhezőket, vagyis azokat, akik nem éheznek ugyan, de silány minőségű élelmiszerekkel verik el az éhségüket, akkor még őket nem is számoltuk.

    És akkor azokat, akik nem FOLYAMATOSAN éheznek, de rendszeresen, akkor még őket sem számoltuk.

  63. @otapi: Hallottam Szent-Györgyi előadását, amelyben a C-vitamin napi adagjáról szólt. Linus Pauling, a kétszeres Nobel-díjas kémikus pedig napi 2000-4000 mg-ot ajánlott. (Én is szedtem elég sokáig 1000-2000 mg/nap por alakú aszkorbinsavat, nem is kaptam el semmit.)

  64. különvélemény says:

    Ja, korunk hőse a kistermelő.

    Megveszi a nagybanin ugyanazt, amit a zöldségesek, majd rátesz +50%-ot a zöldségeshez képest és kipakolja maga elé szépen gondosan, a sok idióta meg elhiszi, hogy a parasztnéni januárban paradicsomot termel a kertben.

  65. otapi says:

    @Birkesz: Nem hoztam összefüggésbe, csak leírtam két tényt egymás mellé. Mindenki maga levonhatja belőle a következtetés(ek)et. Konkrét bizonyítékhoz sok-sok vizsgálat és pénz kellene, nekem nincs.

    Amúgy nem csak ő élt meg szép kort miközben rendszeresen nagy mennyiségű C-vitamint szedett: a szintén Nobel díjas Linus Pauling 98 évig élt, miközben napi tíz gramm (10.000 mg!) C-vitamint szedett.
    Mondjuk, ez már az én ízlésemnek is túl sok 🙂

  66. Tímár Mihály says:

    Ha a növényi termésátlagok kb. duplájára nőttek, akkor nem meglepő, hogy ugyanannyi termésben feleannyi nyomelem és vitamin van. Ha a növény nem tud többet felszívni, mitől lenne több a termésben? Ez megmagyarázza, hogy miért vízízű a paradicsom, pl.

  67. @Birkesz: ezt is Xenunak köszönhetjük?
    Komolyabban, nem tudom, hogy ez a Márai Géza mennyire szavahihető, hiteles forrás, minden esetre ő végzett ilyen kutatásokat Mo-n. De simán lehet, hopgy ő is szcientiológus.

  68. Birkesz says:

    @otapi: Nem tudjuk, hogy Szent-Görgyi napi C-vitamin fogyasztása összefüggésbe hozható-e azzal, hogy sokáig élt. Természetesen, valószínűleg nem ártott, de egyértelmű ok-okozati összefüggést tulajdonítani neki dőreség, amíg nincsenek erre bizonyítékok. Lehet, hogy ha csak napi 60 mg-ot eszik, akkor is sokáig él, nem?

  69. Ann1294 says:

    @jszcst: 100%-ban egyet ertek.

    A szerzonek: en raszoktam, hogy az lesz vacsorara ami van a hutoben. Ha tul sok akkor meg megpucolom mindet es megy a fagyasztoba egy resze meg idoben. Vagy kompotnak, vagy smoothie-nak…

  70. Birkesz says:

    @Fuszeres Eszter: Végigfutottam a linkelt tanulmányt, átnéztem a grafikonokat, de úgy látom, egyik sem azt mondja, hogy csökkent az élelmiszerek vitamin/ásványi anyag tartalma, hanem, hogy hogyan változott a napi bevitt mennyiség és azok honnan származtak. Vagyis hogyan változtak az étkezési szokásaink.
    Azt pedig valóban a szcientológusok hangoztatják előszeretettel, hogy csökken az élelmiszerek értékes tartalma, ezért(!) egyél vitamint. Ez, mivel nem erősítették meg szavahihető források eddig, bullshit.

  71. otapi says:

    @Sátán meg a Jocó: Igen, jó lenne tudni, hogy a frissen fejt házitejet hasonlítja-e össze a ma kapható pasztörizált tejekkel.
    A kezeletlen (max szűrt) friss házitejnek meg van az az előnye hogy a vitamin is benne marad, viszont a hátránya, hogy a baktériumok is, azok meg nem feltétlenül egészségesek…

    A C-vitaminhoz csak annyit, hogy Szent-Györgyi Albert napi 1000-2000 mg-ot fogyasztott belőle a mai “ajánlott” 60mg-mal ellentétben, és bizony elég sokáig élt.

  72. @loading: Persze, simán lehet, hogy így van. Ezért lenne fontos, hogy korrekt, megbízhetó infókhoz jussunk, és jusson mindenki. Lehet, hogy hülyeség az egész és lehet, hogy csak riogatás, de lehet, hogy nem.
    Az mindenestre egészen biztos,hogy a termőföld nagyon ki van használva. A kistermelő ugyanúgy része a kereskedelemnek, mint a nagytemelő vagy én a vásárló, nem hiszem róla hogy angyal lenne, és hogy ne a legnagyobb profitot tartaná szemelőtt.
    Ennek ellenére szívesebben vásárolok biopiacon vagy vásárolnék igazi termelői piacon, ha lennének ilyenek Mo-n, mert még mindig jobban bízok egy biotermelő családban, mint másban.
    Fene tudj hol az igazság, az lenne a jó, ha kiderülne, ha szúrópróbaszerű, rendszeres mérések lennének hiperben, kisboltban, biopiacon is, aminek az eredményét könnyű lenne elérni a neten.

  73. Erin Brockovich says:

    Szinte sose dobok ki kaját. Ha túl sok az étel (főtt/sült), akkor befagyasztom.

  74. loading says:

    @Fuszeres Eszter: Az antibiotikumok használata az európai állattenyésztésben sokkal szigorúbb, emiatt ritkább, mint az amerikaiban.
    És hogy valami kézzel előállított az nem jelenti azt, hogy jó vagy minőségi. Csak az a készítés módját. Mennyi rossz kolbászt, paprikát, almát, stb. ettem ilyen címkével ellátva.
    Valamint saját szememmel láttam, hogy a “kistermelő” miként önti a spanyol és görög epret a faládába és árulja magyarként (Lehel piac, 2 éve).

  75. d.z. says:

    Ez a piac meg a biopiac nem tud versenyezni a hiperek áraival egy irtó hülye megközelítés.

    A magyarok elsöprő hányada elhízott. Annyit kéne tenni, hogy minőségi, megválogatott ételből veszünk kevesebbet és nem zabálunk.

    Az inkább a nagyobb probléma, hogy nagyon kevés alapanyagról lehet tudni, hogy valóban megfelelő forrásból származik.

  76. Sátán meg a Jocó says:

    @spinat: kis kiegészítés: az az ajánlott napi mennyiség, amit a C-vitaminnál állapítottak meg (60mg), az az a mennyiség, hogy éppen ne kapj skorbutot.
    Másrészt a tiszta aszkorbinsavat tényleg kipisiled, de a csipkebogyóból kivontat nem olyan gyorsan, lévén a flavonodok ezt késlelteik.

    Azt nem tudom, milyen tejre gondolt a cikk írója: a teljes, nyers tejre, amit veszek a szoc- boltban, vagy a dobozos fehér löttyre?

  77. Sarkvideken says:

    egyelőre még a magukat szekembernek valló emberek között sincs egyetértés mit és mennyit együnk. szóval az hogy kevesebb a vitamin, meg a nyomelem ebben-abban az még nem jelenti hogy a maradék nem elég. tudom, hogy az a menő, hogy majd valami fölsőbb állami szerv garantálja hogy azt etetik velem amitől 100 évig élek, de aki aggódik egy kicsit is, az vegye a fáradtságot és vigyázzon a maga és gyerekei egészségére legjobb tudása szerint.
    nem tudományos megállapítás, de nézzetek szét a szegények, koldusok, homelessek között: kövér, nyomorék, beteg emberek. ők azok nem tehetik meg hogy egészségesen éljenek, szükségszerűségből az olcsó vackot eszik, és a helyzet nem oda mutat, hogy ezekről az emberekről gondoskodni tudna a társadalom, mindenki menti a saját irháját. nem tudom hogy honna az 1-2 millió minőségi éhező magyar, de sejtésem az, hogy a fenti lecsúszott réteg adja ennek a gerincét, és nem azok akik itt kommentezgetnek.

  78. spinat says:

    hú, kipisiljük a vitamint a tablettából! Egyikötök sem tanult biológiát, igaz? A legszebb, mikor a C vitaminos bogyóra ráirják, hogy mennyi a napi igény, és a bogyóban a kétszerese van. Na meg az ipari káposztában kevesebb a vitamin? és a káposzta honnan tudja, hogy ö ipari?
    a tejnél, meg ugye higításról hallottunk már? na meg együnk zsírmentesen, nehogy fel tudjanak szívódni a zsírban oldódó vitaminok!
    Anyám borogass!

  79. belekotyogok says:

    @jszcst: igazi háztájit nem kapsz sehol, mert azt megeszik maguk. Az, amiből jut eladásra is, nem biztos, hogy az a minőség, amire gondolsz. (Persze lehet, hogy kapsz, csak több mint valószínű, hogy nem fedezi a te szükségleteidet is teljesen.)

    A házi kertészkedés/állattartás nagyon drága. Persze első pillantásra nem, de ha mindent beleszámolsz (befektetett idő, vetőmag, víz, kártevők elleni védelem), akkor bizony elég drága.

    Amit kistermelőtől veszel, az szintén jelenthet bármit: nem biztos, hogy kézzel szedegeti a csigákat, a tyúkok a kertvégéből származó szemestakarmányt kapják.

    Igazából egy kis tudatosság kellene: az, hogy figyelembe vesszük az állatok és növények természetes életciklusát. Persze ez azzal jár, hogy nem lesz januárban eper és a tojás is drágább lesz télen.

    A lényeg: ennyi embert úgy ellátni élelemmel, hogy természetes élőhelyen, természetes módszerekkel gazdálkodsz, nem lehet.

  80. zerge gorilla says:

    @Fuszeres Eszter: Mindenképpen rossz tendencia, nélkülözi a tudatosságot.

  81. @zerge gorilla: most meghallgattam egy ausztrál nőt, (aki vmi ételszakértő) a youtube-on és azt mondja, hogy 10-50% közöttire tehető a csökkenés, a legtöbb vitamin átlagosan 20% a nyomelemek kicsit nagyobb arányban csökkentek Ausztráliában.
    Ez szerencsére tényleg nem 90% és ez megnyugtató.
    Ami ijesztő, az az, hogy ha az a növény, amit a tehén kap takarmánynak 20%-al alacsonyabb vitamin+nyomelem koncentrációval rendelkezik, és akkor még hozzá vesszük, hogy antibiotikumokkal etetik, nem tartják etikusan, túl sok tejet ad, stb, akkor milyen minősége van a mai tejnek?

  82. zerge gorilla says:

    @Fuszeres Eszter: Letöltöttem és végigfutottam rajta, valóban érdekes. Kíváncsi lennék egy szakértői véleményre, nekem nincs türelmem végigolvasni és nem is értek hozzá. Amit felületes áttekintés alapjén látok, az annyi, hogy grafikonok tanúsága szerint semmi gond nincs a különböző vitaminokkal, sőt, éppenséggel emelkedést mutat a mennyiségük az elmúlt 90 év alatt. Igaz, itt nem az egységnyi táplálékban kimutatott vitamintartalomról, hanem a teljes élelmiszer-kínálatban található, egy főre eső vitaminmennyiségről van szó, ami szerintem nem mond ellent annak, hogy arányaiban több táplálékot kell elfogyasztani ahhoz, hogy azonos vitaminmennyiséghez jussunk. De mondom, érdekelne egy olyan ember véleménye, aki valamennyire ért a témához.

  83. jszcst says:

    A minőségi éhezés legnagyobb problémája a mennyiség…a kevesebbet de jót elv lenne a lényeg. egyél kevesebbet, de arra ügyelj, hogy az minőségi legyen. Így le van a túlfogyasztás, az elhízás, a gyógyszeszedés gondja…ha mindezeket összevetnénk, szerintem megvehetnénk a háztól, a kisgazdaságoktól, az öko-biogazdálkodásoktól, a nem, vagy alig drágább áruit…

  84. nadiposzata says:

    A Biokultúra Kht. folyton Szent István Agrártudományi egyetemről beszél, tudtommal ilyen nincs, és azt hiszem, amikor összevonások voltak akkor sem volt ez a neve.

    http://www.biokultura.org/biokultura_folyoiratok/Rovatvezetok/marai.htm

    én marha szkeptikus vagyok ebben az ügyben.

    Ráadásul az egyetemi könyvtárban is pár cikket találtam tőle. A többit lehet a Kert és Szőlőbe publikálta.
    A neten még szerepel egy ´86-os amerikai szabadalom társszerzőjeként. (takarmányos)

  85. Na, ezt most kaptam a fészbukon.
    Kicsit azért árnyalja a képet:
    http://www.cnpp.usda.gov/publications/foodsupply/foodsupply1909-2000.pdf
    Nem rövid, csak belepillantottam, de érdekes.

  86. zerge gorilla says:

    A probléma gyökere szerintem mélyen, saját gondolkodásmódunkban van. A nagyipari elelmiSZER termelés éppen azért jött létre, hogy olcsó élelmiszerrel lássa el a világot. Kitalálói – tételezzük fel, csupa jószándékú emberek -, nem gondolták anno, hogy a kizsigerelt talaj, a sok vegyszer és adalékanyag, valamint a túlzott gépesítés idővel visszaüt és a fenti problémákat okozza.

    A fogyasztó felelőssége pedig abban áll, hogy el akartuk hinni, hogy minden jár nekünk, amihez a fene nagy kényelmünkben már hozzászoktunk: autó, nagyképernyős tévé, okostelefon, laptop, házimozi, stb. Hogy mindezen igényinknek financiális keretet tudjunk biztosítani, elhittük (mert elhitették velünk), hogy lehetséges éppen a táplálékon spórolnunk. Holott a jó minőségű, tápláló étel nem lehet olcsó, ahogy semmi nem jó minőségű, amit a tömegtermelés kínál olcsón. (Olcsó húsnak híg a leve, ugyebár…)

    Át kell értékelnünk az életünket, fontossági sorrendet felállítanunk: ha anyagi lehetőségeink korlátozottak (azt hiszem, hogy a többség így van ezzel), mire költünk többet, mire helyezzük a hangsúlyt? A különféle kütyükre, kényelmi berendezésekre, szórakozásra? Vagy inkább egészséges táplálékra? Miénk a választás, de csakis akkor, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mik is a valódi lehetőségeink.

  87. zsempi says:

    állítólag a gyógyszergyári, vegyi úton előállított vitaminok nem szívódnak fel vagy csak kis mértékben.
    én is feltettem múltkor a kérdést 1 vitaminszedőnek, h jó jó, de ha valóban növényből vonják ki a vitaminokat, hol terem meg annyi növény, amiből kiszedik ezt a rengeteg vitamint. azt mondta, az 1ik nagy vitaminos cég óriási területeket vásárol fel, ahol biotermeszti a növényeket, sőt a légifolyosókat is megvásárolta a földek fölött. szóval ez hihető. én is nekiálltam vitamint szedni, mert le vagyok pusztulva. kíváncsi vagyok, h 6 -e vagy csak kamu… bízom benne.
    emléxem szakmérnökin bejött az 1ik tanárunk férje, és a talajról ő tartotta meg az előadást. úgy beszélt róla, mint aki szerelmes a termőföldbe. hogy az milyen fontos. és igaza volt. már akkor is sejtettem.

  88. @nadiposzata: Írtál még egy kommentet amit egyszerűen nem tudok megjeleníteni. Na mindegy, az a lényeg, hogy a táblázat tényleg onnan van, ahol találtad, linkelem is az Agromonitort a posztban.
    Magyarországon pedig Márai Géza, a Szent István Agrártudományi Egyetem környezetgazdálkodási intézetének tanára végzett ilyen kutatásokat hasonló eredményekkel.

  89. nadiposzata says:

    Hogy is hivják azt a fazont? dr. lenkei? neki van benne a “betiltott” könyvében szintén ez.

    Beregisztráltam az ecologisthoz, de nem találtm meg a cikket, mert 25 fontot kell fizetni az archivumért, de engem is egyre kiváncsibbá tesz. A neten kb. mindenki erre hivatkoznik, az eredetit meg sehol nem találni.

    Még keresek.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!