Fűszer és Lélek

Halloween “Albániában”

Normal
0

21

false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}

Laufer Ági vagyok, NY állam fővárosában, Albanyban élek, férjemmel és két  gyermekünkkel. Mindannyian szorgalmasan dolgozunk, ki-ki a maga helyén,  kórházban, gimiben, alsótagozaton, óvodában, otthon… Az utolsó két munkahely az  enyém… Lassan 15 éve a tengerentúlon, abból 8 éve “Albáninában”.

Mindenhol jó, de legjobb úton lenni. Sokat utazunk, sokat eszünk, főzünk, bulizunk, ünneplünk.  Mindent. 

 

Halloween 

 

Újra itt van, minden évben eljön, amikor már végképp bele kell törődni, hogy elmúlt a  nyár. Hiába van még néha jó idő, elég a kardigán és talán idén nem is lesz hidegebb  tavaszig…nem. Közeleg. Csalhatatlan jele, a sűrű sötétség reggelente, a rosszkedvű gimnazisták sötétben várják az iskolabuszt, aminek csak moraja jelzi közeledtét, de lekésni nem lehet! Harsogó, sivító szél tombol esténként, vagy már napközben is, ami kegyetlenül kopasztja a fákat, a csodás égő színű leveleket szétszórja a hátsó kert gyepén! Újra elő a falevél fújó géppel! 

 

 

Lépten-nyomon ránk mosolyognak a foghíjas töklámpások, boltban, utcán egyaránt.  Idén igazán megpróbálkozhatnánk már egy rendeset csinálni…! 

Október 31.  Egy nappal November 1-e, Mindenszentek ,előtt.

 

Fontos a jelmez, a tiniknek is

Mi ez az egész? Először persze kisgyerekes szülőkként szembesültünk a helyzettel, New Yorkban. Az „Óhazában” mi még enélkül nőttünk fel. Eredete ködös és homályos, mint a reggelek ilyentájt már.  Október 31-én éjjel jelennek meg a visszatérő szellemek és kísértetek. (Gimnazista  lányunk pontosabban tudja az ide tartozó történelmet). Mi pedig, mai modern ünneplők, ha épp szülők is vagyunk egyben, gyermekünk bejelentését várjuk, miszerint ő, miféle jelmezben óhajt idén megjelenni. A múlt évi már úgysem jó. A kicsi gyerek kinövi a tavalyit a nagynak az meg már ciki. Vásárlásra fel! Nemtől és kortól függ a kívánalom, de a pénztárcát nem kíméli semmi. Vannak tehetséges és kreatív szülők, de mi sajnos nem igazán tartozunk közéjük. Gombot felvarrni is nehezen  tudok…bár szívesen teszem. Maradnak a bolti hercegnő és szuperhős kosztümök  évről-évre, csak a szoknya és a szuperkard hossza változik.  Aztán itt van még a „candy” vagyis a modern Halloween elmaradhatatlan fénypontja, a  cukorka, csokoládé. Minden gyerek álma, ingyen édesség, amennyi belefér! 

 

 

Cukrot, vagy életet!

Szürkületkor minden kicsit is igyekvő gyerek, valamint nem annyira gyerek, felölti  műszálas, szúrós, kényelmetlen de igen kifejező jelmezét, kezébe fogja kistök alakú  vödrét (ínséges időkben kispárna huzatot), csuklójára illeszti foszforeszkáló műanyag  karkötőjét és nekiindul a szomszédságnak. Kezdődik a kopogtatás, huhogás, “Trickor-  Treat!” harsanása, kb. a “Cukrot vagy Életet!” felkiáltás megfelelője. Kifulladásig. 

 

A legizgalmasabb a cukorhegy szemrevételezése otthon

New York Cityben, kényelmes, 20-30 emeletes lakóházban nem is kell sokat menni, lift  is van, meg jó meleg. Kertvárosban kicsit több réteg ruha kell, szigorúan a kosztüm  alá, és eltökéltebb felnőtt kísérő. Ijedősebbek otthon maradnak és fogadják a hadakat, kedves mosollyal kínálgatva a már hetekkel korábban és többszörösen megvásárolt  csoki-cukor javakat. ( Mert valahogy mindig elfogy Halloween előtt a gondosan beszerzett adag). 

Ahogy az este előre halad, rohamosan nő az édesség készlet, nehezedik a vödröcske, egyre kényelmetlenebb a szuperhős maszk, le is kerül, azt is lehet kézben cipelni, ha épp szabad a kezünk és nem nyalókázunk vagy csokipapírt bontunk. Na, még ezt, de már tényleg az utolsó!!! Ha eléggé kifáradtunk, no nem a gyerek, az már rég pörög,  haza lehet indulni, könnyíteni a poliészter ruházaton.

És még nincs vége! Kezdődik a megszerzett zsákmány szemrevételezése. Csak erős idegzetű szülőknek! Takaros sorokba, oszlopokba rendeződnek csokik-cukrok a szőnyegen. Ki, mit és miből mennyit szerzett, ki, mit és mire hajlandó elcserélni. Logikai és esztétikai halmazok képződnek, alsótagozatos tanító néni is megirigyelné matekórán, de a modellt  megenni tilos! Aztán irány, fogmosás és ágy!

 

A szülő lenyúlja ami neki jár

Ha a gyermek elaludt (nehezen fog) akkor jön az igazi rémtörténet. A rovancsolás. Minden valamennyire is elvetemült, tisztességes szülő, ilyenkor könyörtelenül átnézi a készletet. Selejtez és rejtekhelyeket alakít ki. A selejtkupacba kerülnek az emberi fogyasztásra alkalmatlan kreálmányok,  pl. Hamburger alakú gumicukor, a titkos készletbe pedig a kedvenceink, amiket mi  magunk szeretnénk hosszú téli estéken elmajszolni pl. mentolos Thin Mint vagy akár a mogyoróvajas Reeses Cup. A többi maradhat a gyereké amivel zsarolhatjuk, amíg a  készlet tart! Garantáltan jövő Halloween-ig! 

 

És a vége mindig egy nagy kajálás

Addig is, mi még elmegyünk a kiterjedt és igen kedves baráti körünkben, évente  megrendezett Halloween Party-ra, kosztüm viselése nem kötelező… Ez egy, az amerikai  létre oly jellemző „Pot-Luck” party. Vagyis mindenki hoz valami finomságot, vagy  többet,így könnyítve a házigazdák terhein. A háziak állják általában a papír/műanyag  pohár, tányér, eszcájg készletet, nomeg rendelkezésre bocsátják becses otthonukat.  Ha van kedves borkereskedő a baráti körben azt mindenképp érdemes meghívni. Az  ennivaló igen bőséges és változatos, nincs előre megbeszélt menü, de mindenki nagyon jól lakik. Nagylányom szerint ebben az is jó, hogy ha semmi más nem ízlik, eheted a magadét! Az idén kb.  80 fős partyra egy jellegzetes Halloween étellel, Mario Batalli, Lasagne Bolognese-jével  készültünk szigorúan házi készítésű tésztából. A tavalyi langallómat (töki pompost) pizzának nézték és dicsérték…! Narancssárga ételszínezett cupcake-et tőlem ne várjanak, hozzanak maguknak. Lesz az is. 

BOO! 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. marykutya2 says:

    Halloween + Valentin nap meg a többi szar gyüjtöneve az Usaban az
    Hallmark holidays , egy a lenyeg minnel tobb szar junk legyen eladva !
    A piac a profit a lenyeg az Isten , utana johet minden mas .

    en.wikipedia.org/wiki/Hallmark_holiday

  2. szbszig says:

    “Hiába van még néha jó idő, elég a kardigán és talán idén nem is lesz hidegebb tavaszig…”

    index.hu/kulfold/2011/10/30/rengeteg_ho_az_amerikai_keleti_parton/

    😀

  3. susztertangó says:

    Az 50es években töklámpást csináltunk, valószínű a nyári szünet végén, akkor voltam vidéken a Nagyinál.Lepedőt kerítettünk magunk köré és a fejünkön vittük ijesztgetni, de volt aki csak feltette a kapubástyára.Különben ezek ásatag,dekadens kispolgári csökevények, mármint a hagyományok-tessék modernnek lenni.:-((

  4. OFF Kedves Eszter,csupán a ‘Töklámpások’at szerettem volna trackbackelni, de 2 lett belőle, elnézést. Ha gondolod, törüld ki a másikat, nekem nem sikerült… Köszönöm. L. Márta

  5. A poszt jó. Igaz nálunk Mindenszentek van.
    Csoki, cukor? Az is kell mértékkel a gyerekeknek.
    De ne azért menjen már a fiam locsolódni, hogy pénzt kapjon érte. ( Nálunk az elfogadás tiltva van)
    Adják meg egyszerűen a másik embernek az alapvető tiszteletet. Sajnos hazánk is teljesen nyugat orientált már..
    Meg fognak szűnni a hagyományok, és hasonlítani fogun k egy 150 éve létrejött, történelmi múlttal nem rendelkező országra. (USA)

  6. l2njpx says:

    @Fuszeres Eszter: Igen, igazad van. Csak olyan rossz nézni, hogy tömegesen sóhajtozunk olyan dolgok után, amik megvannak.

  7. flippant says:

    @l2njpx: Májusfát én is állítottam csajnak. Majd elolvadt tőle, utána már simán lehetett fektetni. Jók ezek a népszokások mert mindegyik mögött megvan ez a dolog.

  8. @l2njpx: a globalizáció, a marketing és az amerikai filmek. Legalábbis szerintem.

  9. l2njpx says:

    Az tényleg vicces vagy szomorú, hogy odavagyunk a Halloweenért, Bálint-napért, Hálaadásért, hogy ez milyen jó és buli és együtt a család, a barátok, stb. És ez persze igaz is, de!
    Miközben nekünk itt a húsvét, a farsang, májusfaállítás, egyebek. De érdekes, akkor senki nem akar együtt jelmezbe öltözni családilag vagy együtt locsolkodni? Az már ciki? Miért? Mi a különbség?

  10. besz@rok says:

    @Fuszeres Eszter: A husvet is ilyen, megis feledesbe merul. En meg emlekszem, amikor kiskolokkent hasonloan jartunk rokonrol-rokonra, szomszedrol-szomszedra, hazrol-hazra edessegert, apropenzert. Aztan valahogy mindenki menekulni kezdett elole. Most meg itt van ez. Ami nem is lenne baj, csak kozben belefeledkezunk a sajat hagyomanyorzesunkbe.

  11. manor says:

    A “trick or treat” magyarul “csoki vagy csíny”.

  12. @úgyiselfelejtem: nem hallottam még ezt a szokást, de nagyon nagy kár, hogy már nem létezik. Az ilyenekre oda kéne figyelni, és nem hagyni kiveszni. Mondjuk ha a húsvéti locsolkodásra gondolok, akkor attól félek tíz év múlva már csak arról is videófelvételeket nézhetnek a gyerekeink.

  13. úgyiselfelejtem says:

    Nálunk gyerekkoromban (20-25 éve) faluhelyen farsangkor volt valami hasonló szokás, a gyerekek beöltöztek “maszkába”, és fôzôkanállal a kézben nekiláttak a házak végiglátogatásának. Persze csoportosan. A házban lakók meg megpróbálták kitalálni kik is vagyunk 🙂
    Nálunk pénzre és fánkra ment ki a játék, nem cukorkára. A fánkokat a fôzôkanalakra fûzve gyûjtöttük.
    Sajnos ma már nem létezik ez a népszokás, bár nem is szívesen engedik ki a gyerekeket sötétedés után…

  14. @chipanddale74: mert ez egy jó buli, lehet enni-inni a barátokkal, lehet közösen töklámpást faragni a gyerekekkel. Nem kötelező, de egy újabb alkalom, hogy valami vicceset csináljon a család együtt.

  15. Csak azt nem értem, hogy felénk miért akarnak ebből is népszokást csinálni.

  16. @l2njpx: ilyenek ezek a tini lányok, ahogy látom itthon is. Amíg az anyukájuk kíséri őket cukorért, addig baj nem lehet 🙂

  17. l2njpx says:

    Most nem akarok kötekedni, de elég kihívó az a tinilány a képen abban a szexi ördögkoszümben. Nem túlzás?

  18. bazd meg says:

    Ebben mi a manipulativ ??? Kifejtened, vagy csak bufogsz ;^) Amugy mi ez az Albaninaban???? Ja, meg egy ket dolog, en meg rosszkedvu gyereket nem lattam, biztos vak vagyok. Ezeknek minden buli, ez nem magyarhon, ezt azert erzekelhetted volna kedves Agi, arrol is irhattal volna, hogy sok 15 16 eves is jar cukorkaert parnahuzattal, meg meg szaz dolgot. Na mindegy, ez van ;^) De vegre nem egy hulye iras, amire sokszor van pelda az itt elo magyarok kozott;^) Agi, csinalj sok sok kepet akkor erdekesebb lesz a cikk:^)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!