Fűszer és Lélek

Rossz feleség vagyok

Rendkívül figyelmes feleség lehetek, tíz év után sikerült észrevennem, hogy a férjem a vidéki éttermekben szinte mindig kacsa- vagy libacombot rendel párolt káposztával. És ahelyett, hogy halkan dicsértem volna az ízlését, még azt a hibát is elkövettem, hogy megkérdeztem az okát. Nem kellett volna.
 
Kiderült ugyanis, hogy nem a comb miatt rendeli, de még csak nem is máj miatt, amit mondjuk a Sárga borházban a tetejére tesznek, hanem azért mert én soha nem vagyok képes párolt káposztát készíteni a család fejének. S O H A ! Pedig ő imádja. Sőt az a kedvence.
 
Kicsit magamba szálltam, elgondolkodtam, és erősen elszégyelltem magam. Rossz felesége vagyok a férjemnek. Tényleg nem csinálok párolt káposztát neki. Ennek két oka is lehet, az egyik, hogy én nem szeretem annyira. Tulajdonképpen ez az egyetlen oka. De azért nem vagyok ám ennyire önző, simán megfőzném én neki gyakrabban is, ha az a párolt káposzta nem lenne igazi időrabló köret. Sok hűhó alig valamiért. Vagy párolt káposztáért.
Mert ugye, le kell gyalulni, be kell sózni, aztán ki kell nyomkodni ami megfogja a kezem, és utána lassan sütni meg kell párolni. Ez bizony sok-sok idő. Mert mi lesz a végén belőle? PÁROLT KÁPOSZTA! Semmi más. És én inkább risottoval eszem a kacsacombot, vagy puliszkával, vagy tepsis krumplival. Esetleg sültalmával.
 
 
De most jó feleség akartam lenni, és megtettem. Nem is olyan vészes, sőt, kiderült, hogy a gyerek is imádja.
 
Mi ebből a tanulság? Nem szabad bugyuta kérdéseket feltenni a férjnek!
Kacsazsíron pároltam a káposztát, megszórtam köménymaggal, majd száraz pezsgővel öntöttem fel, végül illatos mézzel édesítettem. Meg kell hagyni igencsak jó étel mégis ez a párolt káposzta.

Ötven perc alatt készült el cakk-pakk. Egy fej lilakáposzta 150 forint a piacon mindössze.

A facebook is erősen ajánlott!

 

Címkék: , ,

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. volutx (törölt) says:

    Azzal, hogy készítesz neki káposztát pont azt jelenti hogy odafigyelsz a párodra, szerintem nagyon is jó feleség lehetsz. A rossz feleség az ilyenkor vérig sértődik és elvárja, hogy a férje megegyen akármit is, ami a szarnál egy fokkal is jobb, miközben nem csiszolja a konyhai tudását. Aki pedig ezután elkészíti a férje kedvenc ételét, ráadásul csiszolja a tudását a konyhában, az bizony jó asszonyka ám!

  2. Georgina Bojana says:

    @*pöszke*: Igen, én is így készítem. De pirospaprikát még soha nem tettem bele! Kipróbáltam, sűlt húsgombócokkal is fergetegesen jó! Libamellből készítem, a húsgombócokat, mintha fasírt volna, de teszek bele egy kevés libazsírt és kenyér helyett kenyérmorzsával “sűrítem”. Ha jó az állaga, kicsit pihentetem, s maffin-sütőt kizsírozok szintén libazsírral – ecsettel! – S, abba beleteszem a gombócokat. Sütőben, készre sütöm! Őrületesen jó! Természetesen teszek bele felaprózott petrezselymet, őrölt borsot, s fokhagymát, no meg megüvegesített vöröshagymát is!
    Jó étvágyat hozzá!

  3. szőkítettnő says:

    Az almás verzióját próbáltad már? Kis balzsamecettel… imádom 🙂
    paleo-inyenc.blogspot.com/2011/12/almas-lilakaposzta-ahogy-en-szeretem.html

  4. bélabácsi2 says:

    Nyomjuk vagy ne nyomjuk?
    Sokáig párolódik vagy nem?

    Vegyétek már észre, hogy ez összefügg.
    Itt fent, aki azt írja, hogy sokáig készül: nem nyomkodja.
    Aki viszont nyomkodja nem panaszkodik (annyit)

    A helyes művelet: jó alaposan lesózni, kérem szépen ennek az az értelme, hogy több(!) sót is elbír a káposzta, a szálak belsejébe is legyen ideje beszívódni a sónak, jobb ízű, állagú, textúrájú, lesz mint egyébként csak az ételben lévő sótól. Felesleges só és víz kinyomkodni!
    Nem kell a sütéséhez sok víz, éppen, hogy süljön meg egy picit, utána párolódjon, tehát nem jó, ha az edényben pisil maga alá a káposzta, túlfő, sokáig párolódik, mert kemény lesz.
    Fűszerezés: bors, kömény, lehet őrölt kömény is, barnacukor, vörösbor, semmiféle pezsgő, az fehér káposztához kell, és igenis balzsamecet vagy vörösborecet a végén.
    Kicsit savasnak kell lennie a végén, az ecet, vagy az elfővetlen vörösbor adja vissza az eredeti főzés előtti színét, egyébként halvány, nem guszta, lásd fönti kép, nem tetszik a színe.

  5. lyken says:

    Szintén párolt káposzta párti vagyok. Ráadásul mi sokszor fehéret is lilát is egyszerre. Perverz, mi?
    A komment folyamhoz csak annyit tennék hozzá, hogy megdöbbentő mennyiségű humortalan honfitárs van, aki láthatóan marha boldog, hogy életvezetési tanácsokat osztogathat. Csak így tovább, fiúk-lányok, nektek is kell egy kis öröm az életben. 🙂

  6. atila68 (törölt) says:

    Közben eszembe jutott,
    hogy bár Karácsony alatt végig dolgozom,
    az egyetlen amit sajnálok,
    hogy lemaradok anyukám frissen párolt káposztájáról.

    Szóval a jó párolt káposzta komoly “fegyver”.

  7. Andráska8 says:

    Nem kell gyalulni, ott a robotgép.

  8. edushow says:

    Étteremben még sosem ettem olyan jó pároltkáposztát, mint amit itthon rittyentek. Ha már hétköznapi kaja otthon vagy étterem akkor rántothús a Figlmüllerben Bécsben.
    Ami meg a káposztát illeti, vágni vagy gyalulni, ki milyen hatásra vágyik.
    Libazsír és hagyma variációra szavazok, barnacukor, majd a kápuszta, kömény, só, bors, alma vagy borecet. Ha vadulni akarok, akkor az ecetet elhagyom és a végén balzsamecettel locsolom.
    Néhány adalék, amivel ki lehet egészíteni: cikkekre vágott alma a héjával együtt vagy szőlő, de csak az utolsó percekben. Mazsola, aszaltszilva, már a kezdetektől.
    És ami a mártonnapi libát kisérte nálunk a rozés birsalmapürén és a sütőtökös lepcsánkán kívül: libazsír, hagyma, méz, fehérkáposzta, só, bors, reszelt gyömbér, GESZTENYE.

    De ha már káposzta, nem tudom kihagyni a disztnótoros kisérőjét, házi zsír, kolozsvári kockákra vágva, laskára vágott hagyma, savanyú káposzta, só, bors, kömény, borsikafű, babérlevél, lassan pirítva párolva.

    Most látom, hogy ez a téma engem is megvadított.
    Bár ha válszthatnék, akkor a káposzta aprítás helyett egy pohár száraz pezsgőt és a “kekszet” válsztom.

  9. @Hullafotós: Pistám, furminttal minden jobban megy 🙂
    Nem macera, csak én nem szeretem csinálni. ez olyan, mint hogy a Dóra barátnőm meg nem szeret sütőtököt pucolni.
    Mikor koccintunk?

  10. Hullafotós says:

    Gábor,
    Sztem Eszter sokkal könnyebben párolkáposzta gyártásra vehető, ha egy pohár furminttal közelíted meg. 🙂
    ZP

    (UI: a hegy másik oldalán családi ünnep nem lehet pároltképoszta nélkül. azt, h ez ekkora macera csak most 36 után tudtam meg ebből a posztból.
    Edesanyám, mindegyiket ezúton is köszönöm!)

  11. Cukik vagytok hogy ennyire komolyan veszitek ezt a viccesnek szánt, de ezek szerint nem annak sikerült posztot. Remélem ma majd kommunikálunk valamit a férjemmel ha már tíz éve nem tesszük meg 😀
    Köszönjük a gyerekünk nevében!

  12. Cang says:

    Kedves Eszter,

    a férfi embereknek általában három dolog kell:
    1./ Jó szex
    2./ Jó kaja
    3./ Idő arra, hogy hadd foglalkozzanak NÉHA nyugodtan azzal amivel szeretnek. (haverok, peca, kocsi, foci, kisvasút, kinek mi.)

    Ezek után a Mann boldoggá válik, és örömmel megtesz bármit a Nejének, akár káposztát is gyalul.

    A házassági hűség fogadalmakban meg nem is értem, miért nincs benn az, hogy “legalább alapszinten kommunikálok”

  13. ex-dr. vuk says:

    @cso zsi: hat… ez elegge nofuggo, nekem ugy latszik szerencsem van 🙂 En ha akarok valamit el tudom mondani es a tuloldalon meghallgattatik 🙂
    Ilyenen, mint ami a posztban van, egyszeruen marhasag osszekapni, vagy akar vitazni. A kovetkeztetes pedig veletlenul sem az, hogy akkor ne kerdezzen… Ennek az lesz a vege, hogy elhidegulnek, senki nem mer kerdezni/mondani.

  14. kazohin says:

    Hát káposztát már pároltam, nálunk a stíriai metélt az a bizonyos nagy kedvenc, amit én soha nem csinálok, egyen étteremben a drága.
    Egyszer készítettem, szerintem egész nap azt csináltam, tésztagyúrás, csíkozás, kifőzés, aztán még sütőbe is berakni, isteni lett, két perc alatt befalták és negyedóra múlva éhesek voltak.
    Én is rossz feleség vagyok ezek szerint, de nem fogok mégegyszer ennyi macerát a negyedórás élvezetért a nyakamba venni.
    Éljenek az éttermek!

  15. HighTroller says:

    ha nem teszed fel a kérdést rossz feleség maradsz. így legalább javítottál egy kicsit:)

  16. cso zsi says:

    @vuk_: Ja, hogy te nővel sem foglalkoztál még eddig?
    Ha egy nőnek egyenesen megmondasz valamit, akkor nekiáll keresni mögöttes tartalmat. Ha kérdezel tőle, akkor olyan választ kapsz, aminek az ellenkezője sem biztos, hogy igaz.
    Hiába mondod neki, hogy szereted, ha ő úgy csinálja, ahogy a saját mamájától látta.
    Tetézhető a dolog, hogy azt is rosszul, mert vagy a rántás nem sikerül, vagy egy bizonyos étel minden alkalommal odaég.
    Pedig egyszerű az ok: utál főzni, csak magának sem vallja be.

  17. atila68 (törölt) says:

    Ha a cím kérdés lenne, a válaszom egyértelműen, nem.
    Ha a cím az lenne
    ostoba e vagyok,
    a válaszom egyértelműen, igen.

    Abba már belegondolni sem merek, hogy a férj, városi éttermekben miért nem rendelet párolt káposztát…

    Kedves “rossz” feleség, a vidék, nem a Róbert Károly körúton kívül kezdődik. De ezt ön nem értei, és ez nem baj.

  18. Dr.Betépett felhasználó says:

    @Irsai Oliver: Piacokon lehet kapni fehér,és lila káposztát,reszelve,gyalulva,1/2,és 1 kg-os csomagolásban, a savanyúsoknál.Ugorgyunk.

  19. Silvestris says:

    Vannak dolgok, amik nekem valahogy csak etteremben esnek jol: az okat nem tudom, csak valahogy igy alakult. Ilyen pl a parolt kaposzta, a rantott sajt, vagy a birkaporkolt. Kocsonyat is szivesebben eszek nehany etteremben, ahol neha csinaljak, bar nem sok ilyet tudok.

  20. hagyma says:

    @penelope garcia: hat a mez meg a szarazpezsgo nalunk is kimaradt:)

  21. Edd China says:

    Bazz…

    @villamos alóli kacaj: jah, ettől rosszabb úgysem lehet!:D

  22. [c] says:

    @Caenorhabditis elegans: Hát ja. De ha annyira odavan az ember valamiért, tíz év alatt maga is megtanulhatja elkészíteni.

  23. Victoria Principal says:

    Én se sózom, nyomkodom, robotgéppel “gyalulom”, gumikesztyűben (DM-ben van sajátmárkás az nagyon vékony, abban lehet dolgozni), a krumplit és répát is abban pucolom, mert azoktól is fekete lesz a kezem. Kis dinsztelés olajon (kacsazsíron ízlés kérdése), aztán fedő alatt elvan egy darabig és kész.

  24. villamos alóli kacaj says:

    Nőket a Parlamentbe!

  25. zembertelen says:

    Fuszeres Eszter:

    Na, most már énekelheted:

    “…sok kérdést már megoldottunk,
    nem volt soha ilyen jó dolgunk!…”

  26. flugi_ says:

    Én csak étteremben kapok rántott velőt, viszont a nejem ezt pontosan tudja, én meg elfogadtam, hogy nem szeret disznóaggyal vacakolni 🙂

  27. katy27* says:

    @Fuszeres Eszter: Nem állok mellette, kb. negyedóránként illik ránézni, megkeverni és csekkolni, hogy van-e elég folyadék alatta. Zacskós káposzta esetén szűk egy óra, és ebbe már a hagymapucolást és a lábaskeresést is beleszámoltam. Mi puhán szeretjük, úgyhogy a kezdeti melósabb rész után kb. 40-45 percet párolódik magában, közben egyszer-kétszer nézek rá.

  28. tattila says:

    Na nem olvastam végig a kommenteket, de vagy 4x készítettem az elmúlt 2 hónapban. Cél a végén az egyszerűség volt. Káposzta nagy késsel felszeletel, bele a fazékba. Követte oda az olaj, a cukor, a só, az ecet és a köménymag. Ezt követően gáz meggyújt, kis lángra tesz és időnként megkavar. Aztán egyszer késznek nyilvánítom. Mi ebben a macera? A sóba-vízbe főtt krumplit is kb. ennyi megcsinálni.

  29. @penelope garcia: Valamit rosszul irhattam, mert nem gondolom, hogy nagy ugy lenne, csak a hosszu idot sajnalom tole.

  30. penelope garcia says:

    Nahát, még sosem gondoltam úgy a párolt káposztára, hogy valami nagy ügy lenne az elkészítése.
    Bár a méz sem jutott még eszembe.

  31. Advanced Flight says:

    Nyomkodás helyett húzkodjatok, de ne a káposztát; férj tutira jobban örül neki XD

  32. @katy27*: persze, de a kacsa két órát sül a sütőben, rá se kell nézni, a káposztát meg kevergetni kell. Érdekes, mert ha valamit kevergetni kell folyamatosan, az a risotto, azt mégis szeretem csinálni.

  33. @katy27*: persze, de a kacsa két órát sül a sütőben, rá se kell nézni, a káposztát meg kevergetni kell. Érdekes, mert ha valamit kevergetni kell folyamatosan, az a risotto, azt mégis szeretem csinálni.

  34. katy27* says:

    @Fuszeres Eszter: Addig pont megsül a hús, aminek a körete lesz 😉

  35. Normális says:

    Mikróban csinálom.
    Buktatók: a külső, sprődre száradt leveleket szívfájdalom nélkül dobjuk ki, a felvágásnál váltogatni kell a vágási síkokat, hogy a “vastagja” is vékony legyen; a felvágott hagymával együtt sózzuk be egy órára, ne facsarjuk, és egy kis plusz vízzel+olajjal v. libazsírral tegyük fel fedő alatt 900W -ra (vagy amennyit a gép tud). Kb. 40 perc után 5-10 percenként alaposan átkeverjük. Ekkor mehet a cukor is bele. Amikor átpárolódott, mehet bele az ecet, őrölt kömény, plusz pici őrölt szegfűszeg, ízlés szerint.
    Gyorsabb, fáradságmentesebb, mint tűzön, és a lakás se lesz büdös. Aggódóknak: a hagyma megsül, a cukor megkaramellizálódik a mikróban, csak rá kell nézni időnként, hogy ki ne száradjon, meg ne égjen. Ha a káposzta nem volt elég gyenge, akkor a vizet menetközben féldecinként pótolni.

  36. @katy27*: nekem is a párolási időtől hullik ki a hajam.

  37. katy27* says:

    Mi az ördögnek kell sózni és nyomkodni? Én gyalulni se szoktam. A titok: szeletelt lilakáposzta a Metróból. Ugyanolyan zacskóban van, mint a jégsaláta. Csak bele kell önteni a lábasba és kész, semmi faxni. Egyébként kb. úgy csinálom, mint pöszke: hagymát pirítok, ha kész megkaramelizálok egy csapott kanál cukrot, ráöntöm a káposztát (fél kiló van egy zacskóban), kicsit párolom, öntök alá egy pohár vörösbort, dobok mellé némi köményt, megpárolom és az utolsó 5 percre mellédobok egy felkockázott almát. Sózom, borsozom, balzsamecettel ízesítem. Nem nagy kunszt, csak sokáig tart megpárolni. Egyszer csináltam a nulláról, vettem egy fej káposztát, mostam, csíkokra vágtam… kész rémálom. Legalább fél órát megtakarítok a felcsíkozott verzióval 🙂

  38. SillyKohn says:

    Lehet,hogy így tíz év után esetleg szex ügyben is rá kellene kérdezni, hogy mit szeret a párod? Szerintem akkor még a káposztával sem kellene vesződni.. 😉

  39. kpityu2 says:

    Én is a piacon veszem a gyalult káposztát, fél-egykilós zacskóban. Csak figyelni kell, hogy szezonja legyen, mert különben nehéz megkülönböztetni a faforgácstól ízre. 😀 No meg egy kicsit át kell válogatni, mert előszeretettel gyalulnak bele egy kis vastagját a súly miatt.

  40. mégsem én voltam? says:

    @Irsai Oliver: Kapaszkodj meg. Árulnak. A piacon a savanyúságos néniknél szokott lenni. Legalábbis nálunk a XVII. kerületben.

    Csak nem szabad betenni a spajzba és elfeledkezni a bezacskózott gyalult káposztáról, mert biológiai fegyver lesz belőle.

  41. gergel says:

    az egyik legegyszerűbb köret, felénk szimultán készítik el.

  42. Irsai Oliver says:

    Én sem vagyok jó feleség/anya, mert tudom, hogy a fiúk kedvenc kajái: párolt káposzta knédlivel, káposztás tészta, coleslaw…
    De amilyen ritkán lehet, olyan ritkán csinálok csak. Miért? Mert utálom, ami vele jár… Azaz, pár évvel ezelőttig, míg kézzel reszeltem-szeleteltem a káposztát borzasztóan utáltam, aztán rájöttem, hogy van nekem robotgépem, ami kb. 2 perc alatt megcsinálja a legrosszabb részét.
    De az utálat megmaradt, csak már nem borzasztóan utálom…Miért? Mert a konyha így is tele lesz káposztával: a vágásnál levéldarabok, a robotgép ürítésekor és a részek mosogatóba pakolásakor a reszelt káposzta darabok hajlamosak mindenhová beszivárogni, mint a karácsonyfa tűlevelei, aztán már csak a sózás-kicsavaráskor hajlamosak szökni a drágáim: pult, padló minden.
    A főzés már gyerekjáték, azzal nem lenne bajom, csak miért nem árulnak reszelt káposztát??? ;-)))

    Egyébként sózás nélkül egyszer próbálkoztam, “pályám “elején, mikor még nem voltam ilyen tapasztalt káposzta készítő, csak fogyasztó, és anyukám halála után először óhajtottam az apám meg a Zuram meglepni a kedvenc kajájukkal: hát, úgy az istennek se akart olyan szép barnára pirulni, ahogy kellett volna.

  43. Sleepy Gonsales says:

    Nyersen, csak megmosva próbáltátok már a káposztát?
    És a krumplit, a karfiolt??
    Nem kell hozzá semmi.
    Elég elválni.

  44. ex-dr. vuk says:

    Te jo eg… Ti mit csinaltatok 10 evig? Nem beszelgettek?

    “Mi ebből a tanulság? Nem szabad bugyuta kérdéseket feltenni a férjnek!”

    Veletlenul sem. A tanulsag az, hogy ha a ferjed akar valamit, akkor nyissa ki a szajat!!
    Az miert ennyire nehez?

  45. a szakértő válaszol says:

    Sajnálatosan a sózás és nyomkodás elengedhetetlen.
    Felgyorsult világunkban időt és energiát kell áldoznunk ételeink helyes elkészítésére. A hányaveti háziasszonyok manapság hajlamosak megspórolni az efféle nüansznyinak tűnő munkafolyamatokat, és ez az attitűd előbb-utóbb csirkeszőr végén himbálózó prézlidarabok és ress krumplidarabokat tartalmazó püré képében manifesztálódik.
    A szappanoperákat manapság már videokazettára is lehet rögzíteni.

  46. “Mi ebből a tanulság? Nem szabad bugyuta kérdéseket feltenni a férjnek!”
    Mert a végén még megtudnánk, hogy mi a kedvenc étele és hogyan szerezhetünk neki örömet. Az információ öl, butít és nyomorba dönt.

  47. Phoebe Buffay says:

    én szintén a semmi sózás/nyomkodás vonalat erősítem. robotgép a pulton van, úgyhogy mosogatással együtt a gyalulás 3 perc, a legegyszerűbb köretek egyike között szerepel a listámon. azért a férj is szólhatott volna előbb, csak vagytok olyan jóban… :))

  48. chilii says:

    @Fuszeres Eszter: anyám a másik nyomkodó, de már ő sem, mert ő átpasszolta nekem a feladatot 🙂

  49. MINE says:

    Én sem nyomkodom, sőt le se sózom. Viszont én vagyok az egyetlen a családunkban, aki tud és szeret is vele bíbelődni. 🙂

  50. susztertangó says:

    @Fuszeres Eszter: Én is nyomkodom, de csak félig. Az egyik kezemmel.

  51. lorien says:

    Ne gyaluld, szakácskéssel is pillanatok alaltt fel lehet aprítani. Aztán ne sózd, ne nyomkodd, felesleges, csak tápanyagot is vesztesz az idő mellett 🙂

  52. @Bombadil Toma: A facebookon se nyomkodja senki. Lehet, hogy az egész országban csak én nyomkodom? 😀

  53. én sem szoktam kinyomkodni:) felszeletelem lesózom, kicsit állni hagyom hogy puhuljon, aztán hagymával meg almával megpárolom…

  54. *pöszke* says:

    Én nem sózom-nyomkodom ki, csak felszeletelem a káposztát. Előtte egy fej szeletelt hagymát libazsíron megdinsztelek, megszórom barnacukorral, karamellizálom, erre jön a káposzta, só, bors, őrölt kömény, pici bor vagy víz. Amikor megpárolódott, balzsamecettel ízesítem.
    Fehér káposztából is lehet, de akkor a barnacukrot elhagyom és teszek bele pirospaprikát.

  55. birskorte says:

    Mintha magamat olvasnám 🙂
    Mondjuk 10 év házasságot nem tudok felmutatni, meg a Tiédhez hasonló főzőtudományt sem.
    Egy csomót zsörtölődtem a káposzta miatt, majd kiderült, hogy egy kisebb fej legyalulása még hétköznap sem a világ vége, sőt emberem ezt a fázist még átvállalni is hajlandó 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!