Fűszer és Lélek

Kikóserolt konyha

Konyhát kikóserolni nagyon melós és fárasztó tevékenység. Legalább egy nap kell hozzá, és a villanyszámla is az egekbe szökik majd, de lesz egy pillanat, amikor elmondhatjuk, minden ragyog, nincs egy árva zsírcsepp, kenyérmorzsa, porcica se a konyhában, tökéletes a rend és a tisztaság. Kárt, hogy mindez csupán öt percig tart, aztán a konyhapultot elfedi a kóser rendetlenség.
Mostanában volt három kóser esemény is, ahol a Fűszeres konyhából érkezett étel. Két esküvő, és egy nem temetés. Megszenvedtem velük, de megérte. Nagyon jó érzés a végén a dobozokba zárt kóser ételt látni. Ez a poszt szóljon az előkészületekről vagyis a bazi nagy takarításról.
1.       Egy átlagos takarítással kezdem, vagyis minden a helyére kerül, a pultot és a mosogatót kimosom, a sütőt kitakarítom, a padlót felposzívózom és felmosom.
2.       Jön a kicsit durvább rész, veszek egy új lavórt és pár új mosogató szivacsot, majd ezzel mindent nagyon alaposan átsuvickolok. A sütőt fém dörzsivel és sütő tisztító vegyszerrel támadom.
Itt tennék egy kis megállót. A sütő tisztító eszméletlen agresszív vegyszer. Miközben a sütőbe fújom, mindig azt vizionálom, hogy épp rákos leszek a belélegzésétől, és apró darabokra marja a tüdőmet a belégzése. Valószínűleg így is van, ezért gumikesztyűben dolgozom. Csakhogy a fém dörzsi egy pillanat alatt szétkapja a gumikesztyűt, és az egész lé a kesztyűbe szivárog, sebesre marva a kezem. Undorító, és nincs megoldás.
3.       A sütőben bekapcsolom a tisztító programot, amit tulajdonképpen kóseroló programnak is nevezhetünk, vagyis nagyon magas hőfokon, nagyon hosszú ideig kiégeti önmagát, kóserré válik. Hurrá.
4.       A mosogató gépről úgy ahogy van lemondok pár napra, mintha nem is lenne, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a mosogató is tiltólistás.
A vidéki kis házamban egy gyönyörű, kétmedencés porcelán mosogató van, amit sajnos utólagosan kóserolni nem lehet, így ha egyszer tréfli lesz az is marad. Budapesten pedig egy egymedencés mini, kör alakú kis mosogatóval vert meg a sors, ami mindenre alkalmas, csak mosogatásra sem. Elvileg kóserolható, vagyis alapos suvickolás után forró vízzel feltöltendő, majd mini lángszóróval kiégethető. De mivel semmire nem használható, veszek inkább két új, nagy lavórt.
5.       A gázrózsa ugyancsak tisztítással, és hosszú égetéssel lenne újra kóser, de ebben a lakásban az sincs, van viszont elektromos főzőlap, amit amúgy is utálok, mert lassú is, pörgeti is a villanyórát, és fűti is a lakást a negyven fokban is. Vettem inkább két indukciós rezsót a Lidl-ben, darabját nyolcezerért. Fele annyi idő alatt felforral tíz liter vizet, mint a másik, az erkélyen is lehet vele főzni, és csak az edény alatt melegít. Királyság, tényleg. Sajnos a villanyóra ettől is majdnem kiakad, de legalább hamar el lehet zárni.
6.       Hátra van még a konyhapult, ami szemben a vidéki nyírfa pultommal szerencsére kóserolható. Tehát kétszer sikálom, alaposan, kesztyű szakadtáig, majd hagyom megszáradni. Ekkor vizet forralok, amit a pultra locsolok.
Innentől ne folytassák az érzékeny olvasóim…
Fogom a vasalót – és igen – kivasalom a pultot. Gőz és pára száll mindenütt, forróság, tisztaság és kóserség. Már csak a kóser edényeket kell megvásárolni, előszedni, és jöhet a főzés.
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!