Fűszer és Lélek

A mádi zsinagóga

A felújított mádi zsinagóga
Ott tart, ahol a mádi zsidó.

Avagy a mádi zsinagógáról és a hajdan volt mádi zsidókról.
A legszebb Tokaj-hegyaljai zsinagóga. Nem kell sokat kutatni annak, akit érdekel, hogy miért is telepedtek meg a zsidók Mádon. Természetesen a szőlőkereskedelem miatt. Az első zsidók 1726-ban érkeztek Mádra. Húsz évvel később még csak 13 zsidó család él t ott, de1851-ben számuk már 800 fő volt. 1771-ben már biztosan volt rabbija a községnek, tehát zsinagógája, vagy imaháza is biztosan. A ma is álló zsinagóga pedig 1795-ben épült. Később elemi iskola és nagyhírű jesiva is épült mellé. Ekkoriban még törvény tiltotta a zsidóknak, hogy a vallási épületeket közvetlenül az utca vonalára építsék, ezért is kell az alsó utca felől száz métert felsétálni a zsinagógáig.
Volt rabbilakás és jesiva
A zsinagóga építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik mint borkereskedők telepedtek le Mádon. A régi zsidó törvények szerint a nők, a gyerekek és férfiak hordták a köveket a környező hegyekből és bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz ne érintse őket. A földszinti térben 130 férfi foglalhat helyet.  
A zsinagóga belülről, ugró Dáviddal
A II. világháború után a zsinagóga elvesztette eredeti funkcióját, nem volt aki imádkozzon benne. A zsinagógát és a rabbiházat a telekkel együtt tanácsi „kezelésbe” vették. A rabbiházban lakásokat alakítottak ki, de a zsinagóga épületét az enyészetnek hagyták. A könyveket és a bútorokat elégették, ami mozdítható volt, ellopták. A falakon kívül nem maradt semmi. Az épület ázni kezdett, a teteje bedőlt. 1978-ban az épületen állagmegóvási munkákat végeztek, vagyis elhordták a romokat, a megcsúszott falat megtámasztották, a beszakadt boltozatokat pedig újjáépítették. Az ezredfordulóra az épület állapota vészesen leromlott. A New York-i World Monumnets Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását, így a tulajdonos a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot megbízást adott a  rekonstrukció megtervezésére. A munkálatok 2000-ben kezdődtek meg. A gyönyörűen felújított zsinagógát végül 2004-ben adták át.
Szerintem tölgylevél
Híres mádi rabbik voltak:
Schwartz Ábrahám, (Júda Léb Hakohen, Kol Arje) 1824-ben születetett Mádon. 1861-ben beregszászi, 1881 mádi rabbi lett, és itt élt 1883-ban bekövetkezett haláláig.
Schwartz Naftali rabbi 1846–1886 között élt Mádon.
Winkler Mordecháj (Mordche Leib, Levusé Mordecháj1845-ben született Lepontovicon, akkori Nyitra megyében. 1899-ben lett Mád rabbija. Hatalmas tekintélyű ember volt,  messze földről jöttek hozzá a jesivába tanulni. A jesiva ma is látható, a zsinagóga alatt a rabbi házával egybeépülve található.  
Ehrenreich Chajim Cvi 1937-ig volt Mádon rabbi. 
A zsinagóga a háború után
A mádi zsidóság:
A 19. századra a zsidó lakosság meggazdagodott, vagyonosodott. Legtöbben a borszakmában dolgoztak, de részt vettek a helyi és az országos politikai életben is. Az 1848-49-es szabadságharcban a zsidók Kossuth oldalán álltak. A mádi zsidóságáról feljegyezték, hogy 300 forinttal járultak hozzá a szabadságharc támogatásához. A Neuman család egyik fiáról aki később nevét Újfyra magyarosította, feljegyezték hogy Kossuth táborába állt, és a szabadságharc leverése után követte Kossuthot az emigrációba is.
Az 1930-as évek elején emelt I. világháborús emlékművön 12 zsidó nevét találjuk. Az 1935-ben megnyílt mádi polgári kaszinóban a zsidókat is szívesen látták, akkoriban még elkerülte a falut az antiszemitizmus. 1940-ben, az első deportálások idején elvittek Mádról három családot. Egy év múlva újabb tizenöt családot akartak elhurcolni, de ez annyira megrázta a mádiakat, hogy kiálltak a zsidókért, így végül maradhattak. De 1941-től már munkaszolgálatra vitték zsidó fiúkat Mádról is. 1944-ben itt is beindult a megsemmisítő gépezet: sárga csillag, gettó, deportálás.
1944-ben pészah után a zsidókat a zsinagógába zárták. Három napig voltak ott, majd Sátoraljaújhelyre, a központi gettóba szállították őket, ahonnan három csoportban vitték őket Auschwitz felé. A 230 zsidóból mindössze 30-an maradtak életben.
1947-ben hozták létre az új hitközséget, de 1956 után már csak három család maradt a faluban. Az utolsó mádi zsidó 1994-ben halt meg.  
Egész évben látogatható, telefonszám a bejáraton

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. kela-bá says:

    Csodálatos. De finom borokat is megkóstoljuk, ha arra járunk.

  2. Anonymous says:

    Gyönyörű!Az erdőbényei zsinagógáról nem írsz?

  3. Erdőbényén soha nem volt zsinagóga, csak zsidó iskola, és imaház.

  4. Anonymous says:

    Kedves Eszter!Mezőcsát városában (Borsod m.)is van egy rossz állapotú,mégis fenséges zsinagóga.Néha járok arra, -megcsodálom, és sajnálom,hogy "nem kell senkinek"…Valami alapítvány "rátehetné a kezét…",mielőtt még összeomlik.Üdv.:Ilona

  5. Ilona says:

    Kedves Eszter!Borsod megyében,Mezőcsát városában is van egy szép,elég nagy zsinagóga.Néha járok arra,s fáj a szíven érte:"nem kell senkinek"?Központi helyen,a főutcán áll,-így,rogyadozva is fenséges.Üdv.:Ilona

  6. Házisárkány says:

    Eszter!Azóta várom ezt a poszot, amióta megismertem a blogodat!!!!Ízig vérig katolikus vagyok, de nagyon szeretek Rólatok olvasni! A mádi zsidó közösség pedig legendás volt…..Köszönöm!

  7. Anonymous says:

    Csodálatos,gyönyörű és így a képek után is érezni a történetét,milyen jó lehet körbejárni, leülni,nézelődni.Remélem egyszer láthatom.

  8. Anonymous says:

    Működő zsinagóga?Ha szeretnénk megnézni, kell a kendő?Köszi: Vera

  9. A férfiaknak illik azért egy sapka, de a zsinagóga nem működik, csak alkalmakként van benne bar micvó vagy ilyesmi.

  10. Anonymous says:

    Köszönöm, akkor úgy készülünk. Anyukám családja Sátoraljaújhelyi, teszünk legközelebb egy kis kitérőt. 🙂 Köszönjük a kedvcsinálót.Vera

  11. Mélisande says:

    De jó, hogy megmenekült az enyészettől. Egyben szomorú olvasni, hogy nincs már, aki használja… Néhány eszement esztendő, és lám, több mint fél évszázad, és még mindig nem eszmélt fel egy hajdan virágzó közösség.

  12. Házisárkány says:

    Nagyon nehéz ám összekovácsolni egy közösséget…..

  13. 10 emberbol nem lehet kozosseget epiteni a tobbszaz helyere.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!