Hogyan lehet élelemmel ellátni a túlnépesedő emberiséget? Meddig lesz még elég élelmiszer mindannyiunknak? Eljöhet az a pillanat, amikor kiürülnek a boltok polcai és kitör az éhínség? Amikor már nem lesz sikk nagyvárosban élni és mindenki vidékre akar költözni, ahol megtermelheti magának a napi betevőt. Sokak szerint erre már nem kell sokat várnunk. Magyar prófétái is akadnak az elkövetkező apokalipszisnek, az elhíresült Hetesi jelentés szerint a fejlett nyugati társadalom gazdasága hamarosan kártyavárként dől össze. Ha most körülnézünk, lehet, hogy ez nem is olyan nagy butaság.
Hetesi szerint a fő problémát az olaj elapadása fogja okozni. Most legyinthetnénk, hogy majd maximum nem járunk annyit autóval. Igen ám, csak az a baj, hogy a modern mezőgazdaság szinte teljes mértékben a fosszilis tüzelőanyagokra épül, mint például az olaj és a földgáz. Ezek nélkül nem lehet műtrágyát előállítani, nem lehet a traktorokat, egyéb gépeket üzemeltetni. A villamosenergiával is problémáink adódhatnak, mivel az áramtermelés több mint 50%-át a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből nyerjük. És arról se feledkezzünk meg, hogy a műanyagokat is olajból állítjuk elő.
És akkor végre megérkezik a felmentő sereg! Legyen üdvrivalgás és zúgjanak a harsonák! A génmanipuláció segítségével megetethetünk mindenkit! Majd lesz olyan búza, kukorica, szója és még ki tudja, hogy mi, ami ellenáll a kártevőknek, sokkal nagyobb a terméshozama, nem kell neki műtrágya és még talán le is aratja magát beavatkozás nélkül. Annyi élelmiszerünk lesz, hogy még az éhínséggel sújtott régióknak is jut bőven.
A viccet félretéve, mi más alternatívánk lenne az egyre gyorsabban növekvő népesség élelmezésére? Az ember olyan, mint egy vírus, időszámításunk elején még ezer év kellett a népesség megduplázódásához, ma viszont ehhez elég mindössze 35 év!
A föld teljes eltartóképességét a WWF szerint az 1980-as években lépte túl az emberiség, és jelenleg már 20 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyi fenntarthatóan rendelkezésünkre állna. Ha ez így megy tovább, 2050-ben 3 földre lesz szükségünk az életben maradáshoz.
Ezek után mindenkinek be kell látnia, hogy a génmanipulált élelmiszerekre igenis szükségünk van, vagy éhen fogunk halni.
Lehet, hogy így éhen nem fogunk halni, éppen csak az agyunk fog elsorvadni, vagy a májunk, a vesénk és a tüdőnk súlya csökken. Persze nem feltétlenül fognak mindenkinél ezek a nem várt mellékhatások jelentkezni. Ez attól függ, hogy ki milyen génkezelt élelmiszerekhez jut hozzá.
1988-ban, a skóciai Rowett Kutatóintézat munkatársa, Dr. Pusztai Árpád volt az egyik vezetője egy rovarkártevőkkel szemben ellenálló burgonya kifejlesztésére és vizsgálatára létrejött programnak. A program eleinte rendben ment, megtalálták a megfelelő rovarírtó hatású anyagot, a hóvirág hagymájában termelődő egyik fehérjét (lektint). A lektinek olyan anyagok, amiket a növények az elfogyasztóik ellen fejlesztettek ki. Nemes egyszerűséggel mérgek, melyek elsősorban a beleinket támadják meg, más élőlényekre, pl. rovarokra pedig halálos hatásúak lehetnek. Itt kell megjegyeznünk, hogy lektinek nem csak a génkezelt burgonyában vannak, hanem minden hüvelyesben és gabonában is. Persze az nem mindegy, hogy milyen lektinek…
Ezek után viszont egyre-másra jöttek a nem várt eredmények. A génmanipulált burgonya összetétele több ponton jelentősen eltért az eredeti fajtól, például 20%-al kevesebb fehérjét tartalmazott. A tíznapos, patkányokon végzett etetési kísérlet is megdöbbentő eredményekkel szolgált. A patkányok bélrendszerében és más szerveiben jelentős elváltozásokat figyeltek meg: a máj, a vesék, a tüdők és az agy súlya is csökkent.
Dr. Pusztai joggal gondolta, hogy ennek a kérdésnek jobban utána kell járni és gondos tesztelés alá kell vetni a génkezelt burgonyát. 1998 augusztusában ennek a véleményének pár percben hangot is adott egy TV műsorban, felhívva a figyelmet a génkezelt élelmiszerek veszélyeire, mondván: „nagyon igazságtalan embertársainkat kísérleti nyulakként használni".
A nyilatkozat után pár nappal Pusztait felségével együtt felfüggesztették az állásából, megtiltották, hogy az intézet nevében nyilatkozzon és megpróbálták szenilisnek titulálni. Villámsebességgel felállítottak egy vizsgálóbizottságot is, mely hamar meghozta a várt eredményt, Pusztai kísérletei nem bizonyítják a génkezelt burgonya egészségre veszélyes voltát. Pusztait az év végén nyugdíjazták és az ügy lassan feledésbe merült volna, ha a kutató nem áll ki a saját igaza mellett.
A következő év február 11-én egy brit alsóházi meghallgatáson 22 elismert kutató állt ki közleményben a professzor következtetései mellett. Pusztai azóta is meg van győződve, hogy a génmanipulált élelmiszerek mögött álló nagytőke próbálta meg félreállítani.
A professzor 2004-ben megjelent értekezése sok problémás területre hívja fel a figyelmünket. A propaganda és a tudósok egy részének állítása szerint a transzgének bevitele (a kívánt tulajdonságot hordozó külső gén) pontosan meghatározható következményekkel jár és semmiféle veszélyt nem hordoz magában. Ezzel szemben Pusztai véleménye szerint ezek a bevitt gének megjósolhatatlan láncreakciókat indítanak el a gazdaszervezetben, melyek akár komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Jelesül akár el is sorvadhat az agyunk, ha génmanipulált burgonyát eszünk.
Szerencsére Európa, és ezen belül Magyarország is elég konzervatívan áll hozzá a kérdéshez, így hazánkban tilos génmanipulált élelmiszerek előállítása és forgalomba is csak úgy kerülhetnek, hogy a 0,9%-nál magasabb GMO értéket jelölni kell a címkén. Persze volt már rá példa, hogy ezt elmulasztották, illetve sokan el sem olvassák az apróbetűs részeket.
A kérdés csak az, hogy meddig tudunk ellenállni a tőke nyomásának és hogy marad-e elég ennivaló a tányérunkon akkor is, ha ellenállunk a génmanipulált élelmiszereknek?
És hát ez is megtörtént, erről legalább tudunk:
Nyolc somogyi gazdálkodó/kereskedő Somogyszob, Szorosad, Kaposvár, Balatonszentgyörgy, Siófok és Kánya településeken vetett génmódosított kukoricát, melyet meg kell semmisíteni. Közülük egy kaposvári cég Hetes, Berzence, Balatonboglár, Csákány, Kisbárapáti, Szenna, Nemesvid és Csurgó településekre értékesítette tovább a szennyezett vetőmagot. Somogy megyében is folytatódik a génmódosított vetőmaggal esetlegesen szennyezett további területek felmérése. A megsemmisítések koordinátorai a vetőmag-felügyelet illetve a falugazdászok lesznek, a növényvédelmi felügyelők esetleges bevonásával. Somogy megyében vetőmag-felügyeleti osztály nincs. A felügyelet regionális szintű, Somogy Baranya megyéhez tartozik.
A Somogy Megyei Kormányhivatal arról is tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2011. július 4-i vizsgálati eredménye GMO szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt 2011. július 12-én az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve megerősítette.
@kela-bá: És Boldog Újévet !
@MERAXES13: @rkfodor: @Lázár Márta: @zellerlevél: @Zserbózombi: @zpokvideo: @Lakásfelújító Feri: @Bambano: @pulendrákus: @kpityu2: @Oyster: @nanatodo: Hegedűs_Gábor: @Fuszeres Eszter:
Kedves Bloggolók ! Lám ez a GMO téma is felveti azt, hogy emberiség milyen elentmondáos úton halad.A video felvételből jól előjön a háttérből az idő és pénz a profit mindenhatósága. Mondják, hogy most “vas” korban élünk, mely lezáródik december 21-én, utána,az “aranykor” kezdődik. Erről beszél egy fiatal hölgy :AVATARA-A MAGYARSÁG SZEREPE 2012-BEN.AVI Érdekes !
Jó egészséget mindenkinek!
Kedves Eszter!
Szuper, hogy ismét írsz ilyen témákról.
Ismereteim szerint a GMO egyáltalán nem oldja meg az éhezés problémáját. Érdemes elolvasni ezt a tanulmányt:
Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?:
http://www.mtvsz.hu/dynamic/kinek_hoznak_hasznot_2009_rovid.pdf
Ja, és egy könyv: Monsanto szerint a világ:
greenpeace.blog.hu/2010/10/25/konyvajanlo_monsanto_szerint_a_vilag
Köszönöm!
@zellerlevél: Amikor fiatalabb voltam :), el se tudtam képzelni, hogy ne városban éljek. Más volt az életritmusom, a város zaja és tempója tetszett. Mára ez inkább teher, átértékelődött sok minden, és a természet közelsége hoz rendbe. Napi 1/2-1 óra szabad levegőn való fizikai munka teljesen rendben tart.
Év közben volt egy rövid felmérésem, érdekes volt meghallgatni, ki-mint nyilatkozik:
fengshuitrend.blog.hu/2011/06/04/mozgunk_nem_mozgunk
@Vezérigazgató elvtárs: Élelmiszer van, de nem magyar termelésű, a nagybaniról sokféle olcsó importot lehet továbbítani a piacokra és a boltokba… A támogatások silányak, pl. az osztrák gazdákéval össze se hasonlítható.
Falura költözni..minek..hiába dolgozol , nincs eső , nincs víz , mert drága az öntözés , kutat fúrni..száz ezrekben kerülne..és engedély.. és akkor az után is fizess , nagyon sok..marad a gaz.
@Lázár Márta:
A fizikai munka, a mozgás hiánya tönkreteszi az embert fizikailag, és hosszú távon lelkileg is.
Pár hete egy jó fej vállalkozó azt mondta nekem, hogy ha újra kezdené, akkor valami fizikai munkát választana, mert akkor lenne valami kézzel fogható, maradandó, amit előállít, és aminek örülni tud.
Igaza van, megfigyelhetjük, hogy a szellemi munka túlsúlyba kerülésével együtt mennyire eltűnt a munka után érzett öröm, elégedettség érzése.
Egy osztálykiránduláson megkérdeztem a lányom osztálytársait (harmadikasokat), hogy a szüleik mikor meséltek utoljára pozitív dolgot a munkájukról, munkahelyükről. A többségüknek soha.
A nagyszüleim naponta mondták ki hangosan a gyerekeiknek, unokáiknak azt, hogy mennyi örömük volt a munkában, legyen szó otthoni állatgondozásról, földművelésről, házimunkáról vagy a házon kívül munkáról.
Igaza van nanatodónak, a kutatók nem azért dolgoznak, hogy a többieket jól kinyírják.
Vajon ha lett volna net az első traktorok idején, akkor mit vizionáltunk volna? Hogy az olajszennyezett vetőmagból vagy a kipufogógázos learatott növénytől meghalunk mind? Amióta az emberiség irányítottan próbál egy-egy növényt termelni, azóta folyamatosan szelektálja az egyre jobb és jobb fajtákat és fejleszti a termeléshez szükséges eszközeit. Amikor felfedezték a dns-t borítékolható volt, hogy majd azt is kihasználjuk az élet minden területén. Szerintem maradi dolog alapból elutasítani, persze az se utal haladó gondolkodásra, ha ész nélkül piacra dobjuk a félkész ötleteinket, mert sokba volt a kifejlesztése, mint a fenti példa.
Ma már sokkal többet tudunk a génekről és sokkal pontosabban is tudjuk irányítani a génmanipulációt. Szívesen leírnám, hogy például a betegek mennyi mindent köszönhetnek génmódosított baktériumoknak, amik célzottan állítanak elő szükséges vegyületeket és sokkal tisztábban, mint a régi módszerek. (Sertésinzulin helyett, mit gondoltok, hogy állítják elő a humán inzulint? Lelkes önkéntesek hasnyálmirigyéből vonják ki?)
Magyarország gmo-mentessége gazdasági érdek, mert a nagy vetőmag-előállítók nálunk növesztik a vetőmag növényeiket, hiszen nem kell tartaniuk a gmo-szennyezéstől. Az a cég, aki bepróbálkozott a gmo-növények engedély nélküli termesztésével a saját pillanatnyi gazdasági érdekeik (olcsóbb termesztési költségek) hihetetlen presztízsveszteséget okozott, remélem – kivételesen – lesz következménye a tettüknek.
Persze, gőzöm sincs: minek szóltam bele, úgyis mindenki azt hisz, amit akar…
de örülök, hogy megírtad! köszönjük!
Ez a poszt annyira jó, hogy meg kell osztani a fbookon.
Új dizájner drog a piacon.Dzsanga helyett GMO-s krumplistészta megy körbe
Ilyen butuska cikket. Tények nélküli képzelgés.
pár napja nyilatkozott egy szakértő, hogy 30 milliárd lakosig elég kb. a föld, de ezt sosem fogjuk elérni, mert csökkenni fog a népesség.
A gmo pedig az ország gazdasági leigázásának egy újabb terepe, szerzői jogokon keresztül. ezért nem kell hagyni, mégha biológiailag indokolatlan is lenne (nem az).
@Fuszeres Eszter:
Dehogynem. Ezeknek a cikkeknek a hatására is egyre többen látják át, hogy mi várható, ezért aki képes rá, az felkészül. Szerez földet, kertet, megtanulja a növénytermesztés alapjait, tapasztalatot gyűjt.
@Hegedűs_Gábor: Pár dolgot kutattam ebben a témában, szerintem beszélnünk kéne. A világ nem fekete-fehér. Fontos a profit is, de a napi fél marék rizs is az lehet az. Kínában húsz éve zajlik egy emberkísérlet gmo-ügyben, bár ott a szója a fő célterület. Ha adatlapom alapján küldesz privát választ, szívesen eldialogizálnék Veled erről a történetről. Jelzem: nem leszek egyszerű partner.
@Vezérigazgató elvtárs: Nem magyar földek, hanem magyarországi, de idegenek kezében levő földek. És az élelmiszer nem Európában, hanem világszinten kevés.
Jut eszembe, vmikor tavasszal volt egy propaganda a fbookon, h “kapálni a legjobb terápia”. Tényleg az.:) Biztos kivitelezhető lenne, hogy minden családnak legyen egy kiskertje. Na de ki áll egy ilyen akció mellé, pénzzel és meggyőző (megvilágosító) szavakkal. Arra is, hogy a több millió év alatt kialakult fosszilis energiát röpke 200 év alatt elpöfögtük, meg arra is, hogy ‘Ugyammá, ha csak 2090-re fogy el az olaj, émmég beférek, oszt jóvan, aki utánam jő, oldja meg, hö.’
@Fuszeres Eszter: Amiről írsz, az egy nem is olyan hosszú időszak eredménye. Ezt abszolút laikusként írom, a föld és a föld megművelésének értéke, presztízse elveszett. A mai fiatalok előtt egy olyan ember- és személyiség modell áll, aki első sorban szellemi munkával állítja elő a megélhetését. Ez 100-szor vonzóbb, mint a mezőn pörkölődni. A földdel foglalkozni nagyon sok idő, erő, és fizikai munka. Én még kiskoromban téptem lent (kézzel), e,lékszem az őszi betakarításra is – amit édesapám még most, 77 évesen is elvégez, de erre külön életet kell szánni, és a saját, oly értékes lehetőségeit és kényelmes életét ugyan ki akarná feladni. A mezőn nem lehet sem divatosnak, sem túl “ápoltnak” lenni,ez egy nő számára szintén nem vonzó, a keze 2 nap alatt tönkre menne… De pl. még egy kiskert is odafigyelést igényel, s amíg “a kényelem lételem”, addig minek a megtermelt saját zöldség, hisz a gomba módra kinövő külföldi boltok hoznak elég olcsó alapanyagot… Na mindegy, abba is hagyom, nagyon összetett ez, az olaj-téma is óriási probléma…
Az azért érdekes, hogy szinte minden kutató más értékkel számol. Van aki szerint már éhen kellett volna halnunk, míg mások szerint akár 20 milliárd embert is eltart majd a Föld.
Ha nem lenne elég élelmiszer, akkor nem állnának parlagon a magyar földek, hanem termelés folyna rajtuk. Nem azért fizetnének támogatást, hogy ne termeljen a paraszt.
@nanatodo: “Egyébként a ’94-’00-s hírek idején még nem álltak rendelkezésre azok a bioinformatikai módszerek, amikkel prediktálható, hogy egy adott gén bejuttatása milyen lehetséges módosításokat hoz létre a GMO-ban.Ma már ezt az alap eljárást használják, így pl. a rezisztens kukoricáról az elemzések alapján állítható, hogy az általa termelt toxin a beépülése során nem hozhat létre olyan szekvenciát, ami rokona lenne mondjuk bármelyik ismert allergénnek. ”
Aha, persze. Az elemzések alapján. Véleményem szerint minden GMO növény új faj, amely nem eredeztethető egy korábbi fajból, ezért minimum 50 év tesztelés után szabad csak nagyüzemi termesztésbe vonni.
@Oyster: Az a helyzet, hogy génmódosításokkal meg tudják növelni a hozamot, illetve a növények ellenállóképességét mindenféle hatásokkal szemben, tehát közvetve újra csak a hozamot. Ezért éri meg jobban GM-növényeket termeszteni. Kevesebb energiaráfordítással tudják megvalósítani.
@Oyster: A PROFIT. Igaz, a profit viszi előrébb a világot, úgyhogy nehéz ügy ez.
Szerintem túl sokan vagyunk már most, ha globálisan vesszük. És amellett mi, a fogyasztói társadalmak pazarlunk is rendesen. Épp valamelyik nap olvastam, hogy nálunk valamivel 100 kiló fölött van az egy főre eső kidobott élelem évente, és ez nem a vezető helyek közt van Európa-szinten. Másutt pedig éheznek.
@Hegedűs_Gábor: Ez így van. Csak nem értem, hogyan oldja meg ezt a problémát, ha a rendelkezésre álló élelmiszer ezentúl GM szervezetekből készül. Miért kellett például az USA-ban elterjeszteni a GMO vetőmagokat? A GM technológia előtt talán éheztek? Szeretném, ha egyszer elmagyarázná valaki, hogy miért van erre a technológiára szükség az élelmiszer előállításban. Miért nem fejlesztik inkább az elosztórendszert? Na jó, ezek csak költői kérdések :).
@Oyster: Mondjuk ha nem jut el az élelmiszer oda, ahol éheznek, az olyan, mintha nem is lenne.
Én viszont azt hallottam, hogy az egész “éhen fogunk halni, ha nincs GMO élelmiszer” propaganda kamu. Állítólag bőven van elég élelmiszer a Földön, csak az elosztórendszer nem működik megfelelően.
Csak azért ide írom az előbbi kérdésedre a további válaszom, mert ilyesmiről egy ekkora közösségi oldalon nem beszélnék szívesen.
Szóval vannak olyan törekvések kishazánkban is, amellyel tökéletesen pontos módosításokat fognak eszközölni. Egyébként a ’94-’00-s hírek idején még nem álltak rendelkezésre azok a bioinformatikai módszerek, amikkel prediktálható, hogy egy adott gén bejuttatása milyen lehetséges módosításokat hoz létre a GMO-ban. Ma már ezt az alap eljárást használják, így pl. a rezisztens kukoricáról az elemzések alapján állítható, hogy az általa termelt toxin a beépülése során nem hozhat létre olyan szekvenciát, ami rokona lenne mondjuk bármelyik ismert allergénnek. A toxin kifejezés pedig nagyon megtévesztő, ha szeretnéd, egy levelezés során belemehetünk az ezt érintő részletekbe is.
Amiről fentebb írtam hétpecsétes titok, ezért is nem mondhattam az FB-n annál többet, mint amit (egy magánbeszélgetés során minden bizonnyal elmondhatnám ezeket).
Azt kell megértenetek, hogy a kutatók nem azért választják a hivatásukat, mert rontani akarnak az emberiség túlélési esélyein, hanem éppen ellenkezőleg. Nagy erőkkel vannak azon, hogy ezeket a felmerülő problémákat megoldják. Igenis hiba volt forgalomba hozni nagy örömükből és pénzvágyukból ezeket a növényeket, mert a Pusztai által elvégzett kísérleteket meg kellett volna fontolniuk. De ennek alapján laikusként nem ítélhetitek meg a technikát és a politika hatalmánál fogva nem korlátozhatja az újabb, jobb és biztonságosabb módszerek kifejlesztését.
Szerintem az emberek inkább elmenekülnek faluról, mint hogy odaköltözzenek. Szakemberek előrejelzései szerint 2050-re a Föld népességének csaknem 70 százaléka él majd hatalmas metropolisokban.
És azért, mert a hatalmas cégek felvásárolják a földet, megrágják és kiköpik a mezőgazdaságot, így nem lesz miből megélni.
Most is azt látom vidéken, hogy nagyon kevés embernek van földje, akinek van egy kis kertje, azt is hagyja elgazosodni, vagy beülteti fűvel. De ezt már sokszor kibeszéltük itt, és sajnos nem jutottunk előrébb.
Az igaz, hogy az EU “nem nézi jó szemmel” a GMO-termesztést, viszont azt senki és semmi nem tiltja az EU területén, hogy az állati tápokhoz genetikailag módosított szóját és kukoricát használjanak fel, és ezt meg is teszi minden tápszer-gyártó. Latin-amerikai és távolkeleti eredetű nyersanyagokat használnak, a nyersanyagokon fel is van tüntetve a GMO-tartalom, ám a táp csomagolásán már nem tudom, megjelenik-e. Ez nálunk (Románia) így van (ellenőriztük tavaly), és EU-s direktíva alapján, tehát az EU területén ez bárhol megengedett, hacsak országszinten nem reglementálják másként, de a gazdasági nyomást ismerve nincs hogy.
Magyarán: nem fogyasztunk (? legalábbis azt hitetik el velünk) GMO növényeket, de elfogyasztatják velünk a GMO-n hizlalt állatok húsát.
Szerintem az EU-s tagállamoknak ez egy újabb látszat-lépése a környezet és a társadalom egészségének “megőrzése” érdekében.